Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 220. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK Tanácskozik az Országgyűlés Befejeződött a vita a kormány munkaprogramjáról — Grósz Károly válaszolt az elhangzott felszólalásokra Búzatermesztési tanácskozás Pásztón « (4. oldal) Egészséges ivóvíz Vizsláson is (5. oldal) Karancs ugrógála Salgótarjánban (7. oldal) Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke Kádár János, az MSZMP főtitkára és Orosz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: valamennyi képviselő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét. Az ebben szereplő — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyában benyújtott — indítványokkal a javaslatot tevő képviselők, a bizottság és a kormány egyetértenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezen kívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyújtott javaslatot a Parlament megtárgyalja. Ezután a kormány munkaprogram- tervezete feletti vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. Dinamikus és szelektív termelésnövekedés a cél A mezőgazdaság munka- programja — amely szervesen kapcsolódik a kormányéhoz — az ágazat eredményeire épül. Ugyanakkor számot vet azokkal a külső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül hatottak az élelmiszer-termelésre — mondotta a miniszter, majd így folytatta: — A verseny éleződése a külpiacon, a több éve tartó aszály, a szakmai munka hiányosságai, a gazdálkodás feltételeinek szigorodása felszínre hozták a gyengeségeket. Ugyanakkor, a mező- gazdaság dolgozói számára fontos és biztató, hogy munkájukra, az ágazat termékeire nagyobb szükség van most, mint valaha. További, ám a mainál gazdaságosabb, magas minőségi követelményeknek megfelelő, dinamikus és szelektív termelésnövekedést vár tőlük a társadalom. — Törekvéseinkből kitűnik, hogy ez a program a minőség programja. A mezőgazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. A tömegtermelés mellett egyre inkább arra törekszünk, hogv földjeinkről minél nagyobb értéket takarítsunk be. Adottságainkat és piaci lehetőségeinket kihasználva növeljük a jó minőségű vetőmagvak exportját, a húskivitel mellett fokozzuk a nagy értékű tenyészállatok eladását. Kiemelkedő programunk a hazai fehérjetakarmány termelésének és feldolgozásának megteremtése, az import csökkentése. Tovább növeljük az exportképes, úgynevezett kis cikkek előállítását. Az állattenyésztésben, de különösen a hústermelésben igen jelentős minőségi változást kívánunk megvalósítani. Az élelmiszerprogramban is el kell érni új termékek, új gyártási módok bevezetésével, a választék, a csomagolás korszerűsítésével a szerkezetváltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és a kistermelésre is. A kistermelés változatlanul a nagyüzem integráns része. Olyan sikeres ötvözete a két szektor közötti munkamegosztásnak, amelyre másutt nincsen példa. A háztáji gazdaság termelése, ma már megközelíti az évi százmilliárd forintot, a lakosság csaknem fele érdekelt benne, a falun élő munkások mellékjövedelmélf a rácsa Jenő : pék többsége is ebből származik. Gyors ütemben fejlesztjük a mezőgazdasági nagyüzemek ipari szolgáltató tevékenységét is. Ez a munka 170 ezer embernek nyújt megélhetést, az ipari termelés mintegy 8, az élelmiszeripar 20, az építőipar teljesítményének 15—20 százalékát adja, s a termelés összértéke meghaladja az évi 115 milliárd forintot. Elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségek mező- gazdasági üzemeinek fejlesztésénél szánunk nagy szerepet e tevékenységnek. Ez azért is fontos, mert az országnak főleg azon térségeiben alacsony színvonalú a mezőgazdasági termelés — s egyben a kelleténél több a foglalkoztatott —, ahol az ipar teljesítménye is elmarad a' követelményektől. Ebből a szempontból is egymásra utalt a két nagy ágazat: az iparpolitikától is nagyban függ a mezőgazdaság sorsa. Mi egyáltalán nem tekintjük hibának, ha egyre több termelőszövetkezetünkben képvisel nagyobb arányt a kiegészítő tevékenység, mint a hagyományos gazdálkodás. Az igények kielégítése mindhárom piacon azonos feladatokat ró ránk. Tudomásul kell végre vennünk, hogy a három piac nem jelenthet háromféle minőséget. Az exportorientált fejlesztés kedvezően hat a hazai élelmiszer-ellátás színvonalára is, s a hazai piacra nagy szükségünk van, mert a megtermelt élelmiszerek 70 százalékát itthon értékesítjük. Szocialista országokba irányuló élelmiszerexportunk jövőjét hosszú távú egyezményekkel kívánjuk megalapozni, hiszen az e piacon eladott élelmiszerekért nélkülözhetetlen energiahordozókat és nyersanyagokat vásárolhatunk. A konvertibilis elszámolású piacon is bővítenünk kell a kivitelt, célul tűzve a külkereskedelmi aktívum erőteljes növelését. A jövőben nemcsak élelmiszert szeretnénk eladni, hanem komplett termelési rendszereket, korszerű technológiákat. Az eddiginél jóval nagyobb arányban kívánunk bekapcsolódni egyes országok mezőgazdasági fejlesztési programjaiba. A program megvalósításának feltételeiről szólva Váncsa Jenő elmondta: ha a fejlesztésre fordítható pénzt ésszerűen használják fel, ha itt is érvényesül a szelektivitás, s ha számolunk a háztáji termelőeszközökkel is, akkor nem kevés a fejlesztés forrása. A jövőben is biztosítani szeretnék a nagyüzemek számára az élenjáró technikát. A közgazdasági környezet hatását értékelve a miniszter kiemelte, hogy az új adórendszer segíti a valós értékítélet kialakítását. A fő cél a jövedelem- termelő képesség fokozása, s miközben az adó- és árreform általános céljai a mezőgazdaságban is érvényesülnek majd, figyelembe veszik az ágazat sajátosságait. Az agrárolló nyiDevcsics Miklós, a Nóg- rád Megyei Tanács elnöke, a megye 1. sz. választókerületének (Salgótarján, északi városrésze) ország- gyűlési képviselője felszólalásának bevezető részében megállapította: politikai törekvéseink megvalósítása, a kedvezőtlen tendenciák megállítása és az ország helyzetének jobbítása nagy feladatot jelent a kormánynak. A miniszterelnök előadói beszéde és a beterjesztett munkaprogram felelősséggel és kendőzetlenül tárja fel az ország helyzetét és határozza meg a legfontosabb tennivalókat. Tükröződik bennük az eltökéltség, hogy nemcsak helyes felismerésre, hanem következetes cselekvésre van szükség. — Az ország lakossága, a felelősségteljesen gondolkodó emberek döntő többsége jó szívvel támogatja ezeket az elképzeléseket még akkor is, ha a végrehajtás mindannyiunk számára nehézségekkel és várható feszültségekkel jár — mondotta a nógrádi képviselő. — Ma azonban nemcsak az a kérdés, hogy ezek az elgondolások helyesek-e, hanem az is; hogyan valósíthatók meg, tását szeretnék megállítani, az értékarányos árak kialakítása mellett az is cél, hogy biztosítható legyen az árak „együttmozgása”. A jövőben a termelői árakban elsősorban a minőséget fizetjük meg — hangsúlyozta Váncsa Jenő, majd a személyi jövedelemadóról is szólt. — A személyi jövedelem- adóban elismerjük a háztáji termelés sajátos helyzetét. Ez nem valamiféle megkülönböztetett kedvezmény, csupán a kistermelésben lévő anyagi befektetések, a termelési és piaci kockázat és a szabad időben végzett fokozott munka elismerése. Erősíti azt a bizalmat, amely a kistermelők széles táborában hosszú ideje megvan az agrárpolitika iránt. — A mezőgazdasági termelés stabilizálására törekszünk, igyekszünk fokozni a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet. Fenntartjuk a fejlesztési támogatást az üzemi termelés szerkezetét sok évre meghatározó feladatoknál, például á nagyüzemi állattartásnál. a meliorációnál, az öntözésnél, az ültetvény- telepítésnél. Ugyanakkor a termelési támogatások fokozatos leépítését tervezzük. A kedvezőtlen termőhelyű üzemeknek is javítaniuk kell gazdálkodásukat, jövedelmezőségüket, a racionális gazdálkodás megteremtésével mindenütt pótolni kell a csökkenő állami támogatást. A miniszter fontos feladatnak nevezte az irámelyek a végrehajtásuk biztosítékai. Ezt ma sok helyen felvetik, s ehhez véleményem szerint több feltétel egyidejű megteremtésére van szükség. Mindenekelőtt arra, hogy a program egésze és a gyakorlati végrehajtása egyértelmű politikai támogatást kapjon. Ügy, ahogy ezt itt többen nyitás és a vállalati szervezet korszerűsítését. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése, szerepe továbbra is meghatározó marad, de szükség van a vállalkozási formák gazdagítására, a szövetkezeti tagok, a dolgozók vagyoni érdekeltségének erősítésére. Űj szervezeti formákat kell találni a kedvezőtlen adottságú gazdaságok számára, hogy működésük egyszerűbb és hatékonyabb legyen. — Elengedhetetlen a kisebb munkakollektívák, szocialista brigádok belső érdekeltségének, önelszámolásának megteremtése. Erre alkalmassá kívánjuk tenni a keresetszabályozást is. Szervezeti korszerűsítést, a feladatok átcsoportosítását, a hatáskörök csökkentését tervezzük a minisztériumban is. Szét kívánjuk választani a hatósági munkát a különféle szolgáltató tevékenységtől, s ezzel egyidejűleg erőteljesen csökkentjük a hatósági előírások számát. Váncsa Jenő azzal zárta beszédét: a párt ma is irányt mutató agrárpolitikája, a sok százezer téesz- tag, háztáji gazda, állami gazdasági és élelmiszeripari dolgozó alkotóereje biztosíték arra, hogy az ágazat dolgozói végrehajtják a megújhodásból, a kormány munkaprogramjából rájuk háruló feladatokat. Ezután Devcsics Miklós Nógrád megyei képviselő kapott szót. megfogalmazták. El kell ismernünk, hogy korábban amíg a döntésnél ez megvolt, a végrehajtásban nem mindig ezt tapasztaltuk. Elengedhetetlen az is, hogy a lakosság többségét — ha vitákban ip — megnyerjük a program megvalósításához, növelve a felelősségérzetet, feltárva a veszélyhelyzetet. Tudatosítani kell, hogy ha az országnak nehézségei vannak, akkor án- nak hatását nem kerülhetik el a kollektívák és az egyes állampolgárok sem. — Véleményem szerint a biztosíték fontos eleme az is, hogy a kormány — a bizalomra és a széles körű támogatásra építve — megfelelő felhatalmazást és mozgásteret kapjon a cselekvéshez. az intézkedések meghozatalához. Ez nincs ellentétben azzal, hogy a végrehajtásban is szükség van a nyitottságra, a vélemények, a jelzések és az ajánlások fogadására. A kormány hatékony tevékenységéhez megfelelő nyitottságra, a lépések okainak, várható következményeinek folyamatos, őszinte feltárására, határozottabb érdekegyeztetésre van szükség. Ez is a program megvalósításának biztosítékai közé tartozik. Ilyen kialakuló munkastílust tapasztaltam a mostani ülésszak előkészítésekor. Ezt kell továbbra is folytatni és erősíteni. A továbbiakban a program egy konkrét kérdésével, a gazdasági szerkezet átalakításával foglalkozott. — A változáshoz most az is kell, hogy az irányítás és szabályozás sok oldalról, de egy irányba segítse és kényszerítse ki a szükséges előrehaladást. Ezt szolgálhatja például az adó- és árreform, valamint több más intézkedés. Ezek nélkül nem lehet komolyan venni a szerkezetátalakítást. A folyamat vezénylése a kormány feladata és felelőssége, számításba véve azt is, hogy egyik napról a másikra csodát nem lehet tenni. A változások döntő láncszemének a vállalatoknak, gazdálkodó egységeknek és a bankoknak kell lenni. Azáltal, hogy boldogulásuk, talponmaradá- suk feltétele a hatékony munka, a piacra orientált termelés legyen. Felidézte a bányászat visz- szafejlesztése kapcsán szerzett nógrádi tapasztalatokat, majd megállapította: — Az áthelyezéssel, új munkahelyek teremtésével, vagy nyugdíjazással enyhíteni lehetett az átalakulás okozta feszültségeket. Az(Folytatás a 2. oldalon) Pewcsics Mi Ül os: A megyéknek is mozgástérre, felelős magatartásra van szükség
