Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 220. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK Tanácskozik az Országgyűlés Befejeződött a vita a kormány munkaprogramjáról — Grósz Károly válaszolt az elhangzott felszólalásokra Búzatermesztési tanácskozás Pásztón « (4. oldal) Egészséges ivóvíz Vizsláson is (5. oldal) Karancs ugrógála Salgótarjánban (7. oldal) Csütörtökön délelőtt a Parlamentben foly­tatta munkáját az Országgyűlés őszi ülés­szaka. A padsorokban helyet foglalt Né­meth Károly, az Elnöki Tanács elnöke Kádár János, az MSZMP főtitkára és Orosz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: valamennyi képviselő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét. Az eb­ben szereplő — az általános forgalmi adó­ról és a magánszemélyek jövedelemadó­járól szóló törvényjavaslatok tárgyában benyújtott — indítványokkal a javasla­tot tevő képviselők, a bizottság és a kor­mány egyetértenek. Az előterjesztés tar­talmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezen kívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyúj­tott javaslatot a Parlament megtárgyalja. Ezután a kormány munkaprogram- tervezete feletti vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter szólalt fel. Dinamikus és szelektív termelésnövekedés a cél A mezőgazdaság munka- programja — amely szer­vesen kapcsolódik a kor­mányéhoz — az ágazat ered­ményeire épül. Ugyanakkor számot vet azokkal a külső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül ha­tottak az élelmiszer-terme­lésre — mondotta a minisz­ter, majd így folytatta: — A verseny éleződése a kül­piacon, a több éve tartó aszály, a szakmai munka hiányosságai, a gazdálkodás feltételeinek szigorodása fel­színre hozták a gyengesége­ket. Ugyanakkor, a mező- gazdaság dolgozói számára fontos és biztató, hogy mun­kájukra, az ágazat termé­keire nagyobb szükség van most, mint valaha. Továb­bi, ám a mainál gazdaságo­sabb, magas minőségi kö­vetelményeknek megfelelő, dinamikus és szelektív ter­melésnövekedést vár tőlük a társadalom. — Törekvéseinkből kitű­nik, hogy ez a program a minőség programja. A me­zőgazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. A tömegtermelés mellett egy­re inkább arra törekszünk, hogv földjeinkről minél na­gyobb értéket takarítsunk be. Adottságainkat és piaci lehetőségeinket kihasználva növeljük a jó minőségű ve­tőmagvak exportját, a hús­kivitel mellett fokozzuk a nagy értékű tenyészállatok eladását. Kiemelkedő prog­ramunk a hazai fehérjeta­karmány termelésének és feldolgozásának megterem­tése, az import csökkentése. Tovább növeljük az export­képes, úgynevezett kis cik­kek előállítását. Az állatte­nyésztésben, de különösen a hústermelésben igen jelen­tős minőségi változást kívá­nunk megvalósítani. Az élelmiszerprogramban is el kell érni új termékek, új gyártási módok bevezeté­sével, a választék, a csoma­golás korszerűsítésével a szerkezetváltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és a kistermelésre is. A kistermelés változatla­nul a nagyüzem integráns része. Olyan sikeres ötvöze­te a két szektor közötti munkamegosztásnak, amely­re másutt nincsen példa. A háztáji gazdaság termelé­se, ma már megközelíti az évi százmilliárd forintot, a lakosság csaknem fele érde­kelt benne, a falun élő munkások mellékjövedelmé­lf a rácsa Jenő : pék többsége is ebből szár­mazik. Gyors ütemben fejleszt­jük a mezőgazdasági nagy­üzemek ipari szolgáltató te­vékenységét is. Ez a mun­ka 170 ezer embernek nyújt megélhetést, az ipari ter­melés mintegy 8, az élel­miszeripar 20, az építőipar teljesítményének 15—20 szá­zalékát adja, s a termelés összértéke meghaladja az évi 115 milliárd forintot. Elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségek mező- gazdasági üzemeinek fej­lesztésénél szánunk nagy szerepet e tevékenységnek. Ez azért is fontos, mert az országnak főleg azon térsé­geiben alacsony színvonalú a mezőgazdasági termelés — s egyben a kelleténél több a foglalkoztatott —, ahol az ipar teljesítménye is elma­rad a' követelményektől. Ebből a szempontból is egy­másra utalt a két nagy ágazat: az iparpolitikától is nagyban függ a mezőgazda­ság sorsa. Mi egyáltalán nem tekintjük hibának, ha egyre több termelőszövetke­zetünkben képvisel nagyobb arányt a kiegészítő tevé­kenység, mint a hagyomá­nyos gazdálkodás. Az igények kielégítése mindhárom piacon azonos feladatokat ró ránk. Tudo­másul kell végre vennünk, hogy a három piac nem jelenthet háromféle minősé­get. Az exportorientált fej­lesztés kedvezően hat a ha­zai élelmiszer-ellátás szín­vonalára is, s a hazai piac­ra nagy szükségünk van, mert a megtermelt élelmi­szerek 70 százalékát itthon értékesítjük. Szocialista országokba irá­nyuló élelmiszerexportunk jövőjét hosszú távú egyez­ményekkel kívánjuk meg­alapozni, hiszen az e piacon eladott élelmiszerekért nél­külözhetetlen energiahordo­zókat és nyersanyagokat vá­sárolhatunk. A konvertibilis elszámolású piacon is bőví­tenünk kell a kivitelt, célul tűzve a külkereskedelmi ak­tívum erőteljes növelését. A jövőben nemcsak élel­miszert szeretnénk eladni, hanem komplett termelési rendszereket, korszerű tech­nológiákat. Az eddiginél jóval nagyobb arányban kí­vánunk bekapcsolódni egyes országok mezőgazdasági fej­lesztési programjaiba. A program megvalósí­tásának feltételeiről szólva Váncsa Jenő elmondta: ha a fejlesztésre fordítható pénzt ésszerűen használ­ják fel, ha itt is érvénye­sül a szelektivitás, s ha szá­molunk a háztáji termelő­eszközökkel is, akkor nem kevés a fejlesztés forrása. A jövőben is biztosítani szeretnék a nagyüzemek számára az élenjáró tech­nikát. A közgazdasági környe­zet hatását értékelve a mi­niszter kiemelte, hogy az új adórendszer segíti a va­lós értékítélet kialakítá­sát. A fő cél a jövedelem- termelő képesség fokozá­sa, s miközben az adó- és árreform általános céljai a mezőgazdaságban is érvé­nyesülnek majd, figyelem­be veszik az ágazat sajá­tosságait. Az agrárolló nyi­Devcsics Miklós, a Nóg- rád Megyei Tanács elnöke, a megye 1. sz. választóke­rületének (Salgótarján, északi városrésze) ország- gyűlési képviselője felszóla­lásának bevezető részében megállapította: politikai törekvéseink megvalósítása, a kedvezőtlen tendenciák megállítása és az ország helyzetének jobbítása nagy feladatot jelent a kormány­nak. A miniszterelnök elő­adói beszéde és a beterjesz­tett munkaprogram fele­lősséggel és kendőzetlenül tárja fel az ország helyze­tét és határozza meg a leg­fontosabb tennivalókat. Tükröződik bennük az el­tökéltség, hogy nemcsak he­lyes felismerésre, hanem következetes cselekvésre van szükség. — Az ország lakossága, a felelősségteljesen gon­dolkodó emberek döntő többsége jó szívvel támo­gatja ezeket az elképzelé­seket még akkor is, ha a végrehajtás mindannyiunk számára nehézségekkel és várható feszültségekkel jár — mondotta a nógrádi kép­viselő. — Ma azonban nemcsak az a kérdés, hogy ezek az elgondolások he­lyesek-e, hanem az is; ho­gyan valósíthatók meg, tását szeretnék megállíta­ni, az értékarányos árak kialakítása mellett az is cél, hogy biztosítható le­gyen az árak „együttmoz­gása”. A jövőben a terme­lői árakban elsősorban a minőséget fizetjük meg — hangsúlyozta Váncsa Je­nő, majd a személyi jöve­delemadóról is szólt. — A személyi jövedelem- adóban elismerjük a ház­táji termelés sajátos hely­zetét. Ez nem valamiféle megkülönböztetett kedvez­mény, csupán a kisterme­lésben lévő anyagi befek­tetések, a termelési és pia­ci kockázat és a szabad idő­ben végzett fokozott mun­ka elismerése. Erősíti azt a bizalmat, amely a kis­termelők széles táborában hosszú ideje megvan az agrárpolitika iránt. — A mezőgazdasági ter­melés stabilizálására tö­rekszünk, igyekszünk fo­kozni a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet. Fenntartjuk a fejlesztési tá­mogatást az üzemi terme­lés szerkezetét sok évre meghatározó feladatoknál, például á nagyüzemi állat­tartásnál. a meliorációnál, az öntözésnél, az ültetvény- telepítésnél. Ugyanakkor a termelési támogatások fo­kozatos leépítését tervez­zük. A kedvezőtlen termő­helyű üzemeknek is javíta­niuk kell gazdálkodásukat, jövedelmezőségüket, a raci­onális gazdálkodás megte­remtésével mindenütt pó­tolni kell a csökkenő álla­mi támogatást. A miniszter fontos fel­adatnak nevezte az irá­melyek a végrehajtásuk biz­tosítékai. Ezt ma sok helyen felvetik, s ehhez vélemé­nyem szerint több feltétel egyidejű megteremtésére van szükség. Mindenek­előtt arra, hogy a program egésze és a gyakorlati vég­rehajtása egyértelmű poli­tikai támogatást kapjon. Ügy, ahogy ezt itt többen nyitás és a vállalati szer­vezet korszerűsítését. A me­zőgazdasági nagyüzemek fejlődése, szerepe tovább­ra is meghatározó marad, de szükség van a vállal­kozási formák gazdagítá­sára, a szövetkezeti tagok, a dolgozók vagyoni érde­keltségének erősítésére. Űj szervezeti formákat kell ta­lálni a kedvezőtlen adott­ságú gazdaságok számára, hogy működésük egysze­rűbb és hatékonyabb le­gyen. — Elengedhetetlen a ki­sebb munkakollektívák, szo­cialista brigádok belső ér­dekeltségének, önelszámo­lásának megteremtése. Er­re alkalmassá kívánjuk ten­ni a keresetszabályozást is. Szervezeti korszerűsí­tést, a feladatok átcsopor­tosítását, a hatáskörök csök­kentését tervezzük a minisz­tériumban is. Szét kíván­juk választani a hatósági munkát a különféle szol­gáltató tevékenységtől, s ez­zel egyidejűleg erőteljesen csökkentjük a hatósági elő­írások számát. Váncsa Jenő azzal zárta beszédét: a párt ma is irányt mutató agrárpoliti­kája, a sok százezer téesz- tag, háztáji gazda, állami gazdasági és élelmiszer­ipari dolgozó alkotóereje biztosíték arra, hogy az ágazat dolgozói végrehajt­ják a megújhodásból, a kormány munkaprogram­jából rájuk háruló felada­tokat. Ezután Devcsics Miklós Nógrád megyei képviselő kapott szót. megfogalmazták. El kell is­mernünk, hogy korábban amíg a döntésnél ez meg­volt, a végrehajtásban nem mindig ezt tapasztaltuk. Elengedhetetlen az is, hogy a lakosság többségét — ha vitákban ip — megnyerjük a program megvalósításá­hoz, növelve a felelősségér­zetet, feltárva a veszély­helyzetet. Tudatosítani kell, hogy ha az országnak ne­hézségei vannak, akkor án- nak hatását nem kerülhetik el a kollektívák és az egyes állampolgárok sem. — Véleményem szerint a biztosíték fontos eleme az is, hogy a kormány — a bi­zalomra és a széles körű támogatásra építve — megfelelő felhatalmazást és mozgásteret kapjon a cse­lekvéshez. az intézkedések meghozatalához. Ez nincs ellentétben azzal, hogy a végrehajtásban is szükség van a nyitottságra, a véle­mények, a jelzések és az ajánlások fogadására. A kormány hatékony tevé­kenységéhez megfelelő nyi­tottságra, a lépések okai­nak, várható következmé­nyeinek folyamatos, őszinte feltárására, határozottabb érdekegyeztetésre van szükség. Ez is a program megvalósításának biztosí­tékai közé tartozik. Ilyen kialakuló munkastílust ta­pasztaltam a mostani ülés­szak előkészítésekor. Ezt kell továbbra is folytatni és erősíteni. A továbbiakban a prog­ram egy konkrét kérdésé­vel, a gazdasági szerkezet átalakításával foglalkozott. — A változáshoz most az is kell, hogy az irányítás és szabályozás sok oldal­ról, de egy irányba segítse és kényszerítse ki a szük­séges előrehaladást. Ezt szolgálhatja például az adó- és árreform, valamint több más intézkedés. Ezek nélkül nem lehet komolyan venni a szerkezetátalakítást. A folyamat vezénylése a kormány feladata és fele­lőssége, számításba véve azt is, hogy egyik napról a másikra csodát nem lehet tenni. A változások döntő láncszemének a vállalatok­nak, gazdálkodó egységek­nek és a bankoknak kell lenni. Azáltal, hogy boldo­gulásuk, talponmaradá- suk feltétele a hatékony munka, a piacra orientált termelés legyen. Felidézte a bányászat visz- szafejlesztése kapcsán szer­zett nógrádi tapasztalatokat, majd megállapította: — Az áthelyezéssel, új munkahelyek teremtésével, vagy nyugdíjazással enyhí­teni lehetett az átalakulás okozta feszültségeket. Az­(Folytatás a 2. oldalon) Pewcsics Mi Ül os: A megyéknek is mozgástérre, felelős magatartásra van szükség

Next

/
Thumbnails
Contents