Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-12 / 189. szám
1987. augusztus 12., SZERDA NOGRAD 3 Az év első felében 53 millió forint termelési értéket ért el az Ipoly Bútorgyár szécsényi kábeldob-gyáregysége. Termékeik zöme exportra kerül. — bp — Indulhat a termelés Vassal dúsított élelmiszerek Nemcsak versenyeken Mozgó „benzinkutak" a Forma—1-en Jál vizsgázott a Forma—1 autós nézőközönsége körében a szegedd Auitofer Autójavító és Fémipari Vállalat mozgó ü^emanyagnkímélő pótkocsi járnak mintapéldánya. A váilllallat fiatal mérnökei tervezték a speciális járművet, amelynek segítségével, bárhová komplett mozgó benzinkút telepíthető. Hagyományos benzinszálilító tartálykocsi után kapcsolják az új típusú pótkocsit, amely (lehetővé teszi a benzin kimérését, árusítását. A tartálykocsit csővezeték köti össze a pótkocsival, amelyre két üzemanyag-kimérő kuitat szereltek, s kezelői számára kis irodát és raktárait is berendeztek. Itt kenőolajokat vagy különféle autóápolási, -felszerelési cikkeket tárolhatnak. Az Áför megrendelésére mér szerelik a második ilyen mozgó üzemanyag-kimérő pótkocsit, és tervezik továbbiak készítését is. Élelmiszer-ipari termékek vastartalmának növelésére dolgoztak ki új eljárást a konzervipari kutatóintézetben. A módszerrel az élelmiszerekhez lehet ezt a fontos anyagot a szervezet számára könnyen felvehető formában hozzáadni. i Ä különböző Vizsgálatok szerint még a fejlett országokban élőknek is jelentős része vashiányban szenved, s ez hosszabb idő alatt önmagában is különféle betegségek forrása lehet. Hazánkban a nőknek körülbelül a feléről, a. férfiaknak mintegy ötödéről derült ki, hogy vashiányos. Az intézet kutatói a Hajdúsági Agráripari Egyesüléstől megvásárolt know-how alapján előállítható vaskészítmény hasznosításának módszereit dolgozták ki. Megállapították, hogy néhány kedvelt élelmiszer dúsításához menynyi vaskészítmériy szükséges és meghatározták a "keverés technológiáját is. Eljárásuk alkalmazásával a vastartalmú anyag és élelmiszerek élvezeti értékét nem rontja. Az intézetben csokoládék, lekvárok, májkonzervek, löncshúsok és mézkészítmények előállításához használták fel eddig a vaskészít- »ményt. Kísérleteket kezdtek a mézzelfkakaóval ízesített alapanyag előállításával; ezzel az alapmasszával a fogyasztók maguk ízesíthetik a különféle élelmiszereket, például a tejtermékeket. A vaskészítmény gyártására a kutatóintézet készült fel. Az úgynevezett félüzemi kísérjetek befejeződtek, s mihelyt a gyártási engedélyt megkapják, indítják a folyamatos termelést. Import 54 országból A KERMI-vizsgálatok tapasztalatai A Kereskedelmi Minőség- eJOienőanző Intézet szakemberei, aiz év első felében 774 budapesti és 330 vidéki boltban, áruházban^ raktárban, TÜZÉP-telepen,, vendégláitó- heűyen és kiskereskedőnél ellenőrizték a forgalomban levő áruik minőségét. Megállapították, hogy az élelmiszerek döntő többsége tmegfelel a szabványokban előírt .követelményeknek, de a minőség ingadozó. A korábbiakhoz hasonlóan kifogástalan egyebek közt a téliszalámi, a szára zíkol bászok nagy része, közepesnek minősíthetők a lángolt kolbászok, a debreceni és a lecsókolbász, valamint a virsli, a szafailádé, a kirinoliin és a párizsi. A sertéshúsok egynegyede viszont nem megfelelő, sok a zsíros rész, s szabálytalan a bdlti bontás. A húikészíitményeket elsősorban azért kifogásolták az ellenőrök, ment ízük nem eléggé jellegzetest, s a fel&p- rítás is durvább a keneténél. A múlt év első feléhez viszonyítva nem változott a kenyér minősége. A KERMI ellenőrei, a megvizsgált 7300 kilogramm kenyér 2 százalékánál állapítottak meg súlyh iányt, e csak közepesnek minősítették az alföldi kenyeret, valamint a fővárosban árusított fehérlkenyereket a kissé szabálytalan alak, s esetenként az élesztős íz miatt. Nem tapasztalható javulás a ' ven^ déglőii adagokban: a megvizsgált melegléte]ek negyedrészénél, az égetett szeszes italok 19 százalékánál, valamint a kávék 16 százalékánál állapítottak meg mennyiségi hiányt. A boltokban,, raktárakban ellenőrzött háztartási gépek, tűzhelyek, kályhák között alig akadt gyártási hibás vagy szállítás köziben megsérült. . A híradástechnikai cikkek túlnyomó többsége is megfelel a követelményeknek. A korábbiaknál több a kifogás az ajtó- és ablakkeretekre, amelyéknek ' több mint kétharmada nem fellelt meg a minőségi előírásoknak, a felőletek durván gyalultak a borító farostlemezek szélei töredezettek, a vasala tokát 'pontatlanul szerelték fel. A vásárlók panaszai miatt a vállalatok 24 528 terméktrőil kértek szakvéleményt a KERMI-tőil. A reklamáaiók 72 százaléka jogosnak bizonyult, ez az árálny vafflamivel kisebb, mint egy évvel korábban volt. A fél év során, a KERMI eddig még forgalomba nem hozott 2796 hazai és 2275 importárucikkről adott szakvéleményt. A hazai gyártók újdonságainak száma, a múlt év első feléhez képest 15 százalékkal növekedett, az importcikkeké 13 százalékkal csökkent. A hazai új árúk között több volt az élelmiszer és a ruházati- clklk mint tavaly, csökkent viszont az új iparcikkek száma. Az importújdbfnsá- gok 54 országból.1 származnak, a legtöbb Jugoszláviából és Csehszlovákiáiból. A partnerek a korábbinál kevesebb élelmiszert és ruházati cikket ajánlottak a magyar kereskedőknek, iparcikkből pedig körülbelül annyit, mint a múlt év első felében. A forgalmazás követelményeit a hazai és új árak 82, az 'importminták 81 százaléka elégítette ki. A vizsgált gyártmányok minősége ösz- szességében jobb volt, mint egy évvel korábban, amikor a KERMi a bemutatott új termékeknek mindössze 75 százalékát engedte árusítaná. Újabb lehetőségek az együttműködésben Tempót vált a kemerovői peresztrojka Interjú V. Ny. Poleckovval, a Kemerovo Területi Tanács elnökével Huszadik esztendejébe lépett megyénk és a szovjetunióbeli Kemerovo kapcsolata, amelynek kezdeményezői, istápolói és továbbfejlesztői a tanácsi szervek voltak. Nemrégiben járt Nógrádiban egy kemerovői tanácsi delegáció, amelyet Vlagyimir Nyikitovics Poleckov, a Kemerovői Területi Tanács elnöke vezetett. Öt kérdeztük a kemerovői peresztrojka ^tapasztalatairól, a testvérmegyei együttműködés további lehetőségeiről. — Kemerovo terület nagysága hazánkét meghaladja, a lélekszám pedig túllépte a hárommilliót. Nos, ebben a hatalmas országrészben mi. ként zajlanak a peresztrojka, az átalakulás eseményei? — Nagyon élénk a társadalmi-politikai élet nálunk, hiszen az átalakulás igénye a lakosság legszélesebb rétegeinek egyetértésével találkozik. Hozzá kell azonban rögtön tenni, hogy rendkívül összetett folyamatról van szó, s ahogyan a júniusi KB- ülésen is elhangzott, a gazdasági reform elválaszthatatlan a társadalmi, a politikai élet átalakításától, a politikai élet demokratizálása pedig elképzelhetetlen az ideológiai, a kulturális élet megváltoztatása nélkül! Kétségtelen, hogy már a kezdeti eredmények szembetűnőek, zömmel a gazdaságban és a lakossági ellátásban, ám korántsem vagyunk .elégedettek a peresztrojka tempójával- . . — Mire gondol? — Elsősorban nem a társadalmi-gazdasági élet valamelyik ágazatára gondolok most, hanem az emberek szemléletére, gondolkodására. Sokaknak nehéz szaki, tani a régi, beidegződött, rutinszerű gondolkodásmóddal, ennélfogva idegenkednek az újtól. Pedig az élet új és új körülményeket teremt, s tegnapi módon nem lehet holnapot építeni... Nekünk fölkészült, kreatív, lelkiismeretes emberekre van szükség. Itt van például1 az új gazdaságirányítási rendszer, amely a helyi önállóságot növeli, de a felelősséggel párhuzamosan! Ezt nem szabad elfelejteni. S hiába kap önállóságot egy gyár, ha vezetői nem tudnak ezzel mit kezdeni, ha nem tudnak hatékony, jövedelmező termei lést folytatni?! — Miként hat ez az új követelményrendszer az államigazgatásra, a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolatára? — Nálunk is mind kevesebb a központi utasítás s mind több a helyi kezdeményezés. Nagyobb ütemre váltott a lakásépítkezés, javult a szolgáltatói hálózat, s reform zajlik az oktatásban. Ugyanakkor, nem vagyunk elégedettek az emberek magánerős építkezési kedvével, hiszen az összes átadott ott. honnak mindössze öt százaléka „saját beruházású”. Eléggé él még az a szemlélet, hogy „majd;az állam ad lakást”, ahelyett, hogy kiki a maga pénzét is felhasználná. Aztán fejlesztésre szorul a tanácsok és a gazdálkodó egységek közötti együttműködés. Szép példát mutatott e tekintetben No- Vokuznyeck, ahol a vállalatok és a tanácsi szervek közreműködésével készült egy hatalmas ■ fedett stadion. De az összefogás e lehetősége még nem vált általánossá. — Nagy hangsúlyt kapnak az átalakítás során a személyi kérdések, ennek demokratikus jeltételei. — Az üzemekben, a gyárakban a brigádvezetőtől , a vezérigazgatóig választják a vezetőket, de az államigazgatási szerveknél is bevált a többes jelölés. Igen aktívak, s kritikus hangvételűek a választói gyűlések, s bizony keményen megkérdezik a választók hogy akkor mi is valósult meg az ígéretekből? A sajtó, a rádió, a televízió nagy nyilvánosságot biztosít a demokratikus fórumoknak. S akik sokat ígérnek, de keveset teljesítenek, nemigen kapnak újra bizalmat a választóktól. — Térjünk át Kemerovo és Nógrád immáron húszéves együttműködésére■ A kezdeti protokollszerű látó. gatásokat egyre inkább fölváltotta az érdemi tapasztalatcsere, a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés. Vannak még tartalékok? — Feltétlenül. Ami a múltat illeti, nyilvánvaló, hogy föl kellett előbb „térképeznünk” egymást, megismerni a másik társadalmi, gazdasági, politikai helyzetét, népszerűsíteni, egyeztetni az elképzeléseket. Nos, ezen már szerencsésen túljutottunk. Mára egy rendkívül sokoldalú érdemi együttműködés alakult ki nem csupán a tanácsi, a párt- avagy a társadalmi szervezetek, hanem üzemi, intézményi kollektívák között is. — Maradva a tanácsoknál: melyek azok a témakörök, amelyek leginkább fölkeltették az ön által vezetett delegáció érdeklődését? — Különösen kíváncsiak voltunk, milyen szerepet töltenek be a tanácsok a lakosság ellátásában? Hogyan szervezik és támogatják a magánerős építkezéseket? Milyen módon teszik érdekeltté az állampolgárokat . abban, hogy saját pénzükkel is hozzájáruljanak a közösségi célok megvalósításához? Gondolok itt a pásztói, balassagyarmati, a salgótarjáni kezdeményezésekre, a kötvény- kibocsátásokra, a vezetékes gázellátásra, a víz bevezetésére, s még sorolhatnám tovább az igen ötletes, hasznos akciókat. Nagy figyelmet szenteltünk továbbá az államigazgatási szervek és a vállalatok, üzemek, valamint az intézmények közötti kapcsolatoknak. Miként támogatják a vállalatok a települések fejlesztési elképzeléseit? Hogyan teszi a tanács érdekeltté az intézményeket a gazdálkodásban? Szóval, telis-tele a noteszom, volt mit följegyezni, vendéglátóim, a megyei tanács dolgozói valóban gazdag programot állítottak össze. .1 —\ De úgy láttam, ön sem jött fölkészületlenül, több oldalt kitevő javaslattal, konkrét elképzeléssel érkezett hozzánk. — Még elindulásom előtt egy alapos fölmérést végeztünk, hogyan, milyen irányba lehetne továbbfejleszteni a két megye közötti kapcsolatot. Ügy gondoljuk, a legtöbb tartalék a gazdasági-termelési együttműködésben rejlik, itt lehetne konkrétabbá, gyümölcsözőbbé tenni a kapcsolatot. Nem belemenve a részletekbe, hiszen ez a gyárak, üzemek dolga, annyit azonban megemlítek, hogy sok olyan termékünk van, ' amelyre itt igény merült föl, ugyanakkor itteni árukat termékeket mi is szívesen vennénk a kemerovői boltokban, üzletekben. Úgy láttam, hogy mind odahaza Kemerovóban, mind itt. Nógrádban erősen megnőtt a vállalatok érdeklődése és igénye az együttműködés újabb lehetőségei iránt. Nekünk pedig ehhez kell biztatást, támogatást adnunk. — Végezetül, egy személyes kérdés. Önök egy hetet töltöttek nálunk; hogy érezték magukat? — Engedje meg, hogy a kérdésre kérdéssel feleljek: érezheti magát rosszul az ember az igaz barátok között?! Tanka László Húszezernél is többen keresték tel júliusban a balassagyarmati IBUSZ Utazási Irodát. A vendégek többsége külföldről érkezett és pénzüket kívánták forintra cserélni, összesen 20 millió forint értéket tett ki ebben az időszakban a valntaforgalom. Az utazási szakemberek a határainkon túlra indulók ügyelt is intézték, közel ezer főnek az egyéni, kétszáznak a társas kirándulását készítették elő. A turistainvánziót az év elején átalakított, megifjodott irodahelyiségben fogadják. — kulcsár —
