Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-12 / 189. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEXEN ÉRKEZETT. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Ecomix 8.50: Kis magyar néprajz. Rév—Komárom múzeuma 8.55: Verbunkosok, nóták 9.19: Világablak 9.49: Levél az otthoniakhoz Muzsika gyerekeknek 10.05: Szép Ernő szinháza: Kávécsarnok, Életkép 10.40: Mi ez a gyönyörű? 10.56: A Magyar RácUó és Televízió szimfonikus zenekara játszik 11.45: Filmzene 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben. Kamarazene 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: Fiatalok muzsikálnak 15.56: Műsorajánlat 16.05: MR 10—14. Magazin tizenéveseknek 17.00: A képviselő Noteszéből 17.20: Kocsár Miklós: Ungaresca 17.30: Janacek: Tarasz Bulyba — rapszódia 17.54: Könnyűzene — hangszerszólók 18.02: Szabatka Tibor: Igitur 18.12: Reklám 18.15: Hol volt, hói nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Aranvgyümölcsök földjén. Rádiójáték Jorge Amado regényéből 20.14: Tévedni — ,,zenei dolog?” 20.54: Melis György operett- felvételeiből 21.30: Furcsa pár — svédek és kínaiak emberközelben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Pablo Casals gordonka zik 22.45: Tudomány és közélet 23.00: Ferehcsik János ve- zénvel. XXXV/31. rész 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor ) 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul | és angolul jjj 12.10: A Móri Fúvószenekar játszik! Vezényel: Ácsai Sándor*1 12.24: Útikalauz üdülőknek 12.29: Lakatos Mihály népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.07: A tegnap slágereiből 14.00: Portré — nótákkal 15.05: Diákfoci 15.15: Zenerulett. Szórakoztató zenés játék 17.30: ötödik sebesség ü . J.8.30: Nyolc rádió, nyolc dala 19.05: Közvetítés az öttusa- I világbajnokságról. | Lovaglás 19.10: A Pannónia prímása. Emlékezés Radics Bélára (Ism.) 19.50': Mit olvashatunk a a Pártélet augusztusi számában ? 3 19.55: Albumajánlat 20.50: Az öregedés művészete 21.05: ,.Az élő szó művelője” ..J 22.05: Country világ I 22.45: Dunántúli táncmuzsika 23.20: A mai' dzsessz. Steve Kuiala felvételeiből 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után . . . MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek. időjárás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Jövőkutató team a Diósgyőri Gépgyárban. — Kerékpárlánc Bo- donvból. — Foglalkoztatási gondok a Nógrádi Szénbányáknál. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston.) 18.00—18.15: Eszak-magvarországi krónika. 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: I 1. MŰSOR: ^ 9.00: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.05: Kicsi a Bors — „Az a í szép liget, erdő, sétáló J palotájok . . .** (Ism.) 9.35: Mestertolvaj. NDK- mesefilm a Grimm testvérek meséjéből. (Ism.) 11.10 :*Fogócska. Szokolay Sándor műsora. (Ism.) 11.55: Képújság 17.00: Hírek 17.05: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.10: Egy szó, mint száz. Nyelvi fejtörő játék. Egri János műsora 17.50: Objektív. Tényképek a szocialista világból 18.35: Képújság ' 18.40: Reklám 18.50: Címeim. Irodalmi rejtvényműsor gyerekeknek. Arany János 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Senki többet? Harmadszor ! 21.05: Gondolkodó. Tudományos hetilap 21.50: Carelli emlékezik. VIT. rész 22.25: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.45: Képújság 17.50: Írország kulturális öröksége. Angol doku- mentumfilm-sorozat VI/2. rész: Vadászok, földművesek, kelták 18.25: Popkorong. Aktuális klip- és koncertműsor a I hanglemezeladási sta- y tisztika alapján. (Ism.) : 19.05: Nasa obrazovka. A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemze- f tiségi műsora 19.25: Tv-torna 19.30: Egy év a fókák és pingvinek között. Egy ismeretlen nyomában. * NDK ismeretterjesztő rövidfilm 20.00: Budapesti körzeti stúdió 21.00: Hiradó 2. 21.15: Történelmi városok: Avignon 22.00: Fekete munkEt Angol ; tv-ülmsorozat, V/3. rész: j Áruld el felebarátodat s 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.55: Hírek 9.00: Óvodások filmműsora 9.30: Ez nem én vagyok. Cseh komédia 11.00: Távlatok. Tudományos és műszaki magazin 11.40: A rendőrség naplójából : 11.45: Hírek 17.05: Hírek 17.101 Tudomány és technika, j Magazin 17.50: Érdekességek a vágóasztalról 18.20: Esti mese 18.30: Azimut. Katonák magazinja 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Idő.iárás-ielentés 19.30: Tv-híradó 20.00: A hiúit tanúi. Francia filmsorozat 5. rész 21.15: Filmdalok 21.55: Az olasz reneszánsz 22.50: Tenisz Grand Prix 23.20: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Kísértésben. Tv-játék 20.35: Az önök estje, ismeretterjesztő magazin 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.15: Jan Petro visszatér. Szlovák film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-töl: Bátor lovacska. Színes, szinkronizált argentin rajzmesefilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Trükkös, halál (14). Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Kamara: Az utolsó szó jogán (14). Magyar dokumentumfilm. — Kert: Fantom az éjszakában (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Támadás a Kral] bolygó ellen (14). Színes. Szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Pásztói Mátra: De fiatalok voltunk! (14). Színes szovjet film. — Video: Erezd a mozgást! Színes. zenés NSZK- film. — Bátonyterenyei Bányász: A zsaru szava (14). Színes, szinkronizált francia krimi. — Petőfi: Elmenni, visszajönni (14). Színes, szinkronizált francia film. MIT? HOL? MIKOR? < SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési y :Központ: A Kertbe látogató közönség a Fantom az éjszakában című filmet láthatja este kilenctől. §:• ■ — Gerely es Endre Ifjúsági y-Művelődési Ház: A Gorkij- telepi szabadidő-klub 13—19 óra között várja a sport és Játék kedvelőit. BÁTONYTERENYE — Nagybátonyi Bányász Művelődési Ház: Grafikai alkotások láthatók az intézményben. — Kisterenye, kastélykerti művelődési ház: Szabadidős játékok; számítógépek, video- és társasjátékok várják az érdeklődő gyerekeket délután háromtól. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: (,,Ovidélelött”) vár a kicsinyekre sok-sok mesével, filmvetítéssel, délelőtt tíz órától. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Kulcsár József fotói tekinthetők meg augusztus 27-ig. LUCFALVA — Művelődési ház: Játszóházi foglalkozások várnak a gyerekekre délután. Az intézményben levő könyvtárban pedig irodalmi játékon vehetnek részt délután három órától.. Harmincmillió példányszámban 640-féle tankönyvet gyártott a Tankönyvkiadó Vállalat az 1987—88-as tanévre az általános és középiskolák részére. Felvételeink a Zrínyi Nyomda csepeli gyáregységében készültek. Varga László felvétele Hírünk a hazában Magyar—japán vegyes vállalat alapításáról jött létre megállapodás Tokióban. A részvénytársasági formában működő új vegyes vállalat Salgótarjáni Üveggyapot Rt. néven 1989-től évente 4400 tonna üveggyapotot gyárt. Az üzem a salgótarjáni síküveggyár egy korábban leállított üzemének épületeiben működik majd — adja hírül a Népszabadság (július 9.). „Kiadói térkép — Abaúj- tól Zemplénig” címmel sorozatot indított a Könyvvilág című lap ä vidéki könyvkiadásról. A júliusi számban Nógrád megye könyvkiadását mutatja be Bódi Tóth Elemér. Nógrád megyében a múlt század közepéig nem volt könyvkiadás és csak a század második felében jöttek létre a nyomdák is. A cikk szerzője felsorol ja — a teljesség igénye nélkül — a felszabadulás előtt megjelent munkákat, majd elemzi a felszabadulás utáni nógrádi könyvkiadást. ‘Megállapítja, hogy a helyi könyvkiadás fellendülését nagyban segítette a társadalmi összefogás, amely nem egy esetben anyagi hátteret is biztosított ahhoz, hogy minél nagyobb számban lássanak napvilágot Nógrád megyében a könyvek. ☆ Egy elfelejtett magyar partizáncsoport tragédiájának nyomára bukkant Tét ranszky Mihály, a szlovákiai Byste falu temetőjében lévő sír alapján- 1944. szeptember 19-én a Kiev melletti kiképző táborból tizenegyedik partizáncsoport tíz tagja Magyarországra indult. A csoportból a megérkezés után csak néhányan maradtak életben, a többieket elfogták, vagy tűzharcban esték el. A partizáncsoport tragikus történetét bemutató kiállí fást Salgótarjánban — és az egyik partizán, Szalai Sán dór szülőfalujában Karancs- lapujtőn rendezték meg. „A tizenegyedik partizáncsoport nyomában” címmel írta meg történetüket a Népszabadság július 16-i számában M. Gy. Hangszóró mellett SZINTÉZIS Esti és alkalmi rádióhallgató vagyok. Nem erény, de azit hiszem, im forrná ciógaz- dagságomait ennek a szokásomnak köszönhetem. Sokszor győződtem meg már ar- róil, hogy a késő esti hírek az információk bőségesebb tárházát kínálják a hallgatóiknak, mint a napközbeni- ek. Különösen odafigyelek a külpolitikai jellegű kommentárokra. Kellő megvilágításban. a háttér ismeretében könnyebben ligazodom el az események között. A múlt szerdán este, a Kossuth hullámhosszán állt meg rádióm keresőgombja. A Szintézis-t — a külpolitikai rovat műsorát — jelezte a rádióúj ség. Kár, hogy nem jelölték meg előne a beszélgetés témáját, mert úgy vélem, sóik hallgató jegyezte volna be a műsorban böngészés közben nagy felkiáltójellel — ezt meg kell hallgatni! Lengyel Miklós szerkesztő vendége Kulcsár István volt, aki Szovjet unió-szakértőként tökéletes tájékozottság birtokában, sok érdekes adalékkal szolgált a felvetett kérdéskörhöz. Az eszmecsere résztvevői ezen az estén, a Szovjetunióban meglevő nemzeti és nemzetiségi problémákat vitatták meg. Az események idején, a híradásokból -ismertük a történteket. de m ilyen szintézisben, egymás mellé helyezve, egészen másként látjuk azokat. A nyilvánosság, a nyitottság gorbacsovi politikája nem várt mértékben hozta felszínre a régóta szunnyadó ellentmondásokat. A szerkesztő három gondolatcsokorba gyűjtötte mondanivalóját. A -krími tatárok. a kazahsztáni megmozdulások és a nacionalista csoportok eddii-gi tevékenysége új - ösz- szefüg'gésekben került elénk. A krimi tatárok mozgalma a legfrissebb ügy. A 400 ezres népcsoportot Sztálin, a nácikkal való együttműködés vádja miatt 1944-b,en -telepítette ki Ukrajna déli részén levő lakhelyükről Közép-Ázsiáiba. Kollektív büntetést alkalmazott a kollabo- ráns vezetők vétke miatt. Néhány száz képviselőjük most abban a reményben utazott el Moszkvába, hogy Gorbacsov személyesen hallgatja meg panaszukat, és elérik majd a Fekete-ten- ger partjára való visszatérésük engedélyezését. Egy részük gyerekekkel együtt, éhségsztrájkba- kezdetit -ho-gy így hívja fel helyzetükre a közvélemény figyelmét, Kazahsztánból hosszú hónapokon át érkeztek a nyugtalanító jelentések. A kazalt helyébe -kerülő orosz vezetők és a sorozatos visz- szaélések miatt keletkező zavargások után fél évvel a konszolidálódás jelei mutatkoznak. Itt küllőn gondot jelent még az is, hogy a muzulmán hagyományokká! rendelkező nép nem beszéli az orosz nyelvet, sőt sokan még saját anyanyelvűket sem tanulták meg rendesen. A Pravda közelmúltban megjelent cikke hangsúlyozza: „A lenini nemzetiségi politika egyik legfontosabb tényezője a nemzetiségi nyelvek szabad használata, egyidejűleg a nemzetiségek közötti párbeszédet szolgáló orosz nyelv elterjesztésével.” A Szovjetunióban a zsidóságot nemzetiségnek, Ikülön etnikumnak tekintik. Asz- szi-mUációj-ulkat azonban nem követte jogi rendezés. A 30- as években a kínai határ közelében kijelöltek ugyan számukra letelepedési helyet, ez azonban nem bizonyult szerencsés megoldásnak. A hazát keresés az elmúlt évektől ismét sok megoldatlan konfliktus forrósa lett.-Felszíinre kerülitek még olyan nacionalista törekvések is az adásbari, amelyek az orosz tradícióra hivatkozva szélsőséges megnyilvánulásaikkal igyekeznek a nyilvánosságnak minél többet ártani. Mindezek sok-sok tennivalót adnak a szovjet kormányzatnak, s egy " olyan programot tesznek szükségessé, amelyben rendezik a nemzetek helyzetét. Nem a jelenség új, hanem a tolerancia. A nemzetiségi kérdés nagy körültekintést, tapintatot, türelmet igényel, hiszert a kultúra, a múlt, az anyanyelv, a szokások megboly- gatására fokozott érzékenységgel reagál bármelyik népcsoport, s lavinává duzzadhat az elégedetlenség. Lenin megállapítása ma is ' érvényes: . csak a különböző népek iránti hatalmas figyelem számolhatja fel a konfliktusok táptalaját: a kölcsönös bizalmatlanságot.” Kulcsár István és Lengyel Miklós, e késő esti párbeszéde közelebb hozott mindnyájunkat ahhoz, hogy ezt a számunkra ds egyre szélesebben megnyíló világot még jobban megismerhessük és érthessük. Buzafalvi Győző Hevesi kéjnek £ & a r Mind nagyobb népszerűségnek örvendenek a hazai olvasóközönség körében is a Képzőművészeti Kiadó azon elegáns fotóalbumai, amelyek az ország egy-egy tájegységét mutatják be. Ezek közül most jelent meg Hevesi képek, Eger címmel az az album, amely Szelényi Károly 114 színes felvételének reprodukcióját tartalmazza, Lázár István bevezető szövegével A Nógrádban élők számára különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a szomszédos Heves megye e gyönyörű képes bemutatása. Annál is inkább mert az itt élők szűkebb hazá. jálioz e tájék is hagyományosan hozzá tartozik, gazdasági, kulturális, idegen- forgalmi és egyéb kapcsolatokkal egyaránt. A nógrádi fiatalok egy része az egri tanárképző főiskolán tanul, hét végeken az egri vagy a bükkszéki strandra járunk, gyakran megfor. dulunk Gyöngyösön és a Mátra hevesi szegleteiben, Pétervására, Hatvan, és Szilvásvárad neve ismerősen cseng fülünkben, s még hosszan sorolhatnánkÜgy vélhetjük tehát, hogy Heves megyéről már nem lehet újat mondani. Történelmi emlékei, természeti értékei, télen, nyáron egyformán élénk idegenforgalma- ismert. És hát — igen —, a tájék borait is kedveljük. Petőfi Sándor 1844-ben írta Eger mellett című versében: „Hol jó bort érzek. betérek; Ne térnék hát Egerbe? Ha ezt a várost elkerülném, Az isten is megtérne.” Nem kerüljük el mi sem a történelmi borvidékeket. Mégis úgy vélem, a hevesi szomszédság, a lényegében azonos történelmi örökség s napjaink közös erőfeszítései sem zárják ki, hogy bizony mindig van fölfedeznivaló hazai tájainkon. Szelényi Károly fotóitól távol áll minden erőltetett művészkedés, mégis — mert igazi művész — az ismertnek vélt tájban, épületben, emberi arcban gyakran „észreveszi” mindazt, amit a hétköznapi tekintet elkerül, mert sokszor csak nézünk — és nem látunk. Az album képei tehát láttatnak. S érzékeltetik is azt a többletet, amit a századok történelme jelent, a szellemi, séget, a hely szellemet, az életforma „láthatatlan”, ám nélkülözhetetlen alakítóját. Lázár István pedig nem magyarázza hanem szinte újrakölti a tájat és életét. Többről is szól, mint Heves, hiszen — szavaival élve — ez a változatos táj „metszet az országból”. Majdnem a teljes Mátra „hevesi” — azért jut belőle Nógrádnak is —, ide tartozik az egyharmadnyi Bükk, érinti a Tisza, híres borvidékek földje. Itt van az „ország teteje”, a Kékes, a festői Galyatető, Párád, csupa közeli, kedves vidék. Nógrádban is éneklik: „Fúj, süvölt a Mátra szele, Ingem, gatyám lobog bele- . A népművészet, a szokások gazdag tárházában sok a közös, amint azt a szintén együtt végzett palóckutatá9 tudományos programja is jeizi. De a példák szinte ki. menthetetlenek. Lázár István költői ötlettel, egy kerecsensólyom szemével tekinti át a Kékes csúcsáról felröppenve hazánk e szegletét, történelmét és jelenét, tel épül és tört éne. tét és mindenféle szépségét. Azt vizsgálja: „Mit lát a kerecsensólyom — hogy most pontosabban is megnevezzük őt, a magyarság hajdani totemállatát, ősi eredetmondáink szent, nemző madarát — miközben vadon erdők, szőlőtermő lankák, sík le. gelök, vizenyős patakparti rétek fölött elhúzva. eléri az Aiíöld peremét, és tova- száll, innen már délkeletnek, félig szemben a Nappal?” Szelényi Károly ugyancsak hasonló nézőponttal „szemlélődik” a tájban. Képeinek csodája éppen a hétköznapi csoda fölragyogtatásában van. A könyv megjelentetését több megyei intézmény és szervezet támogatta. A kiadó a kötetet német nyelvű szöveggel is megjelentette, tekintettel a létező nemzet-, közi érdeklődésre. (Képzőművészeti Kiadó — Kossuth Nyomda, 1987) T. E. t
