Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

2 NOGRAD 1987. augusztus 12., SZERDA Viktor Karpov a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalásokról Helsinki szelleme Nyári kapuzárás Becsben Az NSZK-nak le kell mondania atomhatalmi tö­rekvéseiről, fel kell szá­molni az akadályokat a kö­zepes hatótávolságú és had­műveleti-harcászati raké­ták felszámolásáról kötendő megállapodás előtt — han­goztatta sajtóértekezletén Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegy- verzetkorlátözási és lesze­relési főosztályának veze­tője. — A genfi szovjet—ame­rikai tárgyalásokon a leg­jobb kilátások a közepes hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakéták te­rén mutatkoznak. Ugyan­akkor még mindig megol­datlan az amerikai nukleá­ris robbanótöltetekkel fel­szerelhető nyugatnémet Peráhing 1A rakéták ügye — állapította meg a szov­jet szakértő. Rámutatott arra, hogy a szovjet fél nem mehet be­le olyan megoldásba, amely Szigorítások a Fülöp- szigeteken Aquino elnök asszony szi­gorító intézkedései nyomán, a Fülöp-szigeteki főváros szá­mos pontján felállított el­lenőrző posztokon, a hadse­reg és a rendőrség hétfő óta közösen végzi a gépkocsik át­vizsgálását. Illegális fegyve­rek után kutátivá a biztonsá­gi emberek sorra állítják le a járműveket és a fegyver­viselési engedéllyel nem ren­delkező egyénéktől elkoboz­zák előkerült fegyvereiket. A(z elnök — mint ismeretes — vasárnap az országban egyre nagyobb számiban is­métlődő merényletek és a fokozódó terror letörésére szigorú intézkedések beveze­téséről döntött. Ismeretlen tettesek kedden kézifegyverükkel sebesífet- fék meg manilai otthona kö­zelében egy rendőrt. Az or­szág déli részén levő Min- dianao-szigetén, a legsúlyo­sabb összecsapások színhe­lyén a hadsereg egységei hét­főn rajtaütött ék a felkelők táborán. A tűzpárbajban 11 felkelő és két ikormányka- itona életét vesztette, há­mom katona pedig megsebe­sült. A Főlap-szigeteken ural­kodó mind feszültebb hely­zet megoldása érdekében a rendkívüli állapot bevezeté­sét helyezte kilátásba ked­di nyilatkozatában Rafael Ueto hadügyminiszter. r tMai kommentárunk. meghagyja a kiskaput a megállapodás megkerülé­séhez, márpedig az Egye­sült Államok a szovjet ra­kéták teljes megsemmisíté­se mellett erre törekszik. A kérdéskör másik érzékeny pontjával, az újfajta Per­shing 1B típusú rakéták amerikai gyártásával kap­csolatban, a szovjet kül­ügyminisztérium főosz­tályvezetője kifejtette: ezek szintén a Szovjetuniót és szövetségeseit fenyeget­nék, mert Pershing 1B ra­kéták — amelyeket a nyu­gatnémet Pershing 1A ra­kéták felváltására szánnak — rövid idő alatt Pershing 2-es, közepes hatósávolságú rakétákká alakíthatók át. Viktor Karpov arra szó­lította fel az Egyesült Álla­mokat és az NSZK-t, hogy közöljék becsületesen, ha nem tartják kielégítőnek a kettős nullamegoldást, de ne űzzenek kettős játékot. Amennyiben ezt megteszik, Az NSZK-nak felelősség- teljesen kell törekednie az enyhülési folyamat előmoz­dítására, nem szabad elsza­lasztania a most kínálkozó jó lehetőségeket — jelentette ki kedden Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter. Három kérdés­ben van lehetőség az előre­lépésre: a fegyverzet-ellenőr­zésben, a nyugatnémet— szovjet kapcsolatokban és a két német állam viszonyában — mondotta. A külügyminiszter különö­sen fontosnak nevezte a mi­előbbi szovjet—amerikai megállapodást a közepes ha. tótávolságú rakéták felszá­molásáról. Ha a kettős nulla­A Perzsa-(Arab-)öbölben uralkodó feszültség újabb ki. éleződésével egyidejűleg az Indiai-óceán vizeire érkezett a július végén útnak indított francia haditengerészeti ha­jóraj. Amint azt kedden kö­zölték, a Clemenceau repü­lőgép hordozó- és kísérőhajói hétfőre virradóra áthaladtak a Bab el-Mandeb-szoroson. 43 órán át a fedélzeti légi­új tárgyalásokat kell kez­deni új megoldásokról. Eb­ben az esetben azonban a szovjet fél is megtartja kö­zepes hatótávolságú raké­táit. A későbbiekben utalt ar­ra, hogy korábban éppen az amerikaiak javasolták, hogy a nullamegoldás keretében a robbanótöltetek csökken­téséről tárgyaljanak. Viktor Karpov úgy véle­kedett, hogy az ellenőrzés kérdése szovjet részről nem jelenthet akadályt, amennyi­ben a másak probléma meg­oldódik. Emlékeztetett rá, hogy országa erre vonatko­zólag előterjesztette elkép­zeléseit. A szovjet szakértő az SS—24-es hadászati raké­tákra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: a Szovjetunió ezzel a fegy­verfajtával nem sérti meg a SALT 2. megállapodás előírásait. megoldást nem sikerülne megvalósítani, a leszerelés és az enyhülés ügye kárt szen­vedne. Hangsúlyozta továbbá, hogy az NSZK új fejezetet akar nyitni a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatokban, minél szélesebb körű együttműkö­dést kíván kialakítani vele, az együttműködés új formá­ira törekedik, elsősorban gazdasági és tudományos- műszaki szinten. A harma­dik kérdésről szólva üdvö­zölte Erich Honecker szep­temberben esedékes nyugat­németországi látogatását. Öva intett egyes jobboldali körö. két attól, hogy felelőtlen kijelentésekkel meghiúsítsák Honecker utazását. erőt működtető gyakorlato­kat fognak tartani az Ádeni. öbölben a Clemenceau és a vele együtt odaküldött két rakétavető fregatt, a Suffren és a Duquesne részvételével. A manővereket a francia hadügyminisztérium rutinjel- legűnek minősítette. Azt nem közölték, hogy a hadi­hajók a hadgyakorlat után merre tartanaik. Talán a császárváros va­rázsai, vendégmaraszitaiLó lég­köre teszi, hogy csigatempó­ban haladt a húsvéti szünet óta eltelt hetekben a bé­csi utótalálkozó munkája. A delegációk beásták magukat (kialakított álláspontjuk sán­caiba éls a munkájukat ösz- szegiző dokumentum megfo- galmazásáivail kapcsolatos munkának — óvatos diplo­ma ciaá megfogalmazás sze­rint is — legfeljebb a kü­szöbére sikerült eljutni. Pedig az eredeti elképze­lések szerint, július 31-tig, az egész utótaláilkozónak be kellett volna fejeződnie és — mi tagadás — méltóbban, mint egy érdemi záróok­mány aláírásával aligha ün­nepelhette volna augusztus 1-én, a 35 résztvevő ország, a helsinki záróokmány meg­születésének évfordulóját. De konszenzusnak, záróok­mánynak se híre, se hamva Béosben. ifibben a gyors eredményékkel nemigen ke­csegtető helyzetben szinte szenzációszámba ment, ami­kor közvetlenül a nyári ka­puzárás előtt, a NATO vég­re valahána tárgyalóasztalra tette javaslatait az össz­európai hagyományos fegy­verekről folytatandó tár­gyalások mandátumáról. Ezt az indítványt azoknak a nem hivatalos konzultációk­nak a keretében terjesztet­ték elő, amelyek február 17-e óta a 16 NATO-ország és a Varsói Szerződés hét •tagállama a bécsi utó érte­kezlettel egyidőben folyta­tott. • Majdnem szenzációt em­legettünk, de szó sincs ar­ról, hogy ezek a javaslatok egyszeriben megnyithatnák a kelet—nyugati megegye­zéshez vezető utat, akár a helsinki folyamat tovább­vitele, akár a budapesti fel­hívásban előterjesztett kez­Srí Lanka-i amnesztia A colombói kormány a Srí Lanka-i tamiloknak nyújtott amnesztiát kedden kiterjesz­tette a délvidék „lázadóira” is. Nevezetesen azoknak ajánlott fel kegyelmet, akik részt vettek a szigetország nemzetiségi konfliktusának rendezésére kötött békeszer­ződés elleni véres megmoz­dulásokban. A zömében szingalézek lakta déli or­szágrészben hetvenen vesz­tették életüket a zavargások-' ban két héttel ezelőtt. deményezések megvalósítás­sá tekintetében. A Varsói Szerződés június 22-én elő­terjesztett javaslataira most adott NATO-válasz igyek­szik áthidalni a két tömbhöz tartozó huszonhármak, illet­ve a semleges és el nem kö­telezett országok helyzetéből adódó különbségieket. Az Egyesült Államok mindig is ragaszkodott; ahhoz, hogy a hagyományos fegyverzet csökkentéséről csak a NATO ás a VSZ országai fárgyalja- nák, a semlegesek és töm­bön kívüliek — ugyanis szerinte csak „zavarnák” az érdemi munkát. Ráadásul a NATO-n belül Franciaor­szág is különvéleményt kép­viselt, így hát a NATO-nafc, először önmagával kellett tisztáznia, mit is akar. Ez a jelek szerint sikerült, ám a NATO tervezete értel­mében, a hagyományos fegy­verek leszereléséről a (tanács­kozás, a helsinki folyamait keretében zajlana le, de csu­pán a két katonai tömbhöz (tartozó 23 ország képviselői vennének rajta részt. A 35 ország együtt ezzel párhuza­mosan egy stockholmi típu­sú (konferencián, a katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről tárgyalna. Esetleg mindkét tanácsko­zássorozatra ugyanabban a városban — Bécsben, Géni­ben, vagy talán Stockholm­ban — kerülne sor. A Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágok a mostani NATO- imdítványra adott válaszuk­ban is olyan megoldást szor­galmaznak, amely megfele­lő szerepet biztosítana a semleges és el nem kötele­zett országok csoportjának a hagyományos fegyverzet­csökkentésének előmozdítá­séban Lényegében ugyanolyan álláspont ez, mint amilyent a bécsi közép-európai had­erőcsökkentési tárgyaláso­ATHÉNI MERÉNYLET VÁLLALÁSA A „November 17.” elneve­zésű szervezet vállalta ma­gára annak a pokolgépes merényletnek az elköveté­sét, amelynek során — az újabb jelentések szerint — tíz amerikai katona, egy amerikai nő és az amerikai katonákat szállító autóbusz görög sofőrje megsebesült hétfőn, Athén közelében. Az Eleftherotipia című görög napilaphoz kedden eljutta­tott" üzenetükben a terroris­ták közölték, hogy akcióik­kal „csapást kívánnak mérni a görögországi amerikai tá­maszpontokra”. A szervezet nem először jelentkezett he­lyi amerikai célpontok elle­ni merényletek elkövetője- ként. TtZ RÓDOSZ-SZIGETÉN­A harmadik napja tartó tűzvész miatt rendkívüli ál­lapotot hirdettek ki a Gö­rögországhoz tartozó Ró- dosz-szigetén. Mintegy negyvenezer hektárnyi terű" let — erdő és olajfaültet­vény — vált az eddig isme­retlen eredetű tűz martalé­kává. Hatósági közlés sze­rint három falut, Kalathoszt, Pilonaszt és Málonat kiürí­tették. A sziget nyolc kör­zetében jelenleg több száz tűzoltó és a helyszínre irá­nyított katonák küzdenek a lángokkal, és különleges kon másfél évtizedein át képviseltek a NATO-hatad- mak. Érdemi probléma az isi, hogy a NATO értelme­zésében, osaik a hagyomá­nyos szárazföldi haderőket vennék tekintetbe, s a Nyu­gat ahhoz sem járul hozzá, hogy a csapásm árő légierőt és a harcászati atomfegyve­reket is vonják be a tárgya­lásokba. A tárgyalóasztalra került egy dokumentum, amely az őszi visszatérés utón konk­rét megbeszélések témája le­het, s ha hosszú alkudozá­sok árán is, elvezethet a bizalom és biztonság erősí­tésén túl a konkrét lesze­relés ügyét szolgáló megol­dáshoz. Amikor szeptember 22-én, •ismét összeülnek az utóta- lálkozó résztvevői, még 'ren­geteg elvégzendő munka vár rájuk. Mert a helsinki záró­okmány ajánlásait tartalma­zó három kosár közül jelen­leg inkább csak a másodikban látszanak elérhető közelség­iben levőnek a megállapodá­sok. Megegyezés születhet; a javasolt (prágai) gazdasági továbbá esetleg egy tudomá­nyos és környezetvédelmi fó­rum összehívásáról. A hu­manitárius kérdésekkel kapcsolatos előrelépést se­gítette a Szovjetunió, ami­kor Juri'j Kaslev, a szovjet küldöttség vezetője, néhány nappal a nyári szünidő kez­dete ellőtt részletes magya­rázatokkal! szolgált a huma­nitárius és emberi * jogok kérdéseiről Moszkvában tar­tandó konferenciával kap­csolatban. A nyári kapuzáráskor ösz- szegziéskénit elmondhatjuk, hogy a bécsi utótaláilikozó munkájában a lassú előre­haladás ellenére i.s tükröző­dik a szovjet—amerikai és általában a kelet—nyugati viszony javulása1. Szászl József vízszóró repülőgépeket is bevetettek a tűzvész meg* fékezésére. A szigeten tar­tózkodó, mintegy ötvenezer — főként skandináv — tu­rista nincs veszélyben, mi­vel a szállodák többsége a tűzvésztől 30 kilométerre lé­vő Rodosz városában, vagy annak tőszomszédságában van. A HOLLAND KIRÁLYNŐ ELHAGYTA A KÓRHAZAT A holland királynő ked­den elhagyta a kórházat, de egészségének teljes vissza­nyeréséhez még többhetes otthoni ápolásra van szük­sége — közli az ANP hol­land hírügynökség a kirá­lyi tájékoztatószolgálat je­lentése alapján. Beatrix ki­rálynőt olaszországi szabad­ságáról vírusos agyhártya­gyulladás tüneteivel a múlt hét elején szállították a dél-franciaországi Antibes kórházába, majd hágai orvo­sok is megerősítették a fran­cia orvosok diagnózisát. SZABÖ MARTON — BÜCSt LÄTOGATAS Szabó Mártont, hazánknak a Tanzániai Egyesült Köz­társaságban akkreditált nagykövetét, búcsúlátoga­táson fogadta Ali Hassan Mwinyi tanzániai államfő, Joseph Warioba első alel- nök, miniszterelnök, és Id- risz Abdul Wakil második alelnök. Csádi csapások A dolog úgy kezdődött, hogy az egyik fél visszaütött. Legalábbis ekképpen magyarázta a csádi külügyminiszter az Aouzou nevű sivatagi övezet visszafoglalását Líbiá­tól. Kísértetiesen hasonlít a mostani eset a történelem egyik-másik nagy világégésének a kezdetére, amikor — legalábbis formálisan — kis porszem indította el a la­vinát. Á csádi diplomácia vezetője szerint az összecsa­pásokat a líbiaiak kezdeményezték, mivel tüzet nyitot­tak a túloldal határőreire, s erre válaszolva a N’djame- na-i csapatok elfoglalták a 110 ezer négyzetkilométeres, gazdaságilag és immár stratégiailag is fontos földsávot. Ismét kiújult tehát a feszültség a két állam között, pedig márciusi sikeres csádi akciók után úgy tűnt, ered­ményesek lesznek néhány érdekelt ország békéltetési próbálkozásai. Miután Csád északi részéből tavasszal ki­szorították a líbiai katonai erőket, szinte az utolsó mentsvárát hódították meg ezzel Kadhafinak, aki va­lószínűleg nem nyugszik bele az események ilyetén, te­hát számára kedvezőtlen alakulásába. Júniusban a líbiai vezető figyelmeztette N’djamenát, habozás nélkül visz- szaüt, ha Habré elnök osztagai az Aouzout övező térség­be teszik a lábukat. Tripoli ugyanis sajátjának tekinti a sávot. Tulajdonképpen nehéz lenne eldönteni, a vitát, mert a területet Líbia 1973-ban, egy 1935-ös francia—olasz egyezményre hivatkozva „vette a kezelésébe”. A meg­állapodást a két országot gyarmatosító hatalmak a „köl­csönös előnyök alapján” írták alá, azonban sohasem ratifikálták. Ez volt tehát a szépséghibája Tripoli tizen­négy évvel ezelőtti akciójának, amikor a terület „vissza­foglalása” mellett döntött. Ettől kezdve állandó vita tárgya lett a sivatagi övezet, de a békéltetési kísérletek a jelek szerint nem jártak eredménnyel. Legutóbb jú­liusban az afrikai egységszervezet csúcstalálkozóján aján­lották fel szolgálataikat a résztvevők, de mint az ese­mények alakulása mutatja, eredménytelenül. Kérdés persze, elég lesz-e a N’djamena-i haderő az amúgy is állandó készültségben lévő líbiai csapatok el­len? Fontolgat-e ellenlépéseket Kadhafi? Csád nyilván­valóan számít a gyámatya, Párizs segítségére, mert Franciaország márciusban — az Egyesült Államokkal együtt — Habrét támogatta, akit azóta fogadtak mind­két ország fővárosában. Igaz, hogy jelenleg is mintegy 1200 francia légiós és jelentős légierő tartózkodik Csád- ban, azonban kétséges ezek bevetése. N’djamena min­denesetre számít a támogatásra, mint ezt a vezetők több­ször is hangoztatták, Mitterrand persze vonakodik áldá­sát adni a beavatkozásra, de erre egyelőre még nincs is oka. Mintegy válaszként a sürgetésekre kifejtette, or­szága mindig is a nemzetközi bíráskodás mellett állt. Jobb tehát a zöldasztalnál eldönteni a viszályt. Egy biztos: Párizsnak elég baja van manapság az iráni ügyben, tehát nem kíván még egy púpot a hátára. Az is tény azonban, hogy még így is több ezer líbiai ka­tona maradt a vitatott területen, s a jelenlegi felállás 6em sokáig maradhat fenn. Ritecz Miklós Az NSZK-nalc törekedni kell az enyhülési folyamat előmozdítására Francia hajóraj az Indiai-óceánon HÍREK RÖVIDEH

Next

/
Thumbnails
Contents