Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

* v> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 203. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1987. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Sebességre kapcsol a peresztrojka (3. oldal) (Béres-) cseppekben a tenger (5. oldal) Á NÓGRÁD Magyamóndorban (9. oldal) Tanárokat, diákokat várnak a tantermek Szeptember 16-rá Becsengetés előtt Lehet, hogy a diákokat nem lelkesíti, de szeptember elsején minden iskolában megszólal a tanévkezdést jel­ző csengőszó. A tanításnak egyetlen oktatási intézmény­ben sem lesz akadálya, min­denütt elvégezték a szüksé­ges karbantartást, a festést és mázolást. Megyénk négy helységében a tanévkezdést követően is folytatódnak a megkezdett rekonstrukciós, illetve fel­újítási munkák, mint a sal­gótarjáni Petőfi, a kistere- nyei Zrínyi úti általános is­kolában. Csak jövőre feje­ződik be a diósjenői iskola bővítése, decemberre terve­zik a szendehelyi intézmény átadását is. Az építkezés bár folytatódik a tanítás idején is mindenütt, de a kivitele­zők biztosították az intéz­ményeket, hogy jelenlétükkel nem zavarják a tanítás me­netét sehol sem. A becsengetés Nógrád me­gyében 28 ezer általános is­kolást szólít munkára, köz­tük 3100-at az első osztá­lyok padjaiba. A középfokú intézményekben — gimná­ziumokban és szakközépisko­lákban — négyezren, a szak­munkásképző intézetekben pedig 3500-an tanulnak az 1987 88-as tanévben. A gim­náziumokban az új oktatási törvény szellemében az egye­temi-főiskolai felvételi vizs­gákra való felkészítés, a szakközépiskolákban pedig a szakirányú ismeretek magas szintű elsajátíttatása a cél. A jövő szakmunkásainak képzését segítik az üzemek, vállalatok, illetve az isko­lák közötti együttműködések erősítése is. A növekvő lét­szám fogadására felkészültek megyénkben: ősztől a tizen­hat tantermes Arany János úti új gimnázium is meg­nyitja kapuit Salgótarjánban. A megye általános és kö­zépiskoláiban 3800 pedagógus tanítja, oktatja és neveli ap­róbb, nagyobb gyermekek se­regét pár nap múlva. Az üres pedagógusállások­ra pályázatokat írtak ki az iskolák, amelyek eredménye­ként sok helyet sikerült be­tölteni, de még mindig szük­ség volna jelentkezőkre, hi­A salgótarjáni Petőfalvi Általános Iskolában több mint ezerháromszáz diák vásárolhatta meg tan­könyvét. —kép: RT— Tanévkezdés előtt igen keresettek a sza­bad idős ruházati cikkek a NÓGRÁDKER salgótarjáni szabadidő­boltjában, ahol 400 ezer forint értékű sportru­házati termékek közül válogathatnak a vá­sárlók. Fotó: Tácsik Nóra t szén nyelvszakos tanárok éppúgy hiányoznak az álta­lános iskolák katedráiról, mint a középiskolákéiról. Hi­ány mutatkozik kémia sza­kosokból is, főként az alap­fokú képzésben. A gondokon az intézményvezetők vagy nyugdíjas pedagógusok óra­adóként való beállításával vagy pedig helyettesítéssel próbálnak enyhíteni. A tankönyvellátásban nem voltak különösebb nehézsé­gek; egy részüket már jú­niusban beszerezhették a di­ákok, a hiányzókat pedig augusztus második felében az intézményekben. Nem kell megijedniük azoknak sem, akiknek még pótolniuk kell valamelyik tantárgyhoz az írásos anyagot, hiszen szeptember 9-ig minden is­kolában, azt követően' pedig a salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Könyvesboltban megvá­sárolhatják azokat. A tanévnyitó ünnepségek már pénteken elkezdődtek, ma lesz a salgótarjáni Ma­dách Imre Általános Iskola és Gimnáziumban a megyei tanévnyitó ünnepség, s szá­mos helyütt vasárnap és hét­főn rendezik meg a minden szeptemberben esedékes ün­nepséget; szeptember else­jén, kedden reggel pedig már tanítás kezdődik min­den iskolában. Összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülásit tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület az alkotmány 22. paragrafusának (2) be­kezdése alapján az Ország­gyűlés őszi ülésszakát szeptember 16_án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács java­solja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a kor­mány munkaprogramját (1987. október elsejétől 1990. december 31-ig), valamint az általános forgalmi adó­ról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló torv ényjavaslatokat. Németh Károly elnök tá­jékoztatta az Elnöki Taná­csot I. János Károly spa­nyol király magyarorszá­gi látogatásairól és a vele folytatott tárgyalásáról. ' A itájékoztatót a testület egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította, hogy a látogatás jól szol­gálta országaink kölcsönös megismerését, a magyar— spanyol kapcsolatok to­vábbfejlődését és a nemzet­közi együttműködést. Az Elnöki Tanács több részében módosította a polgári törvényikönyvet. Ha­tályon kívül helyezte a tartós földhasználatra vo­natkozó szabályozást, mivel a földről szóló 1987. évi I. törvény a földnek tartós •használatba adása lehetősé­gét megszüntette. A törvé­nyi módosítás ezenkívül szabályozza az alapítvány létrehozásának feltételeit, s megszigorítja a szállodák kártérítési felelősségét. A javító-nevelő munka új formájának, a közérdekű munkának a bevezetésére, valamint a kényszergyógy­kezelés alkalmazásának itönvényi kiterjesztésére fi­gyelemmel az Elnöki Ta­nács módosította a bünte­tések és intézkedések vég­rehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű ren­deletet. Továbbra is lendületben az ipari szövetkezőtök « Befejeződött a nukleáris orvosi kongresszus Pénteken a fővárosban befejezte tudományos mun­káját a nukleáris orvosi kongresszus. A tanácskozáson — ame­lyet első ízben rendeztek szocialista országban — át­tekintették a II. világhábo­rú utáni esztendőkben ki­alakult nukleáris medicina, ismertebb nevén, izotóp­diagnosztika fejlődését. A tudományág szoros össz­hangban a többi klinikai szakmával, rohamosan fej­lődött, s talán legékeseb­ben bizonyította az atom­energia békés felhasználá­sának lehetőségét. A budapesti kongresszus fontosságát nem utolsósor­ban az a tény adta, hogy a nukleáris medicina alapjait a magyar születésű Hevesy György vetette meg, aki kutatási eredményeiért 1943-ben kémiai Nobel-dí- jat kapott. Jól siker,ült évük volt a tavalyi a Nógrád megyei ipari szövetkezeteknek, ám idei fejlődési dinamikájúik még a magas vetítési alap­hoz mérten is roppant erő­teljes. Amint ez a KISZÖV megyei elnökségének pén­teki salgótarjáni tanács­kozásán elhangzott, a me­gyében .dolgozó ipari szö­vetkezetek az év első felé­ben több mint 31 százalék­kal bővítették termelési ér­téküket. A megye szövetkezeti iparának helyzete minden szempontból megnyugta­tóbb, mint a nógrádi ' ipar egészét tekintve, s az eredmény lényegesen meg­haladja a népgazdasági pro­duktumot is. Az egész esz­tendőre tervezett nyereség­nek csaknem 43 százalékát szerezték meg június végé­ig a szövetkezetek. mely ugyancsak előző évit meg­haladó teljesítmény. A szö­vetkezetek első félévi gaz­dálkodására a hatékonyság a' jellemző, a termelés nö­vekedése mögött valameny- nyii ágazatban a termelé­kenység bővülése húzódik meg. Az ipari ágazathoz tartozó szövetkezetek termelésének csaknem a fele nem rubel­elszámolású export volt az esztendő első felében. A tő- késexport majdnem teljes egészét ez évben is a dré- gelypalánki Szondi szövet­kezet produkálja, s miután a nyugatnémet BMW gyár­ban foglalkoztatott dolgo­zói száma jelentősen emel­kedik, év végére a tőkésex- poirtterv számottevő túltel­jesítésére lehet számítani. Érzékelhető tendencia az is, hogy a nógrádi szövet­kezeti ipar összes nyeresé­gén belül most kevésbé meg­határozó a drágelypailánkii kollektíva eredménye, mint az előző években volt. s ez egyértelműen a többi szö­vetkezet gazdálkodásának erősödésére utal. Az összességében igen kedvező tapasztalatok azon­ban nem jelentik azt, hogy az ipari szövetkezetek túl­jutottak minden gondjukon. Néhányuk jelenleg is gaz­dálkodási nehézségekkel bajlódik, számukra a gon­dok enyhítésére készített in­tézkedési terv következe­tes végrehajtása kínáil esélyt a gazdálkodás jövedelme­zővé tételére. A korábbi tapasztalaitok­tól eltérően a kisszövetkeze­tek árbevétel-növekedési tempója ez évben nem érte el • a megyéi szövetkezeti ipari átlagot. Eszenint kez­deti, a kiugró eredmények elérését lehetővé tevő tar­talékaik krimerülőben van­nak. ami viszont a gazdál­kodás megújításának szük­ségességére figyelmeztet. Konfliktusmentes áthelyezések Nógrádban A megbecsülés jele a hűségjutalom is Czipper Gyula a szénbányászat szerkezetátalakítási programjáról A gazdasági-társadalmi stabilizáció és kibontakozás megvalósítására készített ipari minisztériumi munka- program összefoglalja a bányászat legfontosabb tennivalóit, szerkezetátalakítási feladatait is. Ezekről a tervekről nyilatkozott a bányásznap alkalmából Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes, az MTI-nek. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk kom- binatív energiapolitikai kon­cepciója egymással szoros összhangban határozza meg a távlatban rendelkezésünkre álló különböző energiahordo­zók legcélszerűbb felhasz­nálását. A kőolajat és a földgázt elsősorban a vegy­iparban, valamint üzem­anyagként és háztartási tü­zelőanyagként hasznosítjuk. A szénbányászatnak a lig­nittermelés arányának nö­velésével kell javítani a széntüzelésű — és .jelenleg rekonstrukció alatt álló — erőművek ellátását, továbbá évente legalább ötmillió ton­na szenet kell szállítania a lakossági igények kielé­gítésére. Ide tartozó feladat a mi­nőségi szenek és a brikett arányának növelése, újabb széptermékek előállítása is. A szénhidrogén-bányá­szatnak korszerű kutatási és művelési módszerekkel -el kell érnie, hogy 1990-ben legalább 7 milliárd köbmé­ter földgázt és 2 millió ton­na kőolajat adjon az or­szágnak. A szénbányászat gazdasá­gosságát és jövedelmezősé­gét javító szerkezetátalakí­tási program a stabilizáció és a kibontakozás időszaká­nak szigorúbb gazdasági feltételei között folytatódik. Ez indokolta most, hogy a korábbinál szűkösebb beru­házási források felhasználá­sát átrendezzük, s így a leghatékonyabb fejleszté­sekre koncentráljuk. Egye­bek között a lignittermelést már nemcsak a bükkábrá­nyi, hanem a gyöngyösvi- sontai Thorez külfejtésben is bővítik. A távlati szer­kezetátalakítási tervek sze­rint az ezredfordulóig évi 24—25 millió tonna között alakul majd a szénbányászat termelése. Ezen belül a külfejtéses lignitből 1990-től 1995-ig évi 8-ról 9,5 millió tonnára növelik a (termelést. A bar­naszénből Í995-ig évi 13—14 millió tonna marad a ter­melés, s ehhez már hozzájá­rul két új bánya: Dubi- csány és Ajka II. munkája is. Ezt követően újabb bá­nyák, széntelepek megnyitá­sával biztosítani lehet ezt a szintet még az ezredfor­duló után is. Hasonló távla­tokat mutat a feketeszén bányászata, mert termelése a kilencvenes évek közepéig évi 2,3-ról 3,1 millió ton­nára nő, s a dél-mázai újabb szénmező bevonásával több évtizeden át tartható ez a teljesítmény. A szerkezetváltás nélkü­lözhetetlen eleme a gazda­ságtalan termelés visszaszo­rítása, megszüntetése. Négy szénbányavállalat — a veszprémi, a borsodi, a ta­tabányai és a nógrádi — már leállította a ráfizetés­sel termelő, úgynevezett peremi külfejtéseket. Eze­ken a helyeken földmunka- gépekkel, nagy szállítóesz­közökkel dolgoztak, s így a leállítás, áthelyezés bá­nyászlétszámot nem érint. A mélyművelésű aknák közül a borsodi szénme­dence gazdaságtalan Ormos­bányájában és sorstársánál, a nógrádi szénmedence Ti- ribes-üzemében már gyor­sított ütemben lefejtették a feltárt szénvagyont és meg­szüntették a munkát. Az ott dolgozó bányászokat a szomszédos bányaüzemek­be helyezték át, ahol nagy szükség volt munkájukra. (Folytatás a 2. oldalon.) Végeztek a lennel I Nógrád megye legnagyobb olajlentermelője a Pász­tói Béke Termelőszövetkezet. A 330 hektáros terület utolsó táblájáról, a 45 hektáros Muzslai-dűlőből teg­nap takarították be a festékipar e fontos alapanya­gát. Másfél tonnás termésátlag várható hektáronként. — Kép: Bencze —

Next

/
Thumbnails
Contents