Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
2 NOGRÄD 1987. augusztus 20., CSÜTÖRTÖK Grósz Károly látogatása Somogy megyében (Folytatás az 1. oldalról) munkaprogramjához, amely lényegében négy alapvető célt határoz meg: a külső és belső fizetési egyensúly javítása, a fizetőképesség megőrzése, a költségvetési hiány és a külső adósságok növekedésének megállítása; a vállalati, intézményi és egyéni teljesítmények növelése; a szociális feszültségek növekedésének ellensúlyozása; a gazdasági reform következetes továbbvitele útján az érdekeltségi rendszernek, a piac szabályozó szerepének erősítése, a vállalati és nép- gazdasági tervezés összhangjának megteremtése A program megvalósulásának garanciáiról szólva Grósz Károly elsőként a cselekvőkészséget említette. Az eddiginél határozottabban tudatosítani kell —, s nemcsak szóban, hanem a valós teljesítmények elismerésével is —, hogy a cselekvés az egyetlen értékes magatartás. Ezt az elvet nemcsak a termelő munkahelyeken, hanem a vezetői posztokon is érvényre kell juttatni. Beszélt a kormány elnöke arról is, hogy szóhasználatunkban a válság fogalmához kizárólag negatív tartalom kötődött. Holott a helyes értelmezés szerint a válság bizonyos felgyülemlett problémák megoldásának periódusa is, amely cselekvésre késztet — éppen a cselekvést megakadályozó kényszerhelyzet elkerülése érdekében. A sajtótájékoztatót követően Grósz Károly részt vett az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportjának ülésén, újabb észrevételeket, javaslatokat gyűjtve a stabilizációs munka- program végleges kidolgozásához. A képviselők a megye sajátosságaiból kiindulva, egyebek között az élelmiszer- gazdaság versenyképességét rontó tényezők hatásának csökkentését, a halmozottan hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatási programjának folytatását, a vidéken élő emberek esélyegyenlőségének megteremtését — így például bizonyos szolgáltatási díjak egységesítését — szorgalmazták. Szóvá tették -azt is, hogy a program megvalósítása során nagyobb nyíltsággal kell kezelni a közpénzek — köztük az adóból befolyó összegek — fel- használását. A képviselőknek pedig folyamatosan számot kell adniuk arról, miként élnek megbízatásukkal, tehát a parlamenti és az általános demokratizmus erősítését is tartalmaznia kell a programnak. (MTI) Sajtótájékoztató az ipar teljesítményéről és feladatairól szerkezetátalakítás már tapasztalhatók Kedvező irányú változások jelei Az ipar első héthavi teljesítményéről és idei további feladatairól tájékoztatták szerdán az újságírókat az Ipari Minisztériumban. Elmondták, hogy az ipar termelése felélénkült; az építőanyag- és az élelmiszer- ipar nélkül, változatlan áron számítva, 3,6 százalékkal több terméket állított elő, mint a múlt év hasonló időszakában. Az éves előirányzat 2 százalékos termelésbővüléssel számolt. Jó teljesítményeket ért el a villamosenergia-, a jármű-, a híradástechnikai, a vákuumtechnikai, a műanyagfeldolgozó, a gyógyszer-, valamint a nyomda- és a faipar. Az iparban foglalkoztatottak létszáma az év első hét hónapjában 2,6 százalékkal csökkent, a termelékenység 6 százalékkal javult. Egyes helyeken azonban a létszám lemorzsolódása miatt romlott a kapacitások kihasználása. Az ipari vállalatok exportja július végéig összességében a tervezettet megközelítően alakult. Változatlanul gondot jelent azonban. hogy miközben ipar- vállalataink terven felül kívánják fokozni szocialista (— vUai kommentárunk kivitelüket, behozataluk még a tervezett szintet sem éri el. Az ipar konvertibilis elszámolású külkereskedelmi forgalmának egyenlege javult: az év eddig eltelt időszakában az export az importot csaknem kétszeresen meghaladó mértékben nőtt. Az ipar tőkés- kiyitele, az egy évvel ezelőttinél 8. importja 4,8 százalékkal volt magasabb. A konvertibilis elszámolású import mennyisége valójában nem nőtt, az emelkedés az árfolyamok változásából adódott. Az év első felét összességében 35,6 milliárd forint nyereséggel zárták a minisztériumi alapítású ipari vállalatok ; ez az egy évvel korábbinál 6 százalékkal magasabb. Ennek jelentőségét növeli, hogy ebben az időszakban szigorodott a támogatások odaítélése, csökkent az erre a célra kifizetett pénzek összege; s a korábbiaknál jóval kisebb ütemben nőttek a termelői árak. Kedvező irányú változásokat jelez az is, hogy az ipar veszteségei a múlt év hasonló időszakához képest 18 százalékkal csökkentek. A veszteségek összege azonban így is tetemes, meghaladja az 5 milliárd forintot. A veszteségek további mérsékléséhez folytatni kell a szerkezetátalakítást más tárcákkal összehangolva a gazdaságtalan termelés fokozatos leépítését. A következetes szerkezetátalakítás jelei már tapasztalhatók, elsősorban a vaskohászatban és a szénbányászatban. A minisztérium vezetőinek véleménye szerint éves szinten az ipar termelése a tervezett körül fog alakulni. Ha az ipar tartani tudja konvertibilis kivitelének eddigi ütemét, akkor valószínűleg többletimportra is lehetőség nyílik. Jelenleg néhány külföldi alapanyag hiánya okoz fennakadást a termelésben, elsősorban a festék- és a papíriparban. A kiegyensúlyozott ellátáshoz azonban arra is szükség van, hogy a hazai felhasználás a tervezettnek megfelelő legyen, ne lépje túl azt. Az exportkilátásokról szólva elmondták, hogy a már meglevő rendelésállomány alapján teljesíthetők az előirányzatok, az exportmunkát azonban erőteljesen javítani kell, hogy minél előbb megköthessék a jövő évre szóló szerződéseket. Elnökválasztási előcsatározások Vajon véglegesnek tekinthető-e Mario Cuomónak, New York állam demokrata kormányzójának az a korábbi bejelentése, hogy semmiképp sem indul pártja jelöltségéért az 1988-as elnökválasztásokon? Az amerikai politikában gyakran idézett axióma: sose mondd, hogy sosem. Mindenesetre a mostani, jó időszak ahhoz, hogy emlékezzünk erre. Gary Hart látványos „félrelépését" követő visszavonulásával űrt hagyott maga után a demokrata pártban. Látszatra természetesen nincs űr, éppen ellenkezőleg, nagy a bőség az önjelöltekben. Hart távozása után a listavezető Jesse Jackson feketebőrű politikus. Bárki legyen a végleges jelölt, Jackson híveinek táborával és befolyásával számolnia kell. Ám abban mindenki bizonyos, hogy az amerikai közvélemény sem most. sem a belátható jövőben nem fogad el egy nagy párt részéről fekete jelöltet —, ehhez a faji előítéletek gyökerei túl mélyek — következésképpen maga Jackson nem lehet jelölt. Michael Dukakis görög származású politikus, Massachusetts állam népszerű kormányzója a liberális szociálpolitika és az enyhülési külpolitika híve. Sok tekintetben hasonló nézeteket vall Bruce Babbit volt arizonai kormányzó. Richard Gephardt Missouri állambeli képviselő a „kékgallérosok", a munkásszavazók között igen népszerű, mivel protekcionista intézkedésekkel akarja megakadályozni a versenyképességüket elvesztett amerikai üzemek bezárását. És a névsor még folytatható: ott van Joe Biden, a parányi Delaware állam szenátora, aki részben azokra számít, akik eddig Hart möA demokraták „hetes fogata” —, de lehet, hogy egy nyolcadik lesz a nyerő. Felső sor balról jobbra: Gephardt, Dukakis, Jackson, Biden, alsó sor: Babbit, Gore, Simon gött sorakoztak fel, részben pedig a cionista körök anyagi segítségét élvezi, mivel támogatja Izrael minden igényét és követelését. És ha már a szenátusnak a Fehér Házra aspiráló tagjairól beszélünk, nem lehet megfeledkezni Albert Gore-ról, aki a törvényhozás egyik katonai szakértője —, de ezek többségétől eltérően nem a konfrontációs politikát képviseli. Sem pedig Paul Simonról, aki talán a legkonzervatívabb az összes e pillanatban számba jöhető politikus között. Ugyanakkor, úgy tűnik, mintha igaza lenne a New- sweek-nek amely azt írja legutóbbi számában, hogy mindezek végeredményben egy ..B csapatot” alkotnak, csupa Dávidok, és így — némely előző kampányhoz hasonlóan — egyiküknek sincs esélye arra, hogy Góliát felett aratott előválasztási győzelmével kerüljön a reflektorfénybe. Egy azonban valószínű: a demokraták amúgy sem rózsás esélyeit a Hart-epizód nem javította. Az ügy igazi haszonélvezői a republikánus elnökjelöltségre aspiráló politikusok. Mindenekelőtt természetesen Bush alelnök, aki politikai múltjára, két reagani turnus alatt a második poszton szerzett tapasztalatára hivatkozhat. Aztán két lehetséges jelölt, akik az 1980-as konzervatív Reagan-hívők szavazatára számítanak: Paul Laxaltvolt nevadai szenátor, és Alexander Haig, extábornok és külügyminiszter. Az „egyházi jobboldal" színeiben indulni kívánó Pat Robertson tv- tiszteletes esélyeit viszont közvetve beárnyékolja egy erkölcsbotrány. Neves kollégájáról, Jim Bakerről kiderült, hogy e tekintetben vizet prédikált és bort ivott, egy félrelépés után zsarolni hagyta magát, emellett hatalmas profitra tett szert prédikációival, s ez ráirányította a figyelmet pályatársaira is. Ügy, hogy most Robertson ellen is diszkrét vizsgálatot folytat az adóhivatal. Persze, egy olyan kampányban, amelynek első igazi fejleménye egy házasságtöréssel gyanúsított demokrata éllovas politikai „kiütése” volt, még további hasonló fejleményeket sem tekinthetünk lehetetlennek. Laxalt Névadóban a játékkaszinók világával tartott kapcsolatot, és Bushnak sok kellemetlen kérdést tettek fel az „Iran- gate” kapcsán. Nem lehet kizárni, hogy az 1988-as választási hadjáratban több lesz a személyre szóló leleplezés, mint az érdemi politikai vita a kor nagy kérdéseiről. Vajda Péter Konvoj áthaladása Üjabb olajszállító hajókonvoj haladt át amerikai haditengerészeti kíséret mellett a Hormuzi-szoroson — közölte a Reuter hír- ügynökség szemtanúkra hivatkozva. A kötelék — amelyet tudósítók helikopterről vehettek szemügyre — három tartályhajóból és három amerikai hadihajóból áll, és a Perzsa-(Arab-)öböl- ben Kuvait felé tart. Pretoriai erőpróba Még nem lehet világosain látni, hogyan és mikor fejeződik be a dél-afrikai bányászok immár második hete tartó munkabeszüntetése, s az sem kizárt, hogy az akció más rétegekre is átterjedhet. Egy dolog azonban máris bizonyosnak tűnik, nevezetesen, hogy az apartheid rendszernek évek óta az egyik (legveszélyesebb kihívással kell szembenéznie. Helyi megfigyelők egybehangzóan vallják, hogy a mostani sztrájk az eddigi legnagyobb szabású és egyben a leghosszalbbnak ígérkező is. Nem hiányoznak sajnos a jelentések közül a rendőirailaikula- tck erőszakos fellépéséről szóló beszámolók sem: a munkahelyek környékén tüzet nyitó rendfenntartó egységek brutális ténykedése miatt, a napokiban meg is szakadtak az otszágos bányászszövetség és a legjelentősebb bányavállalatoik képviselői között éppen csak, hogy beindult tárgyalások. A mostani sztrájk hullám esetében a konkrét munkai- jogi és bérezési sérelmek tűnnek az enyhébbnek. Viszont a munkakörülmények, a fizetések, a balesetveszély és más témáik körül folyó vitáik elválaszthatatlanok azoktól az általános gazdasági és politikai követelésektől, amelyeket a feketébőirű dolgozók mind hangosabban juttatnak érvényre Afrika déli részén. A politikai veszélyre figyelmezteti a pretoriai vezetést az is, hogy az ország legfontosabb legális apartheidellenes szervezete, az úgynevezett Egyesült Demokratikus Front (UDF) szinte kezdettől támogatásáról biztosította a munkabe- szüntetési akciót — nem is beszélve a betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszusról (ANC), amely nyilatkozatában egyértelműen a fajüldöző hatóságok és a fekete lakosság közti erőpróbának nevezte a sztrájkot. Azt sem lehet elfelejtem; hogy a bányászat (legyen szó alkár szénről, akár aranyról) a Dél-afrikai Köztársaság italán legfontosabb ágazata, olyan „stratégiai” szféra; amelytől jelentős mértékben függ a kivitel és a devizabevétel egyaránt. Ráadásul a jelék szerint a mostani sztrájk nyomán ismét felerősödött több nyugati országban a Dél-Afri'káival szemben foganatosítandó szankciók sürgetése. E külföldi lépések önmagukban persze nem alkalmasaik és nem ,is elegendők az apartheid rendszerének megváltoztatására, hosszabb távon azonban alapvetően befolyásolhatják Pretoria megítélését. Ezért érthető, hogy a dél-afrikai vezetés is jelentőségének megfelelően kezeli az ügyet — ám a meghátrálásnak egyelőre nem sok jelét mutatja. Szegő Gábor Új „elnökjelölt" Morris bejelentette, hogy elnökjelölt kíván lenni — és szóvivője nem kisebb személyiség, mint az 1984-ben kudarcot vallott demokrata párti jelölt, Walter Mondale lánya, Eleanor. A jelöltséggel egy baj van csupán: Morris nem tud beszélni, mert cica, mégpedig egy — amerikai macskakörökben közkedvelt — cicaeledel televíziós reklámja, valódi rőtvörös macska, gyakran látható a képernyőkön. Mondale kisasszony is. népszerűségére hivatkozott. Jelöltje nevében elmondotta, hogy a „hivatalos” közvélemény-kutatások szerint Morris nevét a megkérdezettek 70 százaléka ismerte — viszont egyes „valódi” elnökjelöltek nevét még 10 százalékuk sem. A „jelöltség” a macska- eledelt gyártó vállalat újabb reklámhadjáratának megnyitása. Morrist ezentúl olyan körülmények között szerepeltetik majd a televíziós reklámokban, amilyenek között a „valódi” jelöltek is szerepelnek az elnök- választási kampány során. Irak—iráni harcok Tovább növekedett a feszültség az öböl körzetében, amikor Irak légiereje kedden ismét bombázta Irán délnyugati olajtelepeit. Irak 10 napon belül, harmadszor intézett légitámadást az iráni olajmező ellen, hogy bénítsa az iráni olajexportot. Egy bagdadi katonai közlemény szerint 105 bevetésben támadták az olajberendezéseket. Teherán viszont azt közölte, hogy csupán nyolc légitámadás érte a körzetet, s hogy sok polgári személy meghalt. Irán egyúttal kilátásba helyezte, hogy az iraki bombázásra válaszul felújítják az iraki városok elleni légi— és tüzérségi támadásokat.
