Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 196. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1987. AUGUSZTUS 20., CSÜTÖRTÖK az alkotmány ünnepen A ugusztus 20-án ünnepeljük alkotmányunk születésnapját. Vajon eszébe jutott-e már valakinek, hogy egymás mellé tegye, összehasonlítsa a világ alkotmányait? Minden bizonnyal kiderülne, hogy valamennyi más, egymással össze nem hasonlítható, össze nem cserélhető. Lehetnek bennük az emberiség közös történelméből fakadó, a mai általános erkölcsi törvényeknek eleget tevő hasonló, talán azonos gondolatok is. Az emberi jogok tisztelete talán valameny- nyiben helyet kapott. Ám működőképes alaptörvény csak az lehet, amely az adott állam sajátosságaihoz igazodik, fejlettségével összhangban van, igényeit szolgálja A mi szocialista alkotmányunk az ösz- szevetésben a világ leghaladóbbjai, a legnemesebben csengők közé tartozik. Megfogalmazva azokat az alapelveket, amelyek ma a korszerű államisághoz, társadalmi léthez szükségesek, s megfelelő keretet ad megvalósulásukhoz. Más kifejezéssel élve: lehetőséget, ösztönzést a munkádra, a tanulásra, a művelődésre, az emberi személyiség kibontakoztatására, az állampolgárok teljes egyenjogúságára. Az alkotmányt —, mint annyi sok mást — lehet könyvtári polcokon tartani, de forgatni, olvasni is. Hiszen Magyarországon ma a közéletben a legnépszerűbb, az egyik leggyakrabban használt szó: a tett. Köznyelvre lefordítva: tudjuk mit kell, vagy kellene csinálni, hát lássunk hozzá. Igaz, alkotmányunk betűje és szelleme alapján sok régóta érvényes törvény született, mégis, ez a tettrekészség elsősorban az alkotmányra vonatkozik. Éppen, mert egy olyan ország alkotmányáról van szó, amelynek parancsolóan szükséges tovább fejlődnie és folyamatosan, az új követelményeknek megfelelően kell ezt a keretet kitöltenie tartalommal. Csak ily módon élénkülnek fel a cikkelyek, költözik új élet beléjük. Az elmúlt évtizedekben felépült itt egy ország, létrejött a szocialista társadalmi rendszer. Nem elsősorban azért, mert mindenki, aki csak a hazában él, lépten-nyo- mon elővette azt a füzetet, amelynek címlapján ott áll: ,,A Magyar Népköztársaság alkotmánya". Úgy épült, gyarapodott anyagiakban és szellemiekben is Magyarország, hogy az alkotmányban foglalt gondolatok szellemében tettük a dolgunkat. Csakhogy az idő halad. A változó külhoni és hazai körülmények új próbák elé állítanak bennünket. Felvetődik hát a kérdés: meríthetünk-e még ebből, az alkotmányba sűrített szellemi erőforrásból? Tagadhatatlan, hogy Magyarország a hatvanas-hetvenes években tekintélyt szerzett magának a világban. Azért, mert az alkotmányunkba foglaltak egész sora valósággá lett. Napi munkánk malmában olykor nem is gondolunk arra, hogy a nemzetközi közvélemény milyen éberen nézi: átmegy-e a gyakorlatba, amit egy-egy ország alaptörvénye előír. Észrevette a világ, hogy érvényesülnek nálunk az emberi jogok, élénk a vitaszellem, él a véleménynyilvánítás joga, sokszínű nézetek bontakoznak ki a társadalmi, a gazdasági közéletben. A hozzánk látogató politikusok, a sok százezer turista immár őszinte szavakat hall tetteinkről, a sikerekről és a kudarcokról is. Találkoznak a magyar reformgondolatokkal, amelyek egyrészt szocialisták, másrészt csak ránk jellemzően nemzetiek. Semmi erőszakoltság nincs tehát abban, amikor azt állítjuk, hogy lényegében a szocialista alkotmány megvalósulási folyamatát éljük. Ma az ország nehéz helyzetben van, a társadalmi fejlődésnek új szakaszba kell lépnie. S az is igaz, hogy a legkitűnőbb alkotmány sem lendít bennünket automatikusan előre. Nem is ez a hivatása. Politikusok, közgazdászok, műszaki szakemberek kidolgozták a menetrendet, amelynek alapján ki lehet elégíteni azt az igényt, amelyet az egész ország ma így vall: nem szépen hangzó szavak, jól csengő ígéretek, hanem tettek kellenek! A közelmúltban elfogadott gazdasági-társadalmi kibontakozás programja egyértelműen megfogalmazza ezt. Mi olyan szocialista terv-, gazdálkodás kibontakozásán fáradozunk, amely a gazdasági egységek nagyobb önállóságával, a piaci viszonyok kialakításával, törvényszerűségeinek érvényesülésével, időben hozott gazdasági döntésekkel, bátor és felelős vállalkozásokkal „sietteti” népgazdaságunk hatékonyabb működését, az ország, a vállalatok gyarapodását, minden tisztességesen dolgozó ember boldogulását. Végül is hogy jön ez össze az mányban foglaltakkal? alkotMinden állampolgárnak - olvasható alaptörvényünkben - joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek intézésében. Nagyon időszerű ez a gondolat két okból is. A gazdasági-társadalmi kibontakozási programban előkelő helyet foglal el a követelmény, hogy a gazdasági reformhoz demokratikus társadalmirpoliti- kai kibontakozás csatlakozzék. Ez pedig más szavakkal a döntésekben való részvétel kibővítését jelenti. De a tétel fordítva is igaz: hiába ez a lehetőség, ha az állampolgár nem él vele. Nem léphetünk tovább, ha nem válunk gondolkodásunkban, s a mindennapi munkában is tevékennyé. A „minden mindegy” pesszimizmusa, a közömbösség, a csak a magam hasznának a keresése rossz módszer, mert kiapadhatnak maguk a források, amelyek ezt a „magam hasznát" táplálják. M őst látszik csak igazán, drámaian, mennyire összefügg az egyén és a társadalom érdeke. A közügyekben való részvétel - döntésekkel és munkával - nemcsak jog, kötelesség is, magunk és a köz iránt. A vezetőktől, a szellemi és a fizikai munkástól új gondolkodásmódot, új minőséget, tanulási, önfejlesztési képességet kíván. S ezt nem elég csak jól érteni, ennek megfelelően kell munkálkodni is. A nemzetközi közvélemény tudja, hogy nehézségekkel küzdünk. S mégis, aki külföldön jár és e témáról folytat beszélgetéseket —, akár rangos politikusokkal, akár átlagemberekkel -, tapasztalhatja, hogy azok a hatvanas-hetvenes évek nem múltak el nyomtalanul az ottaniak emlékezetében. Ez a kifejezés: magyar, még mindig jól cseng. Benne van az elismerés a múlt, szocializmust építő munkánk iránt és a bizalom is a jövendőnkben. Hisznek, bíznak a magyar reformgondolat életerejében. Ha úgy tetszik, abban a képességünkben, hogy a mának megfelelő új tartalommal tudjuk megtölteni az alkotmányunk adta kereteket, s az alaptörvény igazságait felelős gondolkodással, tettekkel igazoljuk. Zászlófelvonás augusztus 20. tiszteletére Az alkotmány ünnepének tiszteletére szerda délután, a Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Népköztársaság állami zászlaját az Qrszágház előtt, a Kossuth Lajos téren. Az ünnepség a díszszázad és a katonazenékardísz1 menetével zárult. Grósz Károly látogatása Somogy megyében Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán Somogy megyébe látogatott. A délelőtti órákban. Kaposváron részt vett a Somogy megyei pánt-végre- hajtábizjottsáig kibővített ülésén, ahol Klenovics Imre, megyei első titkár elnökletével a kormány gazdiasá- g i -társadalmi stab i 1 i zá c iós munkaprogramjának tervezetéről tanácskoztak. A kormány elnöke a testületi ülés szünetében a sajtó munkatársaival beszélgetett a napirenden ilevő témáiról. Kifejtette véleményét a nagyobb nyíltság és őszinteség iránti társadalmi igény jogosságáról, hangsúlyozva, hogy enélkül léhe- tetlen az ország lakosságának cseleikvőlkészségét, áldozatvállalását gazdasági és társadalmi gondjaink megoldásához megnyerni. Ebben megkülönböztetett szerepe van a sajtónak, a rádiónak és televíziónak. A tömegkommunikáció a valós helyzet bemutatásával szolgálhatja leginkább a most kibontakozó folyamatokat. Arra a kérdésre, hogy a kormány amiért nem bocsátotta széles körű társadalmi vitára a stabilizációs munkaprogramot, Grósz Károly elmondta, hogy a tervezet első változatát olyan nyitott munkaokmánynak tekintették, amely óhatatlanul — ás szükségképpen — jelentős változtatásokat igé" nyel. Fenntartották azt a lehetőséget, hogy különböző testületek véleményét, javaslatait beépíthessék a végleges munkaprogramba. Eddig a szőkébb körű eszmecseréken mintegy két-há- rom ezer ember fejthette ki észrevételeit, s még további nyolc fórumon kerül napirendre a tervezet. Az már bizonyos, hogy az Ország- gyűlés elé terjesztendő kormányprogram — az alapvető célokat megtartva — merőben különbözni fog az első változattól, pontosabban és árnyaltabban határozza meg a cselekvés irányait, hangsúlyait és eszközeit is. A kormány nem törekszik arra — mondta a miniszter- elnök —, hogy a társadalmigazdasági élet minden szintjére cselekvési programot adjon. Az ágazatoknak, s ezen bélül az egyes vállalatoknak, intézményeknek maguknak kell meghatározniuk feladataikat, és számba venni a mozgósítható eszközöket. Ezeknek természetesen igazodniuk keli a kormány (Folytatás a 2. oldalon.) Bíztató eredmények Emléktábla-avatás Magyarnándorban Bensőséges alkotmánynapi ünnepségre került sor tegnap, a Magyarnándori Mikszáth Kálmán Termelőszövetkezetben. A névadó nagy író születésének 140. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak a termelőszövetkezet felújított irodaépületének homlokzatán. Az eseményen jelen volt dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet, a terület országgyűlési képviselője és Szederkényi Attila szobrászművész, a dombormű alkotója. Az ünnepi műsort követően Fábián Jánosné, a Balassagyarmati Városi Tanács elnökhelyettese mondott avató beszédet, melyben felelevenítette Mikszáth Kálmán kötődését a tájhoz, az itt élő emberekhez. Elismeréssel szólt a termelőszövetkezet kezdeményezéséről, nevezetesen arról a törekvésről, hogy a gazdasági munka mellett a település kulturális értékeinek, emlékeinek megörökítésére is gondot fordít. A dombormű leleplezése után a helyi párt- és tömegszervezetek helyezték el koszorúikat. Ezt követően a központi majorban közgyűlésre jött össze a szövetkezet tagsága, ahol Kozics Ferenc elnök számolt be a gazdaság ez évi eredményeiről és szólt a további tennivalókról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a 2500 hektárnyi területen a szövetkezet iparszerűen gazdálkodik, idei árbevételi terve 95 millió forint. A termelés feltételeiről beszélve elmondotta, a műszaki háttér megalapozott, a növénytermesztésben elsősorban az árunövények kapnak helyet. Az alkalmazott termelési technológiák is korszerűsödtek az utóbbi években, s ezen túlmenően gondot fordítanak a biológiai tartalékok folyamatos feltárására és a tervszerű ame- liorációs munkára is. Az ágazatok eredményeit ismertetve, kiemelte, hogy az év eleji kemény tél jelentősen megnövelte a költ" ségeket. Legnagyobb kiesést az állattenyésztésben okozott. Csaknem 3 hetes késéssel kerülhettek földbe a kora tavaszi növények magjai, majd a nyári kánikula miatt a búza hozama hektáronként csaknem 10 mázsával lett kevesebb a vártnál. Az ipari üzemek megfeleltek az elvárásoknak, az év első hét hónapjában időarányosan teljesítették termelési tervüket.
