Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

4 NOGRAD 1987. július 11., SZOMBAT Tábor 4L0Z ók a strand mellett Június utolsó hétfőjén nyi­totta meg kapuit a salgótar­jáni Nógrádi Sándor ifjúsági és úttörőtábor, s augusztus közepéig fogadja a napközis gyerekeket. A tábor vezetője Réti Lászlóné (aki egyben ugyancsak az itt működő 176 fős úttörő-váltótábort is ve- zeti; ebben jelenleg a buda­pesti Thálman utcai általá­nos iskolások élvezik a va­kációt). A 236 gyereket ellátó nap­közis tábor célja, hogy a dolgozó szülők gyerekei nyá­ron biztonságos helyen, kel­lemesen, hasznosan töltsék a szünidőt. A város összes ál­talános iskolájából megfor­dulnak itt. főképp alsó tago­zatosok, akiket még nem szívesen hagynak otthon a szülők. Ök általában egy vagy két hetet töltenek a tá­borban, de a gyerekeknek több mint a fele folyamato­san, egészen a zárásig ma­rad, naponta reggel 8-tól délután 4-ig. Különlegesség és újdonság: az MHSZ meg a KISZ által szervezett és támogatott lovastábor, aho­vá az ország különböző tá­jairól érkeznek sátorral tá­borozó gyerekek, élvezve a lovassport örömeit. Amikor a július eieji ká­nikulában megérkeztünk a helyszínre, igen kihaltnak A legnépszerűbb időtöltés a strandolás igyekszik érdekessé tenni az itteni életet. A tv-szobán kí­vül filmvetítésre is van le­hetőség: rajz-, mese-, játék- és közlekedési oktatófilme­ket nézhetnek a tábor lakói A videomagnót idén vásá­rolták. Az olvasni vágyók igényeit minden bizonnyal kielégítik a gyermekkönyv­tár ide kihelyezett könyvei Bőrből és papírból készülnek a bábok tűnt a Tóstrand melletti táj, a hatalmas játszótér. A tá­bor lakói épp. a nyáron leg­kézenfekvőbb és legnépsze­rűbb időtöltésnek, a stran­dolásnak hódolnak. A neve­lőknek ez nehezebb felada­tot jelent, hiszen, éberen kell figyelni, vigyázni a - sok fürdőzéstől, napsütéstől „meg- részegülő" gyereket. De mi történik akkor, ha egy napon hűvösebbre, esős­re fordul az idő? Erre is kaptunk választ. A táborve­zetőség gazdag programmal frkezés a «trandról — ebédre. (Fotó: Bábel László) Kirándulások, ügyességi ve­télkedők és manuális foglal­kozások várnak az érdeklő­dőkre. Lesz bábkészítés és agyagozás pásztói pedagógu­sok vezetésével, ezenkívül a gyertyaöntés, virágkötés, bőrdíszművesség, makramé­zás rejtelmeivel ismerkednek meg a gyerekek. A táborozok számára még színesebbé teszi az életet, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően nem iskolák szerint osztották sZét őket, hanem különböző szakcsoportokba jelentkezhettek. Honvédelmi, természetbarát, kertbarát, kézműves, sport, kerékpáros KRESZ-csoportokban széle­síthetik baráti köreiket az azonos érdeklődésű kisdiá­kok. Az ősiek során a tábor te­rületén számos felújítás tör­tént: új, a réginél nagyobb étterem épült, ahol a gyere­kek tízórait, ebédet és uzson­nát kapnak. Űj WC-mosdó blokk épült, s tető alá ke­rült a foglalkoztató előtere. Mindez a munkásőrség tár­sadalmi munkájának és a városi tanács anyagi támo­gatásának köszönhető. Réti Lászlónétól megtudtuk még, hogy a megyei tanács ezen a nyáron hatszázezer forintot költ a napközis tábor fenn­tartására. Végül szóljunk azokról, akik a két hónap alatt a legfelelősségteljesebb munkát végzik: a nevelőkről, össze­sen ötveneh fordulnak majd meg a táborban, ami a leg- megbecsülendőbb, hogy mind­annyian önként vállalták el ezt a nyári munkát. — Konkoly Thege Réka — Vendégszemmel A Zsigmond étteremben JÖL EGYMÁSRA talál­tak: az étterem és környe­zete. Pásztó városának nincs oka szégyenkeznie a Zsig- mond étterem miatt. A ven­déglátóegység kívül sem, bévül sem hivalkodó, de disztingvált, elegáns. Ugyan­akkor nem előkelő idegen a város centrumában. A kör­nyező épületek, a szemközti vonzó üzletsor, s maga az egész „kiíliház” hozzáillő szomszédság. A Zsigmond étterem má­sodosztályú étkezőhely, s ami berendezését, tisztaságát, tel­jes megjelenését illeti, meg is telel e bosorolásnak. Pontban egy órakor érkez­tünk, az ebédidő kellős kö­zepén, rajtunk kívül azon­ban alig egy-két asztaltár- sasag ült a helyiségben. A felszolgáló kisasszony nem felejti el köszönteni a vendéget, s azonnal hozza az étlapot. Bőséges válasz­tékot sejtet az állandó és a napi carte, kár, hogy előbbi­ről kilenc, utóbbiról hat ételt már kiikszeltek. A hölgy tudatja, hogy a gom­ba éppen most fogyott el, és sajnos májuk sincs, noha az ezekből készült ételek mel­lett még nincs ott a meg­különböztető X. Tekintetbe véve a hiányzó ennivalókat, : a kínálat már inkább átla­gos, mintsem figyélemre méltó. A íelszolgálónő modora egyébként kifogástalan, no­ha kissé talán kimért. Az udvariassági formulák egyi­két sem mulasztja el.. Mind­M. Silbermann professzor és munkatársai Izraelben, Haifában a Rappaport ku­tatóintézetben állatkísérle­tek alapján arra az eredmény, re jutottak, hogy a mozgás­hiány egerekben és patká­nyokban az emberihez ha­sonló csontritkulást, oszte- porozist hoz létre. Ez az em­berek körében egyáltalán nem ritka megbetegedés, kü­lönösen nőknek a változás kora után okoz panaszokat. Az emberi szervezet csont­A szomszédos közép­szlovákiai kerület és Nóg- rád megye közötti sokolda­lú (politikai, gazdasági, kulturális) együttműködés nagy hagyományokkal ren­delkezik. Ezen belül a mű­vészetek közötti kapcsolatok is említendők. Stanislav Tropp a besz­tercebányai közép-szlová­kiai galéria igazgatója. Ez az intézmény és a salgótar­jáni Nógrádi Sándor Múze­um szintén rendezett már a korábbiakban is közös prog. ramokat, kiállításcseréket. A gyors Garam kanyarulatá­ban fekvő festői szépségű, történelmi emlékeket őrző városban többször szerepel­tek a salgótarjáni tavaszi tárlaton bemutatott művek. A Karancs alján pedig szlo­vák grafikai kiállításokat nyitottak, hogy csak e né­hány példát említsük. A ga­léria igazgatója egyelőre nem említ újabb terveket, az együttműködés folyamatos­sága azonban bizonyára a jövőben sem szakad meg, ennek egyik jele éppen az ő ez egy csipetnyi kedvesség­gel keverve már egészen tö­kéletes lehetne, de hát a mosoly végül is nem köte­lező. HATÁROZOTTAN nem tetszett viszont a mirelit- dömping. Rántott karfiolt választottam, a felszolgálónő azonban tudatta, hogy alig­ha tudják elkészíteni a konyhán, a mirelit karfiol ugyanis erősen törmelékes. Összevetve a friss karfiol piaci árát az étel étlapi árá­val, s hozzákalkulálva az ál­talában szokásos adagokat is, semmiféle magyarázatot nem találtunk rá, miért mi­relitből főznek. Kollégám ebédjében a galuskaköret ugyancsak mirelitből készült, s a tányérunkba öntött máj- galuskalevesben is azonnal ráismertünk a mélyhűtött készételre. Az ember már csak úgy van, hogy étterembe nem a gyári ízekért megy. A kész­étel akkor jó, ha azonnali vacsorát kell a család aszta­lára ügyeskedni, étteremben azonban a konyha főztjére kíváncsi a vendég, nem pe­dig a mirelitgyáréra. A vendéglátók szempontja vi­szont a költségkímélés le­hetne. Gyakorló háziasszony lévén állítom, egy galuska­tészta kikeverése nem mun­ka. A mirelit hűtési, tárolá­si, szállítási költségeit azon­ban jócskán meg kell fizet­ni ! Az ételek hőfoka, íze, tá­lalása megfelelt a másodosz­tályú színvonalnak. A ki­járnák mész. és foszfortar­talma kismértékben már 35 éves kor után kezd csökken­ni. A változás kora után a nők csontjuk mész- és fosz­fortartalmának 1 százalékát veszítik el évente. Az ötven feletti férfiak pedig csak 0,3 százalékát. Mindmáig, noha sok min­dennel megkísérelték a csont- ritkulást gyógyítani, átütő sikert e téren nem lehetett elérni. Ezért van különleges jelentősége a haifai kutatók részvétele is a nemzetközi művésztelep munkájában Mátraalmáson. Stanislav Tropp grafikus- művész 1950-ben született Turúcsientmártonban (Mar­tinban), a besztercebányai pedagógiai főiskola művé­szetpedagógiai szakán 1981- ben szerzett diplomát. Szá­mos egyéni kiállítást rende­zett Csehszlovákiában és az NDK-ban, Nyitrán 1976-ban, Prágában 1978-ban, Pó- zsonyban és Erfurtban 1981- ben, Zsolnán, Turócszent- mártonban és Besztercebá­nyán 1982-ben, Losoncon 1984-ben, s ugyancsak Besz­tercebányán 1985-ben. Ügy tetszik, a Közép- Európa e régiójában élő mű­vészeket több közös kérdés — és gond — foglalkoztatja. Nemcsak az ugyancsak kö­zös történelmi múlt és je­len, hanem a világ mai ál­lapota is érinthet minden mai embert valamiképpen a kontinens e tájain is. Bolygónk egyre inkább szűkülő közös hazánkká vá­lik annak minden örömével és veszedelmével egyetem­ben. Éppen minap adta hí­rül a televízió, hogy tudós­szolgálás gyorsaságára sem lehetett panasz. Szóvá tet­tük viszont a kávéscsésze peremére száradt cukrot. Vendéglátónk elnézést kért a feltehetően mosogatási hi­báért, s azonnal újabb csé­sze kávéval tette jóvá a malőrt. Az étlapon nem szerepelt sütemény, mi azonban szí­vesen elfogyasztottunk vol­na valami nyalánkságot. A felszolgálónő megkért, fá- radjiArk át az étterem tő- szomszédságában levő, azo­nos nevű presszóba, válasz- szunk ki a sütemények közül bármit, rögvest áthozza. ’Az ügylet lebonyolításá­ban nem lehetett hibát ta­lálni, ha csak azt nem, hogy le kellett bonyolítani. A Zsigmond étteremben dolgo­zóknak érdemes lenne kicsit elgondolkodni rajta: mi mó­don lehetne megoldani, hogy az azonos cég kebelén be­lül működő, s valóban csak néhány lépésre levő presszó választékából legalább az ál­landóan kapható édességek némelyikét saját étlapjukon is feltüntessék. A jelenlegi módszer ugyanis kissé aZ ön- kiszolgálásra emlékeztet, s ez nem méltó a Zsigmond étteremhez. MINDENT összevéve a Zsigmond étterem nem adott okot csalódásra. Más kérdés, hogy a fent említett néhány dolgot mi másként csinál­nánk, amivel talán nem járna rosszul, az étterem. Sz. M. állatkísérleteinek és embe­reken végzett megfigyelése­iknek. Sikerült ugyanis ki­mutatni, hogy megfelelő ed­zéssel, sporttal, fizikai ^akti­vitással nemcsak a szív. és érrendszer állapotromlását lehetett megelőzni, hanem az oszteporozist is. Most folytatnak az izraeli kutatók párhuzamos ember­éi állatkísérleteket olyan edzésprogram kidolgozására, amely segíti a csontritkulás megelőzését. testületek és demográfusok becslése szerint, e napokban született meg a föld ötmilli- árdomodik polgára. Politi­kusok, írók és jeles szemé­lyiségek nyilatkoztak a vár­ható jövőről, neves együtte­sek és énekesek születésna­pi köszöntőit hallottuk. Ün­nepeljünk egy emberként (Celebrate One People) — szállt a dal. Hiszen, ha nem vigyázunk: Kifutunk az időből (Running Ouí the Time) — szólt égy másik ének. Egy csehszlovák rajz­film pedig A nagy ha (The Big If) címet viselte, tilta­kozásul az eszeveszett fegy­verkezési hajsza ellen. Stanislav Tropp grafikái munkásságának erőteljes vonulatát jelenti ember és természet megbomlott viszo­nyának vizsgálata. Hiszen már az ötmilliárdomodik ember megszületése előtt sem kelett hatalmas képze­lőerő ahhoz,' hogy érzékel­jük, pusztul a föld, mérge- ződik a víz és a levegő, el­uralkodhat az erőszak, az intolerancia. Pedig csak egy bolygónk van, amelyen együtt kell élnünk, együtt kell megőriznünk életünk feltételeit. j­ßWm JT § 00 Jf mm # avkozlo műholdak f fíj nemzedéke A jelenleg működő műhol­dakat hamarosan nagy át­vételi képességű, 30—40 ezer csatornás új műholdnemze­dék váltja fel. Az INTER- KOZMOSZ-program kereté­ben ezeken dolgoznak most a szocialista országok táv­közlési dolgozói. A tudósok az új műhol­dak bázisán kezdték kidol­gozni az űrtávközlés új nemzeti és nemzetközi rend­szereinek a felépítését, ame­lyek lehetővé teszik a geo- stacionárius pálya hatéko­nyabb kihasználását. Külö­nösen jelentős, hogy ennek az űrtávközlési vonalnak a hatékonyságát növeljük. A tudományos kutatások a Moszkva környéki Dubná­ban, az INTERKOZMOSZ nemzetközi kutatóközpont­jának kísérleti telepén foly­nak. A központ létrehozásában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág. az NDK, a Szovjetunió vett részt. A Szovjetunió az alapvető építési munkálato­kat végezte, létrehozta a földi állomást, geostacioná- rius pályára állította a „Lucs’’ űrállomást, fedélzetén a műsorszóróval. A fogadóál­lomás konstrukcióját cseh­szlovák szakemberek dolgoz­ták ki, a mérő- és a követő­berendezést az NDK-ban, Magyarországon és Lengyel- országban készítették, az adó-vevő berendezést Bul­gáriában. A szocialista országokban a műholdas távközlés nem­zetközi rendszereinek vala­mennyi csatornáját tökélete­sítették, ezek átvivőképes­sége igen nagy. A további­akban numerikus kódolású műszer felhasználásával a csatornák átvivőképessé­gét két-háromszorosára le­het majd növelni. — Az ember és a termé­szet együtt érdekel — mondja a művész. — Ab­ból indulok ki, hogy konf­rontáció van ember és ter­mészet között. Sok mindent elpusztítunk létünk feltéte­leiből, azután harcolunk ér­te, hogy újra legyen. Hiszen ha elkopik alólunk a föld, mi is elpusztulunk. Szükség van a figyelmeztetésre, néha még a kiabálásra is, hogy vigyázzunk a természetre, egyetlen környezetünkre, amelynek részei vagyunk. Létezik már ilyen felelős gondolkodás, és ez kedvező jel. Ezt kell erősíteni. A művész kedveli a grafikai sorozatokat. Met­szetein az ember szinte ösz- szenő a természettel, a fák­kal, a csenddel. Az erőtel­jes ritmusváltásokkkal ta­golt metszeteken különös szimbiózis születik. A lapo­kon nem a természetből vé­letlenül ellesett célszerűség, hanem egy, a valóságtól el­vonatkoztatott, ám mégis abban gyökerező belső logi­ka érvényesül. A grafikus szívesen csinál illusztrációkat is. Különösen gyermekkönyveket és fiatal költők verseit illusztrálja nagy kedvvel. Talán a gyer­mekirodalom vagy a felelős­séggel művelt költészet tisz­tasága ragadja meg, amitől a hétköznapok sok sivár tapasztalata ellenére több­nek érezheti magát az em­ber. Boldogabbnak remélhe­ti az életet, aminek — ez is nagy álom — még csak az elején vagyunk, ha mind­annyian úgy akarjuk. Ha rengeteg példa van is az ellenkezőjére. Tóth Elemér Tréning csontritkulás ellen NEMZETKÖZI g MŰVÉSZTELEP ,j: MÁTRAALMÁS Stanislav Tropp

Next

/
Thumbnails
Contents