Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

2 NÖGRÄD 1987. július 11., SZOMBAT Üdvözlő távirat a mongol nemzeti ünnep alkalmából Uj feladatok dolgozók érdekvédelmében Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban üd­vözölte Dzsambin Batmönht, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárát, a Mongol tNépköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökét és Dumá- gin Szodnomot, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét: Tisztelt Elvtársak! A mongol népi forradalom győzelmének 66. évfordulója alkalmából a Magyar ßzo- cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében szívé­lyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Mongol Népi forra­dalmi Párt Központi Bizottságának, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének, Minisztertanácsának és a baráti mongol népnek. Pártunk, kormányunk és népünk elisme­réssel tekint a mongol népnek a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, a szocialista társadalom építésében elért eredményeire. Nagyra értékeli a Mongol Népköztársaság­nak a béke és a biztonság megszilárdítá­sát, az együttműködés elmélyítését szolgáló aktiv nemzetközi/tevékenységét. őszinte örömünkre szolgál, hogy közös eszméink és céljaink alapján pártjaink, országaink és népeink barátsága és széles körű együttműködése kiegyensúlyozottan fejlődik. Meggyőződésünk, hogy a Mongol Népköztársaság párt- és állami küldöttsé­gének ez évi magyarországi hivatalos, ba­ráti látogatása, az aláírt dokumentumok újabb hozzájárulást jelentenek kapcsolata­ink további elmélyítéséhez. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a mongol népnek, hogy érjenek el újabb sikereket a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa határozatainak megvaló­sításában, a béke és haladás ügyének szol­gálatában. ☆ Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszön­tötte ßatocsirin Altangerelt, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Huráljának elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte mongol partnerszervezetét a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Hazafias Népfront Or­szágos \Tanácsa, a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa és a Vöröskereszt. (MTI) Kohl nyilatkozata Az NSZK hosszú távú kapcsolatokban érdekelt a Szovjetunióval (Folytatás az 1. oldalról) tűk az ösztönzés rendszerét, a .szocialista nagyüzemek bérgazdálkodási lehetősége beszűkült. Ezért a szakszer­vezet is felelősséggel tarto­zik, mert ebben a kérdésben a kelleténél tovább volt tü­relmes. A struktúraváltás kérdé­seit elemezve, rámutatott, hogy a gazdaság szerkezeté­nek átrendezésére feltétle­nül szükség van, de azzal a körültekintéssel, emberség­gel és tisztességgel, amit szocialista társadalmi rend­szerünk megkövetel. A szak- szervezetek véleménye is az, hogy a gazdasági átrende­ződés folyamatát meg kell in­dítani, vállalva annak min­den következményét. Gazda­sági bajainkból azonban nem a munkanélküliség meg­teremtésével lábalhatunk ki, s ezt szocialista viszonyaink között a szakszervezetek sem tudnák célként elfogadni. Ugyanakkor fel kell ké­szülni arra, hogy e folyama­tok eredményeként elhelyez­kedési nehézségekkel is szembetaláljuk magunkat, s ennek a feloldása nagy kö­rültekintést, emberséget igé­nyel. Képviselni az érdekeket Helmut Kohl nyugatné­met kancellár szerint We­izsäcker szövetségi elnök szovjetunióbeli látogatása fontos és sikeres állomás volt a két ország kölcsönös jobb megértésének előmoz­dítása szempontjából. Pén­teki sajtóértekezletén felol­vasott nyilatkozatában egy­úttal kifejtette: a tervezett úton Bonn és Moszkva előtt még hosszú szakaszok áll­nak. és az együttműködés minden területén még nagy feladatokat kell megoldani. Kiváltképp üdvözlendőnek nevezte a moszkvai megbe­széléseknek azt az eredmé­nyét, hogy a politikai pár­beszéd magas szinten folyta­tódik. Emlékeztetve a Mihail Gorbacsov főtitkárnak és Nyikolaj Rizskov miniszter- elnöknek szóló meghívás Weizsäcker által történt megismétlésére, illetve, Andrej Gromikónak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge elnökének meghívására kijelentette: a maga részé­ről 1988 első felét tartaná alkalmasnak Gorbacsov bonni látogatására, amely­nek időpontját illetően még nincs megállapodás. Az NSZK képviselője ugyanis, akkor tölti be a nyugat-éu- rópai közösség elnöki tisz­tét, s ez jó lehetőséget biz­tosítana az európai kérdé­sek, ezen belül a közösség, és a KGST közötti együtt­működés áttekintésére. Kohl — az államfői láto­gatással összefüggésben és március 18-i kormánynyilat­kozata szellemében — ismét kiemelte országa Szovjet­unióhoz fűződő viszonyá­nak központi jelentőségét, és kabinetjének azt a tö­rekvését, hogy a Moszkvá­val való kapcsolatokat új, szilárd és hosszú távra szó­ló alapokra kívánja helyez­ni. Megállapította: mint­Á biztonságért politikai eszközökkel A Szovjetunió biztonságának szavatolásában — védelmi képessege erősítésének fontosságát megőrizve — előtérbe kerülnek a politikai eszközök — hangsúlyozta a Pravda pénteki számában Jevgenyij Primakov akadémikus. A te­kintélyes szovjet külpolitikai szakember az új külpolitikai filozófia lényegi kérdéseiről írt elméleti cikket az SZKP KB központi lapjában. Mint írja, az a koncepció, hogy az imperializmus erői az általuk indított agresszióba belepusztulnak, már nem állja meg a helyét. Ez a kitétel nemrég még egyfelől figyelmez­tetés volt a potenciális agresszornak, másrészt viszont moz­gósító erejűnek bizonyult a harckészségnek, mint az ország biztonsága egyetlen gyakorlati eszközének növelése szem­pontjából. Előállt azonban egy teljesen új helyzet, amely­ben nyilvánvalóvá vált, hogy a felhalmozott tömegpusztító fegyverek mennyisége és minősége lehetetlenné tenné a nukleáris háború megnyerését bármelyik fél számára. Ezért a békés egymás mellett élés létfontosságúvá válik az em- beriség túlélése szempontjából, ami viszont nemcsak uj módszereket követel — mindenekelőtt a nagyhatalmak külpolitikájában —, hanem minőségileg új filozófiát a kül­politikai problémák megközelítésében — állapítja meg Pri­makov akadémikus. A jelenlegi körülmények egyszerűen nem tették lehetővé, hogy az új szovjet külpolitikai filozófia a régi elvek átfo­galmazott, esetleg jobban megfogalmazott kiadása legyen. Az akadémikus szerint az új külpolitikai filozófiának min­denekelőtt a biztonság problémájának megközelítési kon­cepcióiban kell testet öltenie: az államok biztonságának szavatolásában a politikai intézkedéseknek kell elsődleges szerepet kapniuk, olyanoknak, mint például a két nagyha­talom, a két katonai tömb közötti fegyverzetcsökkentési megállapodások és szerződések, a bizalom erősítése és az átfogó biztonsági rendszer kidolgozása. Másodsorban a katonai összetevőben is meghatározott változások szükségeltetnek: a fegyverzetek ésszerűen elég­séges szintjét kell létrehozni, értve ez alatt azt, hogy a ha­dászati paritás mennyiségi vonatkozásának fontossága mel­lett előtérbe kerül a minőségi szempont is. Nevezetesen az, hogy egyik fél sem rendelkezik azzal a képességgel, hogy elkei ülje a megsemmisítő válaszcsapást — mondta az aka­démikus. (MTI) hogy ezt a viszonyt nem le­het elvonatkoztatni az álta­lános kelet—nyugati érint­kezés helyzetétől, Weizsäc­ker látogatása hasznára volt a keleti—nyugati kapcsola­toknak is. Vasárnap kezdődő máso­dik hivatalos kínai útjáról szólva méltányolta a Kínai Népköztársaság fontos vi­lágpolitikai, a csendes-óceá­ni—ázsiai térségben betöl­tőt stabilizációs szerepét, valamint a kétoldalú politi­kai és gazdasági kapcsola­tok jelentőségét. Mint rámu­tatott, a nyugatnémet—kínai konzultációk körébe idén első ízben iktattak be le­szerelési és fegyverellenőr­zési kérdéseket is. Kína egyébként az NSZK második legfontosabb gaz­dasági partnere Ázsiában, és az NSZK Kína első szá­mú nyugat-európai part­nere. (MTI) Kurd támadások Az Anatolia török hír- ügynökség értesülése szerint Turgut özal török minisz­terelnök ellen csütörtökön kis híján merényletet kö­vettek el kurd fegyveresek. A miniszterelnök éppen körutat tett Délkelet-Török - országban. A vérengzés hí­rére a helyszínre sietett, hogy kinyilvánítsa részvétét az áldozatok hozzátartozói­nak. A kurd gerillák, pont erre számítva, az egyik fa­lunál aknát helyeztek el. amely azonban — a kor­mányfő érkezése előtt fél órával — egy másik jármű alatt robbant. A szakszervezeti mozga­lom egyik értékmérője, hogy milyen szinten tudja ellátni a dolgozók érdekvédelmét, érdekképviseletét. Ezeknek az alapvető feladatoknak most ki kell egészülniük az- zal, hogy a1 szakszervezeti mozgalom szocialista viszo­nyaink között milyen hatást fűd gyakorolni a társadalom fejlődésére. Ingatag gazdasá­gi alapokon ugyanis nem le­het az érdekeket eredmé­nyesen képviselni és védeni, ahhoz biztosítani kell a megfelelő gazdasági felté­teleket is — mondotta a SZOT elnöke. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT titkára elmondta, hogy a szakszervezetek tá­mogatják a kibontakozás programját, s részt vállal­nak a benne foglaltak meg­valósításából. Széles körű vita után a tanácsülés egyhangúlag el­fogadta az elnökség által előterjesztett állásfoglalás­tervezetet. Állásfoglalásában a testü­let rámutat, hogy a szak- szervezetek támogatják az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1987. július 2-i ál­lásfoglalását a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás prog­ramjáról. A programban a szakszervezetek saját törek­véseik megvalósulását is. A szakszervezetek külön is hangsúlyozzák annak jelen­tőségét, hogy a műszaki- gazdasági megújulást, a gaz­dasági szerkezet átalakulá­sát a Központi Bizottság ál­lásfoglalása úgy kívánja el­érni. hogy eközben ne szorul­janak háttérbe a foglalkoz­tatás szempontjai, ne ren­düljön meg az emberek szo­ciális biztonsága, s ne növe­kedjen a hátrányos helyzet­ben levők elmaradása. Lengyel—román közlemény Közös közleményt adtak ki Varsóban a csütörtöki ma­gas szintű lengyel—román tárgyalásokról. A közlemény szerint Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára a tárgyalásokon azt hangsú­lyozta. hogy „a Lengyel Egye­sült Munkáspárt erőfeszíté­sei a politikai, a társadalmi és gazdasági élet megújítá­sára egybeesnek a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusán elfo­gadott gyorsítási és átalakí­tási program fő irányaival”, egyben rámutatott a XXVII. kongresszus „kimagasló je­lentőségére a szocialista épí­tés elmélete és gyakorlata szempontjából”. Ceausescu aláhúzta, hogy „a szocializmus a különbö­ző országokban eltérő módon épül és tevékenységével, ered­ményeivel valamennyi kom­munista párt, valamennyi szocialista ország jelentős mértékben járul hozzá a szocialista építés forradal­mi elmélete és gyakorlata, a tudományos szocializmus fejlődéséhez”. (MTI) A szakszervezetek a mun­kavállalók érdekeinek kép­viseletében több fontos te­endőt. illetve azok mérlege­lését ajánlják az illetékesek figyelmébe a készülő kor­mányzati program kidolgo­zásához. Hangsúlyozzák pél­dául, hogy a szerkezetváltás­hoz jól átgondolt, konk­rét cselekvési programokra, ezek végrehajtásához ha­tékony eszközrendszerre, je­lentős pénzügyi forrásokra van szükség. Vagyis, a hosz- szú időt igénybe vevő folya­matot illetően nem sza­bad türelmetlennek lenni, el kell kerülni a kapkodást. A szakszervezetek tudomásul veszik a szerkezetváltással együttjáró munkaerőmoz­gást, de arra törekszenek, hogy az ezzel járó átmeneti foglalkoztatási feszültségek a lehető legkisebbek legye­nek. s el akarnak kerülni bármilyen mértékű munka- nélküliséget. A szakszervezetek nagy jelentőséget tulajdonítanak egy föglalkoztatáspojitikai alap létrehozásának, amely a szerkezetváltás céljai­nak és a foglalkoztatáshoz fűződő érdekeknek az ösz- szehangolását szolgálja. — A gazdasági feladatok meg­valósításához szükséges for­rások megteremtésében, a terhek viselésében megen­gedhetetlen mindenféle egy­oldalúság, abban megfele­lő arányban részt kell vál­lalnia az állami költségve­tésnek, a termelő szférá­nak és a lakosságnak egy­aránt — hangoztatja az ál­lásfoglalás. Kellő figyelmet kell fordítani a költségvetés kiadásainak ésszerű mér­séklésére, az egyes területe­ken tapasztalható pazarlás felszámolására. Az állásfoglalás rámutat, hogy a szociálpolitika lehe­tőségei nagymértékben füg­genek a gazdaság teljesítmé­nyeitől, ugyanakkor a meg­felelő szociális intézmény- rendszer és ellátás vissza­hat a társadalom teljesítő- képességére. Ezért fontos, hogy a szociálpolitika csök­kentse a gazdaság negatív hatásait, például a foglal­koztatási feszültségeket,, s megfelelő társadalmi kör­nyezetet teremtsen az átren­deződéshez szükséges forrá­sok megteremtéséhez. Fontos a lakáskérdés Az állásfoglalás a szociál­politika legfontosabb fel­adatai között említi a lakás­kérdést, mindenekelőtt a pályakezdő, családalapító, fiatalok lakáshoz juttatásá­hoz szükséges feltételek ja­vítását, továbbá a több- gyermekes családok élet- színvonalának, életkörül­ményeinek védelmét, az alacsony nyugdíjjal rendel­kezők helyzetének javítását, a nyugdíjak reálértékének fokozatos megőrzését. — Az adórendszer terve­zett reformját — megfe­lelő előkészítés esetén — tudomásul veszik a szak- szervezetek. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozzák, hogy az általános forgalmi adó, valamint a személyi jövede­lemadó bevezetése körülte­kintő számítások, a várha­tó gazdasági, társadalmi ha­tások mérlegelése alapján, a szükséges szociálpolitikai intézkedések egyidejű meg­valósítása mellett történjen, A személyi jövedelemadó bevezetésével összefüggés­ben alapvetőnek ítélik, hogy az adó a bérből és fizetés­ből élők főmunkaviszony­ból származó nettó kerese­tét ne csökkentse, az adó a szociális ellátás színvona­lát ne befolyásolja kedve­zőtlenül, méltányosan ke­zelje a nyugdíj melletti ke­reseteket; ne fokozza a gyer­mekes, mindenekelőtt a többgyermekes családok hátrányos helyzetét, ne ronsa a teljesítményösztön­zés feltételeit. Becsülni a munkát Ugyanakkor megfelelő eszközök szükségesek a munkával nem arányos, ki­ugróan magas jövedelmek, ezen belül az úgynevezett, láthatatlan jövedelmek adóztatásához. Mindkét adó­nem bevezetésénél olyan megoldásokat és mértékeket kell alkalmazni, amelyek még átmenetileg sem te­remtenek elfogadhatatlan helyzetet sem a fogyasztói, árszínvonal és az árarányok alakulásában, sem a foglal­koztatásban. A szakszerve­zetek fontosnak tartják, hogy akkor szülessen dön­tés a bevezetésről, illetve annak időpontjáról, amikor az elmített feltételek meg­nyugtatóan megítélhetők és biztosíthatók. A SZOT he­lyesnek tartja, hogy a nyugdíjrendszer módosítá­sának előkészületei az adó­rendszer kidolgozásval pár­huzamosan, azzal összhang­ban történnek. A szakszervezeti mozga­lom nagy jelentőségűnek ítéli, hogy a Központi Bi­zottság állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibon­takozás szerves részének te­kinti a szocialista demokrá­cia fejlesztését, a politikai intézményrendszer korsze­rűsítését. A szakszervezetek véle­ménye szerint tovább kell növelni a kormányzat ön­állóságát és felelősségét. Olyan irányú változások történjenek a döntési me­chanizmusban, amelyek le­hetővé teszik, hogy az álla­mi és érdekképviseleti szer­vek nagyobb mozgásteret kapjanak a döntések előké­szítésében, meghozatalában, a jelentős társadalmi, gaz­dasági kérdésekre vonatko­zó megállapodások alkalma­zásában. Mindehhez szük­ség van az érdekfeltárás, érdekegyeztetés továbbfej­lesztésére. Végül a tanácsülés állás- foglalásában kimondta, hogy a SZOT, megfelelő időpontban áttekinti a szak- szervezeti tevékenység kor­szerűsítésének kérdéseit, s kialakítja azokat a szerve­zeti formákat, munkamód­szereket, amelyek éssze­rűbb működéssel, a műkö­dés költségeinek csökken­tésével hatékonyabban szol­gálják a tagság érdekeit. Órákig égett a hajó A washingtoni kormány el­ítéli az amerikai tulajdon­ban levő Peconic tartályha­jó ellen intézett iráni táma­dást, de nem szándékszik megtorolni azt — jelentette ki csütörtökön Mariin Fitz- water elnöki szóvivő. Az eset nem változtat a kor­mány szándékán, hogy még e hónapban amerikai lobo­gót tűzet ki 11 kuvaiti tar- tályhajóra, vállalva ezzel ka­tonai védelmüket is — mond­ta. A kormány reméli — fűzte hozzá —. hogy az ame­rikai katonai védelem a jövőben elrettenti az esetle­ges támadókat a mostani­hoz hasonló rajtaütésektől. Csütörtökön egy iráni ágyúnaszád pergőtüzet zú­dított az amerikai tulajdonú, de libériái bejegyzésű 273 ezer tonnás tartályhajóra, amely kigyulladt és órákig égett. A demokrata párti tör­vényhozóknak nem sikerült szavazást kicsikarniuk csü­törtökön a washingtoni sze­nátusban arról az indítvány­ról, mely szerint az elnök­nek 90 nappal el kellene ha­lasztania a kuvaiti hajók amerikai zászló alá helye­zését. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents