Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF, 156. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1987. JÚLIUS 4, SZOMBAT KO#, 0» ^7/ Emberi szóval, tisztességgel (4. oldal) Cifra idők nyomában (5. oldal) Á NÓGRÁD Romhónyban (9. oldal) 1 II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról A szocializmus építésének évtizedeiben népünk munkájának eredményeként, gyökeresen megváltoztak hazánk társadalmi és gazdasági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, felszámoltuk a nagybirtokrendszert, az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba kerültek, megteremtettük a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Fejlődésünk nem volt töretlen. A szocialista építés első éveit követő megrázkódtatás után azonban pártunkban, társadalmunkban volt erő a megújulásra. Kibontakozott a szocialista demokrácia, társadalmi közmegegyezés jött létre, a szocializmus építése nemzeti programmá vált. Rugalmas gazdaságirányítást vezettünk be, a népgazdaság fejlődésnek indult, nemzetközileg elismert eredményeket értünk el. 1960 óta a nemzeti jövedelem mintegy háromszorosára, az ipari termelés három és félszeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére, a lakosság fogyasztása, reáljövedelme két és félszeresére nőtt. Az ország jelentős anyagi és szellemi értékekkel gyarapodott. Javultak a munka- és élet- körülmények; munkalehetőséget, teljes foglalkoztatottságot, szociális és létbiztonságot teremtettünk. Hazánk gazdaságilag közepesen fejlett országgá vált. Népünk jogosan lehet büszke munkájának eredményeire. Az utóbbi másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaságban. Ezek, valamint a szocialista társadalom építésének megváltozott feltételei, az intenzív gazdálkodásra való áttérés együttesen új követelményeket támasztanak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mindennek népgazdaságunk eddig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. A gazdaságirányítás egésze nem ösztönzött és nem kényszerített eléggé az intenzív szakaszra való áttérésre, a termelési szerkezet átalakítására, a nemzetközi versenyképesség javítására. Növekedtek a gazdasági nehézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben kitűzött céloktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósságállomány és a költségvetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a lakossági fogyasztás emelkedik. A népgazdaság teljesítménye alapvetően meghatározza társadalmi életünk minden területének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság halaszthatatlannak tartja, hogy megkezdődjön a felhalmozódott nehézségek felszámolása, a fejlődésünk útjában álló akadályok leküzdése, a termelési szerkezet átalakítása, a műszaki fejlesztés felgyorsítása. Szocialista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsítése, az életkörülmények javítása, az életszínvonal további fejlesztése szilárd alapokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremteni a termelés és a felhasználás összhangját, és érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együttjáró küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan -érvényesíteni a racionális gazdálkodás követelményeit. Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével, tartósan csak a jövedelemtermelő képesség fokozásával lehet megalapozni. Több területen szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fedezet megteremtését. Változtatni kell a támogatások és elvonások áttekinthetetlen, a hatékonyságot elfedő rendszerén. Határozott lépéseket kell tenni a támogatások leépítésére, mivel az eredményesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem finanszírozható a veszteséges tevékenység. Meg kell valósítani a teljesítmény szerinti differenciálást. A Központi Bizottság 1986. novemberi ülésén átfogóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági-társadalmi, kibontakozási programot kell kidolgozni. A tervezetet a párt-, állami, társadalmi és tudományos szervezetek 38 vezető testületé véleményezte. A Központi Bizottság az észrevételek figyelembevételével és mérlegelésével alakította ki állásfoglalását. I. A gazdasági-társadalmi kibontakozási program alapvető célja, hogy a társadalmi és gazdasági élet minden szféráját megújítva új lendületet adjunk a szocializmus építésének, megteremtsük a gazdaság fejlődéséhez szükséges forrásokat, s meghaladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét. A Központi Bizotság úgy ítéli meg, hogy a gazdasági * életben jelen lévő kedvezőtlen folyamatok megállítása kedvező irányú fordulat előkészítése érdekében egy rö- videbb stabilizációs és egy hosszabb távú kibontakozási Szakaszra van szükség. Az első szakaszban fokozatosan meg kell állítani az eladósodás folyamatát, csökkenteni, majd meg kell szüntetni az állami költségvetés hiányát. A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a , világgazdasági folyamatokhoz történő igazodást, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, a ráfordítások csökkentését, s mindezekkel a hatékonyság javítását. A gazdasági reform- folyamat széles körű kibontakoztatására van szükség. O A termelés differenciáltan, elsősorban az exportképes- “■ ség növelését szem előtt tartva fejlődjön. A gazdaságos konvertibilis elszámolású kivitel — főként a feldolgozóiparban — erőteljesen növekedjen. Ezt a meglévő termelési kapacitások jobb kihasználásával, azok kiegészítésével és korszerűsítésével, a termékek minőségének és műszaki színvonalának emelésével, a piaci munka javításával kell elérni. A korábban jóváhagyott központi gazdaságfejlesztési programok felülvizsgálatával, módosításával, a végrehajtás eszközrendszerének a javításával gyorsítani kell az egyes ágazatok szerkezeti átalakítását. A fejlesztéseket a nemzetközileg versenyképes területekre kell összpontosítani. O A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatni. Azt a termelést, amely nem tehető gazdaságossá, meg kell szüntetni, egyidejűleg más hazai termeléssel vagy importtal gondoskodni kell a szükségletek kielégítéséről. A fizetésképtelen vállalatok és szövetkezetek esetében szigorúan a felszámolási és szanálási jogszabályok szerint kell eljárni. A felszabaduló tőkét és munkaerőt a nagyobb hatékonyságú termelésben kell hasznosítani. A A népgazdaság egyensúlyának átfogó javítása érdeké- ben a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek eredményesebb kiaknázására kell törekedni. — A magyar népgazdaság tudományos-műszaki haladásában, fejlődésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kialakított együttműködésnek. Tovább kell fejleszteni a KGST keretében kialakult, kölcsönösen előnyös műszaki-tudományos és gazdasági együttműködést, a szocialista gazdasági integrációt. A szocialista országok viszonylatában a lehetőségek jobb feltárásával, a forgalom kölcsönös bővítésével biztosítani kell a kiegyensúlyozott áruforgalmi és fizetési kapcsolatok megőrzését. Az együttműködést az igényekhez igazodva, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével és a kölcsönös érdekeken alapuló közös vállalkozások útján is bővíteni kell. — A fejlett tőkésországokkal külkereskedelmi forgalmunk bővítésére és a fejlesztési-termelési kapcsolatok elmélyítésére kell törekedni. Kínálatunkban növelni kell a nagyobb feldolgozottsági fokú és a jelentős szellemi munkát igénylő termékek arányát. Kapcsolatainknak jobban kell segíteniük a hazai műszaki haladást, a korszerű termelési eljárások elterjedését. Erősíteni kell a vállalatok közötti tartós és közvetlen kapcsolatokat, a termelési kooperációt. Kedvező feltételek megteremtésével elő kell segíteni a működő tőke nagyobb arányú bevonását. — A fejlődő örszágokkal folytatott külkereskedelmünkben a kölcsönösen előnyös együttműködést úgy kell alakítani, hogy az jobban szolgálja a hazai termelés szerkezetátalakítási céljainak a megvalósítását. • A rövid és hosszabb távú feladatok eredményes megoldásának egyaránt feltétele a népgazdaság tervszerű irányításának javítása és a piac fejlesztése, törvényeinek figyelem- bevétele. 1 A központi irányítás alakítson ki olyan közgazdasági és * társadalmi környezetet, amely ösztönöz a vállalkozásra, értékeli annak eredményeit, kikényszeríti a teljesítmény szerinti differenciálódást, és képes elviselni a konfliktusokat. a) A központi gazdaságirányító szervek döntései meghatározóak legyenek: a szerkezetátalakítás stratégiai feladatainak megoldásában, az energiatermelés és -elosztás, a kitermelőipar, az infrastruktúra, továbbá a KGST-együttműkö- dés nagy horderejű kérdéseiben, a pénzügy- és hitelpolitikai irányvonal kialakításában. A kormány struktúrafejlesztő tevékenysége ösztönözze és segítse a nemzetközi technológiai és technikai fejlődés fő vonalainak követését. b) A feldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a fogyasztási cikkek termelésében, a szolgáltatásokban tudatosan nagyobb teret kell biztosítani a keresletikínálati viszonyok érvényesítésének. c) A gazdálkodásban aktív szerepet kell kapniuk az áru- és pénzviszonyoknak, a keresletnek és a kínálatnak, a hitelnek, az áraknak, az árfolyamnak, a jövedelmezőségnek és a nyereségnek. Szigorú pénzügyi, hitelezési és költségvetési gyakorlatot alkalmazva fokozni kell a vállalati kollektívák érdekeltségét és felelősségét az eredményességben. 2 A kibontakozás döntően azon múlik, hogy mennyire si- ■ kerül a vállalatokat, szövetkezeteket, a gazdálkodó egységeket a gazdasági élet valódi önállósággal rendelkező, a (Folytatás a 2. oldalon) Bemutatkozik a megye szövetkezeti mozgalma Kiállítás, vásár, sportprogramok, kulturális rendezvények Sikeres termékeikkel jelentek meg megyénk szövetkezetei a salgótarjáni sportcsarnokban megrendezett kiállításon éí vásáron. — Kép: Bencze —A 65. nemzetközi szövetkezeti nap és Salgótarján várossá nyilvánításának 65. évfordulója alkalmából háromnapos, igényes rendezvénysorozattal áll a megye közvéleménye elé Nógrád szövetkezeti mozgalma. A megye mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetei fennállásuk óta most első ízben mutatkoznak be közösen fogyasztóik s az érdeklődők előtt. Efajta megmérettetésüknek éppen ideje volt: a megye lakosságának viszonylag kevés az átfogó ismerete arról, hogy hol tart, mit tud szűkebb hazánkban a szövetkezeti mozgalom. Pénteken a három szövetkezeti ágazat kiállításának és vásárának megnyitásával vette kezdetét a háromnapos program. A salgótarjáni sportcsarnok előtti téren és a csarnok belső termeit igénybe véve látványos formában mutatják be fejlődésüket, termék- és tevékenységválasztékukat a megye szövetkezetei. A színvonalas rendezés profi munkára vall, noha a szövetkezetek költségkímélési okokból maguk végezték el az összes ezzel kapcsolatos munkát. Közvetlenül a nyitást követő percekben élénk érdeklődés mutatkozott meg a kiállítás és vásár iránt. Megtekintette a látnivalókat Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára is. Valóban, van itt néznivaló bőven. Nógrád megye 22 mezőgazdasági termelőszövetkezete, öt közös termelőszövetkezeti vállalata, 25 ipari szövetkezete, nyolc áfésze, 14 takarékszövetkezete és kilenc lakásszövetkezete ad ízelítőt életéből, munkájából egymásnak, s a lakosságnak. Az ipari szövetkezetek részben tablókon, fényképeken, részben pedig megvásárlásra kínált termékeik segítségével érzékeltetik, hol tartanak jelenleg fejlődésük útján, milyen helyet foglalnak el a hazai és külhoni piacokon. Eljött a kiállításra a drégelypalánki Szondi ipari szövetkezet, mely a megye harmadik legnagyobb tőkésexportőrévé küzdötte fel magát néhány esztendő alatt. A bátonyterenyei Pentamer és a jobbágyi vasipari szövetkezet^ korszerű hegesztési technikájával hívja fel magára a figyelmet. Az építőipari szövetkezetek ma már a megye műemléki rekonstrukciójának igényes feladataival is képesek megküzdeni, a sziráki kastély újjávarázsolására a megye egész ipari szövetkezeti mozgalma büszke lehet. A faipari kisszövetkezetek belsőépítészetükkel, lakás- és iskolai bútoraikkal szereztek nevet a piacon. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei alaptevékenységüket tablókon, fotókon, diagramokon, kiegészítő tevékenységüket pedig elektronikai, műanyag- és gumiipari, öntödei, gép- és élelmiszeripari termékeik kiállításával, árusításával mutatják be. Láthatók a nógrádi tsz francia exportra készülő szerszámosszekrényei és -ládái, az ugyancsak külföldi vevőknek készített szemüvegkeretei. A szécsé- nyi tsz csomagoló gépsorát, öntödei és műanyag termékeit, nyomdászatát reprezentálja. A Karancs Tsz szer- számoskamráját, parkettáját, kerítésléceit, lambériáját bocsátotta a vásárolni akarók rendelkezésére. A pásztói tsz borait és műanyag termékeit, valamint fakanalait hozta el Salgótar. jánba. Az élelmiszer-feldolgozásról a drégelypalánki szövetkezet, a Rétsági ÉP- SZÖV és a Drogunion ad keresztmetszetet. Több szövetkezet fotókon mutatja be a bogyós gyümölcsök tárolását, feldolgozását, értékesítését. A fogyasztási szövetkezetek élete, mozgalmi tevékenysége tablók segítségével mérhető le, a sportcsarnok előtti téren a sátrakban, pavilonokban övék a főszerep. Áruválasztékukra jellemző,, hogy a hűsítő italok és ha- rapnivalók mellett Interfer- cikkeket, külföldi farmerárut, tízféle, zömmel színes tévét kínálnak a vevőknek. A bemutatkozás ünnepi jellegére tekintettel sok holmit jelentős árengedménnyel árusítanak. A vásár ma dél» után fejeződik be. Noha a megye szövetkezeti mozgalma Salgótarjánnal karöltve szervezte meg rendezvényét, sajnálatos, hogy a város 65 éves fejlődéséről ezúttal még csak. ízelítőt sem kaptunk. Ma futóversennyel, sport- rendezvényekkel, tombolával, divatbemutatóval, dzsesszbalettműsorral és 12 szövetkezeti művészeti együttes műsorával folytatódik a szövetkezeti program a sport- csarnok előtt. 4 II.
