Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
2 NÖGRÄD 1987. július 4., SZOMBAT fl Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról (Folytatás az 1. oldalról) jövedelem- és vagyongyarapításban közvetlenül érdekelt szervezeteivé tenni. A vállalatok nagyobb mozgékonysággal és ésszerű kockázatvállalással elégítsék ki a piaci igényeket, kerüljön összhangba a termelés és a kereslet. Gondoskodni kell, hogy a dolgozók a követelményeknek megfelelő képzésben és továbbképzésben részesüljenek. Javítani kell a munkafegyelmet, a munkaerkölcsöt, a munkakultúrát. Jelentősen fejleszteni kell a vállalatok közötti együttműködést, erősíteni a kooperációs és szerződéses fegyelmet; biztosítani kell, hogy a vállalatok megállapodásaikat következetesen betartsák. 3 Az állam és a vállalatok viszonyában legyen kiszámit- ■ ható és áttekinthető a szabályozás; az egyedi beavatkozások jelentős csökkentésével erősíteni kell a gazdálkodó szervezetek önállóságát, a vállalati vezetés felelősségét. A társadalmi és a vállalati érdekek egyeztetésében kapjanak nagyobb szerepet az érdekképviseleti szervezetek. Intézményessé kell tenni a kormány, valamint a szakszervezetek, a szövetkezeti érdekképviseleti szervek és a Magyar Gazdasági Kamara közötti érdekegyeztetést. A Az eredményes vállalati munkához a gazdasági tisz- tánlátást elősegítő, a gazdaságos termelést ösztönző vállalati adórendszerre, jól működő árrendszerre, a teljesítmény növelésére serkentő kereset- és bérszabályozásra van szükség. a) A vállalati adórendszer módosításával csökkenteni kell a termelőket közvetlenül terhelő adók számát és mértékét, s egyúttal növelni a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezetésre kerüljön a hozzáadott érték típusú általános forgalmi adó. Tudomásul veszi, hogy ez a termelői árak csökkenésével és a támogatások leépítése miatt a fogyasztói árak növekedésével jár b) A hatékonyságot és a nemzetközi versenyképességet kifejező árrendszert és ármechanizmust kell kialakítani. Az árak tükrözzék a reális költségeket és a keresleti-kínálati viszonyokat, de ne tartalmazzák a hanyag munka költségeit. Az adóreform érvényesíti azt a mellőzhetetlen követelményt, hogy a termelői és a fogyasztói árak között szoros és folyamatos kapcsolat legyen. Az alapvető lét- fenntartási cikkek és szolgáltatások meghatározott körében továbbra is hatósági árellenőrzésre és befolyásolásra van szükség. c) Az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését. Első lépésként csökkenteni kell a kereset- szabályozás kötöttségeit. Hosszabb távon olyan bérarányokat kell kialakítani, amelyek kifejezik a munka társadalmi hasznosságát. Módosítani kell a vállalati belső érdekeltséget: a tevékenység jellegéhez igazodó bérrendszerek, bérezési formák erősítsék az egyéni, illetve csoportteljesítmények és a keresetek összhangját. Ki kell dolgozni a szocialista brigádok és a dolgozók más közösségei vállalkozásszerű munkavégzésének elszámolási, érdekeltségi rendszerét. C A vállalati önállóság növelése, a nemzetközi munka- megosztásban rejlő előnyök jobb kihasználása, a termelők piaccal való közvetlen kapcsolatának erősítése, érdekében, szükséges a külkereskedelmi tevékenység tartalmának, szervezeti és érdekeltségi rendszerének gyökeres átalakítása. A \ kibontakozásban a szocialista nagyüzemek és szövet- kezetek hatékony gazdálkodásának, a főmunkaidőben végzett tevékenység eredményességének van döntő szerepe. Ugyanakkor a gazdasági teljesítmény növelésében valamennyi gazdálkodó szervezetnek — mérettől, tulajdon- és tevékenységi formától függetlenül — részt kell vállalnia. ■J Céltudatosan fejleszteni kell a szocialista piaci viszo- * • nyckat. Üj társasági törvénnyel is elő kell mozdítani, hogy változatos vállalkozási formák alakuljanak ki. ösztönözni kell új, rugalmasan működő, jövedelmezően gazdálkodó közép- és kisméretű gazdasági szervezetek létrejöttét. Csökkenteni kell a termelésben és az értékesítésben meglevő vállalkozási kötöttségeket és javítani az importnak a versenyt segítő szerepét. Fel kell számolni az egyes szektorok vállalkozási feltételeiben fennálló különbségeket és a káros monopolhelyzeteket. p A kisegítő-kiegészítő gazdaság, valamint a magántevé- kenység a szocialista gazdaságnak szerves része. Bátorítani kell minden olyan kezdeményezést, tevékenységet, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását szolgálja. A nagy- és kisüzemek közötti munkamegosztás és együttműködés fejlődjön. Teremtsék meg a társulás feltételeit, s ez is járuljon hozzá a nagyüzemek munkáját segítő termelési háttér kiépüléséhez. Q A fejlesztési források bővítése érdekében nagyobb le- hetőséget kell teremteni a vállalati eszközök mobilizálására, a lakossági és vállalati pénzösszegek hatékony, előnyös befektetésére. Ezt szolgálja az értékpapírok formáinak bővítése, forgalmuk szélesítése. Az alapvető tulajdonformák; változatos kombinációjával megfelelőbb kereteket kell létrehozni az értéktermelő tevékenység bővítéséhez. Meg kell teremteni a lehetőségeit, feltételeit, hogy az erre kész dolgozók saját anyagi eszközeikkel a vállalati vagyon gyarapításában és hozamának növelésében személyes érdekeltséget vállalhassanak. <10 A törvényességet és jogbiztonságot a vállalatokon és szövetkezeteken belül, valamint külső kapcsolataikban egyaránt erősíteni kell. A működési szabályzatok, kollektív szerződések, kölcsönös kötelezettségvállalások rangját, presztízsét növelni kell. A vállalatokon belül a munkahelyi demokráciát formalitásoktól mentessé kell tenni. Ugyanakkor egyértelmű és vi- Jágos feladatelhatárolásokra van szükség a vezetésben, a vállalati tanács és az igazgató, a vállalati tanács és a szak- szervezeti fórumok között. 44 A vállalatok önállósága következtében a szocialista II- munkamozgalmák a gazdálkodó szervezetek által kidolgozott termelési és fejlesztési tervekhez kapcsolódnak. Ezért helyes, ha a kollektívák maguk határozzák' meg a munkaverseny célját, a részvétel módját, s ők maguk értékelik annak eredményeit. III. A gazdasági kibontakozáshoz eredményesebb termelőmunkára, a teljesítmények és a jövedelmek jobb összehangolására, a teljesítményen alapuló differenciálásra, igazságos közteherviselésre és hatásos szociálpolitikára van szükség. Az előrehaladás egész társadalmunktól áldozatvállalást, fegyelmezett munkát, a vezetéstől következetességet és határozottságot kíván. Szükség van a közérdek előtérbe állítására, a közszellem javítására. 4 A hatékony termeléshez, a szerkezetátalakításhoz, a *■ műszaki fejlesztés gyorsításához szükséges források biztosítása átmenetileg a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár. Ahhoz, hogy az életszínvonal megalapozott emelésére sor kerülhessen, a teljesítmények növelésére, eredményes gazdasági munkára van szükség. A lakosság munkajövedelmei, a keresetek a teljesímény- től függően jobban differenciálódjanak. Az eredményesen dolgozó kollektívákat és egyéneket fokozott anyagi elismerésben kell részesíteni. O A szociális biztonság fenntartására törekszünk. Fel kell készülni a gazdasági struktúra átalakításával járó új szociális problémák kezelésére, enyhítésére. Elsősorban a társadalmi segítségre szoruló, időskorú és alacsony jövedelmű nyugdíjasokat, a többgyermekes családokat kell támogatni. Bővüljön a helyi szociálpolitika intézményrendszere, eszköztára és anyagi bázisa. A gyermeknevelés családi költségeinek viselésében stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát. A nyugdíjrendszer olyan módosítására van szükség, amely az anyagi feltételekkel összhangban nagyobb szociális biztonságot nyújt, társadalmilag igazságosabb nyugdíjarányok kialakulásához vezet. 3 A pályakezdő fiatalokat különösen az otthonteremtés- - ben kell segíteni. A lakásgazdálkodás átfogó továbbfejlesztésére — a Kommunista Ifjúsági Szövetség részvételével — mielőbb javaslatokat kell kidolgozni. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatási rendszerét a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez igazodóan, differenciáltan kell kialakítani. 4 A lakosság adózásában olyan változtatásokra van szük- ■ ség, amelyek lehetővé teszik az arányos közteherviselést. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezessék a személyi jövedelemadót. Az adórendszer legyen áttekinthető, mértékét úgy kell megállapítani, hogy a nagyobb jövedelmű rétegeket az adó fokozottabban terhelje, de megmaradjon az érdekeltség a teljesítmények növelésében. A szociálisan kedvezőtlen helyzetben lévő csoportokat, rétegeket az adózás nem érintheti hátrányosan. A személyi jövedelemadó bevezetésével a főmunkaidőből származó nettó kereset érdemben nem csökkenhet. Az adózás alól eddig kivont jelentős jövedelmek adóztatása és ellenőrzése érdekében az adózást vagyonnyilatkozat és -elszámoltatás egészítse ki. 5 A gazdasági feladatok megoldása előrelátó foglal- - koztatáspolitikát igényel. A termelési szerkezet átalakítása megköveteli a munkaerő átcsoportosítását, illetve átcsoportosulását. A munkahelyválasztást az állampolgárok munkához való jogának sérelme nélkül jobban összhangba kell hozni a társadalom érdekével. Az ezzel járó átmeneti feszültségek feloldásához rugalmas formák kialakításával bővíteni kell a foglalkoztatáspolitika eszköztárát. Fel kell készülni a 90-es évek elején munkába lépő korosztályok megfelelő foglalkoztatására. A A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának si- keres végrehajtása nagyobb szakképzettséget, széles körű műveltséget igényel. Oktatási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A változó szükségletekhez igazodjon a szakképzés szerkezete, emelkedjen a középiskolát, hosszabb távon a felsőfokú tanulmányokat végzettek száma. "I Az értelmiségnek fontos szerepe van a társadalmi és * ■ gazdasági változások kibontakoztatásában. Növekednie kell a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka társadalmi elismertségének. A kormányzat, a vállalatok és az intézmények vezetői tegyenek erőfeszítéseket, hogy az értelmiségiek teljesítményükkel és tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Az értelmiség hivatásbeli tevékenységével, közéleti szereplésével segítse a szocialista társadalmi tudat és erkölcs kedvező alakulását. Q Az államigazgatás, az egészségügy és a szociális ellá- tás, a tudományos kutatás, az oktatás és közművelődés, a tömegtájékoztatás és a sport területén a társadalmilag szükséges feladatok ellátásához megfelelő feltételeket kell biztosítani. Ugyanakkor el kell érni, hogy ezekben az intézményekben is, a feladatokhoz és a gazdasági lehetőségekhez igazodó tevékenységi és szervezeti rendszer, ésszerű létszám- és költséggazdálkodás alakuljon ki. O A pártban, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmak- ' < ban is racionálisabb, kisebb és hatékonyabban dolgozó intézményekre van szükség; |n Határozottabb fellépést, szigorúbb felelősségre vonást, l'J* nagyobb nyilvánosságot és társadalmi ellenőrzést kell megkövetelni a társadalmi-gazdasági életben tapasztalható visszás jelenségek elleni harcban. Erősíteni kell az egységes, kibúvókat nem engedő jogi szabályozást, és ennek adminisztratív eszközökkel is érvényt kell szerezni — a korrupció, a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus és más — a társadalmunktól idegen jelenségek visszaszorítása érdekében. A pártszervezetek járjanak élen a közélet tisztaságának védelmében, az illetékes felügyeleti és hatósági szervek pedig határozottan vonják felelősségre azokat a személyeket, akik jogtalan előnyöket nyújtanak vagy fogadnak el. IV. Gazdasági-társadalmi programunk megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a szocialista demokrácia fejlesztésére, a politikai intézményrendszer működésének korszerűsítésére. Folytatódjon az az átalakulási folyamat, amelyben növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben, nő a kollektívák önállósága, kialakulnak az önkormányzati funkciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken. A társadalom számára fontos események, jelenségek és döntések kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Ennek érdekében ki kell dolgozni a politikai és a gazdasági döntéseket megelőző, széles körű, előrevivő társadalmi viták rendszerét. Pártunk e téren is vállalja a kezdeményező és irányító szerepet. 1 A párt egész tevékenysége szolgálja a társadalmi-gazda- ■ sági kibontakozást, a reformfolyamatok felgyorsulását. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy a politikai intézmény- rendszer fejlesztésének keretében napirendre tűzi a párt vezető szerepének érvényesítésével, a párt belső életének és ideológiai munkájának fejlesztésével kapcsolatos fő kérdéseket. 2 A kibontakozás programjának végrehajtása nagy kö- ■ vetelményeket támaszt a pártszervek és a párttagság munkájával szemben. Mindenekelőtt szilárd pártegységre, határozott politikai kiállásra van szükség. Fontos feladat a program ismertetése és elfogadtatása. Valamennyi párttag kötelessége, hogy a programot képviselje és megvalósításában tevékenyen vegyen részt. A pártszervek és pártszervezetek szorgalmazzák a munkahelyi programok kidolgozását, és támogassák végrehajtásukat. A kommunisták felelősség- teljes rrtagatartással mutassanak példát. / 3 Programunk megvalósítása következetes és céltudatos • vezetést követel az élet minden területén. Szigorúbb követelményeket kell támasztani a vezetőkkel szemben, és egyúttal növelni szükséges a színvonalas vezetői munka társadalmi megbecsülését. A káderpolitikában, az állami személyzeti munkában azoknak a vezetőknek kell bizalmat adni, akik teljes meggyőződéssel támogatják a kibontakozási program végrehajtását, s munkájukat eredményesen végzik. Erősíteni kell a kádermunka demokratikus vonásait, a nyíltságot és a társadalmi ellenőrzést. Fiatal, friss erők előléptetésével minden területen gondoskodni kell a folyamatos vezetői utánpótlásról. A Az agitáció és a propaganda a helyesen értelmezett "*• társadalmi érdekeket képviselje. A tömegpolitikai munkában tegyék világossá a gazdaságpolitikai célokat és követelményeket, mozgósítsanak a végrehajtásra. Mutassák be a jó kezdeményezéseket, tárják fel a kibontakozást akadályozó tényezőket, értessék meg, hogy csak a termelőmunka hatékonyságának növelése útján juthatunk előbbre. Tudatosítsák, hogy a nagyobb feladatok kitartó, öntevékeny, fegyelmezett munkát igényelnek. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozói munkájukkal szolgálják a program sikeres végrehajtását. Képviseljék, ismertessék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit; terjesz- szék az előremutató, kedvező tapasztalatokat; vitatkozzanak a téves nézetekkel, a kishitűséggel, és bírálják a párt politikájával ellentétes gyakorlatot. C A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a párt állásfoglalását alapul véve, a kormány dolgozza ki a kibontakozási program végrehajtásának konkrét tennivalóit, terjessze az Országgyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra. A minisztériumok, a tanácsok, az intézmények és a gazdálkodó szervezetek ugyancsak dolgozzák ki a saját tennivalóikat. A A Központi Bizottság felhívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, á Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Gazdasági Kamarát, a Szövetkezetek Országos Tanácsát és tagszervezeteit, valamennyi társadalmi és érdekképviseleti szerv vezető testületéit, a tudományos és műszaki élet szervezeteit, a tömegmozgalmak vezetőit, hogy támogassák és segítsék elő a kibontakozást, dolgozzák ki a program megvalósításához kapcsolódó saját tennivalóikat. ☆ A Központi Bizottság felhívással fordul a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, fiatalokhoz, párton kívüli szövetségeseinkhez, a szocializmus minden hívéhez: támogassák a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtását, vegyenek részt annak megvalósításában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibontakozás programja állhatatos és céltudatos munkával, társadalmunk erőinek mozgósításával, nemzeti összefogással megvalósítható, eredményes végrehajtása szocialista céljaink valóra váltását, népünk boldogulását szolgálja. (MTI)
