Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

2 NÖGRÄD 1987. július 4., SZOMBAT fl Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról (Folytatás az 1. oldalról) jövedelem- és vagyongyarapításban közvetlenül érdekelt szervezeteivé tenni. A vállalatok nagyobb mozgékonysággal és ésszerű kockázatvállalással elégítsék ki a piaci igénye­ket, kerüljön összhangba a termelés és a kereslet. Gondos­kodni kell, hogy a dolgozók a követelményeknek megfelelő képzésben és továbbképzésben részesüljenek. Javítani kell a munkafegyelmet, a munkaerkölcsöt, a munkakultúrát. Je­lentősen fejleszteni kell a vállalatok közötti együttműködést, erősíteni a kooperációs és szerződéses fegyelmet; biztosíta­ni kell, hogy a vállalatok megállapodásaikat következetesen betartsák. 3 Az állam és a vállalatok viszonyában legyen kiszámit- ■ ható és áttekinthető a szabályozás; az egyedi beavat­kozások jelentős csökkentésével erősíteni kell a gazdálkodó szervezetek önállóságát, a vállalati vezetés felelősségét. A társadalmi és a vállalati érdekek egyeztetésében kapjanak nagyobb szerepet az érdekképviseleti szervezetek. Intéz­ményessé kell tenni a kormány, valamint a szakszervezetek, a szövetkezeti érdekképviseleti szervek és a Magyar Gaz­dasági Kamara közötti érdekegyeztetést. A Az eredményes vállalati munkához a gazdasági tisz- tánlátást elősegítő, a gazdaságos termelést ösztönző vállalati adórendszerre, jól működő árrendszerre, a teljesít­mény növelésére serkentő kereset- és bérszabályozásra van szükség. a) A vállalati adórendszer módosításával csökkenteni kell a termelőket közvetlenül terhelő adók számát és mér­tékét, s egyúttal növelni a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő elő­készítés után bevezetésre kerüljön a hozzáadott érték tí­pusú általános forgalmi adó. Tudomásul veszi, hogy ez a termelői árak csökkenésével és a támogatások leépítése miatt a fogyasztói árak növekedésével jár b) A hatékonyságot és a nemzetközi versenyképességet kifejező árrendszert és ármechanizmust kell kialakítani. Az árak tükrözzék a reális költségeket és a keresleti-kíná­lati viszonyokat, de ne tartalmazzák a hanyag munka költségeit. Az adóreform érvényesíti azt a mellőzhetetlen követelményt, hogy a termelői és a fogyasztói árak között szoros és folyamatos kapcsolat legyen. Az alapvető lét- fenntartási cikkek és szolgáltatások meghatározott köré­ben továbbra is hatósági árellenőrzésre és befolyásolásra van szükség. c) Az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését. Első lépésként csökkenteni kell a kereset- szabályozás kötöttségeit. Hosszabb távon olyan bérarányo­kat kell kialakítani, amelyek kifejezik a munka társadal­mi hasznosságát. Módosítani kell a vállalati belső érdekeltséget: a tevé­kenység jellegéhez igazodó bérrendszerek, bérezési formák erősítsék az egyéni, illetve csoportteljesítmények és a ke­resetek összhangját. Ki kell dolgozni a szocialista brigádok és a dolgozók más közösségei vállalkozásszerű munkavég­zésének elszámolási, érdekeltségi rendszerét. C A vállalati önállóság növelése, a nemzetközi munka- megosztásban rejlő előnyök jobb kihasználása, a ter­melők piaccal való közvetlen kapcsolatának erősítése, érde­kében, szükséges a külkereskedelmi tevékenység tartalmá­nak, szervezeti és érdekeltségi rendszerének gyökeres át­alakítása. A \ kibontakozásban a szocialista nagyüzemek és szövet- kezetek hatékony gazdálkodásának, a főmunkaidőben végzett tevékenység eredményességének van döntő szerepe. Ugyanakkor a gazdasági teljesítmény növelésében vala­mennyi gazdálkodó szervezetnek — mérettől, tulajdon- és tevékenységi formától függetlenül — részt kell vállalnia. ■J Céltudatosan fejleszteni kell a szocialista piaci viszo- * • nyckat. Üj társasági törvénnyel is elő kell mozdítani, hogy változatos vállalkozási formák alakuljanak ki. ösz­tönözni kell új, rugalmasan működő, jövedelmezően gaz­dálkodó közép- és kisméretű gazdasági szervezetek létre­jöttét. Csökkenteni kell a termelésben és az értékesítésben meglevő vállalkozási kötöttségeket és javítani az import­nak a versenyt segítő szerepét. Fel kell számolni az egyes szektorok vállalkozási feltételeiben fennálló különbségeket és a káros monopolhelyzeteket. p A kisegítő-kiegészítő gazdaság, valamint a magántevé- kenység a szocialista gazdaságnak szerves része. Bá­torítani kell minden olyan kezdeményezést, tevékenységet, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság élet­viszonyainak javítását szolgálja. A nagy- és kisüzemek kö­zötti munkamegosztás és együttműködés fejlődjön. Te­remtsék meg a társulás feltételeit, s ez is járuljon hozzá a nagyüzemek munkáját segítő termelési háttér kiépüléséhez. Q A fejlesztési források bővítése érdekében nagyobb le- hetőséget kell teremteni a vállalati eszközök mobilizá­lására, a lakossági és vállalati pénzösszegek hatékony, elő­nyös befektetésére. Ezt szolgálja az értékpapírok formái­nak bővítése, forgalmuk szélesítése. Az alapvető tulajdonformák; változatos kombinációjával megfelelőbb kereteket kell létrehozni az értéktermelő te­vékenység bővítéséhez. Meg kell teremteni a lehetőségeit, feltételeit, hogy az erre kész dolgozók saját anyagi eszkö­zeikkel a vállalati vagyon gyarapításában és hozamának növelésében személyes érdekeltséget vállalhassanak. <10 A törvényességet és jogbiztonságot a vállalatokon és szövetkezeteken belül, valamint külső kapcsolataikban egyaránt erősíteni kell. A működési szabályzatok, kollektív szerződések, kölcsönös kötelezettségvállalások rangját, presz­tízsét növelni kell. A vállalatokon belül a munkahelyi demokráciát formali­tásoktól mentessé kell tenni. Ugyanakkor egyértelmű és vi- Jágos feladatelhatárolásokra van szükség a vezetésben, a vállalati tanács és az igazgató, a vállalati tanács és a szak- szervezeti fórumok között. 44 A vállalatok önállósága következtében a szocialista II- munkamozgalmák a gazdálkodó szervezetek által ki­dolgozott termelési és fejlesztési tervekhez kapcsolódnak. Ezért helyes, ha a kollektívák maguk határozzák' meg a munkaverseny célját, a részvétel módját, s ők maguk érté­kelik annak eredményeit. III. A gazdasági kibontakozáshoz eredményesebb termelőmun­kára, a teljesítmények és a jövedelmek jobb összehangolá­sára, a teljesítményen alapuló differenciálásra, igazságos közteherviselésre és hatásos szociálpolitikára van szükség. Az előrehaladás egész társadalmunktól áldozatvállalást, fe­gyelmezett munkát, a vezetéstől következetességet és hatá­rozottságot kíván. Szükség van a közérdek előtérbe állítá­sára, a közszellem javítására. 4 A hatékony termeléshez, a szerkezetátalakításhoz, a *■ műszaki fejlesztés gyorsításához szükséges források biz­tosítása átmenetileg a közületi és a lakossági fogyasztás kor­látozásával jár. Ahhoz, hogy az életszínvonal megalapozott emelésére sor kerülhessen, a teljesítmények növelésére, ered­ményes gazdasági munkára van szükség. A lakosság munkajövedelmei, a keresetek a teljesímény- től függően jobban differenciálódjanak. Az eredményesen dolgozó kollektívákat és egyéneket fokozott anyagi elisme­résben kell részesíteni. O A szociális biztonság fenntartására törekszünk. Fel kell készülni a gazdasági struktúra átalakításával járó új szociális problémák kezelésére, enyhítésére. Elsősorban a társadalmi segítségre szoruló, időskorú és alacsony jöve­delmű nyugdíjasokat, a többgyermekes családokat kell tá­mogatni. Bővüljön a helyi szociálpolitika intézményrend­szere, eszköztára és anyagi bázisa. A gyermeknevelés családi költségeinek viselésében sta­bilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát. A nyugdíjrendszer olyan módosítására van szükség, amely az anyagi feltételekkel összhangban nagyobb szociális biz­tonságot nyújt, társadalmilag igazságosabb nyugdíjarányok kialakulásához vezet. 3 A pályakezdő fiatalokat különösen az otthonteremtés- - ben kell segíteni. A lakásgazdálkodás átfogó továbbfej­lesztésére — a Kommunista Ifjúsági Szövetség részvételével — mielőbb javaslatokat kell kidolgozni. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatási rendszerét a családok jöve­delmi és szociális helyzetéhez igazodóan, differenciáltan kell kialakítani. 4 A lakosság adózásában olyan változtatásokra van szük- ■ ség, amelyek lehetővé teszik az arányos közteherviselést. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő elő­készítés után bevezessék a személyi jövedelemadót. Az adórendszer legyen áttekinthető, mértékét úgy kell megállapítani, hogy a nagyobb jövedelmű rétegeket az adó fokozottabban terhelje, de megmaradjon az érdekelt­ség a teljesítmények növelésében. A szociálisan kedvezőtlen helyzetben lévő csoportokat, rétegeket az adózás nem érintheti hátrányosan. A személyi jövedelemadó bevezetésével a főmunkaidőből származó nettó kereset érdemben nem csökkenhet. Az adózás alól eddig kivont jelentős jövedelmek adóztatása és ellenőrzése érdekében az adózást vagyonnyilatkozat és -elszámolta­tás egészítse ki. 5 A gazdasági feladatok megoldása előrelátó foglal- - koztatáspolitikát igényel. A termelési szerkezet átalakítása megköveteli a munkaerő átcsoportosítását, illetve átcsopor­tosulását. A munkahelyválasztást az állampolgárok munká­hoz való jogának sérelme nélkül jobban összhangba kell hozni a társadalom érdekével. Az ezzel járó átmeneti fe­szültségek feloldásához rugalmas formák kialakításával bő­víteni kell a foglalkoztatáspolitika eszköztárát. Fel kell ké­szülni a 90-es évek elején munkába lépő korosztályok meg­felelő foglalkoztatására. A A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának si- keres végrehajtása nagyobb szakképzettséget, széles kö­rű műveltséget igényel. Oktatási rendszerünk minőségi fej­lesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A változó szük­ségletekhez igazodjon a szakképzés szerkezete, emelked­jen a középiskolát, hosszabb távon a felsőfokú tanulmá­nyokat végzettek száma. "I Az értelmiségnek fontos szerepe van a társadalmi és * ■ gazdasági változások kibontakoztatásában. Növekednie kell a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka társa­dalmi elismertségének. A kormányzat, a vállalatok és az intézmények vezetői tegyenek erőfeszítéseket, hogy az ér­telmiségiek teljesítményükkel és tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos erkölcsi és anyagi elismerésben ré­szesüljenek. Az értelmiség hivatásbeli tevékenységével, köz­életi szereplésével segítse a szocialista társadalmi tudat és erkölcs kedvező alakulását. Q Az államigazgatás, az egészségügy és a szociális ellá- tás, a tudományos kutatás, az oktatás és közművelődés, a tömegtájékoztatás és a sport területén a társadalmilag szükséges feladatok ellátásához megfelelő feltételeket kell biztosítani. Ugyanakkor el kell érni, hogy ezekben az in­tézményekben is, a feladatokhoz és a gazdasági lehetősé­gekhez igazodó tevékenységi és szervezeti rendszer, éssze­rű létszám- és költséggazdálkodás alakuljon ki. O A pártban, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmak- ' < ban is racionálisabb, kisebb és hatékonyabban dolgozó intézményekre van szükség; |n Határozottabb fellépést, szigorúbb felelősségre vonást, l'J* nagyobb nyilvánosságot és társadalmi ellenőrzést kell megkövetelni a társadalmi-gazdasági életben tapasztalható visszás jelenségek elleni harcban. Erősíteni kell az egységes, kibúvókat nem engedő jogi szabályozást, és ennek admi­nisztratív eszközökkel is érvényt kell szerezni — a korrup­ció, a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus és más — a társadalmunktól idegen jelenségek visszaszorítása érdekében. A pártszervezetek járjanak élen a közélet tisztaságának védelmében, az illetékes felügyeleti és hatósági szervek pe­dig határozottan vonják felelősségre azokat a személyeket, akik jogtalan előnyöket nyújtanak vagy fogadnak el. IV. Gazdasági-társadalmi programunk megvalósításához elen­gedhetetlenül szükség van a szocialista demokrácia fejlesz­tésére, a politikai intézményrendszer működésének korsze­rűsítésére. Folytatódjon az az átalakulási folyamat, amely­ben növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvés­ben, nő a kollektívák önállósága, kialakulnak az önkor­mányzati funkciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken. A társadalom számára fontos események, jelenségek és dönté­sek kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Ennek érdekében ki kell dolgozni a politikai és a gazdasági döntéseket megelő­ző, széles körű, előrevivő társadalmi viták rendszerét. Pár­tunk e téren is vállalja a kezdeményező és irányító szere­pet. 1 A párt egész tevékenysége szolgálja a társadalmi-gazda- ■ sági kibontakozást, a reformfolyamatok felgyorsulását. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy a politikai intézmény- rendszer fejlesztésének keretében napirendre tűzi a párt vezető szerepének érvényesítésével, a párt belső életének és ideológiai munkájának fejlesztésével kapcsolatos fő kérdé­seket. 2 A kibontakozás programjának végrehajtása nagy kö- ■ vetelményeket támaszt a pártszervek és a párttagság munkájával szemben. Mindenekelőtt szilárd pártegységre, határozott politikai kiállásra van szükség. Fontos feladat a program ismertetése és elfogadtatása. Valamennyi párttag kötelessége, hogy a programot képviselje és megvalósításá­ban tevékenyen vegyen részt. A pártszervek és pártszerve­zetek szorgalmazzák a munkahelyi programok kidolgozását, és támogassák végrehajtásukat. A kommunisták felelősség- teljes rrtagatartással mutassanak példát. / 3 Programunk megvalósítása következetes és céltudatos • vezetést követel az élet minden területén. Szigorúbb követelményeket kell támasztani a vezetőkkel szemben, és egyúttal növelni szükséges a színvonalas vezetői munka társadalmi megbecsülését. A káderpolitikában, az állami személyzeti munkában azok­nak a vezetőknek kell bizalmat adni, akik teljes meggyő­ződéssel támogatják a kibontakozási program végrehajtá­sát, s munkájukat eredményesen végzik. Erősíteni kell a kádermunka demokratikus vonásait, a nyíltságot és a tár­sadalmi ellenőrzést. Fiatal, friss erők előléptetésével min­den területen gondoskodni kell a folyamatos vezetői után­pótlásról. A Az agitáció és a propaganda a helyesen értelmezett "*• társadalmi érdekeket képviselje. A tömegpolitikai mun­kában tegyék világossá a gazdaságpolitikai célokat és kö­vetelményeket, mozgósítsanak a végrehajtásra. Mutassák be a jó kezdeményezéseket, tárják fel a kibontakozást aka­dályozó tényezőket, értessék meg, hogy csak a termelőmun­ka hatékonyságának növelése útján juthatunk előbbre. Tu­datosítsák, hogy a nagyobb feladatok kitartó, öntevékeny, fegyelmezett munkát igényelnek. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a sajtó, a tömegtá­jékoztatás dolgozói munkájukkal szolgálják a program si­keres végrehajtását. Képviseljék, ismertessék és magyaráz­zák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit; terjesz- szék az előremutató, kedvező tapasztalatokat; vitatkozza­nak a téves nézetekkel, a kishitűséggel, és bírálják a párt politikájával ellentétes gyakorlatot. C A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a párt állásfoglalását alapul véve, a kormány dolgozza ki a kibontakozási program végrehajtásának konkrét tennivaló­it, terjessze az Országgyűlés elé megvitatásra és jóváha­gyásra. A minisztériumok, a tanácsok, az intézmények és a gazdálkodó szervezetek ugyancsak dolgozzák ki a saját ten­nivalóikat. A A Központi Bizottság felhívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, á Szakszervezetek Országos Taná­csát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Gazdasági Kamarát, a Szövetkezetek Országos Tanácsát és tagszervezeteit, valamennyi társadalmi és ér­dekképviseleti szerv vezető testületéit, a tudományos és műszaki élet szervezeteit, a tömegmozgalmak vezetőit, hogy támogassák és segítsék elő a kibontakozást, dolgoz­zák ki a program megvalósításához kapcsolódó saját ten­nivalóikat. ☆ A Központi Bizottság felhívással fordul a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, fiatalokhoz, párton kívüli szövetségeseinkhez, a szocializmus minden hívéhez: támo­gassák a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtását, vegyenek részt annak megvalósításában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibontakozás programja állhatatos és céltudatos munkával, társadalmunk erőinek mozgósításával, nemzeti összefogással megvalósít­ható, eredményes végrehajtása szocialista céljaink valóra váltását, népünk boldogulását szolgálja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents