Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-28 / 176. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek 9.44: Fauré: Dolly — szvit 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. Nehéz életet adni az éveknek 10.25: Éneklő ifjúság 10.40: Népdalok, néptáncok 11.20: Szőnyi Erzsébet— Lukin László: Perui biciniumok 11.34: Magyar hölgyek levelei VIII 2. rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben 12.40: Reklám 12.45: A föld, amelyen élünk 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Favágók, farmerek. földönfutók. Válogatás az ember amerikai nép- költészetében. (Ism.) 15.20: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak 15.40: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 16.05: Kérhetek valamit? A Gyermekrádió kívánságműsora 17.00: így dolgozott . . . János- sy Lajos fizikus 17.29: A Liverpooli Filharmónia Zenekar két Sulii van-operettnyi- tá-nyt játszik 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Ki volt a Pataki Névtelen?” 19.24: Pataki Névtelen: Euriá- lisnak és Lucretiának Szép Históriája 20.09: örökzöld dallamok 20.45: Magyarok a világ zenei életében 21.30: Tudomány és gyakorlat 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Dvorzsák: A természetben — dalciklus 22.45: Vonzáskör IX. rész Egyházpolitika 22.55: Operaest. Max Lorenz, Lotte Lehman és Josef von Manowarda felvételeiből 0.10: Himnusz 0.15: Éifél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 10.00: Sportvilág. Ami a tegnapi műsorból kimaradt 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 11.30: Balaton rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Verbunkosok, nóták 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kollégáink, barátaink Budapesten kívül 14.50: Világos nyit és e2-ről az e4-re lép 15.05: Kapcsoljuk a 22-e« stúdiót. Vígh Andrea hárfázik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.30: Mint(a)film. Szerep- osztás 18.30: Gramofonsztárok. Martiny Lajos felvételeiből. IV/l. rész 19.05: Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora 20.00: Kérted ! Hallgathatod! 20.33: Muzsikáló természet 20.38: Sárdy János nótafelvételeiből 20.56: Sport 21.58: Az élő népdal 22.08: ,,Akit már régen elhagyott a hang”. 23.20: A mai dzsessz. Omar Hakim felvételeiből 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után . . . MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Re#* geli körkép. Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nógrád megyéből. i7.30j Műsorismertetés, hírek. időjárás. 17.35: Zenedoboz. A stúdió zenés reitvényműsora. Telefonszám: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.í MIT? HOL? SALGÓTARJÁN — József Attila Városi- Megyei Művelődési Központ: A Kertben délelőtt tíz órától játszóházzal várják a gyerekeket. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: Megsebzett föld címmel Ponyi György salgótarjáni fotós kiállítása tekinthető meg augusztus 1-ig. PÁSZTÓ — Lovász József Művelődési Központ: Jó idő esetén a strandon tartják meg a gyermekfoglalkozást. MAGYAR TELEVÍZIÓ : 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak SZÜNIDEI MATINÉ 9.05: Rózsadombi Péter. NDK-rajzfilm. (ism.) 9.35: Utazz velünk! Körösi Csorna Sándor nyomában, (ism.) 10.15: Kuckó (ism.) 20.45: Lekvárcirkusz bohócai. Pengető, (ism.) 11.05: Delta. Tudományos híradó, (ism.) 11.30: Mozgató. Tévétorna mozgáskor'átozottaknak 11.40: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: Rövid/ilmarchívum 17.45: Pillanatképek a mikroelektronika világából. IV/4. Megáll-e az idő? 18.30: Képújság 18.35: Reklám 18.45 : 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. Spanyol rajzfilmsorozat, léggömbbel 29.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: NDK—Magyarország válogatott labdarúgómérkőzés 21.50: Mutató. Gazdasági szemle. Körkép a szolgáltatásokról 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Dél-alföldi magazin. 19.00: Kalandozás a növényvilágban. Francia ismeretter j esztő rövidfilmsorozat 19.25: Tévétorna 19.30: Angol nyelvlecke 20.00: Kéz és szem. Kopogd le a fán. Kanadai dokumentum- film 20.55: Híradó 2. 21.10: Betűreklám 2i.l5: Kalifornai lakosztály. Amerikai film. (ism.) 22.50: Kéoúiság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 8.55: Hírek 9.00: Ragan bácsi. Teveiilm. 2. rész. (ism.) 10.00: Bizet: Carmen 12.25: Tévéfórum 13.05: A rendőrség nyomoz 13.10: Hírek 17.00: Hírek 17.05: Fiatalok sportja. 17.35: Nyugat-sziovákiai magazin 37.55: Bejrut. Lengyel dokumentumfilm 18.20: Esti mese 18.30: Tudományos-műszaki magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-níradó 20.00: Ö már várja az össze-« kötőt. Tévéjáték 21.10: Kérem szóljanak hozzá. .. 21.40: Autósok, motorosok magazinja 22.20: Kamarahangverseny 23.10: Hírek 2. műsor: 16.25: Csehszlovákia— Magyarország, a 18 évesek labdarúgó- tornája 18.35: Vigyázz, tűz van. 18.55: A rendőrség naplójából 19.00: Tévétorna l9.lo: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56. Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Üdvözlet a győzteseknek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A kicsi kocsi legújabb kalandjai. Színes, szinkronizált amerikai íilmvígjáték. — Kamara: En is jártam Isonzónál (14). Magyar dokumentumfilm. — Videomozi: A kungfulány. Színes hongkongi akciófilm. — Kohász: Macskafogó. Színes, magyar rajzjátékfilm. — Tarján vendéglő: Széplány ajándékba (14). Szinkronizált francia—olasz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Az ifjú Frankenstein (14). Amerikai horrorparódia. — Pásztói Mátra: Árulás és megtorlás. Színes, látványos, szinkronizált kínai kungfukalandfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Biztos halál (14). Színes japán kalandfilm. — Petőfi: Szeretők (14). Magyar film. — Kis- terenyei Petőfi: Szomszéd szeretők (14). Színes, szinkronizált francia film. — Rétsági Asztalos János: A Sao- lin-templom szent köntöse. Színes hongkongi—kínai kungfukalandfilm. MIKOR? HOLLÓKŐ — Általános iskola: Palócország címmel Ács Irén fotóművész kiállítása tekinthető meg, mely bemutatja a nógrádi tájat, viseletét, az itt élők mindennapjait. SZIRÁK — Kastély Szálló: Var- jasi Tamás iparművész bőrmunkái láthatók és vásárolhatók meg. BÄTONYTERENYE — Bányász Művelődési Ház: A mátraalmási Cso- hány Kálmán nemzetközi grafikai művésztelep idei vendégeinek alkotásaiból nyitott kiállítás várja a látogatókat. NÓGRÁDI TÁJAKON. . . telexen Érkezett. Kis palóc néprajz Vélemény A kczicséplcs A hagyományos paraszti gazdálkodás idején a gabonaneműek aratását és cséplését kézerővel végezték. A kaszával levágott gabonát a hegyvidéki területeken kévébe kötötték, keresztekbe rakták, majd az aratás végeztével behordták a portán álló gabonatároló épületbe: a csűrbe. A fedél alá került szálas gabonát is igyekeztek mielőbb kicsépelni, mert az egerek tetemes kárt okozhattak benne. A palócok körében a lovakkal végzett nyomtatás, a csépfával törtéhő kézicséplés és a gabonakévék szilárd tárgyhoz verése egyaránt ismeretes volt. Ezek az egykori szemkiválasztási módok azonban a gabonaneműek szerint és tájanként is megoszlást mutatnak. A búzát többnyire lovakkal tapostatták ki, mert szalmáját csupán almo- zásra használták. A rozsból viszont a legtöbb helyen csépfával vagy asztalhoz veréssel választották ki a termést, mert hosszú szárú szalmája zsúpként tetőfedésre szolgált. Az árpát viszont mindenütt nyomtatták, a zabot sok helyütt csépfával csépelték el. A nógrádi palóc falvakban egyedül a rozsot csépelték kézzel, minden más gabonaneműt nyomtattak. A rozs szalmáját a tetőfedésen kívül aratásnál a kévekötésre szolgáló zsúpkötél készítésére hasznosították. A rozs cséplését a csűr alatt rendszerint többen végezték. Egyedül nem szoktak csé" pelni, mert haladatlan- nak tartották. Ha párosával csépeltek, akkor egymással szemben álltak fel, ha hárman voltak, akkor háromszögben helyezkedtek el. A csűr felsöpört szérűjére 8— 10 rozskévét terítettek le két sorban fejjel egymás felé. A kévék fejét kézicséppel végi gverték majd kézzel megfordították a kévéket a másik oldalukra, és azt is végigverték. Ezt a munkát órZalazúsnak, hegyelésnek nevezték. A kivert kévéket kézzel felszedték, a tövüket a lábukhoz ütögetve kirázták és kitették a csűr elé. Egyszerre annyi kévét óda- laztak el, ahányat a nap folyamán terítettek, hadartak. A terítés során már kevesebb, 4—6 kévét fektettek él a szérűn, szintén fejjel egymás felé. Most már kibontották a kévék kötését, és két oldalról verték végig az egymásba érő kalászos részüket. Amikor megfelelőnek látták a szem kipergését. a csép nyelével átfordították a sorokat és a másik oldalukat is gondosan végigcsépelték. Kiverés után a szalmát a lábukra húzva felszedték. Amikor egy öllel lett leverték a szalma tusáját a földhöz, és bekötötték zsúpnak. A palóc nagycsaládok maguk végezték a cséplés fáradságos munkáját, mert az ahhoz szükséges 3—6 fős létszám kitellett a család férfitagjaiból. A kiscsaládok viszont rendszerint összefogtak, a férfiak kölcsönbe csépeltek egymásnak. Leginkább a szomszédok, barátok jöttek össze hárman, négyen. Amikor az egyikét elcsépelték, mentek a másikhoz. Egykor a zsellérek bérbe jártak csépelni. Általában négyen összeálltak és a nagyobb gazdákhoz vagy uradalmakhoz szegődtek él. Terményben fizették őket, a kicsépelt gabonából minden tizedik, tizenegyedik vékát kapták meg. Egv bércséplő naponta 20—25 kilogramm kenyérgabonát tudott megkeresni ezzel az emberkínzó munkával. A múlt század végén ** mindinkább elterjedő cséplőgépek, majd pedig a tűzveszélyes zsúptetőket felváltó cserépfedés idővel feledésbe borította ezt az ősi munkatechnikát. Selmeczi Kovács Attila Bujdosó András számonkérése Nem oldhatjuk fel a Magyar Televíziót sem a számonkérés kényszere alól. A nézők joggal várnak választ arra: miért tartotta a tv két évig dobozban a Mihály- fy Sándor által rendezett Bujdosó András számonkérése című filmet? Az már kisebb baj, hogy egyszer elhalasztották vetítését, és most is csak a. késő esti órákban, háromnegyed tízkor került a képernyőre. Pedig nem korhatáros produkcióról van szó. Bujdosó András már 1945 előtt bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Egész életútja példa arra, hogy valós érdemei vannak társadalmi vívmányaink megteremtésében. Elismert munkásvezető, aki nemcsak szókimondása, nyíltsága, őszintesége révén vált népszerűvé, hanem, emberi tisztessége, személyes példamutatása, évtizedes tapasztalatai miatt is. Ráadásul kitűnő szakember, így óriási tekintélye van az üzemben. A munkások szószólója. Látszólag rendben mennek a dolgok. hiszen szerszámgépük Hannoverben díjat nyert. De ez is csak átmenetileg odázza el a feszültségek kirobbanását. Szakadék tátong a vezetők és vezetettek, a mozgalmi szervek és a tagság között. A Lengyel József nevét viselő brigád által alá nem írt pótvállalás felszínre hozza az ellentéteket. Ezzel kezdődik Bujdosó „Szergej” pokoljárása és a vele sorsközösséget, szolidaritást vállaló kollégák küzdelme. Egy idős csepeli munkás műhelynaplója alapján megírt, megélt történet minden mozzanata életszagú. Nap mint nap találkozunk az anyaghiány, az alkatrészellátás. a karbantartás és a legmodernebb gép kihasználatlanságának problémakörével. A vállalat dolgozóinak munkahelyi gondjait bérfeszültség tetézik a nagy pontosságú gyárrészlegben a kezdők is jóval többet keresnek a nagy tudású szakmunkásoknál. Hogy lehet ez? A válasz: be kell törni a világpiacra, „kerül, amibe kerül, nem verhetjük a fogunkhoz a garast-’. „Bomlasztó” magatartásáért vizsgálatot rendelnek el ellene. Azzal vádolják főnökei, hogy hátráltatja az export teljesítését, és megrágalmazta a pártot. Bujdosó erkölcsi igazsága biztos tudatában áll bírái elé. „Védőbeszédében'' legkritikusabb mondataival a vezetést bírálja: „már többször becsaptatok”. Furcsának tartja, hogy' a 120 szerszámkészítő a „test” tartja el a „vízfejet", a 160 irodistát. A modern technika bevezetésétől azt várja, hogy általa jobban figyeljenek a vezetők az egyes emberre. Elege van abból, hogy mindig a műhelyben kell helyrehozni, azt amit odafent elrontottak. Szerinte a munkaverseny sem arra való, hogy leplezze a vezetés hibáit. Káros, hogy a vezetők egy része csak szajkózza a ..magaslati” szöveget, mert nem függnek a munkásoktól. Ezért érzi „bérrabszolgának” magát. Nem válik munkásárulóvá, mert akkor egész életével kerülne szembe. Okfejtése csak erősíti és hitelesíti az MSZMP KB július 2-i, a gazdasági-társadalmi kibontakozást szolgáló programjának szükségességét, aktualitását. „A vállalatokon belül a munkahelyi demokráciát formalitásoktól mentessé kell tenni... Határozottabb fellépést, szigorúbb felelősségre vonást, nagyobb nyilvánosságot és társadalmi ellenőrzést kell megkövetelni a társadalmi-ga'z- dasági életben tapasztalható visszás jelenségek elleni harcban.. . A pártszervek járjanak élén a közélet tisztaságának védelmében”. Az állásfoglalás igazolja a Bujdosó Andrások magatartásának jogosságát. A remek szereplőgárda, élén a Bujdosót alakító Kállai Ferenccel, emlékezetes péntek estével ajándékozta meg a mai témák iránt érdeklődő tévénézőt. S elgondolkozunk a záró képsorokban elhangzó tanulságon: „Ne szomorkodj, túléltünk mi már ennél sokkal rosz- szabbat is!” Buzafalvi Győző Üj termo kamera Az éjszakai termofényké- pezést (infravörös leképzést) szolgáló mai kamerákban a hősugárzást egyetlen sorban elhelyezett érzékelők fogják fel. A sor rendszerint mintegy száz, de a nagyobb felbontású készülékekben ennél t,öbb érzékelőből áll. Mozgó tükörrendszer gondoskodik arról, hogy az egész tárgyról soronként készített felvételek végigfussanak ezen az egy sor érzékelőn. Ez a mozgó tükörrendszer a kamerát bonyolulttá és kényessé teszi. Ezenkívül az egyetlen sorérzékelőn végigfutó mechanikus letapogatásnak az a hátránya is megvan, hogy gyorsan mozgó tárgyat fényképezve a felvétel nagyon eltorzul. Brit kutatók most új elv alapján működő termokame- rát készítettek. Ebben az érzékelőket egy két kiterjedésű hálózatban (mátrixban) rendezték el: az első változatban 4096 . érzékelőt helyeztek el egy 64x64-es hálórendszer metszéspontjaiban. Ebben a kamerában a képet már nem futtatják végig az érzékelőkön, hanem azt egyszerre, rávetítik az egész érzékelőmátrixra, s amikor az elektronika az érzékelőket „lekérdezi”, végigpásztázza a mátrixot. Így elmarad a bonyolult és kényes mozgó tükörrendszer, a kamerában egyáltalán nincs szükség mechanikusan mozgó alkatrészre; s a „lekérdezés” a régebbi rendszerénél jóval gyorsabb. Centenáriumra készülődnek A balassagyarmati Palóc (egykor Nagy Iván nevét viselő) Múzeum a legrégibb magyarországi múzeumok egyike,, rangos kutatások színhelye. Bő három esztendő múlva, 1991-ben lesz a centenáriuma, melyre már elkezdték a felkészülést. Ehhez nagy segítséget nyújt, az éppen tízéves jubileumát ünneplő múzeumbaráti kör is. A tagság egy részének közreműködésével megkezdték a kapcsolatfelvételt mindazokkal, akik valaha mecénásai, támogatói voltak az intézménynek vagy munkájuk során kötődtek az itt folyó tevékenységhez. A baráti kör egyébként tavasztól Nagy Iván Múzeumbarát és Várostörténeti Kör néven működik. Régi száfván új kelmék Két esztendeje folyamatosan megújítja termékeit a szécsényi Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Elsőként szőtteseik színvilágán változtattak, a mai lakáskultúra igényeinek megfelelően áttértek a kék és piros színekről a barna különböző árnyalataira, a szintetikus alapanyagok helyett a len és pamut használatára. Az idén a hímzőágazat frissült fel, a leányka- és női blúzok kelméi váltak a vevők által kedveltebbekké. Ezerféle termékük hetven százaléka már az újat képviseli, természetesen valamennyi árujukat szakavatott zsűri fogadta el. Mindezek alapján érthető, hogy első féléves nyereségük öt százalékkal több mint tavaly a hasonló időszakban; összesen 1,3 millió forintot könyvelhetnek el haszonként a 9,3 millió forintos árbevételükből. — kulcsár — Bállá Jánosné, a szövetkezet elnöke az egyik új terméket mutatja az üzemben Dékány Lajosné népi iparművész régi szátván új kelmét sző
