Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett Ügyeletén a balassagyarmati kapitányságon I. Megbánás és megállás nélkül Georgikon­napok Keszthelyen Pénteken dél­után négy óra­kor bezárják a nehéz bejára­ti ajtót a rend­őrségen. így nyáridőben a kapuügyele­tes. igaz, még ezután is nyi­tott ajtó előtt posztok S, ha zárva is a ka­pu, a rendőri munkában fo­lyamatos a mű­szak, ári la n dó a kapcsolat. Jár­őrök járják az utcákat, s a kapitányság ügyeletesé­nek szobájá­ból rádión pil­lanatokon be­lül megte­remthető az összeköttetés. A két járőrö­ző rendőr most nem tart­ja be a mun­kaidőt. Ket­tő órakor le­telt a szolgálat­ideje, de a jelentést meg kell tenni. A járőrosztályon Mészáros György rendőr zászlós, aki este nyolcig tart itt ügyeletet, rögzíti a beje­lentést. Útjukat járva, Balassa­gyarmat egyik utcájában idős asszony szólította meg az egyenruhásokat. Történt ugyanis, hogy néhány órá­val előbb magát őrmester­nek bemutató civil ruhás (férfi érdeklődött nála, ar­ról, hogy, s mint él, mi­lyen értékek vannak ott­hon, harap-e a kutya. Ne­vet is mondott, személyle- írást is adott az asszony a rendőröknek kíváncsi lá­togatójáról. Lehet, hogy eset nem lesz az ügyből, de a gyanús moz­zanatot jobb azért mégis rögzíteni. ☆ Lezárult viszont annak az 'ügynek a vizsgálata öt óra •után, amelyben délelőtt tíz órakor érkezett bejelentés a -város egyik boltvezetőjétől. 'Lefüleltek az áruházban egy hetedik osztályos kislányt, aki 2380 forintnyi árut akart (fizetés nélkül kivinni. S mi­központból állandó a kap­vel ez már a kétezer forin­tos szabálysértési értékha­tár fölött van, gyakorlatilag bűncselekmény történt. Igaz, a kiskorú leány nem büntet­hető, az ügyet azonban a rendőrségnek tisztáznia kell. Kelemen Antal főhadnagy­nak, a járőradosztály vezető­jének éppen ennek az ügy­nek a vizsgálata jelenti ezen a napon a túlórát. — A vizsgálatot annak kell befejezni, aiki elkezdte — mondja. — Egy környék­beli lány követte el az áru­házi lopást, értesíteni kel­lett a szüleit. Aztán a kis­lány azt is mondta, hogy nem egyedül lopott az üz­letből, hanem barátnőjével. Behívtuk tehát a rendőrség­re a barátnőt és szülőiét. Kiderült: az áruházban lefü­lelt lány szemrebbenés nél­kül hazudta barátnője rész­vételét a lopásban. A főhadnagy még elme­sélte, hogy régen volt ilyen eset a rendőrségen, s ebben az ügyben az a legmegdöb­bentőbb, hogy a gyermek­korú kislány tanújelét sem mutatta a megbánásnak. Ma­gam is láttam a dacos kis „hölgyet’', s azt is, szüleit sokkal jobban ette a szé­gyen, azért, amit lányuk kö­vetett el. Nem véletlenül csattant el egy pofon, kife­lé tartva a rendőrség épüle­téből. Anyja adta a lányá­nak. — A meghallgatások után úgy ítélem meg. hogy való­színűleg a lány intézeti el­helyezésére lesz szükség. A kapitányság ifjúságvédel- misének kell majd ez ügy­ben környezettanulmányt vé­geznie. s ezt követően tesz- szük meg javaslatunkat. Hogy mik voltak a kis­lány szatyrában ? Százhet­ven forintos körömlakk, há­rom szemceruza és négy da­rab emlékkönyv — többek között. ☆ Ezen a napon Tóth Géza rendőr zászlós az ügyelet vezetője a balassagyarmati •kapitányságon. Szobájából tartja a kapcsolatot a jár­őrökkel. Hat óra előtt né­hány perccel az egyik URH-s járőrkocsit keressük. Nóg_ rádmegyerben vannak. Ép­pen intézkedés köziben ta­láljuk őket. A községben tiltott helyen várakozott egy személyautó. A rendőrök a gépkocsihoz indultak, amikor az autóba beszállt a vezetője, s bár karjelzéssel őt megállásra intették, nem állt meg, s miután hazaért, derült ki az őt követő rendőrök szá­mára, mi volt az oka a rendőri jelzés semmibevé­telének. Jócskán elszíneződött ugyanis az alkoholszonda, amikor háza kapujában be­lefújt a férfi. S nvve! ezzel már súlyosabb vétség gya­núja merült fel, mint a til­tott helyen várakozás, az autóst az URH-s kocsiba ül­tették. Fél óra múlva a szé- csényi rendelő ügyeletes or­vosa már a vérvételt végez­te. Jó óra múlva Balassa­gyarmaton megismételték az orvosi eljárást. így adódott, hogy a szol­gálat végén már az autós előzetesen bevont vezetői en­gedélyét is csatolták a rend­őrök a napi jelentés mellé. Folytatjuk: őrjárat az uta­kon. Zély András A hal, a halászat és a ter­mészetes vízi környezet lesz a témaköre az idei Georgi- kon-napoknak. Az augusztus 25—26-án, Keszthelyen meg­rendezendő szakmai és tu­dományos tanácskozáson több száz kutató és gyakor­lati mezőgazdasági szakem­ber vesz részt. A hazaiakon kívül angol, csehszlovák, egyiptomi, finn, lengyel, osztrák és svéd mezőgazdá­szok is tartanak előadásokat. A plenáris ülésen egye­bek között a halászat ma­gyarországi helyzetéről, a Magyar Országos Horgász Szövetség halgazdálkodásá­ról, a természetes vizek hal­állományának védelméről és hasznosításáról tanácskoznak. Szekcióüléseken ismertetik a Duna—Tisza közén és a Kis- Balatonnál végzett halfauna­kutatások eredményeit, a kecsege szaporításának új lehetőségeit, hézvizeink hal- gazdasági hasznosításának tapasztalatait. A Georgikon- napok résztvevői megtekint­hetik a hévízi angolna- és az ódörögdi pisztrángtele­pet is. Vaníliás édes is lesz Hat hónap alatt 12 millió 300 ezer forint értékű ro­pogtatnivalót készített el a salgótarjáni áfész ropiüze- me. A Nógrádi ropogós érté­kesítése most ismét zökke­nőktől mentes, a salgótar­jáni áfész csemegéje újab­ban a Dunántúlra is eljut. Újfajta ropi üzemi kísérle­tei fejeződtek be, készül már a vaníliás édes ropi csoma­golóanyaga is. Az engedé­lyeztetési eljárás végeztével az új terméket 45 grammos tasakokban adja piacra a szövetkezet. Az ügyeleti csolat Megosztjuk a gondokat és örömöket Egy községi elöljáró portréjához — Ha egy igazi lokálpat­riótáról, egy valódi közössé­gi emberről, egy példát mu­tató községi elöljáróról sze­retne írni, akkor feltétlen Kovács Józsefet keresse meg Nógrádszakálban — sum­mázza véleményét Szigeti László, a Ludányhalászi Községi Közös Tanács elnö­ke. Mosolyogva fogadja a sza­vakat Kovács József... — Én pedig azt mondom, hogy a székhelyközséggel példás a kapcsolatunk, a vezetőkkel szinte mindenna­pos a találkozásunk. Keres­sük egymást, s a községi elöljáró nélkül sem a testü­letben, sem másutt, semmi­ben sem dönthetnek. — Lokálpatrióta vagyok? — teszi fel önmagának a kérdést. — Ha az elnök így fogalmaz, akkor igaza van, hiszen ebben a községben születtem, ideköt minden. Abban is igaza van, hogy a falu mindenesének is ne­veznek. Vallom, hogy meg kell osztani a gondokat és az örömöket a falu lakói­val. .. S Kovács József sorolja ez utóbbiakat. . . Egyik legfon­tosabb feladatának tartja: Nógrádszakálban minden­képpen megteremteni a falu megtartó erejének feltétele­it. Mert mire a fiatalok el­érik a 19. évet — s a ti- nédzserkorúak több mint százötvenen vannak —, el­hagyják a falut. Más köz­ségben építkeznek, noha az elöljáró a tanáccsal közösen sokat tesz a település lélek­számúnak megtartásáért. — A letelepedéshez a ta­nács ingyentelket ad, min­den építkezni szándékozónak — magyarázza a községi elöljáró. — A rászorulókat harminc-ötven ezer forintig terjedő támogatásban része­síti. Törekszünk a szülők megnyerésére is, hiszen sa­ját érdekük, hogy együtt él­jenek a gyerekekkel, ne ma­radjanak öregségükre egye­dül. Ha azt elérjük, akkor óriásit léptünk előre. A fel­tételeink ugyanolyanok, mint más településeken. A szem­léleten szintén változtatni kell. — Tarthatatlan az a fel­fogás, ami még közszájon forog: ..megbolondultál, hogy Szakaiban építkezel?”... Szép fekvésű község. Van vasutunk. Itt folyik az Ipoly. A Rárós az idegenforgalom növekedését segíti elő, jó a levegő, hiszen az erdő alatt fekszik községünk. Két üzem is működik a faluban. Itt van a termelőszövetkezet mű­anyagüáéme és a műszaki kefegyár. Több mint hatvan embert tudunk foglalkoztat­ni. A község lakosai számára életbe vágó a vezetékes ivó- vízhálózat kiépítése. Az anya­községgel összefogva szeret­nék mielőbb megoldani ezt a gondot is. Sorolja tovább a tenni­valókat Kovács József. ,S megemlíti, hogy mielőtt egy- egy feladat megoldásához hozzákezdenek, vita van a tanácsban is. így természe­tes. A végén közös nevezőre hozzák a dolgot, s a végre­hajtásban már mindenki ösz- szefog. Itt van a kereskedelem helyzete. A község két üzle­te ugyan biztosítja az ellá­tást, mégis szükség van egy kulturáltabb létesítményre. A szécsényi áfész segít. A régi iskola felújításával kor­szerű üzlet épül a faluban. Segít az áfész másban is. Legutóbb régi, igen nagy gondot oldott meg azzal, hogy megszervezte az előre csomagolt tőkehús árusítá­sát. A társadalmi munkára is kiterjed a beszélgetésünk. — E téren is szemléletvál­tozásnak kell bekövetkezni. A lakosság ne várjon min­dent a tanácstól. Többet te­hettünk volna már az út- és járdaépítésben, ha tesznek a lakók is saját érdekük­ben. Vannak jó példáink is. Tavaly minden kátyús utat zúzottkővel takartunk le, járhatóvá tettünk. Elkészült a buszmegálló is a község­ben. — Hogy közösségi ember vagyok? Lehet ebben is iga­za van a tanácselnökünknek. Együttműködésünk akkor kezdődött, amikor jómagam népfroníos lettem. Voltam a KISZ-szervezet vezetője, a sportkör elnöke, és tényleg nem dicsekvés, hogy mindig ott vagyok, ahol segíteni kell. — Kulturális életünkben is történnek események. A kö­zelmúltban fővárosi művé­szek szórakoztatták a lakó­kat. Szeptemberben újabb előadást tervezünk. A két KISZ-klubban aktív az élet. Léptünk a sportban is. Nem­régen három község labda­rúgóinak szereplését szervez­tük meg Szakáiban. Ezzel a sportot szeretnénk megked- veltetni a fiatalokkal. A községi elöljáró, Kovács József lakásának ajtaja min­dig nyitva áll a választópol­gárok előtt. Somogyvári László r Újra megnyílt a kapósvári termálfürdő Két és fél éves szünet után megnyílt a közkedvelt kapos­vári termálfürdő, és már az első napon több százan keres­ték fel. A közel hetvenmillió forintos rekonstrukció során a medencetérbe csúszásmentes burkolat került, kicserélték az elektromos és vízhálózatot, a gépészeti berendezéseket. Az új légtechnikai berendezéssel automáti'kusan állítható a medencetér hőfoka és a páratartalom. „Nyári időszámítás" a háztartásban Az otthoni munkák tapo­sómalma látszólag sosem ad időt a megállásra. Akármi­lyen évszák van is, a csalá­dos dolgozó nőnek mindegy­re ismétlődnek a szokásos teendői: bevásárlás, főzés, mosogatás, takarítás, mosás, vasalás stb. A napi nyolcórányi mun­ka melletti további terheket a fizetett szabadság két-há- rom hete alatt még üdülve sem lehet igazán kipihenni. Ebből az következik, hogy legalább nyáron úgy kellene a háztartást vezetni, hogy lazább, kevésbé fárasztó le­gyen a mindennapok fel­adatainak sora; a kötelessé­gek közé beférjen némi leve­gőzés, pihenés, szórakozás is. Mit lehet nyáron másképp csinálni, mint máskor? Ve­gyük sorra a dolgokat. Néz­zük a főzést, a család ete­tését. Induljunk ki abbói, hogy nyáron a szervezetnek kevesebb „fűtőanyagra” — zsírra, cukorra, lisztre — van szüksége. A sok zöld­féle és gyümölcs viszont va­lósággal felkínálja a szenve­désmentes lefogyást, ami rá­fér a gyerekek, felnőttek többségére. A konyhai mun­kákból tehát nyáron ki le­het — és ajánlatos is — iktatni a tészták sütését, a több időt rabló laktató éte­lek készítését. Főtt ételből elegendő nyáron az, amit a felnőttek a munkahelyi, a gyerekek a napközikony­háról kapnak. Vacsorára pedig kész tejtermékek, per­cek alatt kész tojásételek és hozzá saláta, paradicsom, paprika, hagyma, gyümölcs kerüljön a gyerekek által megtérített asztalra. A hét végi közös étkezések pedig egyszerűsödjenek le pénteken elkészíthető, hűtőben tárol­ható. csak felmelegítést igénylő fogásokra. A leegyszerűsített étkezés következtében kevesebb edényt, kell elmosogatni, és alapos leöblítés után fö­lösleges a törülgetés, mert a lecsurgatott edény gyor­san megszárad. Ami a takarítást illeti, so­kak szerint nyáron a ki­tárt ablakon több por kerül a lakásba, mint télen, tehát többet kell port törülni, fel­mosni stb. Nos, ajánlatos az ablakokat éjjelre kitárni, amikor kevesebb a por. Ha viszont nappalra becsukják, a szoba is hűvösebb marad. Aztán: nagyanyáink nemcsak a molyok elleni védekezésül szedték fel nyárra a szőnye­geket, hanem kényelmük miatt , is, holott többségük háztartásbeli volt. A mun­kába járó nőnek nincs-e jó oka rá, hogy necsak a sző­nyegek, hanem minden por­fogó tárgy zárt helyre elte- vésével egyszerűsítse a lakás tisztán tartását?! A mosás-vasalás a szoká­sos beidegzés szerint nyáron még több mint máskor, mert az összeizzadt fehérne­műt! a világos felsőruhát —, aki ad az ápoltságra — na­ponta cseréli. A naponta váltott fehérneműt a mosó­szeres vízbe este beáztatni, reggel — gép nélkül is —- egyszer átgyúrni, kiöblíteni percek kérdése, mert ha nem gyűjtögetik, a szenny nem tapad meg benne, rögtön kioldódik. Nyáron az időmilliomos gyerekeket nemcsak be lehet fogni, hanem ajánlatos is el­látni egyszerűbb házi mun­kákkal, próbára tevő fel­adatokkal. Örömmel elvég­zik a rájuk bízottakat, ha tudják, hogy anyjukkal kö­zösen élvezhetik az időt, amit neki megtakarítottak. Ny. A. Délutáni kikapcsolódás a salgótarjáni Lenin téren a sakkozóknál. Fotó: Tácsik Nóra

Next

/
Thumbnails
Contents