Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

2 NOGRÄD 1987. július 25., SZOMBAT Á kelet—nyugati kapcsolatok javulásáért EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Az EGB főtitkárának sajtótájékoztatója hét 2 kérdése Dr. Gerald Hinteregger, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának hivatalos lá­togatáson hazánkban tartóz­kodó főtitkára pénteken saj­tótájékoztatót tartott Buda­pesten, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Titkár­ságának székházában Az EGB-ről szólva el­mondotta, hogy a bizottság­nak jelenleg 34 tagországa van. s az európai államok mellett az USA és Kanada is csatlakozott a szervezet­hez, amelynek egyik legfon­tosabb feladata a kelet— nyugati kapcsolatok fejlesz­tésének elősegítése. Az EGB főtitkára szólt arról, hogy az elmúlt évek­ben sok bírálat érte a kü­lönböző nemzetközi szerve­zeteket — s köztük az ENSZ-t is —, hogy munká­juk nem elég hatékony. Eh­hez a megítéléshez hozzá­járult. hogy a széles közvé­lemény keveset tud e szer­vezetek tevékenységéről. A kelet—nyugati kapcso­latok jövőjét illetően az EGB főtitkára bizakodóan nyilatkozott. Véleménye sze­rint a kapcsolatok fejlődé­sében pozitív fejlemények várhatók, s a politikai lég­kör javulásával a bizottság is nagyobb szerepet játszhat a gazdasági kapcsolatok el­mélyítésében. A szocialista és tőkésországok közötti ke­reskedelmet azonban ma még sok diszkriminatív intézke­dés hátráltatia. Az újság­íróknak ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva, az EGB főtitkára elmondta, hogy különprogramban fog­lalkoznak a kere=k°delem útjában álló akadályok el­hárításának kérdéseivel. Pénteken hajnalban, kö­zép-európai idő szerint, 5 óra 31 perekor a Szojuz—TM—3 jelzésű űrhajó sikeresen összekapcsolódott a Mir el­nevezésű orbitális űrkomp­lexummal. A Szojuz—TM—.3 űrha­jót szovjet—szíriai legény­séggel szerdán bocsátották fel a világűrbe. Jegyzéket állítottak össze — amely, mint mondotta, sajnos, meglehetősen hosz- szú lista — azokról az in­tézkedésekről, amelyekkel valamely ország hátrányo­san különböztet, illetve kü­lönböztetett meg egy másik országot. Ezeknek az akadá­lyoknak a felszámolására maga a szervezet is tesz lé­péseket, amiben a jövőben nagyobb aktivitást kell kifej­tenie. A kezdeményezések valóra váltása azonban el­sősorban a tagországok aka­ratától függ. Az EGB, a nemzetközi kereskedelem bővítése érdekében munka- programot állított össze a szabványosítás egységes el­veinek kidolgozására, mert enélkül csak nehezen fej­lődhet az ipari és a mező- gazdasági termékek forgal­ma. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének egyik lehetséges módjaként emlí­tette a közös vállalatok ala­pítását, amely iránt mind a szocialista, mind pedig a tőkésországok részéről nő az érdeklődés. A közös vállal­kozások elősegítése is szere­pel az EGB munkaprogram­jában. A szervezet kereske­delmi bizottságának ^legutób­bi ülésén döntés született arról, hogy összeállítanak egy olyan anyagot, amelynek célja a közös vállalkozások létrehozásakor felmerülő jo­gi. pénzügyi és más jellegű problémák feltárása, azok megoldása. Ezt az összeállítást a kor­mányok. illetve az érdeklő­dő vállalatok rendelkezésé­re bocsátják majd. Az anyag elkészítésébe bevonják azo­kat a tagországokat, amelyek A két szovjet és a szíriai űrhajós az összekapcsolás után átszállt a Mir űrállo­másra. A Miren mostantól tehát üt űrhajós végzi fel­adatát. A szovjet televízió egye­nes adásban számolt be az összekapcsolásról és az űr­hajósok átszállásáról. (MTI) e területen már jelentős ta­pasztalattal rendelkeznek, így hazánkat is. A Közös Piachoz és a KGST-hez tartozó országok kapcsolatait taglalva a fő­titkár kiemelte, hogy az érintett országcsoportok gazdasági együttműködésé­nek elmélyülése az • EGB munkáját is előrevinné. Ugyancsak kedvezően befo­lyásolná a szervezet tevé­kenységét, ha eredményeket hoznának a Közös Piac és a KGST közötti tárgyalások. Minden abba az irányba mutat, hogy bővül az együtt­működés — mondotta. Szólt a hazánkban tapasztalható, a gazdaság megújítását cél­zó törekvésekről is. Rámuta­tott. hogy az EGB munkájá­nak szempontjából nagyon fontos annak figyelemmel kísérése, milyen fejlődés megy végbe a tagországok­ban, mert ez egyik fontos tényezője a nemzetközi együttműködés formálásá­nak. Beszámolt arról is, hogy magyarországi látogatását megelőzően Moszkvában folytatott tárgyalásokat, ahol véleménycserét folytatott az. EGB munkájában részt vevő szovjet - hatóságok, szerveze­tek képviselőivel, illetve a KGST titkárságának veze­tőivel. Magyarországi tár­gyalásairól szólva elmondta, hogy eddigi rövid itt-tartóz- kodása során megbeszélést folytatott több tárca vezető­jével, s hivatalos programjá­ban szerepel a találkozás gazdasági életünk több ve­zetőjével. Ellátogat a Duna Bizottsághoz. amellyel az EGB-nek hivatalos kaocso- latai vannak. (MTI) Rakétakisérlet elhalasztva Sikertelenül végződött az új „Amraarn" levegő—leve­gő típusú amerikai rakétá­val végrehajtott legutóbbi. 37. kísérlet — jelentették be csütörtökön Washingtonban. A hír azért keltett a szoká­sosnál nagyobb érdeklődést, mert az amerikai hadügy­minisztérium egy héttel ez­előtt döntött arról, hogy megkezdik a rakéták gyár­tását. Az „AmraanT'-rakéta minőségileg új harci eszköz. Űj, rendkívül fontos ja­vaslat került a genfi tár­gyalóasztalra: a szovjet el­képzelés az átfogó, kettős nullamegoldásra. Megva­lósulása annyit jelentene, hogy nemcsak az európai kontinensről, de Ázsiából és Észak-Amerikából is lesze­relésre és megsemmisítésre kerülnének a szovjet és amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták. Mindez há­rom-négy százalékkal csök­kentené a világ nukleáris fegyverkészleteit, de ami ta­lán még ennél is fontosabb: az első valóságos leszerelé­si intézkedés évtizedek óta s nagymértékben növelhet­né a nemzetközi bizalmat. Az új szovjet politikai gondolkodásmódnak, a köl­csönös biztonságra való tö­rekvésnek, a nagyfokú haj­lékonyságnak jegyében Moszkva ismét elébement a washingtoni elképzelések­nek. Egy átfogó, kettős nul­lamegoldás elfogadásával ugyanis kikerülhetők a vi­ták, hogy a korábbi megál­lapodás szerint fennmaradó 100—100 közép-hatótávolsá­gú rakétát hol helyezzék el Európán kívül; nem lehet­nének véleményeltérések a rakéták átalakítása (röví- debb távolságúvá történő át­szerelése) körül, s a fegy­verfajta teljes leszerelése megkönnyítené az ellenőr­zést is. Mihail Gorbacsovnak az indonéz Merdeka napilap számára adott nyilatkozata, amelyben a pártfőtitkar már a hivatalos genfi elő­terjesztés előtti napon is­mertette az új kezdeménye­zést, ezért egy csapásra a nemzetközi figyelem közép­pontjába került. Korábban úgy tűnhetett, hogy Géni­ben lelassul a munka, 'S lassan elenyészik a megál­lapodás reménye. Erre még Thatcher brit kormányfő is rámutatott, amikor minapi washingtoni útját követően — tőle szokatlan módon — az amerikai felelősséget is emlegette, Washington tár­gyalási taktikája mindeneset­re hajlott rá, hogy a rész­kérdések útvesztőjébe vigye a megbeszéléseket, s éppen ezzel kapcsolatosan rajzolja meg a reális és gyors ki­bontakozás lehetőségét a Gorbacsov-állásfoglalás. A visszhangok általában kedvezőek voltak és meg­erősödött az optimizmus. Vannak ugyan még megol­dásra váró tényezők (példá­ul az a 72 Pershing 1A tí­pusú rakéta, amely formáli­san egy „kívülálló”, a Bun­deswehr, a nyugatnémet hadsereg kezében van, de a hozzájuk tartozó atomtölte­tek amerikaiak, de minden jel szerint most túljuthat­nak a nehezén. A szovjet külügyi szóvivő még egy na­gyon közeli dátumot is megkockáztatott: szerinte két hónap alatt megegye­zésre lehetne jutni — s itt következik az a bizonyos feltételes mód — ha ameri­2. Hogyan alakul a helyzet Tanács döntése után? Ritka az olyan politikai tájkép a biztonsági tanács­ban, amikor egyhangú sza­vazás zajlik egy fontos kér­désben. A héten a világ egy ilyen kivételes esemény ta­núja lehetett: a tizenöt or­szág, beleértve az öt nagy­hatalmat, az öt állandó ta­got, egyöntetűen helyeselte az Irak és Irán háborújá­nak mielőbbi befejezésére vonatkozó felhívást. Hiszen egv olyan véres patthelyzet alakult ki, amelynek követ­keztében már eddig is több mint egymillió ember vesz­tette életét, az anyagi ká­rok százmilliárd dollárokra rúgnak", s a háború tüze mindinkább fenyeget har­madik országokat is, elég az öbölben találatot kapott 335 hajóra utalni. Az egységes felhívás elle­nére még mindig kétséges, sikerül-e valóban véget vet­ni a harcoknak, amelyek szeptemberben nyolcadik esztendejükbe lépnének. Bagdad, alapjában véve pozi­tívan fogadta a felhívást — Teherán is elismerte, hogy tartalmaz olyan új eleme­ket, amelyeket korábban követelt (például pártatlan vizsgálóbizottság kiküldé­sét a háborús felelősség megállapítására, s indít­ványt az újjáépítés nem­zetközi segítésére), de alap­jában nem tartja kielégítő­nek a határozatot, Nehez­kai részről valóban kíván­nák a megállapodás tető alá hozását. Az időtényező szerepét nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hiszen az 1988-as esztendő már választási kampányév Amerikában s nemigen alkalmas kompro­misszumok keresésére a le­szerelés vonatkozásában. Genfben tehát fokozni kel­lene a tempót, így mielőbb sor kerülhetne a július kö­zepére tervezett, ám az egy helyben topogás miatt el­halasztott külügyminisztert találkozóra (az előzetes el­képzelések szerint Sevard- nadze látogatna Washing­tonba), s amennyiben köze­li a megállapodás,, nyilván napirendre kerülne az újabb csúcsértekezlet lehe­tősége is. az öbölben a Biztonsági ményezték azt is, hogy — a sorrend véletlene következ­tében — a Biztonsági Ta­nácsban éppen francia el­nök volt, márpedig Párizs és Teherán viszálya éppen e napokban éleződött ki. Mindenesetre Perez de Cuellarnak nem lesz köny- nyű útja, ha a tervek sze­rint a közeljövőben a tér­ségbe látogat s felkeresi Bagdadot. és Teheránt. Ráadásul a BT-döntss jó­híre mellett volt egy rossz hír is. Megtörtént az első két kuvaiti tartályhajó. át- lobogózása s azok amerikai flottakísérettel áthaladtak a Hormuzi-szoroson. Mind­ezt idegháború kísérte, har­cias nyilatkozatok Wa­shingtonban és Teheránban. Ügy tűnik, hogy az új zász­lók első premierje konflik­tus nélkül ment végbe Természetes kívánalom, hogy minden érdekelt or­szág — nem utolsósorban Kuvait — számára biztosít­sák a szabad hajózást, de ehhez aligha a flottafelvo­nulások jelentik a megol­dást. A Biztonsági Tanács ha­tározatának igazi szelleme azonban megkívánná, hogy azt ne „alibipapírnak” te­kintsék, hanem valóban tör­ténjenek lépések a kívánt tűzszünet felé, amelyet kí­vülről egyaránt lehet segí­teni és nehezíteni. A MTESZ országos elnökségének ülése Összekapcsolódott a Szojuz—TM—3 és a Mir Irán megtorlást helyezett kilátásba Nukleáris kísérlet J akutiában A MTESZ országos elnök­sége pénteken Fock Jenő elnökletével ülést tartott. A testület tájékoztatót hall­gatott meg az MSZMP KB 1987. július 2-i üléséről, to­vábbá megvitatta a KB ál­lásfoglalását ä gazdasági- társadalmi kibontakozás programjáról, és meghatá­rozta a szövetség ezzel kap­csolatos feladatait. Tóth János, a MTESZ fő­titkára a Központi Bizott­ság üléséről , szóló tájékoz­tatójában hangsúlyozta: az állásfoglalás a kibontakozás fő útjaként a meglevő erő­források jobb kiaknázását, a társadalomnak az új kö­rülményekhez való alkalmaz­kodását és az ösztönzés új módszereit jelölte meg. A KB állásfoglalása azt tükrö­zi — mutatott rá —, hogy a követelményeknek a re­formfolyamat gyorsításával kell megfelelni. Ennek alap­vető elemei: a gazdasági szerkezetváltás: a műszaki fejlődés meggyorsítása, va­lamint a szakemberek alko­tó munkája feltételeinek ja­vítása. Tóth János végezetül hang­súlyozta, hogy a szakembe­rek régóta várták a sú­lyos gazdasági-társadalmi fe­szültségeket okozó folya­matok megállítását és a len­dületesebb fejlődés feltéte­leit meghatározó politikai döntés megszületését. A mű­szakiak azért is üdvözlik a KB állásfoglalását, mert vál­tozást várnak abban hogy nem kamatoztatjuk megfele­lően az értelmiség képessé­geit. A vitában felszólalt Be- recz Frigyes, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. Hangsúlyozta, hogy a kor­mányzat nagyra értékeli a szövetség tevékenységét, s a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programjának végrehajtásában' számít a műszaki értelmiség véle­ményére, javaslataira. El­mondotta, hogy várhatóan ősszel az Országgyűlés elé kerülő cselekvési program­ról a kormány előzetesen ki­kéri a MTESZ véleményét. A miniszterelnök-helyet­tes kiemelte: a három-negy esztendeig tartó stabilizá­ciós szakaszban, valamint a gazdaság szerkezeti átala­kításában kulcsszerepet kap a műszaki fejlesztés. Ebben a szakaszban rendkívül fon­tos az. hogy erősödjön a bi­zalom a társadalom és n vezetés között. Ehhez az szükséges, hogy már a prog­ram végrehajtásának első éveiben kedvező gazdasági és társadalmi folyamatok bontakozzanak ki. A MTESZ elnöksége sze­mélyi kérdésekben is dön­tött. Amennyiben ' Irak foly­tatja Irán gazdasági köz­pontjai és kőolaj-létesítmé­nyei elleni légitámadásait, Irán lecsap Bagdad öböl menti támogatóira — jelen­tette ki pénteken Hasemi Ralszandzsani hodzsatolesz- lam a teheráni parlament befolyásos elnöke. A teheráni egyetem nagy­miséjén Ralszandzsani kö­zölte, hogy az öbölbeli ame­rikai beavatkozásra vála­szul, Irán új politika mellett döntött. Eszerint, ha folyta­A Fülöp-szigeteki rendőr­ség pénteken Manilában mintegy 2000, a tervezett földreform ellen tiltakozó felvonulót akdályozott meg abbari, hogy eljusson az el­nöki palotáig, összetűzések nem voltak. A Fülöp-szigetek főváro­sában megszigorították a biztonsági intézkedéseket an­nak érdekében, hogy elejét vegyék a mintegy hat hó­nappal ezelőtt hasonló okból lezajlott véres események megismétlődésének. tódnak az ország létfontos­ságú gazdasági körzetei, kő­olajipari létesítményei és olajkivitele elleni iraki tá­madások, akkor Irán meg­torlásul lecsap Irak szövet­ségeseinek hasonló létesítmé­nyeire. A politikus név sze­rint nem nevezte meg a ki­szemelt . országokat. Ugyan­akkor Teherán szerint egy­értelmű, hogy Kuvait és Szaúd-Arábia jelentős pénz­ügyi támogatásban része­síti a háborúban álló Ira- kot. (MTI) Corazon Aquino, Fülöp- szigeteki elnök szerdán irta alá a földreformról szó­ló törvénytervezetet, amely­nek részleteit a hétfőn ösz- szeülő új összetételű kong­resszus fogja kidolgozni. A hadsereg főparancsno­ka Fidel Ramos tábornok pénteken felfüggesztette a muzulmán gerillák ellen in­dított katonai akciókat mindaddig, amíg a manilai kormány küldöttsége Szaúd- Arábiában az iszlám konfe­rencia szervezetével tárgyal. Föld alatti kísérleti nukle­áris robbantást hajtottak végre péntek reggel a ke­let-szibériai Jakutiában. Az atomkísérlet népgazdasági célokat szolgált, hatóereje nem haladta meg a 20 kilo- tonna tn-t — közölte a TASZSZ hírügynökség. Megfigyelők emlékeztet­nek arra, hogy a pénteki a tizenkettedik robbantás azt követően, hogy a Szovjet­unió február végén felfüg­gesztette a kísérletekre vo­natkozó, egyoldalúan vállalt moratóriumát. A robbantá­soknak csak egy harmada szolgált katonai célkokat, a többit az elméleti fizikai kutatások gyakorlati ellen­őrzése illetve a népgazdasá­gi békés hasznosítás' érde­kében hajtották végre. A Szovjetunió többször hang­súlyozta, nem fogja követ­ni, másolni az amerikai nuk­leáris programot, kizárólag az elengedhetetlenül szük­séges és elégséges biztonsá­gi érdekeknek megfelelően hajtanak végre katonai célú robbantásokat. A csaknem 19 hónapig tar­tó egyoldalú moratóriumot az amerikai fél elutasító ma­gatartása, folytatódó kísér­letei miatt kellett feloldani, ugyanakkor a Szovjetunió többször is kifejezte kész­ségét: haladéktalanul be­szünteti a robbantásokat, amint az Egyesült Államok is hasonló szándékról tesz tanúbizonyságot. Legutóbb pontosan egy he­te, Szemipailatyimszk körze­tében hajtottak végre — ka­tonai célú — nukleáris kí­sérletet. Ezt megelőzően a Jakut ASZSZK területén jú­lius 7-én már végeztek nép- gazdasági célokat szolgáló robbantást. (korábban az Ural mellett ugyancsak vég­rehajtottak békés célú rob­bantást). A jakutiai robban­tások a geológiai kutatások­hoz, a szibériai kőolaj- és földgázlelőhelyek feltér­képezéséhez és kiaknázásá­hoz nyújtanak segítséget. Jakutiában számos lelő­helyet fedeztek fel, amelyek tartalékai a szakemberek szerint több száz millió ton­na szénhidrogén kiaknázá­sára adnak lehetőséget. Tiltakozások a Fülöp-szigeteken 1. Mit jelentene az átfogó kettős nullamegoldás?

Next

/
Thumbnails
Contents