Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
2 NOGRAD 1987. június 11., CSÜTÖRTÖK Befejeződtek a magyar—mongol tárgyalások Ünnepélyes búcsúztatás Szerdán a Parlamentben megtartott zárótárgyalással befejeződtek a hivatalos ma. gyár—mongol megbeszélések. Ä magyar tárgyalócsoportot: Kádár János, az MSZMP főtitkára, a mongol delegációt Dzsambin Batmönh, az MiNFP Központi Bizottsága főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Kúrálja Elnöksége elnöke vezette. A rövid zárótárgyalást követően két egyezményt írtak alá. Kádár János és Dzsambin Batmönh írta alá a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének fejlesztéséről szóló. 2000-ig terjedő hosz- szú távú programot. A dokumentum a két ország kialakult kapcsolatrendszerére alapozva, az együttműködés további fejlesztését irányozza elő az iparban, a mezőgazdaságban, a geológiai kutatásokban, a tudomány és a technika különféle ágaiban, illetve a szakemberképzésben. A programmal magasabb szintre emelkednek a magyar—mongol gazdasági kapcsolatok, s az elhatározott célok elősegítik a KGST-országok integrációjának elmélyítését, a mongol népgazdaság gyorsított ütemű fejlődését. A kormányközi kulturális és tudományos együttműködési egyezményt Czi- nege Lajos miniszterelnökhelyettes és Szonomin Luv- szangombo, az MNFP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. A kulturális és műszaki kapcsolatokat elmélyítő egyezmény — kölcsönösen hasznos együttműködési formák feltárásával — különös figyelmet fordít a kapcsolatok fejlesztésére az oktatás és a tudományok területén. A hivatalos baráti látogatása befejeztével ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással búcsúztatták Dzsambin Batmönhöt a Parlament előtt. A mongol párt- és állami vezetők Kádár János, Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TÖT elnöke, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, Vánkonyi Péter külügy-, Ka- polyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élei-, mezésügyi miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács w elnöke, valamint a politikai, az állami és a társadalmi élet több más vezetője búcsúztatta a fellobogózott Kossuth Lajos téren. Dzsambin Batmönh Kádár János társaságában fogadta a katonai díszegység parancsnokának jelentését, majd a magyar és a mongol himnusz elhangzása után ellépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és vendéglátóik ezután kölcsönösen elbúcsúztak a megjelent mongol és magyar vezetőktől, illetve a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőitől és tagjaitól. Az ünnepélyes búcsúztatás díszmenettel zárult; Dzsambin Batmönh, Kádár János és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke társaságában fogadta a katonák tisztelgését. A mongol párt- és állami küldöttség tagjai ezután a Ferihegyi repülőtérre indultak. A magyar és mongol nemzeti lobogókkal, vörös zászlókkal és üdvözlőfeliratokkal díszített repülőtéren Losonczi Pál és Czinege Lajos búcsúzott el a magas rangú vendégektől. Jelen volt Kádár László, hazánk ulán- bátori és Dangászurengijn Szaldón, Mongólia budapesti nagykövete. A delegáció a kora délutáni órákban elutazott kü- lönrepülőgéppel hazánkból. ☆ Czinege Lajos, a magyar— mongol gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke és partnere, Szonomin Luvszangombo, a bizottság mongol tagozatának elnöke a nap folyamán a megbeszéléseik eredményeit rögzítő emlékeztetőt írt alá. Schlesinger a csúcstalálkozó kedvező kilátásairól Reménykeltőnek minősítette a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét és alakulását az amerikai külügyminisztérium egyik különleges tanácsadója. James Schlesinger — moszkvai tartózkodása során — a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy mindkét ország vezetői megváltoztatták hozzáállásukat, szeretnék megérteni a másik fél gondjait. Mindez alapot ad annak a feltételezésnek, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok lényegesen javulni fognak. Jelentés a francia diáktüntetésekről A francia Emberi Jogok Ligája közzétette jelentését az 1986 decemberi diáktüntetésekről és súlyosan elmarasztalta a kormányt és a rendőri szerveket. Mint ismeretes, a rendőri erőszak miatt egy diák meghalt és több súlyosan megsebesült. A liga vizsgálóbizottsága 56 tanút hallgatott meg, akik egymáshoz nagyon hasonlóan számoltak be különböző helyszíneken szerzett tapasztalataikról. „A véres erőszakért és az áldozatokért az elsődleges felelősség a kormányt terheli — mondta Henri Nogueres, a bizottság elnöke — mert konokul kitartott törvényjavaslata mellett, amit végül is visz- sza kellett vonnia.” A felelősség másodszor a rendőri hatóságoké, mert azok „a legfelső szinten hozzá nem értésből vagy rossz szándékból súlyos hibákat követtek el”. A jelentés különös erővel ítéli el a motoros-botos rendőri osztag bevetését, a diákok elleni hajtóvadászatot. Elmarasztalja az igazságszolgáltatást is, mert lassú, erélytelen eljárása nem felelt meg az állampolgárok szabadságjogok védelmével szembeni elvárásainak. » A szenátus a jövő héten adja ki jelentését a decemberi tüntetésekről. A nemzetgyűlés vizsgálatának eredményéről még’ semmi hír nincs. (MTI) A pápa Tarnowban és Krakkóban A Lengyelországban tartózkodó II. János Pál szerdán Tarnowban, a város egyik épülő templomának már elkészült alapjaira felépített oltárnál pontifikáit misét, amelyet összekapcsoltak egy boldoggá avatási szertartással és az új templom harangjainak beszen- telésével. A szertartás három órán át tartott. Az eseményre az egész környékről érkeztek zarándokok, csupán különvonato- kon 160 ezren jöttek. Tarnowból a pápa Krakkóba utazott, ahol a város melletti hatalmas réten találkozott a hívekkel, este pedig misét pontifikáit a Wawel katedrálisában. NDKcáfolat Az NDK Külügyminisztériumának szóvivője szerdán tájékoztatást adott a brandenburgi kapunál a hét végén és hétfőn este lezajlott eseményekről. Élesen bírálta a nyugatnémet sajtót, amely a tényeket eltorzítva számol be a történtekről. Mint a szóvivő közölte, szombaton és vasárnap este néhány száz, hétfőn este pedig körülbelül kétezer rockzenekedvelő gyűlt ösz- sze Berlin és Nyugat-Berlin határánál, az államhatárnál álló brandenburgi kapu közelében, hogy meghallgassa a nyugat-berlini oldalon, az egykori Reichstag épülete előtt zajló koncerteket. Mint a belügyminisztérium közleménye megállapítja, a nyúgatné- met sajtószervek állításaival ellentétben nem került sor erőszakos összecsapásra a rockzenekedvelőkkel. A rendőrség néhány rendzavarót és randalírozót előállított, de senkit nem tartóztatott le, hangsúlyozta a szóvivő. Egyes NDK-ban akkreditált nyugati újságírók, különösen a nyugatnémetek, a fiatalok rockzene iránti érdeklődését kétes politikai célokra használták ki. A fiatalok egy kis csoportjának, amely a nyugati tudósítók kamerái előtt provokatív jelszavakat kiabált, semmi köze a rock kedvelőihez, akik zenét hallgatni mentek a brandenburgi kapuhoz. A szóvivő egyben megerősítette, hogy az NDK Külügyminisztériuma kedden elutasította a berlini nyugatnémet képviselet ve. zetőjének tiltakozását. A tiltakozás szerint a rendőrség bántalmazta és munkájukban akadályozta a nyugatnémet tudósítókat. (MTI) p diai kommentárunk Kompromisszum Velencében A biztonsági alakulatok emberei nem sokat teketóriáztak. Rövid vizsgálódás után úgy döntöttek, hogy felrobbantják a velencei Lido közelében, egy lagúna vizében talált gyanús fémtárgyat. Igaz, utólag kiderült, hogy a feltételezett pokolgép csak egy forróvíz-tároló volt, ám a fejlett tőkésországok csúcsértekezletének biztonsága felett őrködő szakértők úgy vélték, jobb, ha semmit nem kockáztatnak. Az apró incidens inkább a szerdán befejeződött háromnapos tanácskozássorozat légkörét, lebonyolításának körülményeit jellemzi, semmint tartalmát, de érzékelteti talán, miért foglalt el kiemelt helyet a megbeszélések napirendjén a terrorizmus kérdésköre. Persze nem ez volt az immár tizenharmadik alkalommal összehívott hetes csúcs legfontosabb témája, hiszen jóval gyakrabban került szóba a kelet—nyugati viszony, illetve a Perzsa(Arab-)öböl térségében uralkodó feszültség. Mi több, a megfigyelők épp ez utóbbi problémát vélik a velencei találkozó „főszereplőjének”, hiszen a hajózás szabadságának védelme, s az ez ügyben Washington részéről jelentkező szolidaritási igény különösen hosszas viták kiindulópontjává vált. A végeredmény a kiadott nyilatkozat alapján — csakúgy, mint számos más kérdésnél — egyfajta sajátos kompromisszum: a nyugat-európai szövetségesek elvben támogatták az Egyesült Államok erőfeszítéseit, gyakorlatilag azonban elzárkóztak a tevőleges, netán katonai területre kiterjedő segítségtől. Korántsem az öböllel kapcsolatos vita volt az egyetlen, ahol a bizonyos fokig hasonló, ám távolról sem egyező érdekek nyomán némileg felvizezett, legalábbis az első fogalmazványokhoz képest eltérő formában született meg végül az egyeztetett záróközlemény. A velencei csúcs másik vonása, hogy bár névleg gazdasági találkozóról van szó — talán soha nem uralták annyira tisztán politikai jellegű kérdések az eszmecseréket, mint most. Nem segítette ugyanakkor a rendezők dolgát, hogy a csúcs némileg „foghíjasnak” tűnt: kurta villámlátogatást tett csak a lagúnák városában a csütörtöki általános választásokra hazasiető Margaret Thatcher, alig 24 órát volt jelen Chirac francia kormányfő is, Faníani, a házigazda csupán ügyvezető jelleggel ténykedhetett, hiszen Olaszországban vasárnap szintén parlamenti voksolásra kerül sor. A nemzetközi közvélemény érdeklődése Velence után most az izlandi fővárosra irányul. Reykjavikban tárgyalnak ugyanis a NATO-tagállamok külügyminiszterei, s a jelek szerint ezen a megbeszélésen derül ki, milyen előrehaladásra lehet számítani a tőkéscsúcs nyomán a legfontosabb kelet—nyugati kérdésekben, mindenekelőtt a fegyverzetkorlátozás ügyeiben. A velencei lagúnákban pedig visszanyerhetik egyeduralmukat a gondolások, s a biztonságra ügyelő sok ezer rendőr is átadja helyét a türisták seregének... Szegő Gábor Hogyan éljünk értelmesebben (Folytatás az 1 . oldalról) csak gazdasági, hanem egészségügyi, szociális, kulturális probléma is. Végső soron ugyanis az élet értelméről van szó. Nem véletlen tehát. hogy az életmód-kutatás középpontjába az értékproblematika került. v Hangsúlyozottan kísérletező társadalom vagyunk. Az objektív gagzdasági és társadalmi folyamatok maguk kívánják meg. hogy választ adjunk jelenlegi gondjainkra. E válaszadásban jut fon. tos szerep a művelődésnek is. Ezután Köpeczi Béla az oktatás, a közművelődés, a korszerű műveltségfelfogás, a mindennapi kultúra számos aktuális kérdését elemezte. s körvonalazta a művelődéspolitika céljait, lehetőségeit. Hutás Imre, az- orvostudományok doktora, egészség- ügyi államtitkár az egészségmegőrző nemzeti program és az életmód összefüggéseiről szólott előadásában. A kormány június 4-i ülésén hagyta jóvá a Felhívás az egészség megőrzésére. Társadalmi-nemzeti program egészségünkért, életünk meghosszabbításáért című programot, amelyet a Minisztertanács elnökhelyettese -terjesztett be, A ha tározat "arról intézkedik, hogy a most meginduló társadalmi vitában kormányzati és társadalmi szervek, tömegszervezetek, tanácsok hallassák véleményüket. Nem utolsósorban nyilatkozzanak arról, hogy mit kívánnak tenni saját hatáskörben, milyen feladatokat vállalnak e méltán történelmi jelentőségűnek tartott program megvalósítása érdekében. A magyar egészségmegőrző nemzeti program az Egészségügyi Világszervezet globális stratégiájának, ezen belül az európai programnak integráns része, így mód van arra, hogy alkalmazzuk a nemzetközi tapasztalatokat is. Az Egészséget mindenkinek 2000-re stratégia azt hirdeti, hogy elsősorban négy területen kell alapvető változásokat elérni, az egészséget befolyásoló életmód. az egészségre ható rizikófaktorok, környezeti ártalmak, az ellátórendszer felépítése és működése, valamint az egészségpolitika kérdéseiben. Ránki György akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója. Az életmód és a gazdaság modernizációja összefüggéseivel foglalkozott történeti ösz- szefüggéseket is alaposan kifejtő vitaindító előadásában. A modernizáció (társadalmi, gazdasági) problematikáját történetileg tekintette á.t a XIX. század első felétől, napjainkig. A magyar- országi modernizációs folyamatot három szakaszra bontotta: 1867—1918, a két háború közötti időszak, valamint az 1945 utáni folyamatok. Napjaink folyamatairól szólva kijelentette: általános reform szükséges, éneikül a gazdasági reform sem lehet eredményes. Szükség van a társadalmi intézményrendszer megújítására is. A konferencia tegnap délután négy szekcióban folytatta munkáját. Az első a művelődés, a személyiség- fejlesztés és az életmód kérdéseit tárgyalta Pataki Ferenc, a pszichológiai tudományok doktora, az MTA pszichológiai intézetének igazgatója, Vitányi Iván, a szociológiai tudományok doktora, az Országos Köz- művelődési Központ főigazgatója; a második a szabad idő, a szabadidő-szokások alakulása és az életmód témaköröket Fukász György, a filozófiai tudományok dok- .tora. az MSZMP Budapesti ti Oktatási Igazgatóságának igazgatója; a harmadik az egészség, testkultúra és az életmód összefüggéseit Földesiné Szabó Gyöngyi kandidátus, a Magyar Testnevelési Főiskola tudományos rektorhelyettese, Hutás Imre egészségügyi államtitkár; a negyedik szekció pedig az életmód gazdasági összefüggéseit vitatta meg Makó Csaba kandidátus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos osztályvezetője vezetésével. A nemzetközi tudományos konferencia ma folytatja munkáját. (te) ÁlDS-szűrővizsgálatok a Szovjetunióban Több mint 800 ember jelentkezett eddig ’szűrővizsgálatra a moszkvai 2-es számú fertőzőbeteg-kórházban, ahol nevük közlése nélkül részt vehetnek az AIDS vírusát kimutató vizsgálatokon. Közülük egyiknél sem találtak fertőzést. A kórházban február óta működik ez a szűrés, amelynek keretében felvilágosító munka is folyik, hiszen a jelentkezők többségéről kiderült: fogalmuk sincs a betegség mibenlétéről, tüneteiről. A kórház orvosai úgy vélik, hogy a Szovjetunióban nem kell tartani a betegség tömeges elterjedésétől, ezt látszanak igazolni az eddigi adatok is. Megkezdődött a véradók vizsgálata. Jelenleg 45 olyan laboratórium működik, ahol ellenőrzik a donorokat és a raktáron lévő vérkonzerve- ket is — számuk az év végéig 60-ra, egy év múlva 300-ra nő. A fővárosban eddig mintegy ötvenezer véradót, vizsgáltak meg, egyiküknél sem találtak vírus- fertőzést. Megkezdődött a Szovjetunióban tanuló külföldi diákok és aspiránsok szűrő- vizsgálata. Ezt az indokolja, hogy közülük kerültek ki a Szovjetunióban íölfédezett első betegek. A 2-es számú kórházban jelenleg hét személyt ápolnak, egyikük szovjet állampolgár, a többiek külföldiek, akik a kezelést követően visszatérnek hazájukba. A kórházban korábban kezelt mint egy harminc külföldi már elhagyta az országot. A gyógyintézetben az elmúlt két év alatt hárman haltak meg AIDS következtében. Egy külföldi személyt súlyos állapotban hoztak ide, a diagnózis megállapítását követő napon meg is halt. A másik két áldozat tanulni érkezett a Szovjetunióba. Mire kórházba kerültek, a betegséget már nem lehetett gyógyítani. Az ápolás alatt álló szovjet férfi külföldön kapta meg a betegséget, a 80-as évek elején nem tudták megállapítani annak okát, csak az ismételt vizsgálatok derítettek fényt a betegség mibenlétére. A vele érintkezésbe kerültek közül 14-en vírusfertőzöttek, orvosi megfigyelés alatt állnak, és még nem tudni, kifejlődik-e náluk a betegség. Keddi sajtójelentés szerint egy külföldről öt évvel ezelőtt hazatért szovjet homoszexuális férfi 4 további személyt fertőzött meg AIDS-vírussal. Egyikük felesége nemrégiben szült, s mind az asszony, mind a kisbaba vérében megtalálták az AIDS-vírust. (MTIJj i
