Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
1987. június 11., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Munkaruhák Salgótarjánból Vizsgázó Felülvizsgálják az autóbuszokat Havonta 25 autóbusz műszaki felülvizsgálatát végzi a Nógrád Volán Ikarus nevét viselő kiváló ifjúsági brigádja. A javítási munkálatokon kívül az autóbuszok esztétikai karbantartása is a brigád feladatai közé tartozik Pedagógus a közösségért „Á mi helyünket is át kell vennie valakinek" fakitermelők Az erdészeti dolgozók munkavédelmi helyzetét elemezte a MEDOSZ; a szak- szervezet megállapítása szerint a közelmúltban megtett intézkedések már éreztetik hatásukat. Különösen eredményesnek bizonyult, hogy az elmúlt év elejétől kötelező az erdészeti gépkezelők számára a hivatalos jogosítvány megszerzése. Eddig 16 ezer erdészeti munkás kapott engedélyt arra, hogy a továbbiakban a nagy értékű gépekkel dolgozhasson, a korábbinál immár nagyobb fölkészültséggel, biztonsággal. Az erdei munkavédelmet javítja, hogy a fakitermelést folytató kisiparosoknak is vizsgázniok kell. Eddig több mint háromezren tették le a vizsgát, ám kisipari engedélyt ennél jóval kevesebben váltottak ki. Becslések szerint 120—150 fakitermelő kisiparos tevékenykedik jelenleg a hazai erdőkben. Az erdészetek — a MÉM segítségével — igyekeznek a korábbinál jobban felszerelni, védőruhákkal és védő- felszerelésekkel ellátni dolgozóikat. Az ellátás javítására a Salgótarjáni Ruhagyárban kétféle változatban elkészültek a hazai munkaruhák mintapéldányai, beszerezték a szlovák importból biztosítható fakitermelő védőruhák első darabjait is, és a munkavédelmi kutatóintézet és a Nyugat-magyarországi Fa- kombinát által kifejlesztett korszerű fejvédőt, az Úgynevezett döntősisakot is kipróbálták. Több más ruha- és felszereléstípus gyártása is számításba jöhet. Egy kisüzem, egy kisvállalkozás kilépett szűk keretei közül és szinte behálózza az országot. Képletesen és valóságosan is. Mert a NO- VIKI, kisüzemi innovációs iroda, amelyet 1982-ben a Kisiparosok Országos Szervezete és az Állami Fejlesztési Bank alapított, s amelynek felügyeletét az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság látja el, rendkívül széles, sokrétű tevékenységgel rendelkezik. Hogy mit is csinál a NOVIKI, arról Kacsák Józse] igazgatót kérdezem: — Kezdetben a kisiparban található ötleteket, a szabad szellemi kapacitást kívántuk hasznosítani. Ám, a gyakorlat sokkal tágabb lehetőségeket kínált. Irodánk az ötlettől a gyártásig, az értékesítés szervezéséig az innovációs folyamat egészében és egyes részleteiben is vállalkozik közreműködésre. Felkeresnek bennünket találmányokkal, importpótló megoldásokkal, vagy egyszerűen csak valami újdonsággal — ezekhez az ötletekhez mi megkeressük a gyártót, a felhasználót, összehozzuk az ötletgazdákkal, megszervezzük az értékesítést, s még számos közbülső lépésnél tudunk segíteni, közvetíteni. A hazai termékstruktúrába is bele tudunk szólni olykor. — Kik az ügyfeleik? — Vannak természetesen kisiparosok, orvosok, tanáÜnnepélyes A MTESZ és a Magyar Kereskedelmi Kamara tavaly közösen hirdette meg a Sikeresen takarékoskodtunk *86 című pályázatot. Szerdán ünnepélyes pályázati eredményhirdetésre, illetve díjkiosztó ünnepségre került sor Budapesten. A többi között elmondották: összesen 139 párok, mérnökök, technikusok, műszakiak, vagy számítás- technikai szakemberek. Szakemberek, vagy laikusok. Ám, a feltaláló, az ötletet hozó szakember mellett a megvalósítók, gyártók megkeresése is jelentős feladat. Mint az igazgató elmondta, a feltalálói gondolatot műszaki munkával folytatják, prototípust készítenek, saját műhelyük és műszaki kivitelezőüzemük van, a folyamatos gyártás előtt természetesen gondoskodnak az ötlet védelméről is. A nagyszériás gyártás technológiáját is ki tudják dolgozni a NOVIKI- nél. De azzal is foglalkoznak, mi legyen, mi lehet a felhasználási területe az elkészülő terméknek. A megvalósításban a kisipar, a kisvállalkozások, szövetkezetek működnek közre. Tavaly félezer nagy- és kisvállalattal kerültek kapcsolatba. — Milyen termékekről van szó? — Nagyon sokféléről. Példaként néhányat említek: Számítógépes rendszerű felvonó-meghibásodást jelző készüléket, amely egy egész város felügyeletét el tudja látni. Ilyen készülék működik már Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán és most kötöttünk szerződést Debrecenben a felszerelésére. Szabadalmon alapul a konténeres gázellátó központ, amely díjkiosztás Jyamű érkezett be, amelyek közül 33-at tartott kiemelkedőnek a szakértőkből álló zsűri. Ezek alkotói között összesen 4 millió 460 ezer forintot osztottak ki. A négy első helyezett dolgozó kollektíva összesen 1,2 millió forintot, vagyis csoportonként 300 ezer forintot kapott. bárhol telepíthető. Van vízlágyító és nitrátozást is megoldó vízkezelő berendezésünk. Az egészségügy területéről a kórházi műtéti bemosakodókészülék, vagy az anyatejgyűjtő berendezés érdemel figyelmet.‘Készült ipari varrógép ingzsebvarrásra, munkavédelmi személyi védőeszköz, a MÁV megbízásából jegykezelő, siklócsapágy belsőégésű motorokhoz, erőgépekhez, nagy teljesítményű motorokhoz, amelyet például a Ganz-MÁVAG mozdonyokba épít be. Mint a tortát, úgy szeleteli a kemény aszfalt és beton útburkolatot az útjavításnál használt gyémánt- hézagvágó gép. öt évvel ezelőtt Budapesten mindössze négy emberből állt a NOVIKI gárdája. Ma százhúszan vannak és országos hálózatot építettek ki. Először Zalaegerszegen, Nyíregyházán, Kaposvárott, Győrben, Szegeden, Egerben és Pécsett nyitottak megyei kirendeltségeket. Az idén Debrecen és Miskolc után Békéscsabán is megalakult a NOVIKI-kirendeltség, és rövidesen Tatabánya is belép a sorba. A kirendeltségek önálló döntési joggal a helyben felmerülő igények megoldására hivatottak. Természetesen, ha szükség van rá, a központ is bekapcsolódik a munkába. K. M. A palotáshalmi általános iskola udvarán „gyertyács- káikat” nyújtogató geszfe- nyefák és virágzó orgona- bokrok árnyékában kisdiákok igazítanak útba készségesen, amikor a tanítónőjüket keresem: — Most épp „lukas” órája van, az igazgatói irodában megtalálja! Matiszlovics Istvánné igazgatóhelyettes asztalán frissen illatozó gyöngyvirágcsokor és néhány papíros. — Alsó tagozatosokat tanítok itt, már több mint húsz éve. Igaz, most épp nincs órám, de azért mindig kerül valami elintézni-, írnivaló — mondja, mialatt iratait rendezgeti, majd hát. radől székében. Ezzel is jelezve: szívesen lesz partnerem egy kis beszélgetésben. Ilyen esetekben szinte elkerülhetetlen és szükséges is, hogy a pályakezdés éveiről szót ejtsünk. — Annál is inkább, mivel ez már jó néhány esztendeje történt. Amikor ezt említi, sokatmondó tekintettel az asztal fölé hajol; keskeny arcán halvány mosolyféle suhan át. — Dolgoztam én már szak- szervezeti titkárként, ifjú. ságvédelmi titkárként, jelenleg tanácstag, és végrehajtó bizottsági tag vagyok. Számunkra sem volt köny- nyű az az időszak. Sóikat dolgoztunk, családot alapítottunk, de nem probléAz IDŐJÁRÁS olykor szélsőséges hatásainak kitett növénytermesztésben nincs tóét egyforma év, minden esztendő új tanulságokkal szolgál. Sok elemzés látott már napvilágot például a váltakozó búzatermés okairól. Az okok összetettek : bármennyire meghatározó például a csapadék, mégsem írható minden a természet számlájára. A termelési biztonság növelésére ma már sok olyan technológiai elemet alkalmaznak, amellyel lényegesen mérsékelhető az évenkénti ingadozás. Közülük az élne kívánkozik a műtrágya. Statisztikai adatok szerint 1960-ban csupán 23 kilogramm műtrágya-hatóanyag jutott átlagosan egy hektárnyi mező- gazdasági területre. Napjainkban pedig ennek több mint a tízszeresét szórják ki a földekre. Csaknem egy évtizede voltak a mezőgazdasági nagyüzemek a „csúcson”, ám azóta nem emelkedett számottevően a műtrágya mennyisége, sőt, az utóbbi esztendőkben visz- szaesés tapasztalható. A növények legfontosabb három tápeleméből: a nitrogénből, a foszforból és a káliumból évente több ezer tonnával kevesebb a talajba juttatott mennyiség. Mintha az utóbbi öt esztendőben például egy évet „kihagytak”. volna a mező- gazdasági nagyüzemek. Könnyű lenne a miértre azzal a gyakran hangoztatott és önmagában igaz érvekkel válaszolni, hogy a műtrágya áremeléséből eredő költségnövekedést nem ellensúlyozták a termények felvásárlási árában. Csakhogy az üzemekben nem csupán a két ár egybevetése alapján döntenek amű- trágyaadagok emeléséről, vagy éppen csökkenéséről. máztunk túl sokat ezen. Természetesnek tartottuk, és tartjuk ma is, hogy a soron következő tennivaló ott topog a sarkunkban, alighogy az egyiket elvégeztük. A szavai mélyén megbúvó irónia miértje foglalkoztat, de hamarosan magyarázattal szolgál erre is: — Fiataljaink soraiban ugyanis akadnak jó nóhá- nyan olyanok, akiktől több érdeklődést várnánk a falu ügyei iránt. A tanácsüléseken, értekezleteken megtisztelnek bennünket a jelenlétükkel, de — egy-két kivételtől eltekintve — szinte csak ennyiből áll a közéleti tevékenységiük. Illetve abból, hogy az alkalomszerűen rájuk bízott feladatokat elvégzik. Mi pedig ettől többet szeretnénk! Várnánk az ötleteiket, javaslataikat, de azok csak nem érkeznek. Nem akarom újra a mi nemzedékünket említeni ellenpéldaként, mert ez sokaknak talán visszatetsző. Mégis, újra és újra felvetődik' köreinkben ez a goncj, és megoldásért kiabál. Már csak azért is, mivel egyszer a mi helyünket is át kell vennie valakinek. —/ Közvetlen beszélgetéseiken sem jutottak előbbre ezeknél a megállapításoknál? — Azt kell mondanom, hogy nem. Pedig próbálkoztunk ezzel is nemegyszer. Olyankor mindig készségesen a rendelkezésünkre áll— Évente 250 millió forint értékű műtrágyát szórnak ki a földekre a megye gazdaságai — mondja Koncz László, a Nógrád Megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás főmérnöke. — A felhasználást illetően állandónak mondható arányok alakultak ki a megyében. A földekre juttatott mennyiség negyven százaléka nitrogén, harmincöt kálium és huszonöt százaléka foszfor. Az idén tizenegy százalékkal csökkent a műtrágyák ára, ezzel mód nyílik a bőségesebb felhasználásra. Szükség is lenne rá, mert a terület többsége még nem kellően feltöltött tápanyaggal. Természetesen meghatározó szerepe van ebben a pénznek, de jelentős javulást hoz majd a gazdaságokban a folyékony műtrágyára való áttérés is. A NÓGRÁDI Béke Termelőszövetkezet földjein egy- egy esztendőben átlagosan negyven mázsa búza terem hektáronként. Nem változik a helyzet a műtrágya- felhasználást illetően sem. Csaknem ezer hektár szántóra szórják ki a különböző tápanyagokat. A gazdaság nem tartozik az üres pénztárcájú tsz-ek közé, ám mégis kérdéssel kezdik a szakemberek a beszélgetést. Mennyit fizettek a termelőknek a búzáért régebben és mennyit ma? Mennyibe került akkor és most a növényvédő szer, a műtrágya, a gép és a'többi termelési eszköz? A kérdések jói érzékeltetik a mezőgazdászok körében tapasztalható hangulatot. — A növénytermesztésben szeretnénk elérni, hogy minden hektár föld nyereséget hozzon — mondja dr. Eszes József elnökhelyettes. — Ebben a tápanyag-gazdálkodásnak nagy szerepe van. nak, és sok esetben arra hivatkoznak, hogy a főiskola, vagy egyetem a gyakorlati dolgokra nem készítette fel őket. Ehhez mindössze annyi a hozzáfűznivalóm: á hozzáállás indítéka a lelkiismeret is lehet. Amikor ez a kijelentés elhangzik, néhány másod- percnyi csend telepszik a szobára, amit a telefon csengése szakít félbe. Az igazgatóhelyettes most arra is mond példát — a legutóbbi tanácstagi beszá. mólón elhangzottak alapján — milyen lelkesen fogtak hozzá a még nevesines utca fiatal házasai a játszótér kialakításához. — Pénzt gyűjtöttek, társadalmi munkában szépít- gették, csinosítgatták a területet, csak hát az engedély szerzéséről feledkeztek meg. Mi ennek ellenére méltányoljuk önzetlenségüket, tenniakarásukat. Ezen az összejövetelen ismét mások arról is biztosítottak bennünket, hogy bátran forduljunk hozzájuk akkor is, ha nem az ő utcájukról van szó... Matiszlovics Istvánné lelkiismeretes munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetés, amit két éve kapott meg. — Szeretem az itt élő embereket, a gyerekeket, s a munkámat is elismerik. Persze, én is elfáradok olykor, de ott a kertem, a virágok... — mihalik — Gazdaságunk mégsem tartozik a sok műtrágyát használó üzemek közé. A hektáronkénti 270 kiló körüli vegyes hatóanyag kevesebb a megyei átlagnál. — A helyi termőtalaj adottságaihoz alkalmazkodva alakult ki ez a hektáronkénti tápanyagmennyi, ség — kapcsolódik a beszélgetésbe Vajnai László, a növénytermesztési ágazat vezetője. Nem éri meg átlépni azt az optimális értéket, amelyre a termőföld képes. Arra viszont gondosan, ügyelünk, hogy minden esztendőben megkapja a talaj a kellő tápanyag-utánpótlást. Napjainkban kompromisz- szumot kell kötni az igényes szakmai követelmények és a behatárolt pénzügyi lehetőségek között. Ügy vélem, sikerült kitapogatnunk, hol van az a határ, ahol a hozamnöveléssel együtt még a nyereség is nő. Ezért is döntött úgy a szövetkezet vezetősége, hogy az év második felétől áttérünk a folyékony műtrágya használatára. Vanna^ országok, ahol — igaz más közgazdasági és más környezeti körülmények között — a nálunk általános műtrágyamennyiség két-háromszorosát adják a földnek. Természetesen nem biztos, hogy a mi mezőgazdaságunknak is ezt az utat kell járni. Az viszont egészen bizonyos, hogy a néhány éve tartó gyakorlatnak, a kiszórt műtrágya csökkentésének mind több káros jelét láthatjuk. MINT AHOGYAN a rossz tanár munkájának „eredménye” is csak évek, vagy évtizedek múlva érzékelhető, az óvatosan adagolt tápanyag sem okoz gondot egyik esztendőről a másikra. Egy ideig futja még a talaj kondíciójából. De mire lesz képes azután? Stirányi János Tíz megyei kirendeltséggel NOVIKI — feltalálók, ötletgazdák menedzsere Wiitrőgyo a földekre „Minden hektár nyereséget Felvételünkön a tél okozta károk utolsó nyomait tüntetik i dMHW: lüinfek.... V. Motorhibái vizsgálnak a brigád tagjai — Fotó: Tácsik Nóra —
