Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
\ Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka Pillanatfelvétel az elnöki megnyitó előtt. (Folytatás az 1. oldalról) matlanítását. A megyei tanács előkészítette az átmeneti veszélyeshulladék-tároló létesítését. — Mindez tanulsággal is szolgál —•- mondotta a képviselő.— Az ilyen helyi és megyei érdeket egyaránt szolgáló fontos kérdésben csak a helyi demokratikus fórumok egyetértésével lehet eredményt elérni. Felszólalásában a képvise. lő kitért arra is, hogy a gyorsabb ütemű előrehaladáshoz szinte kimeríthetetlen tartalékaink vannak a társadalmi mozgalmak kiszélesítésében, az aktív cselekvés kibontakoztatásában, örvendetes tényként említette, hogy napjainkban egyre több öntevékeny egyesület, szervezet alakult és van alakulóban a sajátos helyi feladatok megoldására. Végezetül a nógrádi képviselő azt húzta alá, hogy az eddigieknél még következetesebben kell munkálkodni az élet minőségét alapvetően meghatározó környezetünk védelméért. — Azt hiszem, hogy hivatkozhatunk a nehéz gazdasági helyzetre, lemondhatunk a •környezettel való okos gazdálkodásból, ki játszhatjuk az ellenőrzést, takarékoskodhatunk a környezetvédelemre fordított pénzzel. Egyet nem tehetünk: a természetet nem csaphatjuk be. Mert, ha ezt tesszük, fizetnünk kell ér. te saját egészségünkkel, pusztuló környezetünkkel. Ezért erősítem én is az irányítás, az ellenőrzés és a hatósági munka következetesebbé tételét, megszilárdító, sát. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára a Bükki Nemzeti Parkkal kapcsolatos közérdekű gondokról és feladatokról beszélt. Mint elmondta, e tájon 1977-ben, a? országban harmadikként hoztak létre nemzeti parkot, ami rangot adott a tájegységnek, a környezet és a táj megóvására késztette az itt gazdálkodókat. Különösen jelentős feladatok hárulnak az erdészetre. A képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az erdőgazdálkodással szemben támasztott társadalmi méretű környezetvédelmi igények meghaladják a területet kezelő — kötelezett, nyereségérdekeit — gazdálkodó szerv teherviselő képességét. A megoldás az lenne, ha a környezetvédelmi teendők elvégzéséhez szükséges fedezetet — a helyi tartalékok kihasználása mellett — a rendelkezésre álló források tárcaközi, vggy ágazati szintű átcsoportosításával teremtenék elő. Andi Gábor (Baranya m. 5. vk.), a Mecseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájára elöljáróban kiemelte, hogy a környezetés természetvédelem gondjai nagyobbak, mint a lehetőségek azok megoldására. Derűlátásra ad okot azonban, hogy a környezetvédelem ma már nem amolyan divattéma, az emberek érzik- érzékélik valóságos társadalmi «súlyát. Ugyanakkor e felismerés nem mindig egyenlő a cselekvéssel. A környezeti bírságokról szólva elmondta: a környezetszennyezés a legtöbb esetben helyi probléma, a kiszabott bírságokat azonban központilag kezelik, s ez a helyi gondok megoldását alig segíti. Dr. Mezey Károly (Sza- bolcs-Szatmár m. lé. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa rámutatott: az elmúlt évtizedekben a hazánkban élők egészségi állapota számos olyan betegség miatt is romlott, amelynek széles körű elterjedéséért nagymértékben okolható környezetünk szennyeződése. A képviselő részletesen szólt a nagyvárosok környezetét különösen veszélyeztető gépkocsi-közlekedésről. Dr. Mezey Károly szorgalmazta, hogy szakítsunk végre a kétütemű motorokkal, amelyek olcsóságát — az egészségre különösen ártalmas- kipufogó gáz miatt — drágán fizetjük meg, s határozott döntést, cselekvést kért a korszerű személygépjárművek gyártásának, összeszerelésének ügyében. Dr. Kása Antal (Bács-Kis- kun m., 3. vk.), a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke Bács-Kiskun megye környezetvédelmi eredményeiről, gondjairól tájékoztatta képviselőtársait. A továbbiakban kifogásolta, hogy a jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget környezetvédő és környezetszennyező beruházás között. Javasolta, hogy a környezet védelmét is figyelembe vevő beruházások legyenek adómentesek, ugyanakkor emeljék a környezetvédelmi szabálysértésekért kiszabott bírságot. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 12., vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatóhelyettese egyebek között utalt arra, hogy az oktatásnak és a jobb tájékoztatásnak köszönhetően javult a társadalom érzékenysége és igénye a környezetvédelem iránt. Ez a jelenség örvendetes, de nem vált még általánossá. Ezt mutatja az is: ha a kelleténél jobban füstöl egy-egy gyárkémény, a lakosok számos levélben panaszolják fel a környezet- szennyezést, ugyanakkor országszerte tapasztalható, hogy az állampolgárok szándékosan rongálják környezetüket, szemetelnek, s bocsánatos bűnnek tartják, amikor saját maguk szennyezik a természetet. E vonatkozásban társadalmunk viselkedése még elmarad az európai átlagtól. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója úgy vélekedett, hogy az anya. gi és szellemi erőforrások java részét ma a védekezés, a védelem köti le, s a környezet progresszív alakítása az indokoltnál kisebb figyelmet kap. A képviselő példaként az ' erdőgazdálkodás helyzetét említette. Berdár Béla azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el egy hosszú távú, az ezredfordulón túlmutató erdőtelepítési progra-„ mot, amelyben a szakvállalatok, szövetkezetek mellett társadalmi szervezetek, közösségek is szerepet kapnának. Bankó Mihály (Békés m., 2. vk.), a Békéscsabai Lenin Mgt. 7. elnöke beszámolt arról, hogy tavaly az OKTH és Békés megye vezetése megállapodást kötött a. megye környezet- és természetvédelmi mintaterületté való fejlesztéséről. Az ehhez szükséges felmérések során vált. nyilvánvalóvá néhány, korábban kevéssé ismert probléma. Mint elmondta:a megye 80 százaléka mezőgazdaságilag művelt terület, ezért elsősorban a bemosódó mezőgazdasági kemikáliák. valamint a kommunális fejlesztésekkel egyidőben megnövekedett szennyvíz okoznak gondot. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.) rábapor- dányi körzeti orvos megítélése szerint környezetünk veszélyeztetettsége és az abból fakadó népgazdasági, biológiai károk nem tudatosulnak mindenkiben. Az orvosok mindennapi munkájuk során állandóan találkoznak a környezet változásai okozta betegségekkel. Az urbanizációs ártalmak növekedése, a szakszerűtlenül kemi- zált mezőgazdaság miatti gondok, a környezetkímélő berendezéseket ma még nélkülöző technológia következményei és a nemrég megjelent nukleáris .energiatermelés hatásai miatt csak az emberközpontú, a tudományos környezetvédelmi el. képzetesekkel lehet egyetérteni — hangoztatta. Nógrád megyei képviselők az Országgyűlés üléstermében. Sasvári József (Komárom m. 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője , részletesen szólt Komárom megye környezetvédelmi gondjairól, felemlítve a dorogi szemétégető művel kapcsolatos korábbi vitákat. Mint mondta: a feszültség igazi forrása az volt, hogy az elmúlt évtizedekben a helyi iparfejlesztések során nem vették figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. A megyei képviselőcsoportnak a bős— nagymarosi vízlépcső építésével összefüggő javaslatát tolmácsolva kérte: a Duna menti települések 1 zárt szennyvíztározójának megépítésére tervezett összeget a települések kapják meg. Ezt a pénzt saját anyagi forrásaikkal egészítenék ki, s társulásokba tömörülve megoldhatnák az érintett területek központi csatornázását. Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Községi Tanács elnöke az ország első tájvédelmi körzetének fejlődését áttekintve felidézte azokat a környezetvédelmi eredményeket, amelyek az OKTH hathatós támogatásával valósultak meg: rendezték a tihanyi külső tavat, ahol újra megjelentek a költözőmadarak, megkezdődött az őshonos fák visszatelepítése, s az elhanyagolt földeken rendezett környezetet teremtettek. Simon Béla (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 6. vk.), a Lenin Kohászati Művek gyárrészlegvezetője elmondotta: az ipar koncentráltságából és a viszonylag korszerűtlen technológiákból adódik, hogy megyéjében a ’ légszennyezettség ötvenszerese a megengedett értéknek, s a Sajó hazánk egyik legszennyezettebb folyója. Ezért a levegő és a vizek tisztaságának javítása, megóvása nemcsak egy a szükséges környezet- védelmi tennivalók közül, hanem nélkülözhetetlen az itt élők alapvető létfeltételeihez. Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.), a Budap'esti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szólt arról, hogy a választókerületében élőket mostanában leginkább a lágymányosi Du- na-híd megépítésével várhatóan együttjáró, a nagyobb gépjárműforgalom okozta kedvezőtlen környezeti hatások foglalkoztatják. Az új híd szükségességét ma már senki sem Vitatjg, s a többség elfogadja azt is, hogy az újonnan kialakított forgalmi út mellett lakóknak áldozatot kell vállalniuk a nagyobb közösség, a főváros és az ország érdekében. Várhelyi József (Zala m., 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság vezér- igazgatója a vízvédelem Zala megyei eredményeiről és gondjairól tájékoztatta a képviselőket. A környezet- védelem általános problémáival kapcsolatban kiemelte: esetenként a legjobb szándékkal sem lehet megfelelni a környezetvédelmi előírásoknak. Dr. Vona Ferenc (Pest rn., 16. vk.), ráckevei körzeti állatorvos a nagymérvű szeny. nyeződésnek kitett ráckevei Duna-ág vízminőségének alakulását, a tennivalókat ismertette képviselőtársaival. Mint elmondta, a folyószakasz egyes részei különböző mértékben szeny- nyeződtek. A Csepel-sziget geológiai viszonyai miatt kritikus helyzet alakulhat ki az ivóvízellátásban is: fennáll az itt található jelentős vízkészle. tek szennyeződésének veszélye. Tovább rontja a helyzetet a térség csatornahálózatának elmaradottsága. Géczi István (Budapest., 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem tan_ székvezető egyetemi tanára a beszámolóval egyetértve, üdvözölte, hogy a környezetvédelmi beruházások a jövőben különféle kedvezményeket élveznek majd, s a károkozókkal szemben szigorúbban lépnek fel. A vitában elhangzott észrevételekre válaszolva Ábrahám Kálmán államtitkár, Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) ügyrendi módosító indítványt kíván az Ország- gyűlés elé terjeszteni. A képviselő több észrevételt tett a házszabályokkal, közelebbről a törvénymódosító javaslatok benyújtásával, elbírálásával, az illetékes bizottság elé utalásával, a vita menetével, formájával kapcsolatban, majd konkrétan indítványozta: a A kormányszóvivő nyilatkozata Nagy figyelem a parlamenti észrevételekre Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője, az ülés délelőtti szünetében nyilatkozatot adott a sajtónak. Mint mondoUa: — A kormány mindig nagy figyelmet fordít az Országgyűlés vitáira, gondosan tanulmányozza az elhangzott vélem' .yeket, bírálatokat és rendszeresen visszatér a képviselői javaslatokra. A kormány — amint ez képviselőinek az országgyűlési vitában elhangzott beszédeiből is kitűnik, — a gazdasági kibontakozás útjára kívánja vezetni az országot. Ennek legfőbb módját a nemzeti egység erősítésében, a szocialista közgondolkodás és demokrácia továbbfejlesztésében, a dolgozó, alkotó emberek megbecsülésében és a megérett gazdasági, társadalmi reformok határozott megvalósításában látjuk, Üj miniszterelnökünk, Grósz Károly eddigi pályafutása, személyisége, következetes törekvései jól ismertek az ország népe előtt. — Külföldi szövetségeseink, barátaink, partnereink is bizonyosak lehetnek abban, hogy továbbra is kipróbált külpolitikai irányvonalunkat követjük. A jövőben is aktív részesei kívánunk lenni a békéért, a leszerelésért, az enyhülésért, a helsinki folyamat kibővítésért folyó nemzetközi küzdelemnek, s fejleszteni kívánjuk kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésünket minden országgal. az OKTH elnöke hangsúlyozta: a képviselők javaslataiból. megjegyzéseiből kitűnt, hogy a környezetvédelem valóban fontos társadalmi üggyé vált. A tanácskozás során az is megvilágosodott, hogy a kormány környezetvédelmi programja helyes, módosítására nincs szükség, a környezetvédelmi fejlesztések ütemét azonban fokozni kell. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is,- hogy hosszú . folyamatról van szó. Különös felelősség hárul az OKTH-ra a környezetszeny- nyezés okozta egészégi ártalmakkal összefüggésben, ezért a jövőben a mainál is szorosabb együttműködésre törekszik a hivatal az egészségügyi kormányzattal — emelte ki az államtitkár. A közlekedéssel kapcsolatos környezeti gondokat érintve megállapította: a helyzet javításához szükséges jelentős anyagi források megteremtésén túl a közlekedésben részt vevők mindennapi magatartásának befolyásolására, környezetvédelmi szemléletük erősítésére is szükség van. A bírságokról szólva kifejtette: a szankcionálás elsődleges célja mindig is a szennyezés megszüntetése volt, s a továbbiakban is az kell, hogy legyen. Űj típusú ösztönzőkre van szükség, hogy a hatékonyabb termelés és a környezetvédelem szempontjai egyaránt érvényesülhessenek. Végezetül nagyrabecsülését fejezte ki mindazoknak, akik jelentős társadalmi munkát végeztek és végeznek annak érdekében, hogy a környezet állapota javuljon. Ezután a határozathozatal következett: az Országgyűlés a Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát, — egy tartózkodással — jóváhagyólag tudomásul vette. jövőben ne kelljen a törvénymódosító javaslatokat írásban, az ülésszak előtt benyújtani. Indbklása szerint az ügyrend ilyen értelmű megváltoztatására azért lenne szükség, hogy a parlamenti vita is inspirálhassa módosító javaslatra a képviselőket. Sarlós István indítványára, az Országgyűlés efölött nem nyitott vitát, a képviselők az elhangzott javaslatok mérlegelését az illetékes parlamenti testület, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hatáskörébe utalták. Elnöki zárszavában Sarlós István visszatért Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) csütörtöki felszólalására. Ismertette a képviselőkkel, hogy Király Zoltán felszólalása után több kérdésben pontosította, illetőleg módosította a parlamenti plénu- mon elhangzott szavait. így például a képviselő egyetért azzal, hogy az Ország- gyűlés ne a nyáron, hanem szeptemberben szenteljen újabb ülésszakot legfontosabb gazdasági teendőink áttekintésének. Sarlós István ezután annak a véleményének adott hangot: szükségtelen külön parlamenti bizottságot létrehozni, — ezt a javaslatot ugyancsak Király Zoltán tette —, hogy az több változatban kidolgozza a kibontakozás cselekvési programját. E nagy horderejű feladattal ugyanis, az MSZMP Központi Bizottsága már foglalkozik, az Ország- gyűlésnek pedig nem egyik saját bizottságát, hanem a kormányt kell megbíznia a kibontakozással kapcsolatos átfogó feladatok kidolgozásával, Parlament elé (erjesztésével. Az elnöki zárszóval — amelynek végén Sarlós István jó pihenést kívánt a képviselőknek — véget ért az Országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb törvényhozó testületünk kétnapos tanácskozásán felváltva elnökölt Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István.
