Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
1987. június 27., SZOMBAT NOGRAD 3 Határozat és dokumentum elfogadásával Véget ért az kétnapos ülése Tudomány és a műszaki, technikai fejlődés Irta: dr. Gardos János A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága pénteken befejezte kétnapos ülését, amelyen a pártnak, a gazdaságirányítás gyökeres átalakításával kapcsolatos feladatait vette számba és személyi kérdésekről döntött. Pénteken folytatódott Mihail Gorbacsov előadói beszédének megvitatása. Tizenhatan szólaltak fel, köztük miniszterek, területi pártszervek első titkárai, országos főhatóságok, társadalmi szervezetek és nagyvállalatok vezetői. A vitát követően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott zárszót. A megvitatott kérdésekben a Központi Bizottság részletes határozatot hozott, amelyet közzétesznek a szovjet sajtóban. Az ülés jóváhagyta a Politikai Bizottság „A gazdaAz európai biztonsági és együttműködési konferencia nem fejeződhet be az eredeti tervek szerint, július 31-én — közölték pénteken. Augusztustól szünetet tartanak. Az elgondolások szerint szeptember második felében kezdődnék meg az 1986 novemberében nyílt útótalálkozó immár harmadik szakasza, abban a reményben, hogy 2—3 hónap alatt kidolgozzák és elfogadják a tanácskozás záróokmányát. Viktor Sikalov, a szovjet küldöttség helyettes vezetője a pénteki ülésén arról szólt, hogy nem halad kielégítő ütemben a szerkesztő- csoportok munkája. Különösen hátráltatja a haladást, hogy a NATO-országok mindmáig nem válaszoltak a VSZ államainak a katonai biztonság és a leszerelés területén előterjesztett számos javaslatára és egyetlen saját Koszovóról tanácskozik a JKSZ KB Belgrádban pénteken ösz- szeült a JKSZ Központi Bizottsága, hogy értékelje a koszovói helyzetet és meghatározza az autonóm tartomány soronlévő legfontosabb, mielőbb megvalósítandó politikai, társadalmi, gazdasági stabilizációs feladatait. Az ülés összehívását elsősorban az tette szükségessé, hogy nem halad kielégítően a tavaly júniusi pártkongresszus Koszovóról hozott határozatának végrehajtása. A plénum vitaindító beszámolóját Marko Orlan- dics, a JKSZ KB-elnökség tagja tartotta. Kiemelte, hogy a tavalyi pártkongresz- szus értékelése szerint az 1981-es koszovói ellenforradalmi események után kialakult bonyolult, feszültségekkel terhes helyzet egész Jugoszlávia problémája, s az egész társadalomnak fokozott erőfeszítése" két kell tennie a rendezésre. A fő felelősség a tartomány kommunistáira és szervezett szocialista erőire hárul, de mindenkinek tudatában kell lennie annak, hogy testvéri- séget-egységet, a tartomány társadalmi-gazdasági felemelkedését csak együttes erővel lehet biztosítani. A Központi Bizottság ülése várhatóan két napig tart. ságirányítás gyökeres átalakításának alapvető feladatai” című dokumentumát. Az ülés ugyancsak jóváhagyta az állami vállalatról (termelési egyesülésről) szóló törvény átdolgozott, az össznépi vita eredményei alapján kiegészített tervezetét és megbízta a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy terjessze azt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé. Az ülés határozatot fogadott el arról, hogy az SZKP XIX, országos értekezletét, 1988. június 28-ára, Moszkvába, a Kreml Kongresszusi Palotájába kell összehívni. A Központi Bizottság Nyi- kolaj Szljunykovot és Alek- szandr Jakovlevet, a KB titkárait, a KB Politikai Bizottságának póttagjait a Politikai Bizottság tagjaivá választotta. A Politikai Bizottság tagjává választották indítványt sem terjesztettek elő. Lassú a haladás a 2. kosár, a gazdasági, tudományos és környezetvédelmi együttműködés kérdéseiben, míg bizonyos, igen szerény előrelépés jellemzi a munkát a 3. kosár, a humanitárius és egyéb együttműködés területén. A szovjet küldöttség egyébként nem kívánja összekapcsolni a haladást az utóbbi vonatkozásban a konferencia más kérdéseivel — mondotta. A NATO-külügyminiszte- rek közelmúlt, reykjaviki ülésén született kompromisz- szum szerint a stockholmi tanácskozás új szakaszában tárgyalna 35 ország a katonai bizalomépítés kérdéseiről. Párhuzamosan az összeurópai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről is az európai folyamat keretében tárgyalnának, de e tárgyalásokon a VSZ 7 és a NATO 16 tagállama venCsao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, az államtanács elnöke pénteken visszaérkezett Pckingbe Kelet-Európábán és Pakisztánban tett körútjáról. A kínai párt- és állami vezető, június 4. és 21, között hivatalos baráti látogatást tett Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában, június 21. és 25. Már pénteken beszámolt Reagan elnöknek Shultz kül- ügyminiszer Délkelet-Azsiá- ban tett körútjáról, illetve a reykjaviki NATO miniszteri értekezletről és a genfi leszerelési tárgyalásokról. Shultz a vezető tőkésállamok velencei csúcsértekezlete óta nagyszabású körutat tett: a NATO-tanácsko- zás után azonnal Ázsiába és Ausztráliába utazott: járt a Fülöp-szigeteken, találkozott az ASEAN-országok miniszteri értekezletének résztvevőivel és felkereste Ausztráliát is. Viktor Nyikonovot, a Központi Bizottság titkárát is. Dmitrij Jazovot, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, a KB póttagját, a Központi Bizottság tagjává, a KB Politikai Bizottságának póttagjává választotta az ülés. Nyugállományba vonulása miatt az ülés felmentette a KB Politikai Bizottsága póttagjának tisztéből Szergej Szokolovot. Az ülésen a Központi Bizottság tagjainak sorába választották a KB két póttagját, L. Brizgát és N. Pav- lovot. Mindketten fizikai dolgozók. A Központi Bizottság kizárta tagjainak sorából Gyinmuhamed Kunajevet, aki a Kazah KP KB első titkáraként súlyos mulasztásokat követett el a köztársasági pártszervezet irányításában. ne részt, a többieket, a semleges és el nem kötelezett országokat csak tájékoztatnák. A NATO várhatóan a jövő hét elején hivatalosan is beterjeszti elgondolásait Bécsben. Rudolf Torowski, az osztrák küldöttség vezetője pénteken leszögezte: Ausztria szervezett vélemény- és tájékoztatáscserét igényel a két tervezett tárgyalási fórum között, s az a véleménye, hogy a „23-ak” tárgyalásai ellenére nem merülhet feledésbe a madridi utótalálkozó döntése: ott abban egyeztek meg, hogy az európai leszerelési tárgyalásokat a helsinki keretben, mind a 35 ország részvételével folytatják. A VSZ országai egyébként a jövő héten Varsóban külügyminiszter-helyettesi szinten tanácskoznak a bécsi találkozó kérdéseiről. között pedig hivatalos látogatást tett Pakisztánban. Csao Ce-jangot, a pekis- gi repülőtéren, többek között Van Li miniszterelnökhelyettes, Hu Csi-li, a KKP KB Politikai Bizottságának és titkárságának tagja és Vu Hszüe-csien államtanácsos és külügyminiszter fogadta. Jelen voltak a meglátogatott országok diplomáciai képviseleteinek vezetői, köztük Jolsvai Sándor tanácsos, a pekingi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Shultz, aki csütörtökön este érkezett vissza Washingtonba, eredményesnek minősítette tárgyalásait. Újságíróknak azt mondotta, hogy a genfi leszerelési tárgyaláson —, amelyekről folyamatos tájékoztatást kapott —, haladás mutatkozik. Shultz azt mondotta, hogy valószínűleg rövidesen találkozik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel, de kijelentette, hogy a találkozó időpontjában nincs megállapodás. Qártunk Központi Bi- ■ zottságának tudománypolitikai irányelvei, közel két évtizede jelentek meg. Azóta megyénk társadalmi, gazdasági és szellemi életében igen jelentős változások következtek be. Fejlődött gazdaságunk, növekedett ipari és mezőgazdasági tevékenységünk teljesítőképessége, kiépültek az ideológiai, kulturális élet intézményei. Jelentősen emelkedett lakosságunk műveltségi szintje, változott életmódja. Ezek elismerése mellett is látnunk kell. azonban, hogy a 70-es évek lendületes fejlődése után a termelés hatékonyságával kapcsolatos gondjaink nem enyhültek, mai követelményhez mért teljesítményünk elmarad a kívánalmaktól. A megyei pártbizottság a közelmúltban megvizsgálta a nálunk folyó tudományos munkát, mérlegre tette eddigi tevékenységünket, megvitatta a tudomány és műszaki fejlesztés közti kapcsolat szorosabbra fűzésének lehetőségeit, feladatait. Megyénkben — kutatási intézmények híján — különösen a tudományos eredmények alkalmazásának van nagy jelentősége. Mivel felső fokú intézményünk is csak egy van, ezért figyelmünket főként a tudományos ismeretek befogadására és a tudomány eredményeinek hasznosítására fordítottuk. Munkánk során jelentős szemléletváltozást kellett végezni, hogy az évek során kialakult gyakorlattal szakítsanak, felismerjék és alkalmazzák a friss, korszerű tudományos eredményeket Ez persze korántsem jelenti már azt, hogy mindenütt elfogadják volna a kutatási eredmények hasznosításának szükségességét. Az intézményi, gazdasági vezetők, értelmiségiek mellett szépen gyarapodott azon dolgozók, kollektívák száma is, amelyek ma már számolnak a tudományok hatásával. A tudományok eredményei iránti figyelmet . növelte a kedvezőbb irányú társadalmi légkör is. A gazdaságban jelentkező feladatok: termékszerkezet átalakítása, anyag- és energiatakarékosság, az elektronika szerepének megnövekedése, az emberek figyelmét a műszaki tudományok eredményei felé fordították. A Központi Bizottság irányelveinek kedvező hatását megyénkben is konkrét eredmények bizonyítják. Helytörténeti anyagok, évkönyvek, időszaki kiadványok kerültek kiadásra. Folyóiratok, publikációk, díjazott dolgozatok tanúskodnak szellemi erőinkről. Az üzemekben új gyártmányokat, technológiákat vezettek be. Megnőtt a licencek, know-howk alkalmazása, ami szükségszerűen igényelte az igényesebb elméleti és gyakorlati felkészültsé- ' get. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola az oktató-nevelő munka megfelelő színvonalú kialakításával párhuzamosan bekapcsolódott a középtávú kutatási programokba. Országos, regionális és helyi szervezésű tanácskozásokra került sor, a különböző társaságok — közgazdász, TIT, MTESZ stb. — jól segítik a tudományok iránti társadalmi figyelem ébren tartását. Megalakult a Miskolci Akadémiai Bizottság, amelynek szakbizottságaiban jelentős számú műszaki, agrár, egészségügyi, pedagógus, közgazdász, jogász szakemberünk vesz részt. Értelmiségünk száma másfél évtized alatt megduplázódott, ma eléri a 9000-t. A tudományos minősítéssel rendelkezők száma 6, de ennél lényegesen többen tettek eleget az egyetemi doktori cím elnyeréséhez szükséges követelményeknek. A tárgyi feltételek bár szerényen, de szintén javultak. A tudománypolitikai irányelvek megjelenésekor még a tervekben is bátortalanul fogalmazódott meg egy új munkásmozgalmi múzeum, technika háza, vagy számítástechnikai központ kialakítása, most pedig ezek már működnek. Napjainkban a tudomány egyik legfontosabb feladata megyénkben is — mint, ahogy országosan — a gazdasági teljesítmények növelésének elősegítése. Ehhez viszont az eddigieknél sokkal gyorsabb,, céltudatosabb és következetesebb fejlesztésre van szükség, a korszerűbb, értékesebb termékek előállítása érdekében. Gazdaságunk az elmúlt középtávú időszakban alapvetően a terveinknek még- felelően fejlődött. Ebben fontos szerepe volt a VI. ötéves tervi kutatási-fejlesztési tevékenységnek. Beruházási munkánk kapcsán —, bár a korábbiakhoz képest ez szerényebb volt, így a fejlődés is mérsékeltebb — a termelés műszaki-technikai alapjai tovább korszerűsödtek. Iparban és mezőgazdaságban is a piaci igényeket jobban kielégítő versenyképesebb termékek gyártása folyt. Több helyen került sor új termékek bevezetésére, nőtt a továbbfeldolgozott cikkek aránya is. A kiemelt ipari üzeme^ a VI ötéves tervben mintegy 30, ' százalékkal fordítottak többet a szűkebb értelemben vett műszaki fejlesztésre, mint az azt megelőző középtávú időszakban, elkezdődött egy megújulási folyamat. Ugyanakkor nyíltan szembe kell nézni a nehézségekkel is. A anyagi-technikai alapok korszerűsítésére fordított összeg csökkenő tendenciát mutat üzemeinkben. A gépi beruházások aránya 50 százalék körül mozog, ennek kapcsán folytatódott az állóeszközök fizikai és erkölcsi elhasználódása. Gondjainkat csak fokozza, hogy a beruházások gyakran elhúzódnak és nem mindig megalapozottak a piaci információk. A gondjaink közt kell szólni arról is, hogy fejlesztéseink hatékonysága elmarad a kívánalmaktól. Az elkezdett kutatási és fejlesztési témáknak mindössze 5 százaléka kapcsolódik a központi programokhoz Az üzemek fele azonban semmit sem fejlesztett, nem korszerűsített. Éviire van esélyünk eb- ben a tervidőszakban? Szinte bizonyosra vehető, hogy gazdaságunkban az ágazati arányok lényeges változása nem következik be. Ezért arra ' kell törekednünk — ennek van realitása —. hogy a történelmileg kialakult ágazati sajátosságokon alapuló fejlődést érjünk el. Ennek pedig legfőbb útja az alaptechno- lógkik lehetőség szerint minél magasabb színvonalú rekonstrukciója. Jövőnk megalapozása érdekében több egymással összefüggő műszaki kultúra feljesztése indokolt. Ezek között is legfontosabb az elektronizálás, a robotok és ipari manipulátorok széles körű alkalmazása, a méréstechnikának a termelési folyamatok irányításában és ellenőrzésében való nagyobb szerepvállalása. A tudományos tevékenység, a kutatás és fejlesztés egyik igen lényeges tényezője az ember. Aki kutat, aki a tudomány eredményeit alkalmazza. A termelés összes tényezői közül az ember az, aki a maga szellemi és fizikai képességeivel, készségeivel a fejlődést a legnagyobb mértékben befolyásolja. Nálunk, Magyarországon is ai nemzeti vagyonnak közel 50 százalékát a munkaerő adja, pontosabban az emberek, a bennünk felhalmozott tudással, ismerettel, tapasztalattal és gyakorlati készségekkel. Az arány a megye gazdaságára is vonatkozik. Ez a tény azt mutatja, hogy az emberek képzése, továbbképzése egy sajátos beruházás, amelyet legalább annyira fontos jól végezni, mint a megfelelő gépeket kiválasztani, vagy a techno, lógiát bevezetni. Ebben is nagy tartalékaink vannak még, különösen, ha a fizikai dolgozók munkakultúrájára gondolunk, de említhetjük a felső fokú szakemberek teljesítményét, fejlesztésben kifejtett aktivitásának fokát és hatékonyságát is. Szintén az emberi tényezők fontosságára utalnak a gazdaság területén szerzett tapasztalatok. Az elmúlt nehéz években nem a termelőipar értékelődött le általában, ha. nem azok a termékek, amelyekben kicsi az a hozzáadott szellemi érték, amelyek fejletlen technológiával, gyenge minőségben készültek. Ezek váltak versenyképtelenné a piacon. A mi tapasztalataink is ** azt mutatják, hogy azok a termékek, amelyeket a vevők igényeihez alkalmazkodva készítettek üze. meink, megálltak a lábukon. Nagyon sok múlik tehát azon, hogy milyen gyorsan tud a mi munkaerőbázisunk, szellemi értékünk, felsorakozni a világ által diktált követelményekhez, hogy az oktatás, képzés, továbbképzés képes-e felébreszteni, belső szükségletté tenni a tudás folyamatos gyarapítását, képes-e a munkavégzés elemévé tenni a tovább, fejlesztés, újítás, megújítás igényét. Új szemléletre és stílusra van tehát szükség az egész kutató-fejlesztő tevékenységünkben is, amelynek fontos jellemzője az emberi erőforrás gyarapítása és annak hatékonyabb alkalmazása. Megyénk szakemberei körében nagyobb figyelmet, kell fordítani a ma már egyre nélkülözhetetlenebb nyelvismeret megszerzésére is. Gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy szükség volna az idegen nyelvek olyan szintű ismeretére, hogy azt munkanyelvként tudják használni. Az utóbbi néhány évben történt előrelépést, lendületet azonban a munka- időalap védelme ás az oktatási költségek kímélése ezt a folyamatot lefékezte. Személyi feltételeink job- bátétele érdekében szükségesnek tartjuk az eddigieknél hatékonyabban ösztönözni a tudományos képzésbe való bekapcsolódást, ösztöndíjak megpályázását, a hatékonyabb tapasztalatcse. réket és külföldi tanulmány- utakat. A tudományos kutatásifejlesztési tevékenységben is számtalan akadályt kell leküzdeni a sikeres, eredményes továbblépés érdekében. Éppen ezért bátorítani kell és védeni szükséges azokat az embereket, akik a fejlesztés érdekében folytatják tevékenységüket. Mai és holnapi gazdasági feladataink megoldásához egyik legfontosabb feladatnak tartjuk a tudomány és műszaki fejlesztés ’szervezettebb, hatékonyabb kapcsolatának megteremtését, a struktúraváltási nehéz és bonyolult feladatához ez nélkülözhetetlen, de ezen keresztül vezet az út a lakosság életszínvonalának megteremtéséhez is. Ái eredeti terveknél tovább tart a bécsi utókonferencia Csao Ce-jang visszaérkezett kelet-európai körútjáról Shultz eredményesnek minősítette tárgyalásait
