Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

1987. június 27., SZOMBAT NOGRAD 3 Határozat és dokumentum elfogadásával Véget ért az kétnapos ülése Tudomány és a műszaki, technikai fejlődés Irta: dr. Gardos János A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága pénteken befejez­te kétnapos ülését, amelyen a pártnak, a gazdaságirá­nyítás gyökeres átalakítá­sával kapcsolatos feladatait vette számba és személyi kérdésekről döntött. Pénteken folytatódott Mihail Gorbacsov előadói beszédének megvitatása. Ti­zenhatan szólaltak fel, köz­tük miniszterek, területi pártszervek első titkárai, or­szágos főhatóságok, társadal­mi szervezetek és nagyválla­latok vezetői. A vitát követően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára mondott zárszót. A megvitatott kérdésekben a Központi Bizottság részletes határozatot hozott, amelyet közzétesznek a szovjet saj­tóban. Az ülés jóváhagyta a Po­litikai Bizottság „A gazda­Az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia nem fejeződhet be az eredeti tervek szerint, júli­us 31-én — közölték pénte­ken. Augusztustól szünetet tartanak. Az elgondolások szerint szeptember második felében kezdődnék meg az 1986 novemberében nyílt útótalálkozó immár harma­dik szakasza, abban a re­ményben, hogy 2—3 hónap alatt kidolgozzák és elfogad­ják a tanácskozás záróok­mányát. Viktor Sikalov, a szovjet küldöttség helyettes vezető­je a pénteki ülésén arról szólt, hogy nem halad ki­elégítő ütemben a szerkesztő- csoportok munkája. Különö­sen hátráltatja a haladást, hogy a NATO-országok mindmáig nem válaszoltak a VSZ államainak a katonai biztonság és a leszerelés te­rületén előterjesztett számos javaslatára és egyetlen saját Koszovóról tanácskozik a JKSZ KB Belgrádban pénteken ösz- szeült a JKSZ Központi Bi­zottsága, hogy értékelje a koszovói helyzetet és meg­határozza az autonóm tarto­mány soronlévő legfonto­sabb, mielőbb megvalósítan­dó politikai, társadalmi, gaz­dasági stabilizációs feladata­it. Az ülés összehívását el­sősorban az tette szüksé­gessé, hogy nem halad ki­elégítően a tavaly júniusi pártkongresszus Koszovóról hozott határozatának vég­rehajtása. A plénum vitaindító be­számolóját Marko Orlan- dics, a JKSZ KB-elnökség tagja tartotta. Kiemelte, hogy a tavalyi pártkongresz- szus értékelése szerint az 1981-es koszovói ellenforra­dalmi események után ki­alakult bonyolult, feszült­ségekkel terhes helyzet egész Jugoszlávia problé­mája, s az egész társada­lomnak fokozott erőfeszítése" két kell tennie a rendezésre. A fő felelősség a tartomány kommunistáira és szervezett szocialista erőire hárul, de mindenkinek tudatában kell lennie annak, hogy testvéri- séget-egységet, a tartomány társadalmi-gazdasági fel­emelkedését csak együttes erővel lehet biztosítani. A Központi Bizottság ülé­se várhatóan két napig tart. ságirányítás gyökeres átala­kításának alapvető felada­tai” című dokumentumát. Az ülés ugyancsak jó­váhagyta az állami vállalat­ról (termelési egyesülésről) szóló törvény átdolgozott, az össznépi vita eredményei alapján kiegészített terveze­tét és megbízta a Szovjet­unió Minisztertanácsát, hogy terjessze azt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé. Az ülés határozatot foga­dott el arról, hogy az SZKP XIX, országos értekezletét, 1988. június 28-ára, Moszk­vába, a Kreml Kongresszu­si Palotájába kell összehív­ni. A Központi Bizottság Nyi- kolaj Szljunykovot és Alek- szandr Jakovlevet, a KB tit­kárait, a KB Politikai Bi­zottságának póttagjait a Po­litikai Bizottság tagjaivá választotta. A Politikai Bi­zottság tagjává választották indítványt sem terjesztettek elő. Lassú a haladás a 2. kosár, a gazdasági, tudomá­nyos és környezetvédelmi együttműködés kérdéseiben, míg bizonyos, igen szerény előrelépés jellemzi a mun­kát a 3. kosár, a humanitá­rius és egyéb együttműködés területén. A szovjet kül­döttség egyébként nem kí­vánja összekapcsolni a ha­ladást az utóbbi vonatko­zásban a konferencia más kérdéseivel — mondotta. A NATO-külügyminiszte- rek közelmúlt, reykjaviki ülésén született kompromisz- szum szerint a stockholmi tanácskozás új szakaszában tárgyalna 35 ország a kato­nai bizalomépítés kérdéseiről. Párhuzamosan az összeurópai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről is az európai folyamat keretében tárgyalnának, de e tárgyalásokon a VSZ 7 és a NATO 16 tagállama ven­Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának megbízott főtitkára, az államtanács el­nöke pénteken visszaérkezett Pckingbe Kelet-Európábán és Pakisztánban tett körút­járól. A kínai párt- és állami vezető, június 4. és 21, kö­zött hivatalos baráti látoga­tást tett Lengyelországban, a Német Demokratikus Köz­társaságban, Csehszlovákiá­ban, Magyarországon és Bul­gáriában, június 21. és 25. Már pénteken beszámolt Reagan elnöknek Shultz kül- ügyminiszer Délkelet-Azsiá- ban tett körútjáról, illetve a reykjaviki NATO miniszteri értekezletről és a genfi le­szerelési tárgyalásokról. Shultz a vezető tőkésálla­mok velencei csúcsértekez­lete óta nagyszabású kör­utat tett: a NATO-tanácsko- zás után azonnal Ázsiába és Ausztráliába utazott: járt a Fülöp-szigeteken, találko­zott az ASEAN-országok miniszteri értekezletének résztvevőivel és felkereste Ausztráliát is. Viktor Nyikonovot, a Köz­ponti Bizottság titkárát is. Dmitrij Jazovot, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terét, a KB póttagját, a Köz­ponti Bizottság tagjává, a KB Politikai Bizottságának póttagjává választotta az ülés. Nyugállományba vonulása miatt az ülés felmentette a KB Politikai Bizottsága pót­tagjának tisztéből Szergej Szokolovot. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjainak sorába választották a KB két pót­tagját, L. Brizgát és N. Pav- lovot. Mindketten fizikai dolgozók. A Központi Bizottság ki­zárta tagjainak sorából Gyinmuhamed Kunajevet, aki a Kazah KP KB első titkáraként súlyos mulasz­tásokat követett el a köztár­sasági pártszervezet irányí­tásában. ne részt, a többieket, a sem­leges és el nem kötelezett országokat csak tájékoztat­nák. A NATO várhatóan a jövő hét elején hivatalosan is beterjeszti elgondolásait Bécsben. Rudolf Torowski, az oszt­rák küldöttség vezetője pén­teken leszögezte: Ausztria szervezett vélemény- és tá­jékoztatáscserét igényel a két tervezett tárgyalási fórum között, s az a véleménye, hogy a „23-ak” tárgyalásai ellenére nem merülhet fele­désbe a madridi utótalálkozó döntése: ott abban egyez­tek meg, hogy az európai leszerelési tárgyalásokat a helsinki keretben, mind a 35 ország részvételével foly­tatják. A VSZ országai egyébként a jövő héten Varsóban kül­ügyminiszter-helyettesi szin­ten tanácskoznak a bécsi találkozó kérdéseiről. között pedig hivatalos lá­togatást tett Pakisztánban. Csao Ce-jangot, a pekis- gi repülőtéren, többek kö­zött Van Li miniszterelnök­helyettes, Hu Csi-li, a KKP KB Politikai Bizottságának és titkárságának tagja és Vu Hszüe-csien államtanácsos és külügyminiszter fogadta. Jelen voltak a meglátoga­tott országok diplomáciai képviseleteinek vezetői, köz­tük Jolsvai Sándor tanácsos, a pekingi magyar nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője. Shultz, aki csütörtökön es­te érkezett vissza Washing­tonba, eredményesnek minő­sítette tárgyalásait. Újság­íróknak azt mondotta, hogy a genfi leszerelési tárgyalá­son —, amelyekről folyama­tos tájékoztatást kapott —, haladás mutatkozik. Shultz azt mondotta, hogy valószínűleg rövidesen talál­kozik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel, de kijelentette, hogy a ta­lálkozó időpontjában nincs megállapodás. Qártunk Központi Bi- ■ zottságának tudo­mánypolitikai irányelvei, közel két évtizede jelentek meg. Azóta megyénk társa­dalmi, gazdasági és szelle­mi életében igen jelentős változások következtek be. Fejlődött gazdaságunk, nö­vekedett ipari és mezőgaz­dasági tevékenységünk tel­jesítőképessége, kiépültek az ideológiai, kulturális élet intézményei. Jelentősen emelkedett lakosságunk mű­veltségi szintje, változott életmódja. Ezek elismerése mellett is látnunk kell. azon­ban, hogy a 70-es évek len­dületes fejlődése után a ter­melés hatékonyságával kap­csolatos gondjaink nem enyhültek, mai követelmény­hez mért teljesítményünk elmarad a kívánalmaktól. A megyei pártbizottság a közelmúltban megvizsgálta a nálunk folyó tudományos munkát, mérlegre tette ed­digi tevékenységünket, meg­vitatta a tudomány és mű­szaki fejlesztés közti kap­csolat szorosabbra fűzésének lehetőségeit, feladatait. Me­gyénkben — kutatási intéz­mények híján — különösen a tudományos eredmények alkalmazásának van nagy jelentősége. Mivel felső fo­kú intézményünk is csak egy van, ezért figyelmünket főként a tudományos isme­retek befogadására és a tudomány eredményeinek hasznosítására fordítottuk. Munkánk során jelentős szemléletváltozást kellett végezni, hogy az évek során kialakult gyakorlattal sza­kítsanak, felismerjék és al­kalmazzák a friss, korszerű tudományos eredményeket Ez persze korántsem jelen­ti már azt, hogy mindenütt elfogadják volna a kutatási eredmények hasznosításá­nak szükségességét. Az in­tézményi, gazdasági veze­tők, értelmiségiek mellett szépen gyarapodott azon dolgozók, kollektívák száma is, amelyek ma már számol­nak a tudományok hatásá­val. A tudományok eredmé­nyei iránti figyelmet . növel­te a kedvezőbb irányú tár­sadalmi légkör is. A gazda­ságban jelentkező felada­tok: termékszerkezet átala­kítása, anyag- és energia­takarékosság, az elektroni­ka szerepének megnöveke­dése, az emberek figyelmét a műszaki tudományok eredményei felé fordították. A Központi Bizottság irányelveinek kedvező hatá­sát megyénkben is konkrét eredmények bizonyítják. Helytörténeti anyagok, év­könyvek, időszaki kiadvá­nyok kerültek kiadásra. Fo­lyóiratok, publikációk, dí­jazott dolgozatok tanúskod­nak szellemi erőinkről. Az üzemekben új gyártmányo­kat, technológiákat vezettek be. Megnőtt a licencek, know-howk alkalmazása, ami szükségszerűen igé­nyelte az igényesebb elméle­ti és gyakorlati felkészültsé- ' get. A Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola az oktató-neve­lő munka megfelelő színvo­nalú kialakításával párhu­zamosan bekapcsolódott a középtávú kutatási progra­mokba. Országos, regionális és helyi szervezésű tanács­kozásokra került sor, a kü­lönböző társaságok — köz­gazdász, TIT, MTESZ stb. — jól segítik a tudományok iránti társadalmi figyelem ébren tartását. Megalakult a Miskolci Akadémiai Bizottság, amely­nek szakbizottságaiban je­lentős számú műszaki, ag­rár, egészségügyi, pedagó­gus, közgazdász, jogász szakemberünk vesz részt. Értelmiségünk száma más­fél évtized alatt megduplá­zódott, ma eléri a 9000-t. A tudományos minősítéssel rendelkezők száma 6, de en­nél lényegesen többen tettek eleget az egyetemi doktori cím elnyeréséhez szükséges követelményeknek. A tárgyi feltételek bár szerényen, de szintén ja­vultak. A tudománypolitikai irányelvek megjelenésekor még a tervekben is bátorta­lanul fogalmazódott meg egy új munkásmozgalmi múzeum, technika háza, vagy számítástechnikai köz­pont kialakítása, most pedig ezek már működnek. Napjainkban a tudomány egyik legfontosabb feladata megyénkben is — mint, ahogy országosan — a gaz­dasági teljesítmények nö­velésének elősegítése. Eh­hez viszont az eddigieknél sokkal gyorsabb,, céltudato­sabb és következetesebb fej­lesztésre van szükség, a kor­szerűbb, értékesebb termé­kek előállítása érdekében. Gazdaságunk az elmúlt középtávú időszakban alap­vetően a terveinknek még- felelően fejlődött. Ebben fontos szerepe volt a VI. öt­éves tervi kutatási-fejleszté­si tevékenységnek. Beruhá­zási munkánk kapcsán —, bár a korábbiakhoz képest ez szerényebb volt, így a fejlődés is mérsékeltebb — a termelés műszaki-technikai alapjai tovább korszerű­södtek. Iparban és mezőgaz­daságban is a piaci igénye­ket jobban kielégítő ver­senyképesebb termékek gyártása folyt. Több helyen került sor új termékek be­vezetésére, nőtt a továbbfel­dolgozott cikkek aránya is. A kiemelt ipari üzeme^ a VI ötéves tervben mintegy 30, ' százalékkal fordítottak többet a szűkebb értelemben vett műszaki fejlesztésre, mint az azt megelőző közép­távú időszakban, elkezdő­dött egy megújulási folya­mat. Ugyanakkor nyíltan szem­be kell nézni a nehézségek­kel is. A anyagi-technikai alapok korszerűsítésére for­dított összeg csökkenő ten­denciát mutat üzemeink­ben. A gépi beruházások aránya 50 százalék körül mozog, ennek kapcsán foly­tatódott az állóeszközök fi­zikai és erkölcsi elhasználó­dása. Gondjainkat csak fo­kozza, hogy a beruházások gyakran elhúzódnak és nem mindig megalapozottak a pi­aci információk. A gondjaink közt kell szólni arról is, hogy fejlesztéseink hatékonysága elmarad a kívánalmaktól. Az elkezdett kutatási és fejlesz­tési témáknak mindössze 5 százaléka kapcsolódik a köz­ponti programokhoz Az üzemek fele azonban semmit sem fejlesztett, nem korsze­rűsített. Éviire van esélyünk eb- ben a tervidőszak­ban? Szinte bizonyosra ve­hető, hogy gazdaságunkban az ágazati arányok lénye­ges változása nem követ­kezik be. Ezért arra ' kell törekednünk — ennek van realitása —. hogy a tör­ténelmileg kialakult ágazati sajátosságokon alapuló fej­lődést érjünk el. Ennek pedig legfőbb útja az alaptechno- lógkik lehetőség szerint mi­nél magasabb színvonalú re­konstrukciója. Jövőnk meg­alapozása érdekében több egymással összefüggő műsza­ki kultúra feljesztése indo­kolt. Ezek között is legfon­tosabb az elektronizálás, a robotok és ipari manipuláto­rok széles körű alkalmazá­sa, a méréstechnikának a termelési folyamatok irányí­tásában és ellenőrzésében való nagyobb szerepválla­lása. A tudományos tevékeny­ség, a kutatás és fejlesztés egyik igen lényeges tényező­je az ember. Aki kutat, aki a tudomány eredményeit al­kalmazza. A termelés összes tényezői közül az ember az, aki a maga szellemi és fizi­kai képességeivel, készségei­vel a fejlődést a legnagyobb mértékben befolyásolja. Ná­lunk, Magyarországon is ai nemzeti vagyonnak közel 50 százalékát a munkaerő adja, pontosabban az emberek, a bennünk felhalmozott tu­dással, ismerettel, tapaszta­lattal és gyakorlati készsé­gekkel. Az arány a megye gazdaságára is vonatkozik. Ez a tény azt mutatja, hogy az emberek képzése, to­vábbképzése egy sajátos be­ruházás, amelyet legalább annyira fontos jól végezni, mint a megfelelő gépeket kiválasztani, vagy a techno, lógiát bevezetni. Ebben is nagy tartalékaink vannak még, különösen, ha a fizikai dolgozók munkakultúrájára gondolunk, de említhetjük a felső fokú szakemberek tel­jesítményét, fejlesztésben ki­fejtett aktivitásának fokát és hatékonyságát is. Szintén az emberi tényezők fontossá­gára utalnak a gazdaság te­rületén szerzett tapasztala­tok. Az elmúlt nehéz évek­ben nem a termelőipar ér­tékelődött le általában, ha. nem azok a termékek, ame­lyekben kicsi az a hozzá­adott szellemi érték, ame­lyek fejletlen technológiá­val, gyenge minőségben ké­szültek. Ezek váltak ver­senyképtelenné a piacon. A mi tapasztalataink is ** azt mutatják, hogy azok a termékek, amelyeket a vevők igényeihez alkal­mazkodva készítettek üze. meink, megálltak a lábukon. Nagyon sok múlik tehát azon, hogy milyen gyorsan tud a mi munkaerőbázisunk, szellemi értékünk, felsora­kozni a világ által diktált követelményekhez, hogy az oktatás, képzés, továbbkép­zés képes-e felébreszteni, belső szükségletté tenni a tudás folyamatos gyarapí­tását, képes-e a munkavég­zés elemévé tenni a tovább, fejlesztés, újítás, megújítás igényét. Új szemléletre és stílusra van tehát szükség az egész kutató-fejlesztő te­vékenységünkben is, amely­nek fontos jellemzője az em­beri erőforrás gyarapítása és annak hatékonyabb alkal­mazása. Megyénk szakemberei kö­rében nagyobb figyelmet, kell fordítani a ma már egyre nélkülözhetetlenebb nyelvis­meret megszerzésére is. Gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy szükség vol­na az idegen nyelvek olyan szintű ismeretére, hogy azt munkanyelvként tudják hasz­nálni. Az utóbbi néhány év­ben történt előrelépést, len­dületet azonban a munka- időalap védelme ás az okta­tási költségek kímélése ezt a folyamatot lefékezte. Személyi feltételeink job- bátétele érdekében szüksé­gesnek tartjuk az eddigiek­nél hatékonyabban ösztö­nözni a tudományos képzés­be való bekapcsolódást, ösz­töndíjak megpályázását, a hatékonyabb tapasztalatcse. réket és külföldi tanulmány- utakat. A tudományos kutatási­fejlesztési tevékenységben is számtalan akadályt kell leküzdeni a sikeres, ered­ményes továbblépés érdeké­ben. Éppen ezért bátorítani kell és védeni szükséges azo­kat az embereket, akik a fej­lesztés érdekében folytatják tevékenységüket. Mai és hol­napi gazdasági feladataink megoldásához egyik legfon­tosabb feladatnak tartjuk a tudomány és műszaki fej­lesztés ’szervezettebb, haté­konyabb kapcsolatának meg­teremtését, a struktúraváltási nehéz és bonyolult felada­tához ez nélkülözhetetlen, de ezen keresztül vezet az út a lakosság életszínvonalának megteremtéséhez is. Ái eredeti terveknél tovább tart a bécsi utókonferencia Csao Ce-jang visszaérkezett kelet-európai körútjáról Shultz eredményesnek minősítette tárgyalásait

Next

/
Thumbnails
Contents