Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 150. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1987. JÚNIUS 27., SZOMBAT Tudomány és a műszaki, technikai fejlődés (3. oldal) A NÓGRÁD Magyarnóndor-Mohorán (9. oldal) Mi lett veled SBTC? (11. qldal) az Országgyűlés ülésszaka Befejeződött r ■ nyári Péntek délelőtt a Parlamentben folytatódott az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Á képviselők folytatták a■ vitát Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének csütörtökön elhangzott beszámolója felett. Felszólalt dr. Szilágyi Tibor Nógrád megye 2. számú választókerületének képviselője, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának titkára. Dr. Szilágyi Tibor: Heg kell szüntetni; a szabályozórendszer ellentmondásait Dr. Szilágyi Tibor, Nógrád megye. 2. sz. választp- . kerületének (Salgótarján déli városrésze) országgyűlési képviselője felszólalásában mindenekelőtt arra utalt, hogy Nógrád gazdaságának szerkezete, az ipar területi elhelyezkedése, és az alkalmazott technológiák miatt fő. ként Salgótarján és környéke az ország egyik jelentősen szennyezett területévé vált. Alapvetően nem tudott ezen változtatni az elmúlt évtizedek rekonstrukciós munkája, a termékszerkezet folyamatos korszerűsítése sem. Nehezíti környezetvédelmi munkánk eredményességét. hogy .földterületeink gyenge termőképességűek. A városokban, az ipari és a lakóterületek összefonódtak. a zaj- és levegöszenv- nyezés közvetlenül érinti a lakosságot. A képviselő megemlítette, hogy talán csak a természet szépségeiből jutott az átlagosnál több Nógrád- nak. amire viszont a fokozott figyelem mellett sem tudtunk megfelelően vigyázni. Dr. Szilágyi Tibor a megyei testületek környezetvédelmi tevékenységét is sorra vette, majd megjegyezte. hogy a környezetvédelem a társadalmi törekvéseknek is fontos területévé vált. Ezt támasztja alá. hogy az országos összehasonlításban is eredményes társadalmi munkából megyénk környezet-védelmet szolgáló társadalmi munkaértéke 27 százalékos. — A tények azt bizonyítják. az elért eredmények csak arra elégségesek, hogy a környezet minőségromlását részterületeken megállítsuk — folytatta a képviselő. — Az erőfeszítések ellenére azonban egyes térségek, települések állapota tovább romlott, ehhez mindenekelőtt a gazdasági egységek egy részének helytelen szemlélete és gyakorlata is hozzájárult, mivel termelési tevékenységükbe nem épül be szervesen a környezetvédelem. A továbbiakban a megye vízellátásának jelentős feladatait idézte a képviselő: — Fejlesztésére a VI. ötéves tervben a vízügyi szervekkel közösen több mint 1.2 milliárd forintot fordítottunk. a megyében két vízrendszert helyeztünk üzembe. Ezzel községeink újabb 10 százalékának ivó- vízellátása oldódott meg. Az ellátott népesség aránya ölről 61 százalékra nőtt. azon. ban így is 23 százalékkal maradtunk el az országos átlagtól. A VII. ötéves tervben a fejlesztési eszközök 20 százalékát vízellátásra fordítja Nógrád, de ezzel az ütemmel sem tudja a megye saját erejéből az ezredfordulóig vezetékes vízzel ellátni a lakosságot. A vízellátástól is jobban elmaradt a csatornázás és szennyvíztisztítás színvonala. Az ipari, mező- gazdasági és kommunális üzemek a vízfolyásokat és a felszínközeli vízkészleteket elszennyezték. A magas nit- ráttartalom miatt már 60 nógrádi településen — a községek csaknem felében — palackos vizet kell szállítani a kisgyerekeknek. A víz- műkutak jelentős részét is ki kell kapcsolni a termelésből. Mindezek miatt Nógrád. ban első helyen szerepel a vízminőség védelme, a vízbázis megoldása. — A levegő tisztaságát kedvezően érintette az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal támogatásával megvalósult ötvözetgyári porleválasztás, amellyel a megye legnagyobb légszennyezési gondja oldódott meg. További javulást hozott az öntöde leállítása a kohászati üzemekben, a síküveggyár keverőüzemé, nek rekonstrukciója, továbbá a gázellátás bővítése. Ezek eredményeként mintegy évi tízezer tonnával csökkent a megyeszékhely porterhelé. se. A romhányi kerámia- gyárban a káros mértékű por- és ólomszennyezés megszüntetését célzó beruház,! s van folyamatban, a környezetvédelmi hivatal segítségével. Hasonló fejlesztést készít elő választókerületemben az öblösüveggyár, valamint a vasöntöde és tűzhelygyár kollektívája. A környezetvédelmet szolgáló további törekvések sorolása után a képviselő megállapította. az ipari körzetekben a levegő szennyezettsége időszakosan meghaladja a normaértéket. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy Salgótarján nagyüzemei tegyenek meg mindent a tisztaságvédelmi besorolásból adódó feladatok végrehajtásáért. Dr. Szilágyi Tibor kritikus hangon szólt arról, hogv a szabályozórendszer ellentmondásai sok esetben fékezik a környezetvédelmi intézkedéseket. — Az ötvözetgyár kollektívájának például a gyár ;i’- lóeszközének 45 százalékát kitevő környezetvédelmi létesítmény után évi 3 millió forint vagyonadót kell fizetnie. így érthető, hogy nem tudnak maradéktalanul osztozni a város örömében. Mindenképpen napirendre kell tehát tűzni a közgazdasági szabályozórendszer c'- lentmondásainak feltárását és mielőbbi feloldását. A képviselő a továbbiakban összefoglalta a települések környezetvédelmét szó’- gáló tanácsi törekvéseket, majd arról szólt, hogy hosz- szú távon véglegesen mer kell oldani a veszélyes hul- ladék elhelyezését, ártal(Folytatás a 2. oldalon.) Fotó: Bábel László Munkában a nyári ülésszak, Elnökségi ülés a MAE megyei szervezeténél A nemzetközi kapcsolatokról Pénteken, a Karancshús Szövetkezeti Közös Vállalatnál tartotta meg elnökségi ülését a Magyar Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei elnöksége. A megjelenteket —■ köztük Kazareczki Kálmánt, az országos elnökség tagját — Herencsé- nvi József megyei elnök köszöntötte, majd Deák Pál alelnök adott számot a nemzetközi kapcsolatok kiépítéséről, továbbfejlesztéséről. Az egyesület külföldi kapcsolatainak kiépítését a közép-szlovákiai — besztercebányai — testvérszervezettel kezdte, majd a bulgáriai Pernik megye testyérszer- vozetével teremtett kapcsolatot. Ezek a találkozások, a kölcsönös tapasztalatcsere jegyében zajlottak le. A Magyar ' Agrártudomá- nvi Egyesület múlt évi országos tisztújító közgyűlésén elhangzottaknak megfelelően a megyei elnökség tavaly tovább bővítette külföldi kapcsolatait. Ennek soréin felvette a kapcsolatot a lengyelországi premisli agrártudományi egyesülettel. Folyamatban van a kapcsolatfelvétel a szovjetunióból! kemerovói testvérme- cvei szervezettel. A Boscoop közép-magyarországi vezetésével kötött egyezmény alapján, 1966-ban tízen tanulmányozták az NDK-ban a sertés- és szarvasmarha-, < izenketten pedig Auszti iában a szarvasmarha-tenyésztést. Megyei szakember járt Angliában, a mezőgazdasági világkiállításon, az NSZKban, a szennyvízöntözési rendszert tanulmányozva. Az idei esztendőben a korábbinál jóval szélesebbre tárultak a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségei. A szervezet szakembertagjai hat különböző tanulmányúton vehetnek részt, igen gazdag programmal. Az előbbiek azt is jelentik, hogy a külföldi tapasztalatcseréken a tagság csaknem egyhar- mada vesz részt. , Ezután Kovács András, a megyei elnökség szervező titkára szervezeti kérdésekről tájékoztatta a jelenlevőket, majd Fábián László, a gépesítési szakosztály elnöke az általuk végzett sokirányú és eredményes tevé- kénységről adott számot. Az elnökség elismerte eddig végzett jó munkájukat. Utána Csató Sándor, a növény- termesztési szakosztály elnöke ismertette az újjáválasztott vezetőség másfél éves tevékenységét, majd jövőbeni feladataik meghatározásánál fontos tennivalóként jelölte meg az új technikák, eljárások gyorsabb bevezetését. Utalt, arra. hogy a pillanatnyi érdekekért meggondolatlanul nem szabad megváltoztatni a bevált vetésszerkezetet. Dr. Szőke Pál, a megyei szeívezet titkára, a legutóbbi titkári értekezleten elhangzottakról szólt. Az elnökség az előterjesztéseket. a vitában elhangzottakkal kiegészítve, elfogadta. Sajátos programok a Vöröskereszt VII. kongresszosára Céljaink nagy része a mozgalom ' legkisebb szervezeteinek tevékenysége révén valósul meg — állapította meg Báli Nándorné dr., a Vörös- kereszt Nógrád Megyei Vezetőségének titkára, a pénteken Salgótarjánban megtartott vezetőségi ülésen. Az alapszervezeti munka további tapasztalatairól szóira elmondotta, hogy az 1964. évi átszervezés idején néhány helyen szervezeti módosítás történt. Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Pásztón nőtt, Szécsény- ben. Rétságon és Bá- tonyterenyén csökkent az nlapszervezetek száma. Hozzátette, hogy megyénkben jelenleg a tanulóknak csaknem negyven százaléka vesz részt a vöröskeresztes munkában. A városi és városi jogúnagyközségi vezetőségek és a végrehajtó bizottságok szervező, segítő és ellenőrző szerepe erősödött a VI. kongresszus óta eltelt időszakban. Munkájukat önállóság, a helyi adottságok és lehetőségek jobb figyelembevétele, és a társadalmi problémák megoldásában való készséges közreműködés jellemzi. Az alapszervezeti munka eredményességéről szólva a megyei titkár hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek sokoldalú- segítséget nyújtanak a vöröskeresztes munkában. Beszámoltatják a vezetőségeket, ajánlásokat tesznek a feladatok igényesebb megoldásához. Jó az együttműködés a szakszervezeti bizottságokkal. a KlSZ-szer- vezetekkel, a szocialista brigádokkal és a népfrontbizottságokkal is. Az egészségnevelés elsősorban az őszi, tavaszi egészségnevelési hetekhez kapcsolódik. Ismeretterjesztést főként orvosok, pszichológusok, védőnők és asszisztensek végeznek. Nőtt a csecsemő- gondozási, ezzel szemben csökkent a házi betegápolási tanfolyamok száma. Az ülés ezt követő részében Báli Nándorné dr.. a megyei küldöttértekezlet. a VII. kongresszus határozatára vonatkozó javaslatok és az elhangzott hozzászólások alapján az alábbi fő tennivalókat emelte ki: az egészségvédelmi munkában továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkozni a fiatalokkal és a hátrányos helyzetűekkel. A gondozás és a patronálás szélesítéséhez — az aktivisták számának emelése mellett — a rászorulók igényeinek pontos felmérése, nyilvántartása szükséges. Az állami és társadalmi szervekkel még tervszerűbb együttműködést, a közös feladatok végzésében még jobb koordinációt, pontosabb munkamegosztást kell kialakítani.
