Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
2 NÖGRÄD 1987. június 26., PÉNTEK Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) felelősséget követel az új bankoktól és a vállalatoktól is. A központi intézkedések egy másik része a megtakarításokban kívánja fenntartani az érdekeltséget. Ezért a lakossági betéti kamatlábakat májusban átlagosan egy százalékponttal növeltük és új betételhelyezési formákat vezettünk be. Bátorítjuk a kötvényvásárlást, és keressük a vállalati gazdálkodáshoz kapcsolódó lakossági pénzügyi részvétel egyéb formáit is. Másirányú lépéseket is kezdeményeznünk kellett. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a kormány megállapodása alapján április elsejéig általános béremelésre nem került sor. A lakossági jövedelemnövekedés némi mérséklésére ez ideig áprilisban hajtottunk végre fogyasztói áremeléseket, amelyek hatását a nyugdíjaknál és a szociális ellátásoknál ellentételeztük. Június elsejétől megemeltük a rövid lejáratú vállalati hitelek kamatlábát. A felhalmozási kiadásokat egy-, milliárd forinttal mérsékeltük. Másfél milliárd forinttal csökkentetük a vállalati támogatásokat, egymilliárd forinttal mérsékeltük az állami költségvetésnek a szanálási alaphoz nyújtott támogatását. Ugyanakkor a természeti csapások miatt lehetetlen helyzetbe kerülő gazdálkodók, 1987-ben sem maradnak magukra. Tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a költségvetési tehervállalás mérséklése érdekében a Minisztertanács a költségvetési intézményrendszer szervezetének, gazdálkodásának, finanszírozásának átfogó felülvizsgálatát indította el. Végezetül elmondotta: van esélyünk a kibontakozásra, erőnk a megújulásra, de ehhez gondjainkról őszintén kell szólni, hogy világos és következetes programmal mozgósítani tudjuk egész társadalmunkat a cselekvésre. A kibontakozás megváló-* sításához garanciák is szükségesek. Ilyen biztosíték a jól megválasztott eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus fejlesztése. A reformfolyamatot folytatni kell és ki kell terjeszteni. Korszerűsíteni kell a népgazdasági tervezés rendszerét. Felül kell vizsgálni a nemzetközi együttműködés mechanizmusának valamennyi lényeges elemét. Szükség van adó- és árreformra, a keresetszabályozás, a szociálpolitika, a vállalati jövedelemszabálvozás ezzel összehangolt módosítására is. A társadalom ezekre a kérdésekre természetesen nagyon érzékenyen reagál. Az elkövetkező néhány hónapban ezért olyan konkrét megoldások kialakítására kell törekednünk, amelyekből világossá válik, hogy a közterhek viselésében mindannyi- unknak jövedelmük arányában kell részt vennünk. De az adóviselő képességet a gyerekek száma, kora és a szociális helyzet egyéb tényezői alapvetően behatárolják. Az adórendszert ezzel mindenképpen össze kell hangolnunk. A társadalom energiáinak, szellemi teljesítőképességének, megújulókészségének teljes mozgósítására van szükség ahhoz, hogy a stagnálás után az előttünk álló konszolidációt tartós, az egész társadalomnak távlatokat nyújtó kibontakozási szakasz kövesse. Ezt kell szolgálnia az élet minden területén a reformok továbbfolytatásának is — mondotta végezetül a pénzügyminiszter. Kiss Dezső (Borsod-Abaúj- Zemplén m„ 8. vk.), a Borsodi Szénbányák vezérigazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója kiemelte: tavaly —, mint a költségvetés adatai bizonyítják — az irányt helyesen meghatározó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló irányítási mechanizmus és a következetes végrehajtás között hiányzott a kellő összhang. A kormányzati intézkedések nem voltak élég mélyrehatóak, ezért hatásuk is korlátozott maradt. A vitában felszólalt Rujsz Lászlóné (Vas m., 3. vk.), a Sabaria Cipőgyár személyzeti és oktatási főosztály- vezetője, Oross Imre (Győr- Sopron m., 5. vk.), a Bácsai Kossuth Mgtsz elnöke. Nagy Endréné (Heves m., 12. vk.), a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet osztályvezetője. dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.), az Esztergomi Városi Tanács egyesített kórházának másodfőorvosa, Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettese, és Király Zoltán (Csong- rád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elhangzottakra Medgyessy Péter válaszolt. A vitában elhangzottakat összefoglalva, elsősorban azt emelte ki, hogy a képviselők nem új igényeket fogalmaztak meg a költségvetéssel szemben, hanem szigorúbb, következetes magatartást kértek a kormánytól. A pénzügyminiszter egyetértését fejezte ki azzal a javaslattal, hogy a Parlament az eddigieknél gyakrabban kapjon tájékoztatást a költségvetés végrehajtásának helyzetéről, s adott esetben a kormány kérjen felhatalmazást az Országgyűléstől a korábban már elfogadott költségvetési tételek megváltoztatásához. A kibontakozás fő irányát illetően a miniszter kiemelte a szerkezetátalakítás és a műszaki, technikai fejlődés jelentőségét. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — öt ellen- szavazattal és tizennégy tartózkodással — elfogadta. Dr. Markója Imre expozéja Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéja következett a Büntető Törvénykönyvet és a büntető eljárási törvényt módosító törvényjavaslatról. Dr. Markója Imre bevezetőben — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások nem célozzák a jogterület átfogó felülvizsgálatát, sem az alapelvek, illetve az intézmény rendszer gyökeres reformját, és nincs szükség a büntetőpolitika átalakítására sem. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek a szóban forgó törvények megalkotása — .1973, illetve 1978 — óta bekövetkeztek. Dr. Markója Imre ezután, a beterjesztett két törvény- javaslat részletes elemzésével és indoklásával folytatta beszédét: — Elsődleges célunk az volt,, hogy a jogalkotás eszközeivel javítsuk a bűnüldöző szerveknek a bűncselekmények felderítésére irányuló tevékenységét, és fokozzuk a büntető felelősségre vonás visszatartó hatását. Ami a büntetési rendszer továbbfejlesztését illeti: a javasolt módosítások elfogadása esetén általánossá válik az alternatív büntetések rendszere. A törvény tehát a bűncselekmények jelentős részére többféle büntetést rendel, és ezek közül az ítélkező bíró választja ki a legmegfelelőbbet. Végül, a javasolt módosítások között találhatók olyanok is, amelyek az elmúlt évtizedek alapvető jogfejlődési irányába illeszkednek, és a jelenlegi helyzethez képest egyes cselekméSándor Gábor (Pásztó), Tőzsér Gáspár (Bátonyterenye) és dr. Szilágyi Tibor (Salgótarján déli városrész), országgyűlési képviselők a tanácskozás szünetében. fotó: Bábel László nyék enyhébb megítélését teszik lehetővé. Ezután a törvényjavaslatok legfontosabb jellemzőiről szólt a miniszter: — A Büntető Törvény- könyv, a büntetések -és a bűncselekmények miatt alkalmazható intézkedések olyan rendszerét alakította ki, amely a nemzetközi ösz- szehasonlítás mércéjével is korszerű. A büntetési rendszer továbbfejlesztését most mégis szükségesnek tartjuk. A javító-nevelő munkát, a Büntető Törvénykönyv 1950-ben megalkotott Általános Része vezette be. Ez a büntetés módot ad a bíróságnak arra, hogy azokban az enyhébb esetekben, amikor a büntetés célja a rendszeres munka és a nevelés együttes hatásával elérhető, ne alkalmazzon szabadság- vesztést. Ezért indokolt — a nemzetközi tapasztalatok fel- használásával — a továbblépés. A törvényjavaslat fenntartja ugyan a javító-nevelő íjnunka jelenlegi formáját, de emellett új végrehajtási formát, közérdekű munkát vezet be. Ez azt jelenti, hogy az elítélt hetenként egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján köteles díjazás nélkül dolgozni, olyan vállalatnál, intézménynél, szövetkezetnél, amely akkor is működik. A Büntető Törvénykönyv megalkotásakor gondot fordítottunk a bűncselekményt elkövető alkoholistákkal szembeni hatékony büntetőjogi eszközök megteremtésére. Most egy újabb veszély fenyeget bennünket: a kábítószer-függőség térÁbrahám A napirend szerint Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke következett, aki a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, a hivatal munkájáról számolt be. Elöljáróban kiemelte: a környezetvédelem ügye az Országgyűlés által alkotott törvény végrehajtásának megkezdése óta egyre jobban felértékelődik. Mindez kifejezésre jut abban is, hogy a törvényhozó testület a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság munkájára támaszkodva, rendszeresen foglalkozik a környezetvédelem átfogó kérdéseivel. A továbbiakban arról szólt: korunk új jelensége, egyben gyors ütemben kibontakozó cselekvése a környezetvédelem. Egyre fokozódó ütemben használjuk fel a termeléshez, a fogyasztáshoz a természeti erőforrásokat, és eközben szennyezzük a termőföldet, a vizet, a levegőt, átalakítjuk tájainkat. Erre a kihívásra a társadalom egyre érzékenyebben és határozottabban reagál. Egyrészt követelményeket támaszt a politikai vezetéssel, a kormányzattal szemben az egészséges, kultúrált környezet megteremtése érdekében, másrészt fokozza aktivitását az ártalmak csökkentése, illetve megszüntetése céljából. A társadalom a környezet állapotának javítására vonatkozó igényeinek és szükségleteinek lehetőségeinkkel összehangolt és fokozatos kielégítése a pártnak és a kormánynak eltökélt szándéka. A környezetvédelem nemcsak az egyes országok, hanem az egész emberiség közös problémája, a nemzetközi politika és a gazdasági kapcsolatok fontos kérdése. A társadalmak érzékenyebbé váltak a földi életre leselkedő veszélyekre és értékrendjükben előtérbe került jedése. A kábítószer-fogyasztás kedvezőtlen tendenciája arra késztet, hogy a Büntető Törvénykönyv módosítása terjeden ki a kábító- szerfüggőségben szenvedőkkel szemben meghozható intézkedésre is. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közélet tisztasága elleni — más szóval: korrupciós — bűncselekmények kedvezőtlen társadalmi megítélése erősödik. A törvényjavaslat bűncselekménnyé nyilvánítja azt a jelenleg szabálysértést megvalósító cselekményt, amikor az állami szerv vagy a gazdálkodó szervezet dolgozója — aki nem hivatalos személy — a működésével kapcsolatban előnyt kér. Gazdasági viszonyaink változása szükségessé tette, hogy a hitelezők megkárosításával kapcsolatos szabályozást újból átgondoljuk. Kitért a miniszter arra, hogy van a törvényjavaslatoknak egy olyan új szabályozása, amely mind a Büntető Törvénykönyvet, mind a büntető eljárásról szóló törvényt érinti. Ez a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó személyek felelősségre vonásához kapcsolódik. Befejezésül dr. Markója Imre a Minisztertanács nevében kérte, hogy az Ország- gyűlés a Büntető Törvény- könyvet és a büntető eljárásról szóló törvényt módosító törvényjavaslatokat vitassa meg, fogadja el, és iktassa a Magyar Népköztársaság törvényei közé. Dr. Kereszti Csaba (Hajdú- Bihar m., 4. vk.), Hajdú-Bihar megyei főügyész, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a büntetőjog módosítása szükséges és időszerű. A büntetési rendszer javasolt módosítása eredményesen szolgálhatja az egyéniesített, a megelőzést szem előtt tartó büntetéskiszabást. A továbbiakban kifejtette véleményét Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Termelő- szövetkezet párttitkára, és Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a budapesti ügyvédi kamara elnöke. Ezután dr. Kereszti Csaba, a törvényjavaslat bizottsági előadója számolt be az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a délutáni szünet idején összehívott üléséről, majd dr. Markója Imre válaszolt a vitában elhangzottakra. Határozathozatal következett. Áz Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság korábban megfogalmazott, s a képviselők között írásban is szét-, osztott módosító javaslatairól döntött: a bizottság módosító indítványait 9 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta. A képviselők ezt követően a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról, valamint a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról ' szavaztak: a javaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal, részleteiben is — 12 ellenszavazattal és 32 tartózkodás mellett — elfogadták. Kálmán beszámolója az élet minősége, illetve az ahhoz elengedhetetlenül szükséges megfelelő környezet. A jövőben csak olyan fejlesztéseket szabad tervezni, amelyek nem veszélyeztetik az életet fenntartó természetes rendszereket, a légkört, a vizet, a talajt és az élővilágot. Lehetőségeink határain belül eddig is megtettük és a jövőben is megtesszük mindazt, ami a szomszédos országokat, az európai kontinenst és az egész földet érintő környezetvédelmi feladatokból reánk hárul. Ezután Ábrahám Kálmán hangsúlyozta: a társadalmigazdasági fejlődés hazánkban is együtt jár a természeti erőforrások fokozottabb igénybevételével, a termelés és a fogyasztás bővülésével, a környezti ártalmak növekedésével. Az emiberi környezetben lejátszódó folyamatok kedvezőtlen hatásai sok esetben hosszú idő elteltével jelentkeznek, és a társadalom általában csak akkor ismeri fel ezeket, ha már gazdasági gondokat, egészségkárosodást, vagy, amikor új típusú konfliktusokat okoznak. Ezért a fejlesztéseket különös gonddal kell előkészíteni. Az elmúlt középtávú tervidőszak hazai környezetvédelmi munkájáról szólva elmondotta: sokat tettünk, de még mindig nem eleget. Eredményeink közül kiemelkedik a Balatont érintő környezetvédelmi tevékenység. A kormányzati ösztönzés és a vállalatok aktív környezetvédelmi törekvései jelentős eredményeket hoztak. Dorog, Leninváros * és Kazincbarcika mellett a jó példák között említette áz államtitkár azt is, hogy Salgótarján térségében az ötvözetgyár szűrőberendezéseinek beépítése nagyban javította a térség levegőjét. Az OKTH elnöke szólt arról is, hogy mennyibe kerül az országnak a környezet- védelem. Mint mondotta: a VI. ötéves tervidőszakban a közvetlen ráfordítások mintegy 32 milliárd forintot tettek ki, és ezek 75 százaléka a vízminőség és a termőföld védelmét szolgálta. A VII. ötéves tervidőszakban a hasonló ráfordítások tervezett összege 47 milliárd forint. Hazánk környezeti állapotát alapvetően befolyásolja a rendelkezésre álló víz mennyisége és minősége. Felszíni vízkészleteink többsége kielégítő minőségű, felszín alatti vízkincsünk nagyobb részét azonban a kommunális; az ipari és a mezőgazdasági tevékenység szennyezései veszélyeztetik. Egyre több település ivóvize válik szennyezetté. A gazdaság és a környezetvédelem jobb -összehangolása érdekében számos megoldandó feladatunk van. Ezek közé tartozik a természeti erőforrások reálisabb értékelése és ennek a piaccal történő elismertetése. Miélőbb meg kell erősíteni a környezetvédelem ipari hátterét. Expozéja befejező részében hangsúlyozta: a környezetet az egész társadalomnak kell védenie, és ezt a munkát a hivatalnak kell koordinálnia. Gondolkodásunkat is változtatni kell a természeti környezettel kapcsolatban éppúgy, mint az ember alkotta tárgyak világával szemben. Az igazi emberi magatartás csak olyan lehet, amely számol a saját érdekein kívüli érdekekkel is, és számba veszi tetteinek következményeit. A vitában felszólalt Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke és Fenyvesi Henrik (Somogy ni., 7. vk.), a Balatonszárszói Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnök- helyettese. Ezzel az Országgyűlés nyári ülésszakának első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Péter János és Cservenka Fe- rencné — befejeződött. A képviselők ma folytatják az OKTIJ elnökének beszámolója feletti vitát.
