Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

1987. június 26., PÉNTEK NOGRAD 3 Személyi változások a párt- és állami vezető testületekben A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-i ülésén —, mint az arról kiadott köz­lemény tartalmazta — szer­vezeti és személyi kérdések­ről döntött, s ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság: — Beck Tamást, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­két, a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezér- igazgatóját, Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém Me­gyei Bizottságának első tit­kárát, Iványi Pált, a Fővá­rosi Tanács elnökét, Med- gyessy Péter pénzügyminisz­tert, Németh Miklóst, a KB osztályvezetőjét, Petrovszki Istvánt, a KB osztályvezető­jét, és Tatai Ilonát, a Tau­rus Gumiipari Vállalat ve­zérigazgatóját tagjai sorába választotta; — Németh Károlyt fel­mentette az MSZMP főtit­kárhelyettesi tisztségéből; — Lázár Györgyöt megvá­lasztotta az MSZMP főtit­kár-helyettesének ; — Losonczi Pált saját ké­résére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságá­ból ; — Sarlós Istvánt saját ké­résére, érdemei elismerésé mellett felmentette politikai bizottsági tagságából;, — Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Po­litikai Bizottság tagjának; — Havasi Ferencet — felmentette központi bizott­sági titkári tisztségéből; — Horváth Istvánt fel­mentette központi bizottsági titkári tisztségéből; — Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. ■ ■ Ülést tartott a budapesti pártbizottság Csütörtökön ülést tartott a -budapesti pártbizottság, ame­lyen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A testület személyi Mihail Gorbacsov: A társadalomban mindinkább elmélyül az átalakítás TESZÖV elnökségi ülés lleszélyes helyzetben a növénytermesztés A pártnak a gazdaságirá­nyítás gyökeres átalakításá­val kapcsolatos feladatait vette számba Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB fő­titkára előadói beszédében, amelyet a Központi Bizottság csütörtökön Moszkvában megkezdődött ülésén mondott el. Hangsúlyozta, hogy gyö­keres reformról, a gazdasági mechanizmusban végrehaj­tandó minőségi változtatá­sokról van szó. Az utóbbi két év alatt vég­zett munkát értékelve a szovjet vezető kijelentette, hogy a társadalomban mind­inkább elmélyül és felerő­södik az átalakítás, szélesen kibontakozik az ország éle­tében a minden területre kiterjedő demokratizálási folyamat, a szellemi élet fel- élénkülése tapasztalható, vál­tozik az emberek munkához való viszonya. Valamelyest javultak a gazdasági mutatók is, így például a korábbinál gyorsabb ütemben növekszik a munka termelékenysége és az ipari termelés. Jelen­tősen felgyorsult a szociá­lis fejlesztés üteme. Ez év­ben az e célra szánt beru­házások háromszorta gyor­sabban nőnek, mint a nép­gazdaság egészében. Mihail Gorbacsov a to­vábbiakban rámutatott, hogy a pozitív változtatások fo­lyamán ellentmondásba ke­A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén felmentette Havasi Ferenc elvtársat a KB mellett működő Gazda­ságpolitikai Bizottság, a Közgazdasági Munkaközös­ség és a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöki tiszté­ből; Németh Károly elvtársat a Káderpolitikai Bizottság, a Pártépítési Munkaközös­ség és az Ifjúsági Bizottság elnöki tisztéből, továbbá a KB által kiküldött — a párt vezető szerepének kérdései­vel foglalkozó — munkabi­zottság vezetése alól. A Központi Bizottság ki­nevezte: Németh Miklós elvtársat a KB mellett működő Gaz­daságpolitikai Bizottság, va­lamint a Közgazdasági Mun­kaközösség elnökévé; Szabó István elvtársat a Szövetkezetpolitikai Mun­kaközösség elnökévé; Lázár György elvtársat a Káderpolitikai Bizottság el­nökévé, és megbízta a KB által kiküldött — a párt vezető szerepének kérdései­vel foglalkozó — munkabi­zottság vezetésével; Lukács János elvtársat a Pártépítési Munkaközösség, valamint az Ifjúsági Bizott­ság elnökévé; Bereczky Gyula elvtársat, a Magyar Televízió elnökét a KB mellett működő Agitá- ciós és Propaganda Bizott­ság tagjává. Azy Országgyűlés csütörtö­kön délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját. Az Ország- gyűlés elnöke előterjesztette a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségé­nek együttes személyi javas­latait. Ezt elfogadva az Or­szággyűlés kérdésekben döntött. Gró&z Károlyt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a pártbizottság első titkárát ér­demei elismerése mellett, fel­mentette első titkári funk­ciójából, mivel az Ország­rült egymással egyrészt a tömegek növekvő aktivitása, másrészt a konzervatizmus és a gazdaságirányítás bü­rokratikus módszerei között. Ennek az ellentmondásnak a felszámolása gyors és ener­gikus intézkedéseket követel. Ezeket a demokrácia széles körű fejlesztésével, a köve­telmények minden szinten történő megszigorításával, továbbá a munka anyagi ösz­tönzésének és a társadalom­ban élvezett erkölcsi tekinté­lyének megerősítésével kell végrehajtani. Minden irányban mutatko­zik előrehaladás, ez azonban még nem jelent áttörést — hangsúlyozta a főtitkár, majd megállapította: a fé­kezőmechanizmust még nem sikerült felszámolni és a gyorsítás mechanizmusával felváltani. Mihail Gorbacsov egyebek között javasolta: a népgazdasági tervezés nyúj­totta előnyökkel együtt bát­rabban használják ki az áru- és pénzviszonyokat az irányítási rendszerben. Beszédében a főtitkár meghatározta, hogyan lehet a népgazdaság irányításának minden szintjén áttérni a főképpen adminisztratív ve­zetési módszerekről az elsőr sorban gazdasági módszerek­kel történő irányításra. A főtitkár kifejtette, hogy az ilyen áttérés feltételezi Losonczi Pált, a Elnöki Tanács elnökét e tisztségé­ből, elnöki tanácsi tagságá­nak meghagyásával — érde­mei elismerése mellett, sa­ját kérésére, nyugállomány­ba vonulása miatt felmen­tette ; Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját, az Elnöki Ta­nács elnökévé megválasz­totta. Ezt követően az Ország- gyűlés elnöke ismertette az Elnöki Tanács levelét, amely a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségé­nek ajánlása alapján javas­latot tett személyi kérdések­ben. Ezt elfogadva az Or­szággyűlés Lázár Györgyöt, a Minisz­tertanács elnökét e tisztsé­géből — érdemei elismerése mellett, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkár- helyettesévé történt megvá­lasztása miatt- — felmen­tette; Grósz Károlyt a Minisz­tertanács elnökének megvá­lasztotta ; Czinege Lajost, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, saját ké­résére, nyugállományba vo­nulása miatt — felmentette; Horváth Istvánt a Minisz­tertanács elnökhelyettesévé megválasztotta. Csütörtökön az Országház •Nándorfehérvár Termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt, Grósz Károly és Horváth István letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. gyűlés a Minisztertanács el­nökének választotta meg. A testület Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját megválasztotta a budapesti pártbizottság el­ső titkárának. a vállalatok és egyesülések önállósága határainak jelen­tős bővítését, a gazdaság központosított . irányításá­nak gyökeres átalakítását és minőségi színvonalának eme­lését, a tervezés, az árkép­zés, a pénzügyi és hitel- mechanizmus nagyszabású reformját, olyan új szerve­zeti struktúrák megteremté­sét, amelyek a tudományt közvetlenül bekapcsolják a termelésbe, az áttérést az utasításokon alapulóról a demokratikus irányítási rendszerre és az önigazgatás fejlesztését. A gazdaságirányítás átala­kítása — állapította meg Mihail Gorbacsov — új le­hetőségeket nyit a Szovjet­unió külgazdasági kapcsola­tai számára, erősíti a külső piacnak az ország gazdasá­gára gyakorolt befolyását. A gyakorlatban a gazda­ságirányítás átalakítása az állami vállalatról szóló tör­vény elfogadásával kezdődik. Ezt követően az egyes kér­désekben egész sor döntést kell hozni — hangsúlyozta a főtitkár, majd befejezésül rámutatott: a társadalmi­gazdasági élet kérdéseivel kapcsolatos döntések kidol­gozása és meghozatala során maximális nyíltságra, a köz­vélemény minél szélesebb körű bevonására van szük­ség. Csütörtöki ülésén a TE­SZÖV elnöksége a többi kö­zött megvitatta a növény- termesztés helyzetét, anya­gi-műszaki megalapozott­ságát és a fejlesztés lehető­ségeit. A sok és többirányú kérdés, a felelősségteljes, té­nyekre alapozott vita bizo- nyitotta, hogy a megyében is veszélyes helyzetbe ke­rült a növénytermesztés, mely fő ágazat, hosszú ide­ig meghatározó szerepet ját­szott a jövedelemtermelés­ben. Az ágazat termelési érté­kének emelkedése 1984 után megtorpant, illetve mérsék­lődött. A mélypontot a ta­valyi esztendő jelentette, amikor az ágazatból szár­mazó eredmény a korábbiak egyharmadára csökkent, vágyig a fedezeti összeg az 1980. évi. 210 millióról 1986- ban 120 millióra esett visz- sza. A növénytermesztés jöve­delemnövelő képességének visszaesését az írásos előter­jesztés, továbbá a vitában résztvevők, elsősorban a ne­hezedő közgazdasági kör­nyezetben, az ipari anyagok jelentős áremelkedésében, az értékesítés nehézségei­ben, a több éve tartó aszá­lyos időjárásban, egyes üze­mekben pedig a hiányosan elvégzett munkákban látják. A megye szövetkezeti szol­gáltató iparával kapcsolatos kérdések kerültek terítékre az Ipari Szövetkezetek Nóg- rád Megyei Szövetsége csü­törtöki, Balassagyarmaton megtartott elnökségi ülésén. A tanácskozáson részt vett Kótai László, az OKISZ el­nökségének tagja és Béres József, a megyei tanács igaz­gatási osztályának helyettes vezetője. Elsőként a Balassagyarma­ti Szolgáltató Szövetkezet intézkedési tervének időará­nyos végrehajtásáról terjesz­tett elő tájékoztatót Farkas Sándor elnök. Az operatív intézkedési terv kidolgozá­sát az előző évek alacsony hatékonyságú gazdálkodása indokolta. Az elmúlt három évben a termelés 14,7 szá­zalékkal, a nettó árbevétel 6,1 százalékkal, az anyag­mentes termelés pedig mind­össze 1,4 százalékkal növe­kedett. Ha az időközben be­következett árváltozásokat is Az erőteljes jövedelem­visszaesés akkor következett be, amikor az ágazat árbe­vétele hat év alatt 18 szá­zalékkal nőtt. A hozamnöve­léshez segítséget adtak a növénytermelési rendszerek (5), amelyekhez megyénk szántóterületének 76 százaléka tartozik. Az előbbiek hozzá­járultak a korszerű technika adaptálásához, a technikai és műszáki színvonal növelé­séhez. A kedvezőtlen hatások el­lenére a növénytermesztés —, mint fő ágazat —, to­vábbra is meghatározó sze­repet tölt be a szövetkezetek termelésében, gazdálkodásá­ban, ezért ennek fejlesztését a VII. ötéves tervben fon­tos feladatként határozták meg. A több mint 20 százalékos termelésnövelés teljesítése jelentős erőfeszítéseket kö­vetel az üzemektől. Elérése érdekében javítani kell a földvédelmet, növelni a tala­jok termőképességét, a me­zőgazdasági területek ra­cionális kihasználását. A vetésszerkezetet a piaci igé­nyekhez és a jövedelmezőség követelményeihez szükséges igazítani. Ügy néz ki, hogy hosszabb távon számolni le­het az exportképes „kisnö- vények” — fűszer, gyógynö­vények, importfehérjéket figyelembe vesszük megál­lapítható, hogy a szövetke­zet gazdálkodásában nem következett be fejlődés. Az idei első öt hónap szintén nem mutat lényegi elmozdulást, mint azt a vi­tában is megállapították. Különösen aggasztó, hogy az említett időszakban ki­áramlott bértömeg elérte a 67,5 százalékot, az ehhez kí­vánatos teljesítmény nélkül. Még mindig igen magas a kiskereskedelemből beszer­zett anyaghányad, ami a további gazdálkodásban je­lentősen csökkentheti a ha­tékonyságot. Az elnökség igen magasnak ítélte az átalányelszámoltatásos részlegeknél kifizetett alkal­mi munkabért is. Az viszont már az ágazat helyzetét tük­rözi, hogy a 210 szövetkezeti tag többségének, szolgáltatá­si tevékenysége annyi nyere­séget hozott, mint 13 dol­gozójuk külföldi bérmunká­kiváltó növények — gazda­ságos termelésével, a je­lenlegi konjunkturális lehe­tőségek kihasználásával. A technikai fejlesztésben az energiatakarékos gépek beszerzése, az univerzális masinák arányának növelé­se, a műszaki feltételek fo­lyamatos korszerűsítése acél. A TESZÖV az eddiginél még jobban segít a termelés­gazdálkodás, -fejlesztés fe­szültségeinek a feloldásá­ban, a népgazdasági és piaci igények ismeretében, jelzi, javasolja a termelési szer­kezet esetleges megváltozta­tását, közreműködik a jól bevált, hasznosítható mód­szerek elterjesztésében, pro­pagálja az adottságoknak legjobban megfelelő fajtákat, azok meghonosítását, segít a piaci értékesítésben, az eset­leges minőségi viták rende­zésében, azon fáradozik, hogy a termelési rendszerek az új követelményekhez iga­zítsák szakmai tevékeny­ségüket, érdekeltségi rend­szerüket, kockázatvállaló képességüket. Az elnökség javasolja az országos hatás­körű szerveknek, a tájkör­zeti felár, vagy külön ár- kiegészítés bevezetését. Az elnökség az előterjesz­tést a vitában elhangzottak­kal — beleértve a TOT-nak továbbindító javaslatokat ia — elfogadta. Ehhez kapcsolódott a követ­kező napirend is, amelyben a megyei szolgáltatás fejlő­déséről, helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről volt szó. Élesen vetődött fel a többi iparággal fennálló egyenlőtlen versenyhelyzet, ami a továbblépésben is egy sor bizonytalanságot hordoz. Ezek között említették a régóta alacsonyan „tartott” szolgáltatási díjakat, hiszen a mai, piaci szemléletű gaz­dálkodásban ezek a feltéte­lek nem teszik lehetővé a hatékonyság javítását, de még a szinten tartását sem. Ezt követően az elnökség meghallgatta Fekete Nán­dornak, a KISZÖV elnöké­nek előterjesztését a máso­dik fél év munkatervéről, amelyet a testület elfogadott. Ugyancsak ő tájékoztatta a jelenlévőket a testületi ülé­sek közötti időben tett in­tézkedésekről, az elnökségi határozatok végrehajtásá­ról. ja. A BRG Mechatronikai Vállalat Salgótarjáni Rádiótechnikai Gyárában az idén kezdték el az FM—503 típusú kézi rádió-adóvevő próbagyártását. A hatfrekvenciás korszerű be­rendezést a hazai piacon kívül szovjet exportra készítik. Képünkön Ubrankovics Istvánná és Bartha Mátyásné szerelik a rádiókat. —Rigó— II KISZÖV elnökségének napirendjén A szolgáltató szövetkezetek tevékenysége

Next

/
Thumbnails
Contents