Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚNIUS 26., PÉNTEK ÁRA: 1,80 FT XLIII. ÉVF., 149. SZÁM Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták a költségvetés végrehajtásáról szélé törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. A képviselők először — zárt ülésen — személyi kérdésekben határoztak; a döntéseket már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. A testület ezt követően néma felállással adózott a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök emlékének; az elhunyt képviselő érdemeit az Országgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. A képviselők ezután döntöttek az Országgyűlés ipari bizottságában elhalálozás miatt megüresedett elnöki tisztség betöltéséről: a bizottság elnökévé Juhász Mihályt, a Papíripari Vállalat vezérigazgatóját, képviselőt (Budapest 65. vk.) választották. Ugyancsak határoztak arról, hogy az Országgyűlés állandó bizottságainak létszámát kibővítik. A Nóg- rád megyei képviselők közül a honvédelmi bizottság tagja lett Tőzsér Gáspár, a bátonyterenyei székhelyű választókerület képviselője, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságba pedig beválasztották dr. Miklós Zoltán (Salgótarján városkörnyék) országgyűlési képviselőt. A képviselők határoztak a tanácskozás tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása; 3. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, az OKTH munkájáról. Az elfogadott napirendnek megfelelően Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Medgyessy Péter beszámolója Á Honismereti Hírad emlékszámáról (4. oldal) Korszerű körülmények között tanulnak (5. oldal) Sziráki előzetes (7. oldal) J Gazdasági aktíva Bevezetőben elmondta: a gazdasági helyzet értékelésénél abból célszerű kiindulni, hogy az 1983—84-ben szigorító intézkedések hatására javuló külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlyi folyamatok utólag nem igazolható optimizmushoz vezettek. Visszatekintve, a gazdaságirányítás nem használta ki kellő következetességgel azt a lélegzetvételnyi lehetőséget, amelyet a külső pénzügyi folyamatok kínáltak. Noha 1985-ben a bérkiáramlás fokozódott, az import bővült és kissé a beruházási ráfordítások is emelkedtek, a várt gazdasági élénkülés, a teljesítmények javulása, a szerkezetátalakulási folyamat kibontakozása, nemzetközi versenyképességünk tervezett javulása nem következett be. Külső és belső egyensúlyi helyzetünk újra romlott, konvertibilis valutákban fenálló adósságunk tovább növekedett. A rosszabbodó feltételek ellenére a lakosság fogyasztása összességében 3 százalékkal bővült, de ez társadalmi rétegenként igen eltérően alakult. A népgazdasági beruházások növekedése a tervezett 1,7 százalék helyett elérte a 3 százalékot. Az ismertetett folyamatok egy része 1987. első felében is érvényesült. A különféle forrásokból származó, vállalatoknak nyújtott támogatások tavaly több mint 20 százalékkal haladták meg az 1985. évit, s így összességében annyi támogatást nyújtott a költségvetés, mint amennyi nyereség létrejött a népgazdaságban. Az irányítás szigora az elmúlt évben felemásan érvényesült, nem eléggé kény- szerített alkalmazkodásra. A magyar termékek külpiaci leértékelődése arra mutat, hogy a helyzet felismerése és a sokszor meghirdetett változtatási szándék ellenére a tartós növekedést megalapozó szerkezeti változások túl lassan bontakoznak ki. Mindez összességében igen bonyolult helyzetet teremtett. Az állami költségvetés 1986. évi hiánya 46,9 milliárd forint, valamivel több mint kétszerese az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Az okok röviden a következőkben kereshetők: nem jött létre a termelésben a számított teljesítmény, és ehhez az alacsony teljesítéshez nem sikerült a belső elosztást hozzáigazítani. Felhalmozási célra a költségvetés az előirányzottnál kétmilliárd forinttal nagyobb összeget költött, döntőén a lakásépítés támogatása miatt. A társadalombiztosítási kiadások egymilliárd forinttal, a központi költségvetési szervek kiadásai 900 millió forinttal, a tanácsi támogatások 500 millió forinttal haladták meg a tervezettet. A kormány az elmúlt évben megvizsgálta négy, rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő terület körülményeit — a szénbányászatét, a vaskohászatét, a magasépítő-iparét és a húsiparét —, s döntött a gazdálkodás körülményeinek rendezéséről. Tavaly a korábbinál több mezőgazdasági termelőszövetkezet, az összes gazdaság 10 százaléka volt veszteséges. Veszteségrendezésre, szanálásra az állam 1986-ban több mint 10 milliárd forintot fordított. A továbbiakban arról szólt: választhatunk, hogy vagy az eddigihez hasonlóan, a gazdaság egyes részterületein jelentkező feszültségeket a társadalom egészére terheljük, s ezzel felmentjük a nehézségeket okozókat a feltételekhez való igazodás felelőssége és kényszere alól, vagy megváltozott gazdaságpolitikai magatartással, a gazdaságirányítás megújított eszköz- rendszerének segítségével az adott helyen vállaltatjuk és vállaljuk el a problémákat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján világossá vált, hogy az első utat járva még jelenlegi gazdasági helyzetünk is veszélybe kerülhet. Ezért a kormány, a Központi Bizottság elmúlt év novemberi határozatára építve, fokozottan a második utat szorgalmazza. Fokról fokra kiépíti a szociális garanciákat, az átképzési, az elhelyezkedési támogatást azért, hogy vállalni lehessen egy-egy munkahelyen a foglalkoztatás mérséklését, megszüntetését. Ennek megfelelően a kormány nevében arra kérte az Országgyűlést, támogassa a kormány azon törekvéseit, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly javítása, a belföldi felhasználás mérséklése érdekében a költségvetés hiánya 1987. évben a jóváhagyott 43,8 milliárd forint helyett inkább a 30 milliárd forintot közelítse. Okulva az 1986. évi kormányzati intézkedések néhány kedvezőtlen tapasztalatából, ez évben párhuzamosan vezetjük be a gazdasági teljesítmények növelésére kényszerítő szigorító szabályokat és a különböző ösztönző intézkedéseket. Célunk, még ha kezdetben szerény méretekben is, de a jól dolgozó vállalatok pénzügyi lehetőségeinek bővítése, a hatékonyan gazdálkodó vállalatok fejlesztési lehetőségének és mozgásterének növelése, az export- érdekeltség fokozása. Mindez rövid távon költségve- , tési kiadással, bevétel-elmaradással is járhat, de mégis ezt kell tenni azért, hogy a hatékony területek élénkítésével fokozódjék a jövedelemtermelés és később a költségvetési ráfordítások haszonnal térüljenek meg. E lépések kifejezésre jutattják a kormány szándékait, cselekvési irányvonalát, illeszkednek az irányítás fejlesztésének perspektivikus elképzeléseibe. Márciusban leértékeltük a forintot az export ösztönzése érdekében, és az év kezdetétől az átlagosnál jövedelmezőbben gazdálkodó feldolgozóipari vállalatok részére nyereségadó-kedvezményt vezettünk be. Lehetővé tettük az újonnan beszerzett, korszerű műszaki színvonalat képviselő állóeszközök gyorsított amortizáció-elszámolását, ami ugyancsak az adókedvezmény új formája, s a legjobbaknak ad lehetőséget a technika fejlesztésére. A közeli napokban megjelenő jogszabályok a készletfinanszírozás jelenlegi adminisztratív előírásait is megszüntetik. A változás a vállalati önállóságnak nagyobb teret enged, de nagy (Folytatás a 2. oldalon.) a megyei A ' tanácsi alapítású vállalatok igazgatói, a párt- és szakszervezeti bizottságok titkárai, valamint a vállalati tanácsok elnökei vettek részt azon a gazdasági aktíván, amelyet csütörtökön délután tartottak a megyei tanácson. Havas Ferenc általános elnökhelyettes tájékoztatójában többek között hangoztatta : országunk gazdasági helyzete romlik, mert a vállalatok többsége képtelen eleget tenni a magasabb követelményeknek. Vonatkozik ez a nógrádi gazdálkodó- egységek jelentős részére is. Ezen belül a tanácsi vállalatok jobban állnak, ugyanis a múlt évben 9,4 százalékkal növelték a termelésüket és 6,4 százalékkal a nyereségüket. A nógrádi tanácsi gazdálkodóegységek az idén 6,3 milliárd forint árbevétel elérését tervezik, s tavalyhoz képest 17 százalékkal kívánják emelni gazdasági eredményüket. Az első öt hónapban azonban csak részben váltak valóra a remények, mert négy vállalat veszteséggel zárta az időszakot. A Balassagyarmati Javító és Karbantartó Kisvállalatot szanálják, ám a NOTTÉV is csak 97 százalékos termelést ért el a múlt ev ugyanezen időszakához viszonyítva. Az átlagosnál jobbak az eredményei az Ipoly Bútorgyárnak, az sütőipari vállalatnak, a moziüzemi vállalatnak. A tanácsi vállalatok ösz- szességében 7 ezer embert foglalkoztatnak. Fontos szerepük van abban, hogy javult a kistelepülések kereskedelmi ellátása, szolgáltatása. Elégedettségre azonban A Balassagyarmati Városi Tanács csütörtöki ülésén beszámoltatta munkájáról a két éve alakított számvizsgáló, illetve a művelődési és sportbizottságot. A számvizsgáló bizottság a tanács és a végrehajtó bizottság munkatervének alapul vételével dolgozik, s évente négy alkalommal tart ülést. Munkatervének megfelelően a tanács középtávú és éves terveit, működési költségvetését részletesen megvitatta. Évenként ismétlődő feladatuk a pénzügyi és gazdasági felügyeleti ellenőrzések tapasztalatainak értékelése, az ellenőrzési tervek megvitatása. A művelődési és sport- bizottság munkájában kiemelkedő fontosságú volt az ifjúságvédelmi tevékenység összefogása, s ennek érdekében ifjúsági albizottságot hoztak létre. Több kihelyezett, helyszíni ülést tartottak : megvitatták, hogyan látja el feladatát a művelődési központ az ifjúság nevelésében, tájékozódtak a város iskolai és tömegsportjának helyzetéről. Tegnapi ülésén tárgyalta meg a városi tanács a Ga- mesz — az oktatás területén működő gazdasági szervezet — tevékenységét, s annak további javítása érdekében határozatot fogatanácson nincs ok, mert a termékek minősége elmarad a kívánttól, az olcsóbb cikkek választéka nem elégséges. Okvetlenül -javítani kell az együttműködésen, bátrabban szükséges vállalkozni. A huszonnégy tanácsi vállalat közül tizenötben tértek át az új gazdasági irányítási rendszerre, s nem voltak különösebb zökkenők. A vállalati tanácsok tagjainak 40 százaléka fizikai beosztású. A gazdaszemléletet még tanulniuk kell e testületekben tisztséget betöltőknek, s jobban kell merniük élni a jogokkal. Érthetetlen, miként hagyhatja egy vállalati tanács az igazgató bérét 40 százalékkal növekedni akkor, amikor a dolgozók átlagkeresete csökken ?! Az új vállalkozási formák általában beváltak, de egyike másik helyen visszaélnek a lehetőséggel. A munkaidő- alap védelméért sok még a tennivaló. A feladatok közé tartozik a szelektívebb fejlesztés, a központi programokhoz való csatlakozás, a külső források bátrabb igénybevétele. Fokozni kell a kooperációt, s fel kell készülni szakmailag az új adórendszerre. Az aktíván felszólalt Béres István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőhelyettese, aki rámutatott: a KB tavaly novemberi határozatában megfogalmazott feladatok nem tükröződnek vissza a vállalatok eredményeiben. Magasabb sebességfokozatra kell kapcsolni, meg kell újítani gazdaságpolitikánkat! Ehhez kapcsolódóan feladatra orientáltabb, demokratikusabb munkastílust szükséges kialakítani a pártban is. dott el. A városi vezető ügyész előterjesztésében került napirendre Balassagyarmat törvényességi helyzete. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a városban az elmúlt időszakban a törvényesség erősödött, az állami, társadalmi és gazdálkodó szervek a törvényes rend biztosítása érdekében jelentős erőfeszítéseket tettek. A törvényesség további szilárdítása azonban csak úgy lehetséges, ha minden szerv és minden állampolgár, feladatkörében eljárva, megtartja és megtartatja a törvényes rendelkezéseket. A beszámolókat követően a városi tanács — többek mellett — tanácsrendeletet alkotott a városképileg je- _ lentős utcák védelméről. ☆ Ugyancsak tegnap tartotta ülését a Mátraterenyei * Nagyközségi Tanács. Most először tárgyalta a testület önálló napirendként átfogóan a nagyközség környezet- és természetvédelmi helyzetét. Az elmúlt évek során Mát- raterenyén e területen számottevő eredmények születtek, azonban mindezek mellett igen jelentős feladatok és tennivalók maradtak, amiket több határozati pontban foglalt ''össze ülésén a nagyközségi tanács. Medgyessy Péter pénzügyminiszter az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról adott számot az Országgyűlésnek. Napirenden a tanácsi bizottságok munkája
