Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-24 / 147. szám

SALGÓTARJÁN A VÁROSUNK

A sulibuli középiskolás-vetélkedő városi döntőjét a TIN- napok nyitányaként rendezték meg. A közgazdasági szakközépiskola csapata a Kemerovo-Iakótelep makettjét készíti képünkön

Tények,

tervek,

elképzelések

Fiatalok

a

városért

Ebbe a címbe sok minden belefér. Példásan tanulni, jó munkával kitűnni az esztergagép és a tervezőasztal mellett, védeni környezetünk tisztaságát, gyarapítani és gazdagítani életünket. Salgótarján városi KISZ-bizottság első titkárával Kissné Karakasev Annával próbáljuk ezt a szép, de túl általános mondatot l^onkrétabbá csiszolni.

— Eddig sem voltunk ren- dezvénycentrikusak, nem gondolkodunk rendezvények tömegében, de amit eltervezünk azt jól, gondosan előkészítve és lebonyolítva akarjuk megcsinálni. Középiskolás fiataloknak in. dítottuk a „sulibuli” rendezvénysorozatot. ötletes figyelemfelhívó plakátjaikkal mindenhol lehetett találkozni a városban. A versenyek iskolák között zajlottak. Helytörténeti és várostörténeti ismeretekből adtak számot a gyerekek. Vesztesek nem voltak. Sok szép és értékes tárgyjutalom talált gazdára. A fődíj egyhetes nemzetközi ifjúsági táborban való részvétel az NDK-ban, július 3-tól 10-ig. Jövőre is szeretnénk megrendezni a „sulibulit”. Tervünk az, hogy nemzetközivé tesszük a játékot: csehszlovák és NDK-beli diákokat is szeretnénk bevonni a versengésbe.

Május 23. és 31. között zajlottak Salgótarjánban a tarjáni ifjúsági napok rendezvényei. Hasonlót már eddig is szerveztek, de ez volt eddig a legsokszínűbb és a legtartalmasabb. A fiatalok minden rétegét hívták és várták a programokra. Neves előadókat sikerült megnyerniük a fórumokra, amelyeken a sport-, a gazdasági és a politikai élet kérdései kerültek terítékre. Rendeztek termékbemutatót és kirakóvásárt, bütyköldét és beatkoncertet is.

— Sokan, de nem elegen jutnak el az egri diáknapokra, ahol rendszeresen jól szerepelnek a nógrádi amatőr együttesek. A tarjáni napok programjában az ő csoportjuk is ízelítőt adhatott műsorából. Véleményem szerint az egész egyhetes rendezvénysorozat jól sikerült. Talán a fórumokon való részvétel volt kisebb a vártnál. De akik ott voltak, elégedetten állhatták föl székükből, mert neves előadóktól kaphattak tartalmas válaszokat kérdéseikre. S ami szintén fontos, a tarjáni ifjúsági napok kapcsán: ez a városi KISZ és a József Attila Művelődési Központ közös rendezvénye volt. Jövőre is szeretnénk velük együtt dolgozni, s ha lehet ezt a munkakapcsó- latot még jobban szélesíteni.

Az értelmiségi fiatalok számára alkalmat teremtünk a közös vitákra, beszélgetésekre, szakmai tapasztalatcserére azzal, hogy szeptembertől a TIT-szer- vezettel beindítjuk az értelmiségi klubot. Nem csak a pályán ismert előadókat kérnénk fel, hanem elsősorban olyan fiatal szakembereket, akik itt a város vagy a megye üzemeiben érnek el kiváló munkájukkal elismerést. Tervezzük, hogy idegen nyelvet szeretőknek és ismerőknek is biztosítunk egy „sarkot” ebben a klubban. Szeretnénk bevonni középiskolásokat is az értelmiségi klyib munkájába. Itt „első kézből” ismerkedhetnének meg egyes értelmiségi pályák örömeivel, gondjaival, különböző oktatási intézmények életével, segítséget kaphatnának pályaválasztásukhoz. Ezek természetesen csak elképzelések a klub programjáról, a végleges az lesz, amelyet majd a tagság kialakít magának.

— Mit tehetnek a fiatalok a város szépítésében, gyarapításában, értékeinek megóvásában?

— Főleg a munkahelyeken és az iskolai KlSZ-szerve- zetekben végezhetnek környezetszépítő társadalmi munkát, — feleli Kissné Karakasev Anna. — Még csak tervekben szerepel, de nincs messze a megvalósítás: a tóstrandi szabadidő- központ kialakítása. Ebben a munkában fogunk részt venni sok-sok társadalmi munkával, önkéntes felajánlással. .

— Ha már a felajánlásról beszélünk, a kórházi KISZ-es fiataloknak van egy kezdeményezése. Szólna erről?

— Telefontanácsadó-szol- gálatot szervezünk. Orvos, pszichológus adna választ a telefonon hozzá fordulóknak. De aki levélben kér segítséget tőlük, annak is szívesen válaszolnak. Szeptembertől heti egy alkalommal 15 órától 16.30-ig „élne" a tanácsadó-szolgálat vonala. Szintén egészség- ügyi gondon próbálunk segíteni egy rákszűrő busz kialakításával. Orvosi műszerekkel való fölszerelése kétmillió forintba kerül. Vállalatok, üzemek, szocialista brigádok, KISZ-szervezetek felajánlásaiból is gyűlik a pénz.

Módosítások a rendezési tervben

Több helyen megszűnt az építési tilalom

Lakótelepi hét vége Kemerovón

Az idén a Kemerovo-lakó- telepi napoknak különös jelentőséget adott, hogy ebben az évben húszéves Salgótarján és Kemerovo testvérvárosi kapcsolata. Május utolsó hét végéjén a megnyitáson ott volt Viktor Grigor- jevics Panaszenko, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének másodtitkára is. 0 nyitotta meg a lakótelepen n Szovjetunió népviseletét bemutató kiállítást, majd békefórumon találkozott az érdeklődőkkel.

Ünnepélyesen kezdődött a Kemerovo-lakótelepi napok rendezvénysorozata másnap, május 30-án. szombaton is. amikor a társadalmi munkában készült új iskolai és lakótelepi sportpályát avatták. Majd egész nap nagy érdeklődés kísérte a különböző ügyességi versenyeket, vetélkedőket. A Kemerovo-lakótelepi napok ismét bizonyította. hogy ezek az események megmozgatják az itt élőket, s színesítik tavasz utolján a lakótelepi hét végéket.

Legutóbbi ülésén a Salgótarjáni Városi Tanács felülvizsgálta és módosította a város általános rendezési tervét.

— Mi tette szükségessé a módosítást? — Ezt kérdeztük Arató Györgytől, a város főépítészétől.

— A közel fél évtizede érvényben levő általános rendezési terv jól szolgálta célját. megfelelő keretet adott a városépítési elképzeléseknek, de az eltelt évek változásai. s az időközben megjelent jogszabályok szükségessé tették a felülvizsgálatot. A módosítás indoka volt az is. hogy időközben hat részletes rendezési terv készült, és az új országos építésügyi . szabályzatnak megfelelő övezeti besorolást kellett készíteni.

— Az új építésügyi szabályzat szerint kellett az építési tilalommal terhelt területeket is átértékelni. A módosítás erre is vonatkozik?

— Igen. A magánerős lakásépítés elősegítése érdekében Somoskőújfalun, Pintértelepen, Zagyvapálfalván és Baglyasalján oldottuk fel több helyen az építési tilalmat.

— Melyek ezek az építési tilalom alól jelszabadított területek?

— Somoskőújfalun az Ifjúsági—Székely—Móra út közötti tömb. ahol eddig közpark kijelölése miatt körülbelül húsz, túlnyomórészt beépített családi házas ingatlan állt építési tilalom alatt. Ugyancsak Somoskőújfalun a volt tsz-major területe szabadult fel. ahol eddig az időközben megszűnt víznyerőhely védterülete miatt volt építési tilalom. Pintértelepen a 8280—8292. helyrajzi számú ingatlanokon szűnt meg a tilalom. Zagyvapálfalván. a Batsányi út— Tarján-patak—MÁV-terület által határolt részen állt fenn építési tilalom zöldterület, illetve sportpályák kialakítása céljából, s most itt is megszüntettük a tilalmat. Baglyasalján pedig a Furák Teréz köz és a belterület közötti teleksoron, valamint az általános iskola feletti nyolc teleknél szűnt meg az építési tilalom.

— Született-e új rendelkezés a környezetvédelemre vonatkozóan?

— Az általános rendezési tervben a környezet védelmére vonatkozó előírásod között igen fontos új rendelkezés, hogy a környezetét károsító, zavaró hatású kisipari műhelyekre lakóterületen telephelyengedély nem adható.

Hat övezet a városban

Tudnivalók a házadóról

A városi tanács közelmúltban megalkotott ház- adórendelete lényegében csak arra szorítkozik, hogy különböző övezetekre osztja a város területét a házadó növelése vagy csökkentése céljából. Ám mielőtt ezeket az övezeti besorolásokat ismertetnénk, idézzünk fel néhány alapvető rendelkezést a már említett alap- jogszabályokból.

Adóköteles a magánszemélyek tulajdonában álló lakás. Mentes viszont a házadó alól: az egy- és kétlakásos épületben a 100 négyzetméternél, az ennél többlakásos épületben a 80 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű lakás. Az ennél nagyobb lakások, amelyeket 1986. december 31-ig kiadott engedéllyel vettek használatba, az előzőleg érvényes szabályok szerint házadómentesek — általában 25 évig —míg ha ezekre a lakásokra ez év január 1. után adták ki az engedélyt, tíz évig élveznek adómentességet. Nincs azonban adómentesség akkor, ha n lakások alapterülete a 200, illetve a 180 négyzetmétert meghaladja.

Az éves alapadó mértékét a városokban a jogszabály a következőkben határozza meg: az egy- és kétlakásos épületben levő lakás 100 négyzetmétert, a többlakásos épületben a 80 négyzet- métert meghaladó területrész után:

— ha a területrész 40 négyzetméternél nem nagyobb, úgy négyzet- méterenként 80 forintot,

— ha a területrész 40— 100 négyzetméter között van, úgy évi 3200 forint és minden 40 feletti négyzetméter után négyzetméterenként 120 forintot,

— ha a területrész 100 négyzetméternél nagyobb, úgy évi 10 400 forintot és minden 100-on túli négyzetméter után 180 forintot kell fizetni.

E rövid jogszabály-ismertető után Tőzsér Zoltántól, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetőjétől arra kértünk választ, hogy az alapadóhoz képest, milyen

Üj rendeletet alkotott tavaly a házadóról az Elnöki Tanács: az 1986. évi 25. számú törvényerejű rendelet végrehajtására ezt követően született meg a pénzügyminiszter 35 1986. (X. 2.) PM számú rendelete. Ezeknek az alapjogszabályoknak az előírásai alapján készítette el tanácsrendeletét a Salgótarjáni Városi Tanács. A házadórendelet célja, hogy a lakosság adózása tükrözze a vagyongyarapodásban, illetve a vagyon- felhalmozódásban kifejeződő jövedelemkülönbségeket. A házadó megállapítása érdekében a városi tanács elsősorban is elrendelte az általános adóbevallási kötelezettséget, amit a bevallási felhívás átvételét követő harminc napon belül kell teljesíteni.

változások vannak a salgótarjáni tanács házadórendeletében.

— Az alaprendelet adta lehetőség alapján egyes övezetekben 10—25 százalékkal emeltük, másokban 10—50 százalékkal csökkentettük a házadó mértékét az alapadóhoz viszonyítva. Nagyobb a házadó a zöldövezetekben, a városközpontban, ott ahol a közművesítettség magasabb fokú, ahol korszerű úthálózat van, s ahol jók a közlekedési viszonyok.

A város területét a tanácsrendelet hat övezetbe sorolta. Az alapadó szerinti övezeten kívül három övezetben 10—50 százalékkal csökken a házadó, míg két övezetben 10 és 25 százalékkal nagyobb az alapadónál.

ötven százalékkal csökkentett mértékű házadóövezetbe tartozik: Kotyháza, Nyárjaspuszta, Kormospuszta, Somlyóbánya-telep, Fel- ső-Ponyipuszta, Dugdelpusz" ta, Rónafalu, Rónabánya, Szilváskő, Salgóbánya és Eresztvény belterülete.

Huszonöt százalékkal csökkentett házádóövezetbe tartozik: Somoskő városrész belterülete.

Tíz százalékkal csökkentett házadóövezetbe tartozik: Somoskőújfalu, Zagyvaróna és Baglyasaljának az

aluljárótól nyugatra eső területe.

Az alapadönál tíz száza- tékkal magasabb mértékű házadót kell fizetni: a

Beszterce-, a Béke-, a Ke- merovo-lakótelepen és a Gorkij-lakótelepnek a Budapesti út és Hősök útja 11. által határolt területén, s a Budapesti út 38. számtól északra levő lakások után.

Az alapadónál huszonöt százalékkal magasabb mértékű házadót kell fizetni a városközpontban, ami a tanácsrendelet szerint az alábbiakat foglalja magában: Bányász Művelődési Házig, illetve a Bajcsy út 47-ig terjedő rész, a Kun Béla, Kővár, Korvin Ottó, Alkotmány, Dimitrov, Gizella út, a Móricz úton a 31., illetve 34. házszámig, a Schönherz út a 13-ig, illetve 32-ig, a Napsugár-lakótelep, a Mikszáth, Zrínyi út, a Salgó- kapu, Marx—Engels út 1 — 17-ig, a Pécskő-dombi lakótelep. a Rokkanttelep, a Munkás út 5—8. és az Úttörők útja 1—35. által határolt terület.

Az előzőekben nem említett területeken házadóként az alapadót kell fizetni. Ilyenek például az acélgyár feletti terület, az Idegér, a város déli része, a Csizmadia-, az Eperjes-telep.

A felsoroltakon kívül 10— 15 százalékkal emelt mértékű házadó állapítható meg a lakás értékére, a kivitelezés módjára, anyagára. komfortfokozatára tekintettel — az építési hatóság javaslatára egyedi elbírálás után. Ugyanezek miatt és a közművesítettség alacsony fokára tekintettel 10—40 százalékkal csökkenthető a házadó — a tulajdonos kérelmére egyedi elbírálás után.

☆

A házadó mértékének megállapításához szükséges kérdőíveket a városi tanács adócsoportja 11 ezer 640 lakástulajdonosnak küldte ki, s június első feléig ezeknek közel a fele érkezett visz- sza. A gyors feldolgozás érdekében a kitöltött kérdőíveket június 30-ig kell visszaküldeni.

Nagy úr a feledékeny- ség. Nevezhetjük szórakozottságnak, figyelmetlenségnek, hanyagságnak is. Oda a pénztárcánk, a kulcscsomónk, az öreg esernyőnk, vagy éppen az annyira megszokott, megszeretett táskánk, szemüvegünk. Ez a felsorolás még korántsem teljes, lehetne hosszan folytatni a listát. Fele- dékenységünk nem válogat. Utolér bennünket a buszon, vonaton, moziban, könyvtárban, parkban, játszótéren, színházban egyaránt. Amikor megtörténik a baj bánkódunk, bosszankodunk és reménykedünk. Hirdetést adunk fel az újságban, gyakran magas jutalmat ígérve a becsületes megtalálónak.

— Ez lenne az egyetlen megoldás? — érdeklődöm a városi tanácson Holecz Józsefné dr., az igazgatási osztály csoportvezetőjétől.

— Természetesen joga van hirdetni bárkinek, bízni a megtaláló becsületességében, jutalmat ígérni, de nem hinném, hogy ez a legbiztonságosabb és célravezetőbb.

Találtam,

elveszett...

Hozzánk évente 25—30 alkalommal hoznak be valamilyen elhagyott tárgyat, s legalább eny- nyiszer, de inkább többször érdeklődnek a szenvedő felek, akik elveszítettek valamit. Gyakran megtörténik — természetesen alapos körülírás után —, hogy a letétbe helyezett tárgyak között megtalálja valaki a sajátját. Ilyenkor természetesen kiadjuk azt jogos tulajdonosának. Általában 3 évig őrizzük a talált tárgyakat, bizonyos esetekben, amikor a volt tulajdonos nem jelentkezik, a megtalálók is igényt tarthatnak azokra, természetesen ennek feltételeit szigorú jogi szabályok biztosítják.

— Sok, vagy kevés az említett 25—30 évenkénti eset?

— Kevés! Ennél jóval többször hagyjuk el személyi tárgyainkat. Nem is az a probléma, hogy kevés a becsületes ember, inkább az, hogy nem sokan tudják: minden tanácson, városin és községin egyaránt van „talált tárgyak osztálya”. Ha elhagyott holmira lelnek, akkor azt a találás helye szerint illetékes tanácsi igazgatási osztályára kell leadni, ahol jegyzőkönyvbe írják és átveszik a talált tárgyat. Tehát, ha valaki elveszít valamit, érdemes érdeklődnie a helyi tanácson, hátha megleli a végleg elveszettnek hitt holmiját. S hogy működik ez a „gépezet”, arra csak egy példa: kaptunk egy csomagot a siófoki tanács igazgatási osztályától. A csomagban női táska volt, benne pénztárca, aranygyűrű. Salgótarjáni tulajdonosa valahol a Balaton partján hagyhatta el. Rengeteg álmatlan éjszakájába kerülhetett, hogy tudja igazolni, övé a megkerült táska. Itt a nyár, megnövekedett az idegenforgalom, ha mi kerülünk-ilyen helyzetbe, mint a siófokiak. természetesen mi is így járunk el, ez a kötelességünk.

—szgys—