Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-24 / 147. szám
1987. június 24., SZERDA NOGRAD 3 szakot unkásképzés helyzete ? Mit kell tudni róla? Küszöbön a személyi jövedelemadó Beszélgetés Farkas Sándorné dr-ral, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjével Az időszerű témák közül is kevés foglalkoztatja oly élénken a közvéleményt, mint & bevezetés küszöbén álló személyi jövedelemadó. Érthető, hiszen valamilyen formában mindenki pénztárcáját érinti a jelenleg az előkészítés stádiumában lévő adóforma. Még nem került fel a pont az i-re, nincs végső döntés. Az állampolgárokat érintő új adőforma azonban mind jobban körvonalazódik, sok kérdést tekintve határozott elképzelések vannak. Ezekről beszélgetünk most Farkas Sándorné dr-ral, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjével. A népi ellenőrök vizsgálták Milyen a Két népi ellenőrzési bizottság ,is tanácskozott kedden megyénkben: Salgótarjánban és Balassagyarmaton egyaránt a szakmunkásképzés, a továbbképzés, az utánpótlás nevelésének helyzetét és feladatait vitatták meg. 'Arra voltak kíváncsiak a népi ellenőrök, hogy miiként változott az elmúlt két esztendőben a képzés tárgyi és személyi feltétele, a nevelő- oktató munka színvonala, s hogyan valósul meg a munkaerő-gazdálkodás és az iskolai képzés összhangja. A nagy tömegben keletkező poliészter hulladékok környezetkímélő megsemmisítéséhez fejlesztett ki korszerű berendezést a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat, a Budaplast Műanyag- ipari Vállalattal és a Flext- herm Pjt-vel közösen. Az országban évente többszáz tonnányi műanyag hulladék elhelyezése okoz gondot; a műanyagokba épített, erősítésre szolgáló üvegszálak és a műanyag szétválasztására szintén nem volt eddig megfelelő műszaki megoldás. Az új megsemmisítő berenVilnyuszban. Lettország fővárosában a Neris folyó magas partja mentén különös formájú 16 emeletes házak sora emelkedik. Ezek a házak plasztikusak, köny- nyűek, tágasak. A legmagasabb szovjet kitüntetésekkel többszörösen díjazott lett építészek fantáziájának élet- rekelésében a monolit építési módszer segített. A mo- no’o építési módszer segitJó ütemben haladnak a nyári idénymunkákkal az Örhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben. Ezekben a napokban több száz dolgozó serényA salgótarjáni fölmérés egyebek Között megállapította, hogy a szakmunkásképzés intézményi struktúrája nem alkalmazkodik megfelelőképpen az igényekhez. Egyfajta ,,beszűkülés” érzékelhető, ami bizonyos szakmákban túlképzéshez, illetve hiányszakmák kialakulásához vezethet. A megye- székhely népi ellenőrei egy tervszerűbb, előrelátóbb és összehangoltabb tervező- munkát sürgetnek a helyzet javítására. Balassagyarmaton hét üzemben, intézményben tedezés fűtésre felhasználható meleg vizet termel, a tüzelés illóanyagait speciális ütó- égetővel ártalmatlanítja, a visszamaradó üvegszálak pedig alkalmasak az újrahasznosításra. A prototípusberendezés elkészült és sikeresen használják a Budaplast egyik vidéki telephelyén. Több hazai vállalat már érdeklődött a műanyaghulladék-megsemmisítő működésének tapasztalatairól. A Prometheus a beérkező megrendelések alapján kezdi meg a környezetvédelmi berendezés gyártását. ségével a házakat mintegy ..kiöntik” betonból egy megadott fonna alapján. Ennek a módszernek az alkalmazását az építőiparban egész Lettország területén az újonnan létrehozott „Monolitasz” egyesülés fogja széles körben elterjeszteni. Az új egyesülésben tudósok, tervezők, konstruktőrök, építészek is dolgoznak. kedik a különféle növény- termesztési feladatok elvégzésében A földeken kapálják a cukorrépát, vegy- szereznek. silóznak, bekintették át az elmúlt két év tapasztalatait, összegezve, megállapította a testület, hogy a szakmunkásképzésben érdekelt intézmények csaknem mindent megtesznek a fejlesztés érdekében, ám ez nem hozott lényeges sikereket. A kritikus hangvételű értékelés javaslatokat, ajánlásokat tett a vizsgált gazdálkodó egységeknek, intézményeknek. Az említett napirendeken kívül, a népi ellenőrzési bizottságok egyéb, szervezeti kérdéseket is tárgyaltak. Az ÉMÁSZ-ná! Karbantartás az oszlopokon Megyénk lakosságának megközelítő leg. az egyharma- dát érintette az a nagyszabású karbantartás, amelyet az ÉMÁSZ szakemberei végeztek el a második negyedévben, a középfeszültségű (20 kV) hálózaton. Háromévente valamennyi vezetéket és állomást felülvizsgálnak, A héten befejeződő tevékenység az említett vonalon szolgálja az üzemzavar-megelőzést. A vállalat a munkálatok megkezdése előtt értesítette az érintett körzetek lakóit. A néhány órás üzemszünet alatt kicserélték a törött szigetelőket, beállították az oszlopkapcsolókat, beszabályozták az úgynevezett oltócsöveket. A három hónap alatt több mint száz dolgozójuk vett részt a feladatokban — adott esetben két- három kirendeltségről is —, hogy az 5 millió forint értékű fenntartással mielőbb végezzenek. A hét hátralévő részében Hétság és Parassa- puszta térségében fejezik be a tervszerű, megelőző karbantartást. takarítják a lucernát. A gépműhelyben pedig az aratás előtti szemlére készítik fel a kombájnokat és a szállítójárműveket. • Mi indokolja a szemé' lyi jövedelemadó bevezetését? — A cél az, hogy a munkabér ugyanannyiba kerüljön, a jövedelmeket ugyanannyi adó terhelje a vállalatoknál, a szövetkezeteknél és a magánszférában. Alkalmas eszköz lehet a személyi jövedelemadó arra is, hogy lényegesen csökkentse a keresetszabályozás fejlődést fékező hatásai.t. S természetesen arról is szó van, hogy a közteherviselés az állampolgárok összes jövedelmihez igazodjon, ezáltal igazságosabb legyen, mint jelenleg. — Várhatóan jövő év elején vezetik be a személyi jövedelemadót. Hogyan érinti majd jövedelmünket? — Az alapelvek többi közt azt is rögzítik, hogy a bevezetés évében nem csökkenhet a nettó kereset. A gazdálkodók már most számolják, mennyi ez dolgozónként. A tanácsi szerveknél is megtörtént a számítás: valamennyi dolgozónak megállapították az alapbérét, s a munkaviszonnyal összefüggő pótlékokat, valamint azt, hogy a nettó kereset milyen adósávokba sorolható, tehát mennyi jövedelemadót kell majd fizetnie. Azaz, mennyi az az összeg, amelyet jelenlegi béréhez hozzá kell tenni, hogy jövőre nettó keresete ne csökkenjen. Ez a bérbruttósítás. A számítást egyébként a december 31-i állapotnak megfelelően még egyszer el kell majd végezni. • Mi a forrása a bér- bruttósításnak? — A vállalatoknál a megszűnő béradó, illetve a csökkenő kereseti adó. A költségvetési szerveknél, a közüzemi vállalatoknál a bruttósításhoz szükséges összeget a központi költség- vetés fedezi. A bérbruttósításnál rendkívül fontos a precizitás. Tanácsos, hogy e munkánál nagyon figyeljenek oda mindazok, akiknek jelenleg a bérezésnél szavuk van. • Tehát minden egyes ke" reső állampolgár adót fizet majd? — Meghatározott jövedelem felett, igen. A mostani elképzelések szerint évi 40—50 ezer forintig terjed az adómentes sáv, a bérből és fizetésből élők számára ezt még egy 12 ezer forintos adómentes sáv egészíti ki, melyet az adózandó jövedelem legfelső sávjából vonnak majd le. Az adómentes sávon felül várhatóan húsz százalékkal kezdődik majd a sávonkénti adókulcs, s ötszázalékos léptékekkel emelkedik 30— 50 ezer forintos jövedelem- sávonként. Az adókulcs mindig csak arra a jövedelemre vonatkozik, amely a hozzátartozó jövedelem- sávba került, s nem az egész jövedelemre! • Hogyan fizetjük majd a személyi jövedelemadót? — A munkahelyek havonta, illetve esetenként adóelőleget vonnak Je, melyet az adóhivatalnak utalnak át. Az adóhivatal évente egyszer tájékoztatja az állampolgárt, ha különbség mutatkozik az adóelőleg és a tényleges adókötelezettsége között. Ha az állampolgár túlfizetett, visszautalja számára a többletet, ha tartozása van, azt az összeg nagyságától függően 6—24 hónap alatt ki keli egyenlítenie. • Milyen reagálásokat válthat ki az új adó a munkáltatókból? — A rendszer nem engedi meg olyan emberek, „vatta” dolgozók tartását, akiket csak azért foglalkoztattak csekély bérért, hogy másokat jobban meg tudjanak fizetni. A vállalatok rákényszerülnek, hogy valóban hathatós intézkedéseket tegyenek a munkaerő hatékony foglalkoztatására. Számítani lehet arra is, hogy a vállalatok jobban meggondolják majd a külsők foglalkoztatását, hiszen főmunkaviszonyban is ki tudják majd fizetni azt a bért, melyet eddig a kemény adóterhek miatt nem voltak képesek, vagy költségként számoltak el a vgmk-nak. A főmunkaidő becsületét fogja tehát növelni, ha az adózás következtében a kiegészítő jövedelmek egy része átvándorol a főmunkaviszonyba. • Hogyan érintik a várható változások a nyugdíjasokat? — Maga a nypgdij ü kulcsos jövedelem, tehát nem adózik, akármennyi is. Ha azonban a nyugdíjas emellett kereső foglalkozást űz, akkor az abból származó jövedelme már adóköteles, méghozzá abban a sávban, amelyben a nyugdíjával összevonva kerül. A 12 ezer forintos adómentes rész a dolgozó nyugdíjasokat is megilleti, ugyanúgy, mint a többi bérből és fizetésből élőt. Miután a nyugdíjasok kiegészítő jövedelmét is fel kell bruttósítani, a vállalatok nyilvánvalóan csak a tényleges szükségletek szerint, az ésszerűség határáig foglalkoztatnak majd nyugdíjasokat. • Lehet-e, s milyen költségeket lehet az adóalapból leszámítani? — Az új adórendszer lényeges követelménye, hogy egységes legyen, tehát igen kevés kivételt tűrjön meg. A kedvezmények szűk köre azonban nem idegen tőle. így jelenlegi ismereteink szerint preferált lesz a műszaki alkotások, találmányok, újítások, a kiemelkedő művészeti alkotások köre, ezek részben mentességet élveznek, részben az elért árbevételből 20—50 százaléknyi költségbeszámítással csökkenthető az adóalap. A mezőgazdasági kistermelők várhatóan évi 400 ezer forintos árbevételig nem fizetnek személyi jövedelemadót, s levonható az adóalapból a lakásszerzéshez kapcsolódó költségek egy meghatározott része is. Az általános elv azt mondja ki, hogy a keresettől nem függő juttatások, mint a családi pótlék, a gyes, a különféle segélyek adómentesek, míg a keresettől függők, a táppénz is adófizetési kötelezettség alá esik. • A progresszív adózás bizonyos mértékben nível" lálja a nettó kereseteket, ami teljesítmény-visszatartó hatással is járhat... — A főmunkaviszony mellett más kereső tevékenységet is folytatók .esetében 300 ezer forintot meghaladó éves jövedelem esetében már bizonyára felmerül a megéri—nem éri meg? kérdése. Komoly teljesítmény-visszatartásra véleményem szerint csak a 600 ezer forintot meghaladó éves jövedelemmel rendelkezőknél lehet számítani, hiszen a 600 ezer forinton felüli jövedelmeket már 60 százalékos adókulcs terheli majd. • Jövedelemhez jutunk a takarékbetétek, kötvény ek után is. Ezek is adókötelesek lesznek? — Igen. Miután azonban a megtakarítási kedvet senki nem akarja csökkenteni, nem tervezik jelenleg ezeknek a jövedelmeknek a többivel való összevonását. Ismereteink szerint a betétek, kötvények célrészjegyek kamatai után lineáris, 10—20 százalékos adót kell majd fizetni, melyet a ki- fizetőhelyek vonnak le, s utalnak át az adóhatóságnak. Szó van a kamatlábak felemeléséről, illetve a kötvények, osztalékok felső határának megszüntetéséről is, • Igaz-e az, hogy a második gazdaságban, illetve a magánszférában dolgozók jövedelmét jelentősen megnyirbálja majd a személyi jövedelemadó? — Ma a különféle kisvállalkozásokban dolgozók társasági adót, különadót, értéktöbbletadót, bruttó jövedelemadót fizetnek. E?,ek a tervek szerint megszűnnek. helyükbe lép a vállalkozói adó, amely az egyéni és társas vállalkozások bruttó bevételeit terheli. A főmunkaviszony mellett másodállást vállalók ugyanúgy az összevont jövedelem alapján fizetnek adót, mint mindenki más. Hogy a másodállásból szerzett jövedelemnél a dolgozó milyen emelést tud elérni az adózásra tekintettel, azt a piac fogja eldönteni, ezekre a jövedelmekre ugyanis nem vonatkozik a felbruttósítási kötelezettség. Nem célja ugyan az adónak, véleményem szerint azonban arra is lehet számítani, hogy a főmunkaviszony mellett kereső foglalkozást űzők esetenként a főmunkaviszony megtakarítását veszik fontolóra. • Az új adózási rendszer működtetése megfelelő apparátust igényel. Hol tart a szervezeti keretek kialakulása? — Július elején megalakul az országos és a megyei új adószervezet. A megyékben az Adófelügyelőség látja majd el az adóztatás elsőfokú, az Adó_ és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága a másodfokú feladatait. Szendi Márta A hugyagi határban Juhász János a nap- raforgósorköz művelését végzi. Az idén háromszáz hektáros területről vágják a silót. Csendes József és társai a CLAAS-kombájnokat készítik fel az aratásra. A Patvarc melletti tizennyolc hektáros burgonyaföld vegyszerezésén Cservenák János dolgozik. —Rigó Tibor képriportja— Hűanyag hulladék-megsemmisítő berendezés Lakóházak monolit betonból
