Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-24 / 147. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. . MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.00: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8 20: Eco-mix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Nóták 8.47: Beszélni nehéz 10.05: Vár egy új világ. . . 10-35: Serly Tibor zongoramuzsikájából 10.50: Saint-Säens— Scherpenzeel féld.: Az álilatok farsangja 11.25: Neményi Lili operett- felvételeiből 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.05: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsoirismertetés 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Kapaszkodó 16.05: MR 10—14. Országos úttörő-olimpia — Kecskeméten 17-00: Olvastam valahol1 17.20: Filmzene 17.30: Bizet: Az arles-i lány. I. szvit 17.50: Szép ez is! 18.02: Fónagy Zoltán: Tegnapi önismeret 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19*15: Rendezte: Török Tamás 20.02: Mi a titka? Maria Cebotari művészete 20.50: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 21.30: Prizma 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Bach: Motetta BWV. 226. „Der Geist hilft unsrer Sehwacheit auf” 22.42: Az egészség világa — a világ egészsége 22.57: Évszázadok mesterművei 23.50: Nicolaá: Templomi ünnepi nyitány 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8-50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Fűvósszólók 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Postabontás 12.58: Műsorismertetés 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Gólok, méterek, történetek 14.55: Világos nyit és e2-ről az e4-re lép. 15.05: Diákfoci 15.15: Pihenőidő 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tip-top parádé 19.05: Színész vagyok, énekelek 20.00: Albumajánlat 21.05: Meggyűrüztek! 22.16: Népdalkörök pódiuma 22.41: Jose Feliciano énekel 23.20: A mai dzsessz 24.CO: Virágénekek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Feldolgozóipari fejlesztések Borsodban — Az önálló Qualitálban — Talajja-* vitás Nógrádban.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. — 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak SZÜNIDEI MATINÉ 9.05: Kicsi a bors. . . 2. rész. (ism.) 9.25: Cigánykerék 9.50: A varieté világa. NDK-tévéfilmsorozat. VII 5. rész. 10.50: Stúdió, ’87. (Ism.) 11.50: Képújság .16.25: Hírek 16.30: Az én Japánom 17.10: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.15: A nyelv világa 17.55: Kötődések 18.35: Képújság 18.40: Reklám 18.50: Cim-cim 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Senki többet? Harmadszor! 21.05: Férfi és nő Karinthy Frigyes-est, a szerző születésének 100. évfordulójára 22.15: Unokáink is látni fogják —, de hogy látja ön? 23.00: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 15.20: Képújság XVII. VESZPRÉMI TÉVETALALKOZÖ 15.25: Szendi Gábor és Molnár György: örök­kön örökké. Tévéfilm. (Ism.) 16.35: Zenés Tv-színház Jacobi Viktor: Leányvásár. (Ism.) 18.15: Örkény István—Nemes- kürthy István: Holtak hallgatása. (Ism.) 19.25: Tévétorna 19.30: Unser Bildschirm 19.50: Figurák 20.00: Budapesti körzeti stúdió 21.00: Betűreklám 21.05: Híradó, 2. 21.20: Szerelem és küldetés. Szovjet—jugoszláv film 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.58: Hírek 9.00: Iskolatévé 9.25: Daloló számítógép. 9.55: Vörös és fekete. (Ism.) 11.30: Távlatok, magazin, ism. 12.10: A rendőrség naplójából, ism. 12.15: Hírek 16.2b: Hírek 16.25: Tudomány és technika. Magazin 17.05: Iskolatévé 17.25: A Libuwsa-rádió­állomás, dokumentum- műsor 17.55: A szocializmus világa, magazin 18.20: Esti mese 18.30: Azimut 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.15: Vörös és fekete, 2. rész 21.40: Üj világok, angol természetfilm 22.35: A nemzetközi dal­fesztivál Rostockban 23.25: Hírek 2. MŰSOR: 16.00: Hírek 16.05: Napocska 16.30: Incheba, ’87 17.10: A Fakuty-csapat. Angol tévéfilm gyerekeknek 18.30: Német nyelv gyerekek­nek, 19. lecke. (Ism.) 18.55: A rendőrség naplójából 19.00: Tévétoma 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Nincs pereskedés, filmsorozat 20.40: Tévéfórum 21.20: Jó ötletek. Kisfilm 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szokatlan kapcsolatok. Dán tévéfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Laura. (141 Színes magyar film. — Kert: Country Texas­ban. (14) Színes, zenés, lát­ványos amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4-től: Asterix, a gall. Szines. szinkronizált francia rajz­film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A cápa. 2. (16) Színes ame­rikai horrorfilm. — Pásztói Mátra: Én a vízilovakkal va­gyok. Színes, szinkronizált olasz kalandfilmvígjáték. — Bátonyterenyei Bányász: Két­ségbeesve keresem Susant. (14) Színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. — Bátony­terenyei Petőfi: Bombajó bok­szoló. (14) Színes, szinkroni­zált olasz kalandfilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — Gerélyes Endre Ifjú­sági Művelődési Ház: San­tos Chavez chilei grafikus­művész képei tekinthetők meg. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galé­ria: Június 25-ig látható még Várady Róbert festő­művész kiállítása. BATONYTERENYE — Kisterenye, kastély- kerti művelődési ház: A szünidei programban 14— 16 óra között a néprajz és a honismeret iránt ér­deklődők előadást hallgat­hatnak meg Nógrád me­gye, részletesebben Kis­terenye néprajzáról A vál­lalkozó kedvűek gyűjtő­munkába is bekapcsolód­hatnak. A felnőttek 20 órától Zorán, Rózsa György, Ihász Gábor mű­sorát hallhatják. PÁSZTÓ — Lovász József Műve­lődési Központ: Az intéz­mény nyitva tartási ideje alatt a Lepketánc című gyermekrajz-kiállítás te­kinthető meg. Hangszóró mellett Márkus László Fehér ingben Magyar költők Veres Péterről ■ /eres Péter 1897-ben szü­r letett a Hajdú megyei Balmazújvároson. A szegény­paraszti környezetből jött író és gondolkodó ez év ele­jén lett volna 90 éves. Ebből az alkalomból a szűkebb haza, Hajdú-Bihar megye Fehér ingben címmel költői antológiával tiszteleg munkássága előtt. Az alcím — Magyar költők Veres Pé­terről — kifejezi a szándé­kot, ami nem több és nem kevesebb, mint a „Horto­bágy mellyék’'-ének főhajtá­sa, az életmű és a példa ma is tanulságos elemeinek vál­lalása. Nem több, mert hiszen az effajta antológiáknak nem feladata sem a rendkívül összetett írói életmű vizsgá­lata, sem pedig az ugyancsak sokszínű közéleti, politikai tevékenység elemzése. Követ­kezésképpen mindezek érté­kelése sem. Ez az irodalom­történet-írásra vár, miként a társadalmi gyökerek feltárá­sa, világnézeti kérdések tisztázása, esztétikai problé­mák elemzése is, szoros ösz- szefüggésben a legújabb ko­ri magyar történelmi, tár­sadalmi folyamatokkal, s azok változatos hatásaival Veres Péter életművében. Erre már van rengeteg pél­da, szinte könyvtárnyi iroda­lom áll rendelkezésére mindazoknak, akik elmélyül­tebben érdeklődnek az író munkássága iránt. ■ fgyanakkor ez a debre­" ceni antológia nem is kevesebb, mint a példa fel­mutatása, mégpedig nemcsak a szűkebb pátria, hanem az egész magyar szellemi élet számára. Az antológiát Bé- nyei József szerkesztette, aki bevezetőjében megjegyzi: „Főhajtása azonban ez a kö­tet az irodalomnak is, a ma­gyar költészetnek, amely Veres Péter életművében példát keresett és talált. Példát a magyarságra, a néphez kötődésre, a nemzet­közi kitekintésű nemzeti gondolkodásra.” Maga a szerkesztő is utal arra, hogy ez a versváloga­tás távolról sem teljes. Pél­dául nem közli József Attila Hazám című versének első fogalmazását, vagy éppen Tornai József egész kötetnyi Veres Péter-versét. Tehát bevallottan csupán emlék­idéző, évfordulóhoz kapcso­lódó versantológia ez a kis debreceni könyv. Ily módon viszont mindenképpen érde­mes a figyelemre. Qé nyei József gyűjtése ” és válogatása érzékel­hetően sokrétű. Mintegy 30 költő több mint félszáz ver­sét gyűjtötte csokorba. Tor­nai Józseftől közli a legtöbb verset, köztük az emlékeze­tes Örök anyaggá váltál cí­műt: „Örök anyaggá váltál, örök nézéssé váltál, örök apámmá váltál, örök napvörösléssé örök pusztai éhséggé váltál, örök szabadságunkká váltál, örök fehér inggé váltál”. Illyés Gyula, Kányadi Sándor, Mátyás Ferenc, Ké­pes Géza, Nagy László, Rat- kó József, Berda József, Fo­dor András, Buda Ferenc, Kónya Lajos, Győri László, Mezey Katalin, Boda Ist­ván, Tóth Endre, Gulyás Pál versei vallanak a Veres Péter-i példa meghatározó jelentőségéről a magyar' iro­dalomban, hogy csak e né­hány példát említsük. S, nem utolsósorban ide kíván­kozik Bényei József Fanyüvö címmel írt, az irodalom, a költészet elkötelezettségét mélységeiben vállaló ciklusa. Az élete volt a művészete — ahogy egyik sanzonjában még nem kopott hangján éne­kelve rögzítétte a hangsza­lag. Micsoda színház volt az övé, micsoda élet, micsoda művészet, és szinte semmi más, mert hiszen mindent megélt és kiélt a színpadon. Színház az egész világ...? Es színész benne minden férfi, s nő...? Shakespeare- re] vallotta, és talán való­ban szerencséje volt, mert így is élt... ☆ Hatvan évének fordulóján került adásba az a hosszú és mégsem terjedelmes (mert tartalmas, azért) beszélgetés két héten át. amit hosszas kórházi ápolás után készí­tett vele Harangozó Márta (szerkesztő Vágó Péter — ..nőmén est omen”, nevében az ember, éppen neki lehe­tett a legtöbb dolga a vágás­sal! — rendező Vadász Gyu­la), így hát neki köszönhető, hogy Márkus László élete legvégén valóban kibeszél­hette magát. De kérem, mek­kora alakításaink voltak (le­hettek) a színészkirály köze­lében nekünk civileknek is! Kisdiákok, • nagydiákok derűs zsivaja hallik mos­tanában a csesztvei csend­ben, Balassagyarmaton a Palóc Múzeumban, vagy a salgói vár környékén. Talál­kozni velük Salgótarjánban, a sámsoni várromok között vagy a Bánki-tó környé­kén, s az ipolytarnóci ős­leletet szemlélők között is akadnak jócskán nézelődők. E napokban is egyre ér­keznek Budapestről, Ka­posvárról és Sződligetről az érdeklődők, hogy Nógrád megye műemlékeivel, szép­ségben gazdag tájegységei­vel ismerkedjenek, s ter­mészetesen mindennapi éle­tünk iránt is. A mieink pedig szétrajza- nak, hogy felkeressenek, egy-egy térképről, történe­lem- vagy irodalomtan­Milyen jó színésznek kellett lenni mindazoknak, akik el­hitették vele, hogy az influ­enzavírus. . . és, hogy csak rosszindulatú pletyka a vér­rák; milyen profi alakítások várták már újra „odakint” másoktól, akik lehetővé tet­ték, hogy újra játszhasson, szerepet kapjon megrogy- gyanva, soványan, gyógyít- hatatlanul, betegen, milyen színjáték kellett akárcsak ehhez a későn jött, de még éppen jókor keletkezett több­órás beszélgetéshez! Talán tudta, hogy a kórházi men­levél szerződés nemcsak a halállal — a jutalom játékkal is, talán nem. Talán elját­szotta azt a szerepet is, amit farizeuskodó világunk még mindenképpen ráosztott: „mehetsz pajtás, meggyó­gyultál, tiéd a színpad újra, tiéd a jövő...” Tragikussze- rep mindenesetre, s igaz az is, hogy a színészkirálynak — ezt vésték nemrég avatott sírkövére márványba — ez az utolsó életszerepe meg­mutatta, mekkora erő van benne. Csoda-csapongó be­szélgetéseit, amelyekben szin­te kizárólag ő beszélt, mit beszélt?, hadart néha érthe. könyv lapjairól már jól is­mert helységet, mint, aho­gyan a salgótarjáni Rákó­czi Általános Iskola kisdi­ákjai, akik Egerben Gár­donyi Géza emlékének adóz­tak: a lucfalvaiak, amikor a cseppkőképződményekről szereztek ismereteket; vagy amint a Bolyai gimnázium elsősei építészeti remeke­inkkel kapcsolatos tudniva­lókkal gyarapították ismere­teiket Esztergomban és a kornyéken. Kellemes és hasznod a diá­kok időtöltése, kedveli is többségük akár három nap­ra, akár hetekre kereked­nek fel. Erdők mellett, vi­rágos réteken pihennek a fáradt túrázók, s ha néme­lyik kószáló addig isme­retlen virágra, csúszó-mászó állatra bukkan, a társak is piegjelennek köröttük. Mert tétlenül gyorsan, nos. ezek'i az emlékezési rohamok;; hallgatva, meggyőződhető ki-ki maga arról, hogv Ma j kus László és a színészet, a szinpad és a szerepek egv és ugyanazt a lényeget jelen tették, elsősorban önmaga számára. Gyerekként saját váró színházhálózata volt (fejben ) amelyekben mindent ő ma ga játszott (fejben!) és min­dent egyeztetett. Az iskola nem érdekelte, csak a mozi és a színház. Életében 'két helyen játszott: Debrecenbe ■ és a Madách Színház-bari A/.i mondta, „nincs csúcs”. A színészet nem szobrászai vagy festészet. Vándorok sem kell a színésznek, ön­magát kell megújítani De ehhez valóban az kell. hogy ne is legyen mások által za vartatva, más szóval, csak önmaga legyen önmagán-;!: fontos., „A2 élet az én ma vészetem...” dalolja a hatig szalagon a színészkirály ☆ S mi, amatőrök, borzon: va ámulunk . . . T. Pataki a felügyelő tanárok hagy ják őket bóklászni, is oly kor, hogy övék legyen a fel - fedezés öröme, s a rátalálás boldogsága. Egymás értéke ire is, a barátságéra amely nemcsak a gyerekek, hanem a tanár és ^ tanítvány k zött szövődhet ilyenkor. Mert hasznosak lehetnek ezek a nyári tanulmány ki egészítő kirándulások, de maradandó emlékeket csak akkor szerezhetnek fiatalja ink, ha a kísérők hagyják őket élményekhez jutni, ha helyet adnak a meghitt es­ti pusmogásoknak, a tábor­tűz melletti éneklésnek vagy csupán a beszélgetésnek 1< szén nagy szükségük van volt és lesz — fiataljaink­nak a beszélgetések semmi mással nem pótolható értei met, érzelmet egyaránt gc - dagító jelenlétére. Bánk környéki túrán a sződligeti gyerekek. Az együtíléf élménye Barangolnak a diákok T. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents