Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 143. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚNIUS 19., PÉNTEK Minden nap késés veszteség! (3. oldal) AÍ \i'Gyermekekért, s a közös jövőért (5. oldal) Sikeres túra után (7. oldal) Kádár János fogadta Eduard Sevardnadzét Á szovjet külügyminiszter nemzetközi sajtókonferenciája A Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet a kivitelezője a 18,5 millió forintos beruházási költséggel épülő Nógrádker Vállalat salgótarjáni új csarnok áruházának. A létesítmény átadását szeptember 30- ra tervezik az építtetők, ahol háztartási, vasáru- és műszaki termékekkel várják a vásárlókat. Fotó: Tácsik Nóra Megnövekedett érdeklődés a lakóhelyi demokrácia fórumain Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tágját, a Szovjetunió külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP és az SZKP legfontosabb időszerű feladatairól. Véleményt cseréltek a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztéséről, a Csütörtökön, Salgótarjánban, a Technika Házában, a Magyar Jogász Szövetség Nógrád megyei szervezetének vállalati szakosztálya, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület Nógrád megyei szervezete tanácskozást tartott. A megjelenteket dr. Garami László, a vállalati szakosztály elnöke köszöntötte, majd dr. Kozma Tamás, az ÉVM jogi és igazgatási főosztályának vezetőhelyettese „A vállalatok szanálása és felszámolása” címmel tartott előadást. Bevezetőjében idézte az 1898-as csődtörvényt, amelyben foglaltak jelenlegi helyzetünkre is érvényesek. A csődeljárás, illetve a vállalati felszámolás bevezetését, alkalmazását azok a gazdasági, gazdaságirányítási folyamatok indokolják, amelyek 1970-től kezdve fokozatosan és folyamatosan jelentkeznek a növekvő vállalati önállóságban. Ez a tendencia 1982-ben az újabb önállóságot tovább növelő intézkedésekkel felgyorsult. Ezek közé sorolta az igazgatók jogait, helyetteseik kinevezésében, a vállalati tanácsok, valamint a közgyűlések által megvalósított vállalatirányítási rendszert, amely arra kényszerítette a világpolitika főbb kérdéseiről. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter és Rajnai Sándor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Eduard Sevardnadze délután nemzetközi sajtókonferenciát tartott a Hilton Szállóban. Bényi József külügyminiszter-helyettes megnyitószavait követően a szovjet diplomácia vezetője rövid termelő, gazdálkodó egységeket, hogy a korábbinál körültekintőbben, alaposabban foglalkozzanak gazdaságuk fejlesztésével, működőképességének biztosításával. Jelenleg a vállalatok 70 százalékát a vállalati tanács 15 százalékát az állam, 15 százalékát pedig a közgyűlés irányítja. Az előbbieket figyelembe véve olyan változás történt, hogy a szanálás és a felszámolás függetlenedett a felsőbb irányítástól. Az eddig felszámolásra került vállalatok egyharmada vállalati, egyharmada állami, egyharmada pedig közgyűlés által irányított termelő, gazdálkodó egység volt. Az építőipari ágazatban a felszámolás nyitánya a Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal kezdődött, majd ezt követte az ÉM EXPORT, utána következett a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat — Gödöllőn. Jelenleg a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalatnál folyik a felszámolás. . A vállalatok szanálására, felszámolására az 1986. évi ezzel kapcsolatos törvény alkalmazásával akkor kerül sor, ha sem a bankok, sem nyilatkozatot tett, amelyben tolmácsolta a szovjet nép baráti, testvéri üdvözletét, majd összefoglalta magyar- országi látogatásának tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a magyar vezetőkkel folytatott baráti, elvtársi, nyílt légkörű tárgyalásain jelentős politikai eredmények születtek. Kádár Jánossal politikai tartalmát tekintve nagyon komoly megbeszélést folytatott, Lázár Györggyel, a Mi(Folytatás a 2. oldalon) az állam nem ad támogatást, vagy hitelt, mert nem lát garanciát arra, hogy a bajba jutott vállalat bizonyos idő múlva talpra áll. A felszámolás három szakaszban történik. Az elsőbe a megelőző eljárások tartoznak, a másodikban kerül sor a kötelező egyeztető eljárásra a hitelezőkkel, a harmadikban zajlik le a konkrét felszámolás. Hangsúlyozta, hogy a szocialista államunknak^ gazdaságpolitikájának nem az a célja, hogy a vállalatok minél nagyobb részét felszámolja, illetve erőltesse ezt a folyamatot, nehéz helyzetbe hozva vállalatokat, embereket. Utalt arra, hogy a felszámoláskor alapvető’ követelmény az anyagi veszteség minimálisra történő szorítása. A gondokról a következőket mondta: — A törvény végrehajtása során helyenként munkaerő-felesleg lesz. Az építőiparban megoldatlan, hogy ki vállalja a szavatossággal, a jótállással, a garanciával járó kötelezettségeket. Megoldásra vár a vállalati iratállomány megőrzése és a végkielégítés rendszere. Az előadás után felvetődött kérdésekre részletesen válaszolt az előadó. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a tájékoztatási hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott Csao Ce- janggal, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megbízott főtitkárával, az államtanács elnökével folytatott tárgyalásokról. A Minisztertanács a .tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A pénzügyminiszter jelentése alapján a kormány áttekintette az adóreform előkészítésének folyamatban lévő munkálatait. A kormány ezt követően megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az Állami Tervbizottság és a gazdaságfelügyeleti bizottság legutóbbi üléséről szóló jelentést. (Kormányszóvivői tájékoztató a 2. oldalon.) Bíró Gyula a megyeszékhelyen Salgótarjánban járt Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága székházában találkozott dr. Gordos Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával, aki tájékoztatta a vendéget arról a munkáról, amelyet a megye MSZBT-tagcsoportjai tesznek a magyar—szovjet barátság, a sokoldalú kapcsolatok szélesítése, elmélyítése érdekében. Bíró Gyula eszmecserét folytatott a vendéglátókkal az MSZBT-tagcsoportok munkájának időszerű kérdéseiről. A találkozón ott volt Szalai László, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára. Az MSZBT főtitkára tegnap visszautazott Budapestre. Guineái vendég Salgétarjánban Dr. Cyrille Louwa, a gui- neai egészségügyi szociális ügyek minisztériumának főtanácsosa látogatott csütörtökön Salgótarjánba, a Ma- dzsar József megyei kórházba. Dr. Reichard Jenő főigazgató főorvos fogadta a vendéget, majd tájékoztatta az intézmény tevékenységéről, a kórház-rendelőintézeti egység felépítéséről, szakmai te vékenys égéről. Elmondotta, hogy az alapellátás emelése mellett az egyik legfontosabb feladat — a megyei egészségvédő program alapján — a szűrő- vizsgálatok kiszélesítése, tanfolyamok megszervezése. Hozzátette, hogy az egészségnevelési munkát az intézet dolgozói folyamatosan végzik, felvilágosító előadásokat, tanácsadásokat tartanak. Ezt követően a főtanácsos megtekintette a gyógyszertári részleget, az infúziós laboratóriumot, a szülőszobát, majd a röntgen-, és a koraszülöttosztályt. Ezután a guinenai vendég visszautazott Budapestre. A politikai ismeretterjesztés és propaganda tapasztalatait és feladatait vitatta meg csütörtöki ülésén Salgótarjánban, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának elnöksége. Ahogyan Kosi Zoltán, a HNF megyei bizottságának munkatársa a feladatok sorában hangsúlyozta: a politikai ismeret- terjesztésnek segítenie kell a szocializmus építésének soron levő feladatait,, ösztönöznie kell a cselekvő részvételt a gazdasági és társadalmi életben. A társadalmi munkálatok múlt évi eredményeit, a szervezési tapasztalatokat összegezte a továbbiakban az elnökség Szabó Ferenc politikai munkatárs tolmácsolásában, aki ismertette a továbbfejlesztés lehetőségeit is. Kiemelte, hogy a jövőben a társadalmi munkáknak jobban hozzá kell járulniuk társadalompolitikai programjaink megvalósításához. Segítenie kell az alapellátás fejlesztését, különösen az egészségügyi és szociális helyzet jobbítását. Ugyancsak lényeges, hogy a közösségi összefogás céljai legyenek összhangban a környezetvédelem, a településszépítés teendőivel, valamint a közérdekű bejelentések és javaslatok által megfogalmazott lakossági igényekkel. A múlt év őszén és az idei tavaszon 121 falugyűlés és 20 városkörzeti tanácskozás zajlott le —ezek tartalmi tapasztalatait ismertette a továbbiakban Kazinczi Pál, a HNF Nógrád Megyei Bizottságának titkárhelyettese. Tájékoztatta a testületet arról, hogy az említett fórumokat a korábbi éveknél nagyobb érdeklődés kíséri, a falugyűléseken 13,5 ezren, a városi és városi jogú nagyközségi fórumokon pedig csaknem 2600-an vettek részt. A felszólalók száma megközelíti a másfél ezret, 763- ap mondtak közérdekű javaslatot, 586-an tettek különféle bejelentéseket, s alig 66-an „huzakodtak elő” egyéni panaszaikkal. E2 utóbbi lényegesen kevesebb, mint néhány évvel ezelőtt, összességében a falugyűlések és tanácstagi beszámolók tartalmasak voltak, jó lehetőséget nyújtottak a lakóhelyi demokrácia gyakorlására. A tanácskozás további részében a második félévi üléstervét fogadta el a testület, majd egyéb ügyeket, bejelentéseket tárgyalt. ☆ Két másik népfronttestület is ülésezett csütörtökön. Balassagyarmaton, a városi bizottság elnöksége a mozgalom időszerű kérdéseiről, az I. sz. körzeti bizottság munkájáról, a népfront munkaszervezésének feladatairól tanácskozott. Bátonyterenyén Kiss László, Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Tanácsa osztályvezetőjének előterjesztésében a városkörzeti, s tanácstagi beszámolókról és a lakóbizottságok megválasztásának tapasztalatairól esett szó. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni bányagépgyárának első félévi megrendelései között szerepel az a szállítószalag-pálya, amelyet szovjet exportra gyártanak úszó-kotró hajók részére. —RT— Tanácskozás a vállalatok szanálásáról, felszámolásáról
