Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-09 / 108. szám
Nóták és csárdások A Düvő együttes kislemezéről A Düvő együttes — a salgótarjáni táncház zenekara —, amely 1983-ban nyerte el a népművészet ifjú mestere címet, rendkívül összeszokott, nagy gyakorlattal rendelkező, lelkes muzsikus társaság. Első alkalommal mutatkoznak be most kislemezen, s programjukat szándékuk szerint a Palócíöld zenei hagyományaiból merítik. A Medvesaljai hajnalozó dalanyagát Medveshidegkút- i ól. a gazdag népzenei hagyományú. kis falucskából veszi. Mindhárom népdal a palóc etnikum jellegzetes és értékes dallama. (Apró szépségfoltja az első népdalnak, hogy a harmadik és a negyedik sorban szekunddal zár. amely rontott .változata a kisterces megszokott zárásnak. Jó lett volna a feldolgozásban ezt kiigazítani.) A feldolgozás az „A hajnal- csillag ragy°g" friss tempójú csszjátékával indul, majd a „Haza legény, haza, haza már" lassú. méltóságteljes dallama következik a cimbalmos kiemelésével, a brá- , csa és a bőgő mindvégig kitartott alaphangú kíséretével. Az „Igyunk itt, mert van itt" leszes. kemény, verbunkos jellegű előadásban zárja a csokrot. A Rimáéi csárdások, a Cserhát hegység néphagyományairól közismert falujába visznek bennünket. A megszólaló dallamok bármennyire is hangulatosak: de nem egészen tájjelgűek. Különösen vonatkozik ez az utolsó számra, a friss csárdásra, amely szerkezeti felépítésében. szekvenciás felfelé menetében elüt hagyományos népzenénktől: az újabb időkben kerülhetett a paraszt- ■bandák repertoárjába. Feldolgozása a táncrendet követi. Az „Esik eső, esik" szép ka- tcnadalában fokozatosan lépnek be a hangszerek, és egyre: keményebb hangzásba vált át a zenekar. Ennek ellensúlyozásaként az „Elmosta a viz a gyalogúját" köny- nyedebb jellegű előadásba!) szólal meg, majd egy fergeteges friss csárdással zár a csokor. A Palóc ugrásoknál legegyszerűbb a feldolgozás, itt mindvégig a teljes zenekar szól. A Dudanóták a legarchai- kusabb zenét adják, a palóc táj hangulatát a legjobban idézik. Az egyetlen hangszeres megszólaló, válogatot- tan szép. ősi felvidéki dallamok kiválóan érzékeltetik, hogy milyenek lehettek egykor a palóc bálok, lakodalmak: egy duda pótolni tudott egy egész zenekart, hangerőben és többszólamúságban egyaránt. A táj legjellegzetesebb hangszere, éppen a duda volt, így ez a csokor a kislemez legizesebb részét adja. A Verbunk és csárdás a szép hangzású ,,Kéméndi vcrbunk'"ka\ indul, majd a „Kerek az én szűröm alja" dudanótát szólaltatja meg vonósokkal, végül friss csárdással zár. A zenekar prímása. Hruz Dénes kitűnően hegedül, ráadásul szépen énekel; ő dalolja végig a kislemez dalait. A magasabb hangfekvésben szól a hangja igazán erőteljesen, fénylőén, ezért ajánlatos a dalok hangnemét a hangjához igazítani minden esetben. A feldolgozások egyszerűek. hangszerelésben a hagyományos parasztzenekarok előadásmódját követik, azoknak hangszereit is használják. Repertoárjuk összeállításában természetes nehézségeik vannak, hiszen a vonós parasztzenekarok nem voltak jellemzőek a palóc vidékre. A cigányzenekarok uralták a terepet, s ezek hatása alól a parasztbandák sem tudták kivonni magukat; ami a friss csárdásokra fokozottabban vonatkozik. Ajánlatos, hogy a Düvő együttes a friss csárdások igazi forrásvidókét keresse anyagösszeállításában, a dalkutatás sokszor nehéz útvesztőiben. (Az „Esik eső, esik..című kislemez 'megyei intézmények és gazdasági egységek anyagi , támogatásával a Hungaroton kiadásában jelent meg a közelmúltban'.) Nagy Zoltán Fesztiváldíjasok Egerben Fiatalos vidámsággal... Színpadon a Pop-SIKK dzsesszbalcttisoport. Varga Szilárd furulyázás A közönség soraiból, közben. C gerben rendez- “ ték meg a Gárdonyi Géza országos diáknapokot. amelyen három megye és Budapest csapatai vettek részt. Megyénk középfokú tanintézeteit kétszáz, fiatal képviselte a négy napon át tartó rendezvénysorozaton. Az iskolák művészeti csoportjai nagy sikert arattak prodiikeiojaikkal és két év eltelte után újra elnyerték a fesztiváldíjat, amelyet a legsikeresebb csoportnak ítél oda a diákokból és szakemberekből álló zsűri. A Dobó téri bemutatkozás. a belvárosi portyázás és a színházi kulturális műsor nagyon tetsz.ett. a több száz lelkes nézőnek, akik megtekintették fiataljaink műsorait. Képriportunk a? eltelt diáknapok eseményeire tekint vissza. 13 j sorozatot mutat be a televízió, címe: Sogun, főszereplője Richard Chamberlain. . A történet a XVI. században játszódik. Rotterdam kikötőjéből öt kereskedőhajó kel útra, hogy az Újvilágba vitorlázzon, fosztogasson, dúljon a spanyolok és a portűgálok által meghódított területen. A hajókaravánból egyetlen vitorlás, az Erasmus éli túl a viharokat, az is hajótörést szenved egy kis japán falucskánál. Az események középpontjában az angol kormányos és a japán arisztokrata lány szerelme áll. Ezt a két szerepet Chamberlain és Yoko Shimada játssza, de a film főszereplői között még sok híres színészt találunk. Az operatőr Andrew László, a zeneszerző Maurice Jarre, a rendező Jerry London. A szereplők között van Toshiro Mifune. Alan Badel és Michahel Hordern. Richard Chamberlain az 1961-ben forgatott dr. Kildare sorozat címszerepe óta fel-feltűnt -a magyar mozik vásznán is. A Petuliában SOGUN Új sorozat és hőse Julie Christie partnereként, de volt Vasálarcos és volt Aramis A három testőr Richard Lester rendezte adaptációjában. Hogy a színésznek másik művészi arca is van, az nem ismert nálunk. Nyolcévesen lépett először színpadra műkedvelő-előadásokon. és saját bevallása szerint nem játszott valami jól. de a siker megerősítette abban a szándékában. hogy színész legyen., Az, egyetemi színpadokon később is sikere volt. Kétéves katonai szolgálat után az MGM szerződtette. Vagy egy tucat tévéprodukcióban működött kó?re míg 1961-ben meghozta számára a nagy áttörést dr. Kildare, öt éven át jelent meg rendszeresen az amerikai képernyőkön, mint jó külsejű, mindig mosolygós, megértő tévédpktor. Ez. a szerep tette sztárrá. Ekkor átpártolt a mozifilmhez. Több produkcióban játszott, míg 1968-ban nemzetközi ismeretségre tett szert a Petuliával. ' De a színpad is vonzotta. Átutazott Angliába. ahol a Challiot bolond* j«-ban játszott Katharina Hepburn mellett. Aztán John Barrymoré után ő lett az első amerikai, aki angol színpadon sikert aratott Hamlet~ ként. Megismételte a Hamlet- diadalt a képernyőn is, Sir John Gielgud, Michael Redgrave és Margaret Leighton partnereként. Kiemelkedő szerepe volt még a többi között Octavius az 1970-es Julius Caesar-adaptációban,, Csajkovszkij megszemélyesítése Ken Russel filmjében, majd Lord Byron a Lady Caroline Lamb filmváltozatában. A testőrfilmek, után eljátszotta Monte Christót is. A Sogunt 1981-ben forgatták. Nemrég ismét visszatért a kalandfilmekhez. A Quater. main címszerepét játssza a Rider Haggard elbeszélése nyomán készült alkotásban, amelynek már a második része is elkészült. Abban egy titokzatos város után kutat. A Sogun című, kilencré- szes sorozat első darabját május 15-én, este 20 óra 05 perces kezdettel sugározza a televízió az 1-es csatornán. Erdős Márta Kihűlt lábnyomokon J Leskó László regényéről Rigó Tibor A bátonyterenyei szakmunkástanulók a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt adták elő. ,-E rövid összefoglalás a történelmi emlékezet forrását akarja megnyitni a szocialista Magyarország legnagyobb nemzetisége, a mintegy 220 000 főnyi németség számára — jegyzi meg Seller Béla A magyarországi németek rövid története címmel írt, s a Magvető népszerű Gyorsuló idő sorozatában 1981-ben megjelent tudományos igényű, korrekt monográfiájában- Majd így folytatja: — Ha belemélyed, látni fogja, hogy egyes ősei már ezer- mások csak néhány száz éve együtt élnek a magyarsággal. Ez az együttélés általában gyümölcsöző volt. Válságossá csupán a második világháború időszakában, külső befolyás és belső meg nem értés folytán vált a helyzet. Ma, már elmondhatjuk, hogy a német kérdés osztályszempontú megközelítése, a teljes nemzetiségi egyenjogúság biztosítása —. ha az érzelmekben talán még nem is —. de társadalmi, politikai téren már levette napirendről a n ímet, kérdést." Megnyugtató- hogy e folyamat szerves részeként a hazai történettudomány szintén úttörő munkát végzett, illetve végez, megírva tudó- , mányos konferenciákon tisztázva a magyarországi német nemzetiség törtéhetét, nem hallgatva el a nemzetiszocializmussal e'gyüttmű- ködő németek vétkeit, a felelősség szükséges vállalásának kérdését, de azokat a tényeket sem. amelyek a nemzetiszocialista eszmékkel" és bűnös gyakorlattal szembeni ellenállásról, vagy legalább tartózkodásról tanúskodnak. E korszak tárgyalásakor csakúgy, mint a későbbi kollektív felelősségre vonások tudományos vizsgálatakor, különösen szigorú tárgyilagosságra van szükség, ^hiszen éppen ez az önosto- rozás nélküli kritikai szemlélet -vezethet el ahhoz, hogy a kölcsönösen tragédiákat hordozó kort is egyszer ,-békévé oldja az emlékezés". Álszemérem és elhallgatás Kelet-, Közép-Európa országaiban különösen veszedelmesnek bizonyult a történelem során, potenciálisan mindig is talajt jelentve egy gyilkos mechanizmusnak, a kollektív bűnbakképzésnek. amire — úgy tetszik — még mindig nem veszett ki a hajlam. S a magunk válaszait e kérdésekre mindenekelőtt magunknak kell megadni, függetlenül attól- hogy másutt milyen válaszok születnek. ha születnek. A történelem e hazában, miként az egész térségben tragikusan, sok példával szolgált arra. hogyha kollektívákat nemzetiségi. 1 etnikai- vallási, vagy bármely más alapon büntetnek, akkor a bűnbak- képző szinte törvényszerűen maga is bűnbakká válhat, s az ördögi kör bezárul- Egyetlen orvosság kínálkozik ez ellen, mégpedig mindenféle történelmi amnézia felszámolása, a nemzeti önismeret lehető legteljesebbé tétele; amint arra napjainkban példák egész sorát említhetnénk. A nemzetiségi kérdés azonban nemcsak a helyes politikai gyakorlat- tudományos kutatás és feldolgozás kérdése, hanem érzelmi is. Életünk e mérhetetlen tartományaiban szintén, lerakódnak megszenvedett tapasztalataink, itt nehezebben olvad fel a történelmi tél által összegyűlt hótakaró, nehezebben oszlik el az árnyék. Jó jel. ha a tudomány által gyakorolt történelmi emlékezetet követi az egyéni emlékezet, ha a történettudomány tisztázó szándékához kapcsolódik a szép- irodalom is, nemcsak értelmünkhöz. hanem érzelmeinkhez is szólva. Így engedhet fel a fagy. Ezért üdvözöljük örömmel Leskó László Kihűlt lábnyomokon című regényét, amelyben a honi svábság történetének két tragikus korszakát dolgozza fel. a Volksbund időszakát a második világháborúban, s a kitelepítést. Nem sokkal e regény előtt látott napvilágot Kalász Márton Téli bárány című könyve is, amely költőiségével ragadott meg. Leskó regénye pedig inkább tényszerűségével. érzékelhetően dokumentatív hátterével hat. jóllehet a Kaposváron élő. s Budapesten újságíróként dolgozó szerző művéből sem hiányoznak a lírai szárnyalású részletek, a népélet mély ismeretéből fakadó árnyalt szépségek, amelyek minduntalan kicsillannak a feszült, drámai helyzetek sorából, a dél-dunántúli sváb falu tragikus mindennapjaiból, a Nixbrotnak csúfolt szegénysor lakóinak hányattatásaiból. ahonnan címeres fasiszták- SS-ek csakúgy kikerültek. mint a harcot velük felvevők. vagy csak a visszahúzódók, akik azonban később egyformán kitelepítési listára kerültek, pusztán német nemzetiségük miatt, a helyi kis hatalmasságok buzgó közreműködését is . elszenvedve. A borzalmak egymásra halmazodnak. Talán éppen ebből a Kaposvár környéki faluból kerültek ki azok az SS-ek. akik egy magyarországi deportáltakból álló menetet kísértek két koncentrációs tábor között? Ma» gam is beszéltem deportáltakkal. akik között akkor villámgyorsan szájról szájra járt: vigyázzatok, ne beszéljetek magyarul, ezek otthoni svábok. Ez éppen húsvét előtt volt. az asszonyok egymás között elkezdték mondani a húsvéti hazai ételek receptjeit. Az SS- ek egy darabig nyelték a nyálukat. aztán kicsit arrébb oldglogtak. Tényleg magyarok voltak. Leskó László regényében Mayerné Lang Éva a kitelepítés ellen szökik. Útközben érik el a szülési fájdalmak. véletlenül talál rá egy házukba költöztetett szlovákiai telepes magyar- így születik a jövő. Szinte jelképes erővel- A jövő. amelyet alkotmányunk 1949. évi egyik cikkelye szavatol minden nemzetiség számára. „Embernél a kegyelem." Ezzel fejeződik be a regény. Az író cselekményvezetése érdekfeszítő, a két szálon futó eseménysorok filmszerűen. jó ritmusban váltják egymást, a bevágott dokumentumok hitelesek. Talán csak a 81. oldalon közölt Volksbund-röpirat szövegébe csúszhatott egy zavaró hiba: -,Nem azt kell megtanulniuk, ki volt Arany János, Petőfi, hanem azt: ki volt Heine, Goethe és Beethoven!" Heine műveit akkor már elégették, így vélték kisöpörni a német irodalomból. A röplapot ezzel fejezték be: . Éljen Franz Basch! Éljen Adolf Hitler! Bascht, a Volksbund vezérét a magyar népbíróság 1946-ban halálra ítélte. KivégeztékMayerné gyermeke megszületett. Együtt, egy hazában élünk, közös gondok és örömök közepette. (Kozmosz könyvek. Budapest, 1987) Tóth Elemér MŰVÉSZÉT
