Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

QDORT X QDnOT orUn 1 * orUn 1 CDODT oKUrí 1 Hivatása sportvezető Tizenhárom éves korában talán maga sem gondolta, hogy örök barátságot kötött a sporttal. Répássy László, a Nógrád Megyei Tanács if­júsági és sportosztályának vezetőhelyettese ugyanis ek­kor húzott magára először sportmezt. A Naigybátonyi Bányász serdülő labdarúgó- csapatának kalapácsos. fe­kete-fehér színű trikóját az­óta is büszkén őrzi. — Akkoriban mindannyi­unknak nagy öröm volt a játék — meséli a sportve­zető. — A bányász egy jó NB II-es gárdának számí­tott. még labdát .szedni is megtiszteltetés volt meccsei­ken. Itt, ilyen fiatalon kap­tam indíttatást a sport sze- retetére. \ A sportpályákon nem ara­tott nagy sikereket. Bá- tonyban ugyan eljutott az első csapat kispadjáig, sze­repeltetésére azonban nem került sor. Közben Salgótar­jánban, a Madách Gimnázi­um tanulójaként atlétizált, kézilabdázót^ és kosarazott. Az érettségi után szakmát tanult egy budapesti isko­lában, de a sporttól akkor sem szakadt el. A Magyar Kábelben védett — Hajdú József, a Fradi mai kapus­edzője volt a riválisa a csapaton belül" —, majd visszakerülve Nógrád megyé­be. még ' a Szorospatak me­gyei I. osztályú gárdájában játszott. — A felnőttkor küszöbét 1963-ban léptem át, s dol­gozni kezdtem; 1975-ig a Nógrádi Szénbányáknál tech­nológusként tevékenykedtem. Itt, a KISZ-en belül szer­veztem a különböző rendez­vényeket, közben nagybáto- nyi klub atlétikai szakosz­tályának vezetője lettem. 1971-től a Nagybátony ügyvezető elnöki teendőit látta el. igaz. nem főállás­ban, hanem munka mellett. Ekkor játszottak labdarúgó­ik az NB I B-ben, a sport­ág helyi történetének legfé­nyesebb sikerét elérve. — Következő, nagy ugrá­som az volt, hogy a megyei KISZ-bizottság mellett te­vékenykedő sportbizottság­társadalmi elnökének vá­lasztottak — mondja Ré- pássy László. — E sok meg­bízatás mellett sem szakad­taim el az aktív sportolástól. Igaz, már nem igazolt já­tékosként, de jártam a pá­lyáikat. A falusi spartakiá- dokon állandóan részt vet­tem. A hatvanas-hetvenes években is megrendezték a „Ki tud -többet a sportmoz­galomról” vetélkedőt, s en­nek három alkalommal let­tem az egyéni győztese. A bányát 1975-ben hagyta ott. Immár fizetett sport- szervezőként a Nógrád Me­gyei Tanács testnevelési és sportosztályára került. Vé­gigjárta a „ranglétrát”, míg 1979-ben osztályvezető-he­lyettesnek nevezték ki. Be­osztását megtartotta az idei átszervezés után is, hiszen ma már az ifjúsági- és sportosztály vezetőhe­lyettese. Közben tanult, s 1978-ban diplomát szerzett a testnevelési főiskola sportszervezői szakán. — Munkám során részese voltam az utóbbi húsz esz­tendő sportban történt vál­tozásainak —. folytatja. — Ami alapvetően módosult a vezetői munkában: egy jó sportvezetőnek egyszerre kell közgazdasági, pénzügyi szakembernek is lennie, de értenie kell a menedzselés­hez is. Répássy László sokat ka­pott a sporttól. Büszke rá, hogy részese volt a salgótar­jáni városi sportcsarnok át­adási sportgálájának, az első nógrádi IBV-nek, az OSN országos záróünne- pélynek. az első megyében rendezett birkózó OB-nek és még sok-sok sikeres me­gyei rendezvénynek. A fe­lejthetetlen élmények, a nagyszerű külföldi utak mellett sok barátot szer­zett. S, ami munkája legna­gyobb elismerését jelentet­te: nemrégiben vehette át a Sportérdemérem ezüst fo­kozatát! — Nem bántam meg, hogy a műszaki pályát felcserél­tem a sportvezetőivel. Jó emberi kapcsolatokat alakí­tottam ki, kitekintést nyer­tem, más tájak, más me­gyék ás országok sportjára. S még mindig van mit ta­nulnom, hiszen az ifjúsági és sportosztály tevékenysé­gi köre is változott: most az ifjúságpolitika, a diák­sport alapos megismerése az elsőrendű feladat. Osztá­lyunkon én a versenysport és az utánpótlás területfe­lelőse vagyok- Az a megkö­zelítőleg 500 aktíva, akivel együtt, közös célokért dol­gozom, sokat segített eddig is, s bízom benne, hogy az elkövetkező években is... Aki a tömegsport és „ a szabadidő-sport különböző rendezvényein már járt, jól ismeri Répássy Lászlót. Lel­kiismeretesen, hozzáértőn végzi dolgát, mindig és min­denkihez van kedves szava. A sportszerető ember ma sem csak a szervezéssel és az irányítással foglalkozik. Télen a teke-, nyáron pedig á teniszpályák állandó ven­dége. Ugyanakkor tagja az St. Petőfi SE természetjáró- szakosztályának is. Ügy mondják ezt egyszerűbben: nemcsak beszél róla, hanem csinálja is .. Vaskor István Ünnepi sportműsor PÉNTEK ATLÉTIKA Május 1.-emlékverseny, Sal­gótarján, öblösüveggyári pálya, 14 óra. LABDARÚGÁS Területi bajnokság, Mátra- csopori: Gyöngyös—Nagybá­tony, Gyöngyös, 16.30 óra (ifi 14.30 óra), v.: Mozgó. SZOMBAT \ ASZTALITENISZ NB IX. (férfi): Nógrád Vo­lán—Békéscsaba, Salgótarján, Malinovszkij úti alsó tornate­rem, 11 óra. CSELGÁNCS Nemzetközi Kristály Kupa or­szágos serdülő-rangsorverseny, Salgótarján, városi sportcsarnok, 10.30 óra. KÉZILABDA NB It. (ffi), középcsoport: Bgy. Kábel SE—DUTÉP, Balas­sagyarmat, városi sportcsarnok, 14 óra. Megyei férfibajnokság: Te­reske—Pásztó 17- óra, (ifi 16 óra), Szuha—St. BRG SE, 16 óra. LABDARÚGÁS Országos serdülő- és NB-s if­júsági bajnokság: SBTC—Cse­pel SC, Salgótarján, Tóstrand; serdülők 11 óra, ifik: 12.30 óra. VASÁRNAP KÉZILABDA Megyei férfibajnokság: Di­ósjeno—Nagybátony, U óra: Bgy. Kábel SE II.—St. Építők II. 17 óra (ifi 16 óra): Érsek- vadkert—Szönyi SE 10 óra. ‘LABDARÚGÁS NB II: SBTC—Budafoki MTE, Salgótarján, Kohász-stadion, 17 óra. Területi bajnokság, Mátra- csoport: K.-barcika—Romhány, Kazincbarcika, 16.30 óra (ifi 14.30/ óra), v.: Mészáros. Megyei labdarúgó-bajnokság: Pásztó—Sailgó öblös, v.: Ká­poszta; Somoskőújfalu—ÖMTE, v.: Kiss Gy., Szőnyi SE—Ce- red, v.: Benkő, Bércéi—Karancs- lapujtö, v.: Szeberényi, Né- zsa—Nógrád Volán, v.: Bognár, Szécsény—Érsekvadkert, v.: Im- nch, Bgy. HVSE—Mátranovák, v.: Laczkó, Balassi SE—Kistere- nye, v.: Sütő. Kezdési idő: 16.30 óra (ifi 14.30 óra). Munkahelyi testedzés — javuló feltételek Napjainkban sokat beszé­lünk az egészséges életmód kialakításáról, a rendszeres testedzés jelentőségéről, a munkahelyeken folyó sport­életről. E három témakör természetesen szorosan ösz- szefügig, mintegy feltételezik egymást. Nem is lehet ez másként! A jól szervezett munkahelyi tömegsport be­folyásolhatja az egészséges életvitelt, a mozgás örö­meinek megszerettetését, s nem utolsósorban a dolgo­zók szabad idejének hasznos és kulturált eltöltését. Örömteli, hogy az utóbbi években nemcsak beszéltek, hanem sokat is tettek a munkahelyi tömegsportért. Túlzás lenne ugyan azt állí­tani, hogy nincsenek prob­lémák, hogy minden gyár­ban, üzemben és intézmény­ben azonosak a dolgozók sportolási lehetőségei, hogy mindenütt megfelelően ér­tékelik a rendszeres tested­zés jelentőségét, mégis ki­mondhatjuk: számos olyan kezdeményezés született, mely előtérbe helyezi a rendszeres mozgást, a dol­gozók sportolási igényeinek kielégítését. Ahogy a köznyelv fogal­maz, változó világban élünk. Ezek a változások nemcsak a tömegek sportjára érvé- nyesék, hanem a változó, nem azonos sportolási fel­tételekre is. Megyénk na­gyobb gyárainak, üzemei­nek többsége rendelkezik olyan létesítményekkel, me­lyek biztosítják az. ott dol­gozók mozgási igényeit. Le­gyen ez akár salakos, vagy bitumenes kézilabdapálya, bárhol felállítható ping­pongasztal, és sorolhatnánk tovább. A feltételek az elmúlt esz­tendőkben sokat javultak. Újabb létesítményekkel gaz­dagodtak a munkahelyek. A dolgozók társadalmi mun­kája, a széles körű összefo­gás eredménye ez. A váltó- zások/ egyik szembetűnő je­le —, hogy csak egy példát említsünk —,' sok munkahe­lyen láthatunk teniszezésre, a labdajátékok űzésére ki­alakított új területeket, me­lyek mind-mind a feltételek javulását mutatják. Persze, nem minden üzem és intézmény rendelkezik, megfelelő sportpályával, sporteszközökkel. Többnyire ezeken a helyeken sem áll meg a sportélet. Sok múlik a vezetők és a dolgozók hozzáállásán. Kis települé­sek kis üzemei a helyi ál­talános iskolák pályáit hasz­nálják. Megyénk falvaiban, községeiben gyakran látha­tunk az iskolai sportudvaro­kon futballozó férfiakat, ké­zilabdázó nőket. Az ilyen jelenségek bizonyítják, hogy van a dolgozóknak igényük a rendszeres sportolásra, a mozgásra. Az üzemi, vállalati, intéz­ményi szintű rendezvények mellett, az ágazati szakszer­vezetek megyei központjai évről évre sok lehetőséget biztosítanak a sportolásra. Elsősorban olyanokat, ame­lyeken az egyes munkahelyek csapatai összemérhetik fel­készültségűiket, tudásukat. Gyakran számolunk be mi is megyei szakszervezeti ver­Egy a sok rendezvény közül. Szakszervezeti sporttalálko­zó Salgótarjánban senyékről. A legnépszerűbb sportágakban, így a labda­rúgásban, kézilabdában, sakkban, asztaliteniszben, lövészetben több — nagy hagyománnyal rendelkező — viadalra kerül sor me­gyénkben, Ezek a találkozók a sportolási lehetőségek biz­tosítása mellett jó alkalmat kínálnak a részvevőik ba­rátságának elmélyítésére, kapcsolataik ápolására. A szakszervezeti rendezvé­nyeken kívül sportszak­igazgatási szerveink — a Nógrád Megyei Tanács ifjú­sági és sportosztályának ve­zetésével — is bekapcsolód­nak a munkahelyi sport fel­lendítésébe, a sportolási al­kalmaik kiszélesítésébe. Ugyanakkor a megyei sport­ági szakszövetségek vetél­kedői is több ezer embert mozgatnak meg. Gondoljunk csak az üzemek. intézmé­nyek részére meghirdetett kispályás labdarúgó-bajnok­ságokra, a falusi spartakiád sorozatára, a természetjáró túrákra. A szabadidő-sport fellen­dítésére tett intézkedések között is kiemelkedő jelen­tőségűvé vált a turizmus, valamint ennek népszerű­sítése. Megyénkben kedve­zően alakult a helyzet. Az előző év kimutatásai jelzik a természetbarátok számá­nak növekedését, a tárázá­si lehetőségek bővülését, üzemeink, intézményeink a területileg illetékes termé szetbarátsportkörök, -szak­osztályok és -szövetségek se­gítségével egyre több or szágjáró túrát és kirándu­lást szerveznek, de gyakori­ak a megyénk idegenfor­galmi nevezetességeihez, településeihez tett munkahe' lyi kirándulások is. A sok dicsérő szó, az érezhető fejlődés nem ad okot a teljes elégedettség­re. Hibák, hiányosságok van­nak még, ezek kijavításával, á mindig jobbra való törek­vés igényével folytathat­juk a megkezdett utat. Az alapelv, a célkitűzés ugyan­is változatlan: a munkahe­lyek sportja is szolgálja a szabad idő hasznos eltölté­sét, a rendszeres mozgás megszerettetését! Ezzel erő­síthetjük tovább az egészsé­ges életmód kialakításának törekvéseit! Rai (I) ikviák A hír nem volt igaz, ugyanis a Ferjáncz Attila— dr. Tandari János kettős mégsem vett részt a IV. MOGÜRT—Salgó rallye-n. Pedig az Európa-bajnoki bronzérmesek „ezerszázalé­kosra” ígérték megjelené­süket. A rendezvény előtti sajtótájékoztatón Ferjáncz megerősítette, hogy itt lesz­nek Salgótarjánban. Hiába várták azonban őket, a rajt­ra nem érkeztek meg. So­vány vigaszt jelentett a be­jelentés, miszerint a ver­seny végén az érdeklődők megtekinthetik új autóju­kat. Mint ismert, ez sem valósult meg! Talán jobb lett volna őszintének lenni és hivata­losan közölni: Ferjánczék — mégha önhibájukon kí­vül is (?) — újra hátat for­dítottak a tarjáni verseny­nek. o o ó A versenyirodában a nem. zetközi zsűri^ tagjai, a sajtó, a rádió es a televízió munkatársai jöttek-mentek. Sokukon látszott, hogy szív­ügyük a verseny. Kellett is a lelkesedés, az odaadás. A MOGÜRT-tel kötött szerző­dés lejárt,, az újabbhoz, s a vele járó több százezres anyagi támogatáshoz bizo­nyításra volt szükség. A versenyiroda pontosan és gyorsan közölte a rész- eredményeket. Negyedórán­ként jöttek új és új infor­mációk a verseny élmező­nyének állásáról. Így szin­te madártávlatból lehetett követni az eseményeket. Né­ha ugyan akadozott a hír­közlő gépezet, de ez nem befolyásolta a száguldó au­tósokat... o o o Volt izgalom bőven. Több esélyes már az első napon kiesett. Hol a gép hibáso- dott meg, hol a vakmerő vezetés kényszerítette bú­csúra a versenyzőket. Egy- egy kisodródás, bukfenc, és egyéb technikai problé­ma azonban sok kettősnek nem jelentett akadályt. A célba sok törött-zúzott már- már roncsra hasonlító gép- , kocsi érkezett be. De ezek legalább befutottak, a me­zőny feléről ellenben csak hírek voltak... o o o A nézők fegyelmezetlen­sége visszatérő probléma. So­kan egyszerűen nem értik meg, hogy felelőtlen visel­kedésükkel veszélyeztetik a verseny — s így önmaguk — biztonságát! Kisgyerme­kekkel nézelődő szülők, a legveszélyesebb kanyarok mellett álldogálnak, az au­tók centiméterekkel suhan­nak el mellettük. Ittas, dü­löngélő fiatalemberek jár. nak-kelnek. S hiába a ren­dezők minden erőfeszítése: még mindig vannak olya­nok, akik nincsenek tisztá­ban a rallye íratlan sza­bályaival. Nevezetesen: a gyorsasági szakaszokon a nézők fegyelmezettsége alapvető követelmény! o o o A rendezvény záróaktu­sa az ünnepélyes eredmény- hirdetés. Pompás külsősé­gek, telt ház a József At­tila Művelődési Központ színháztermében. A cere­mónia • egyetlen szépséghi­bája: félórás késéssel kez­dődik. Többen türelmetlen­kednek, s az okát kutatják. Igen — tavaly is így tör­tént — még nincs hivatalos eredménylista. Végül meg­kezdődik az ünnepség, de a teljes végeredményt jóval később szerezhetik be az ér­deklődők. V. I. Mérkőzés előtt Elbizakodottságnak nem lehet helye! Vasárnap délután a Ko­hász-stadionban játszák le, a Salgótarjáni BTC—Buda­foki MTE másodosztályú bajnoki labdarúgó-találko- zot. A mérkőzés egyértel­mű esélyese a hazai együttes, az elbizakodottságra nem adhat okot az sem. hogy a fővárosi csapat szinte végig „bukdácsolta” a bajnokságot, s '21 pontjával jelenleg is kieső helyen tanyázik. Eddig mindössze nyolc alkalommal nyert és többször döntetlent ért el Megyeri Győző le­génysége. Legutóbb egyébként Bu­dafokon 3—0-val legyőzte a Nagykanizsai Olajbányászt. A szakvezető örömmel mondta: . győzelmünk nagyobb arányú is lehetett volna”. A gólokat érdemes megjegyezni — Gyöngyösi, Földházi és Krisztin szerez­ték. Ismerős nevek? való­ban: Gyöngyösi nem is olyan régen két esztendeig Salgó­tarjánban kergette a labdát, Földházi a Vasasban szere­pelt és Krisztin is megjár­ta az élvonalat miként Po­gány, Tyukodi, Wasil és Beringer. A tarjáni össze- í csapás a budafokiak számá­ra döntőnek bizonyulhat! Siker esetén, „két lépést” is tehet előre. . . Az SBTC ,egy hete ismét csaik 0—0-ás döntetlent ért el. Azonban a várt ered­mény, ég és föld különbsé­get jelentett a veszprémiek éllen kicsikart iiksszel szem­ben. Vácott tudatosan, oko­san, játszott a gárda, jó benyomást kéttett még az igényes hazai szurkolók kö­rében is; így rászolgált az egy pontra. Mi várható a Budafok el­len? Toldi Miklós edző sze­rint: győzelem! A vendég­látók a hét folyamán ke­ményen dolgoztak, köztük a sérüléséből felépült Mákos is. A kezdőcsapat azonos az Izzó ellen szerepelttel, vagyis: Tartási —, Talapa, Fényes, Kürtösi — Juhász, Veres, Forintos, Kovács —, Sváb, Dékány,. Vincze. A kispadon foglalnak helyet: Mákos, Hunyás, Gyetvai és Rigó. — T. I. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents