Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

2 NOGRAD 1987. május 6., SZERDA Az etióp külügyminiszter keddi programjából A Miskolci Akadémiai Bizottság pályázati felhívása Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta a .hi­vatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Berhanu Bajih etióp külügyminisz­tert. A szívélyes légkörű találkozón elismeréssel szólt Etiópia aktív szerepéről az afrikai kontinens problé­máinak megoldásában. Ki­fejezte készségünket a két ország között jól . fejlődő kapcsolatok elmélyítésére. Az etióp diplomácia veze­tője tájékoztatást adott a hazájában folyó társadal­mi, politikai átalakulásról, a közelmúltban elfogadott alkotmányról és Etiópia köztársasággá nyilvánítá­sának előkészületeiről. A ta­lálkozón jelen volt Várko- nyi Péter külügyminiszter, Bognár Gyula hazánk etió­pjai, valamint Wondwossen Hailu, a szocialista etiópia budapesti nagykövete. Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—etióp gazdasági együttműködési bizottsáig magyar társelnöke ugyan­csak fogadta Berhanu Bajiht. Áttekintették a magyar- etióp gazdasági kapcsolato­kat; állást foglaltak a köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztése mellett, hangsúlyozva, hogy a magyar—etióp gazdasági együttműködési bizottság márciusi budapesti ülésén elfogadott program végre­hajtása jó alapot nyújt a kapcsolatok bővítésére. A megbeszélésen jelen volt Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes, Bognár Gyula és Wondwossen Hailu. Berhanu Bajih a nap fo­lyamán a Dunavarsányi Pe­tőfi Mgtsz-be látogatott. A vendéget Tisza András, a termelőszövetkezet elnöke, Poden Gyula, a TOT főtit­kárhelyettese fogadta, s tá- jékoztatta^ a Budapesttől Finnországi magyar hét A magyar—finn gazdasá­gi kapcsolatokban rejlő le­hetőségek jobb kiaknázását, az együttműködés közvetle­nebb, s tar.tósafob hasznot hozó formáinak megterem­tését szorgalmazta Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a finnországi magyar hét megnyitóján. A magyar ipar és élelmiszer- gazdaság legkorszerűbb ter­mékeit bemutató kiállítást és a hozzá kapcsolódó .ese­ménysorozatot kedden nyi­tották meg a Helsinki mel­leti Espoo Tipoli kongresz- szusi központjában. A finn házigazdák nevé­ben Pertti Salolainen kül­kereskedelmi miniszter kö­szöntötte a résztvevőket, s kijelentette, hogy finn rész­ről elsődleges célnak tekin­tik a finn és a magyar vál­lalatok közötti együttműkö­dés bővítését, a konkrét üz­leti megállapodások számá­nak gyarapítását. A magyar napokat Marjai József, a rendezvénysoro­zat fővédnöke nyitotta meg. Beszédében méltatta a finn—magyar barátságot, mint a két ország viszonyá­nak szilárd alapját, s rá­mutatott arra, hogy hazánk álláspontja szerint a békés egymás mellett élés, a bé­kés viszonyok építése a gaz­daság területén is konkrét intézkedéseket követel. Marjai József, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról szólva megállapította: a le­hetőségek, a valódi adott­ságok sokkal nagyobbak an­nál, mint amennyit kihasz­nálunk belőlük. A mostani bemutatkozás új kapcsolódá­si pontokat mutathat meg, s módot ad az együttműkö­dés intenzívebb folytatásá­hoz. A megnyitót követően a vendégek megtekintették a magyar hét központi ren­dezvényének, a 900 négy­zetméter alapterületű kiál­lításnak a látnivalóit. KISZ-küldöttség utazott Kiskunlacházáig hat község határában gazdálkodó, há­romezer dolgozót foglalkoz­tató szövetkezet tevékenysé­géről. Az 1949-ben alakult, 6400 hektáron gazdálkodó szövetkezet — kedvezőtlen területi adottságai miatt — nem csupán növénytermesz­téssel foglalkozik, sokkal in­kább az állattenyésztés, az élelmiszer-feldolgozás és -kereskedelem, emellett a háztáji integráció, Valamint az ipari tevékenység alkot­ja profilját. A tájékoztatót követően a vendég megtekintette a leg­nagyobb szarvasmarhatele- pet: az istállót, a fejőházat, a borjúneveidét és felkeres­te a myúlitelepet. Berhanu Baj;ih vidéki programja be­fejezéseként K. Wágner Ist­vánnak a termelőszövetke­zet egyik alapító tagjának háztáji gazdaságával is meg­ismerkedett. Tárgyalások /kezdődtek Genfbert Kedden Genfben megkez­dődött a nukleáris és űr­fegyverzettel foglalkozó szov­jet—amerikai tárgyalások nyolcadik fordulója. Először a két küldöttségvezető, Julij Voroncov és Max Kampel- man találkozójára került sor. A TASZSZ hírügynökség emlékeztet rá, hogy a genfi tárgyalásokon a Szovjetunió szerződéstervezetet terjesz­tett elő a Szovjetunió és az Egyesült Államok Európában telepített közepes hatótávol­ságú rakétáinak felszámolá­sáról. A tervezet e problé­mának a reykjaviki csúcsta­lálkozón összehangolt, majd Géorge Shúltz amerikai kül­ügyminiszter moszkvai láto­gatása idején ismételten jó­váhagyott megoldását tartal­mazza. Reális lehetőség van arra, hogy a megállapodás közös tervezetét ez év végé­ig előkészítsék. Erre a szov­jet fél készen áll. Észak-Mag ya rorszá g megyei tanácsai, vállalatai és a MAB támogatásával a régió­ban folyó tudományos tevékenység haté­konyabbá tételére a Miskolci Akadémiai Bizottság az alábbi témakörökből hirdet pályázatot: » A MAB ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI SZAKBIZOTTSÁGA: Szemere Bertalan a jogtudós és politikus; A szabadságelvonás mint az alkotmányjog, az anyagi és eljárá­si büntetőjog,, az államigazgatási jog és a polgári jog problémája; A fogyasztóvéde­lem komplex jogi szabályozásának műkö­dése. ' / A Miskolc Megyei Város Tanácsa: A vá­roskörnyéki igazgatás kapcsolatrendszere, a gazdasági együttműködés és az államigaz­gatási eljárások korszerűsítési lehetőségei. A MAB BÁNYÁSZATI SZAKBIZOTT­SÁGA: Erősen tektonizált területek lejtésének kérdései; A szénelő­készítés hatékonyságának növelése; Javas­lat vékony telepek gazdaságos művelésére; A mizserfai szénmező II. és III. telepei­nek népgazdasági szintű komplex haszno­sítása; Kis mélységű szénmezők lefejtésének műszáki és gazdasági feltételrendszere a vándorjellegű kontenerbáoyászkodás mód­szerével. A MAB EGÉSZSÉGÜGYI SZAKBIZOTT­SÁGA: Az életmód befolyásolásának le­hetőségei az egészség megőrzése érdekében; A diagnoszitiika, a terápia és a gondozás időszerű kérdései. A MAB GÉPÉSZETI SZAKBIZOTTSÁ­GA: Lengőfejes szabászgépek tartóoszlopá­nak anyagszilárdsági (szerkezeti) vizsgála­ta a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat támogatásával; Robotfelhasználás ívhegesz­téshez (vezérlési rész megoldása); Újabb csomagolási mód keresése (a gyártott tubu­sok külső bevonatának épségé hosszabb közúti és vasúti szállításkor); Aerosolpa- lackok külső bevonatrendszerének (alap­zománc, vagy lakk, színes festék, , külső lakk) továbbfejlesztése; A Mátrafém tubus- és aerosolgyártó üzemeinek zajszintcsök- kentése; Tubus-belsőlakkbeégető kemencék robbanás elleni védelmének (folyamatos ér­zékelő és beavatkozó rendszer) kifejleszté­se; Megoldási lehetőségek vizsgálata a nagy erőkifejtéssel működő gépek zajosok- kerítésére. A MAB KOHÁSZATI SZAKBIZOTTSÁ­GA : Felületi érintkezésű pászmás kötelek gyártásának korszerűsítése; Alacsony re- laxációjú betonfeszítő sodratok (pászmák) hazai gyártása; Mikroötvözött hengerhuza­lokból történő készregyártás a patentálási művelet elhagyásával. Gyors hevítés és hű­tés hatása a 0,1 százaléknál kisebb C-tar- talmú acélok fázisátalakulására és mecha­nikai tulajdonságaira; a „KGST VÁB’’ számítási mód együtthatóinak az Ózdi Ko­hászati Üzemek kohóira való aktualizálása, a módszer számítógépes programozása; Az acélgyártás fajlagos energiafelhasználását befolyásoló tényezők figyelembevételével számítási mód kidolgozása, különös tekin­tettel a KORF-eljárásra, a módszer számí­tógépes programozása: Javaslat a Salgótar­iiWMMwwmiiiüHi'iiliniíii iwi rrmuHiiiiniw—ffrri'iriani 11 '»«n iiih utitmí h* ’irrw iftMWiMTiiFrrii jáni Kohászati Üzemek áthúzó rendszerű szalagpácolójánál a pácolt szalagok oldal­irányú vezetésének, illetve a pácolt sza­lagok felületi minőségének javítására: Ja­vaslat az SKÜ ellenütésű kalapácsainál a medvék biztonságos és pontos vezetését cél­zó megoldásokra. A zománcozás során ke­letkező zoimáinciszap környezetkímélő meg­semmisítése, vagy feldolgozással történő ha o7,n nQitá eo A MAB KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI SZAKBIZOTTSÁGA: A vállalati gazdálko­dás kritikus pontjainak feltárására alkal­mas — gyakorlatban alkalmazható — mód­szer kidolgozása; A vállalati tervezés mód­szereinek továbbfejlesztése, különös tekin­tettel a takarékos költséggazdálkodásra; Számítógépes vertikális kalkulációs rend­szer kidolgozása; Lignit, mint energiahor­dozó többcélú népgazdasági hasznosításá­nak lehetőségei (külgazdasági vizsgálata); A vállalati struktúra és a foglalkoztatási po­litika összefüggéseinek vizsgálata. A MAB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKBIZOTTSÁGA: A felsőfokú regioná­lis szerepkörű városok kulturális életének összehasonlító elemzése, Miskolc kultúra­szervező ereje növelésének anyagi, szellemi előfeltételei; Filozófiai alapfogalmaik tar­talmi jegyeinek változásai a marxiizmus oktatásának folyamatában; Válogatott elemzések Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, illetve Nógrád megye történetéből; .Lukács György és a valláskritiika mai feladatai,; Ontológiai vonatkozások Lukács György esztétikájában. Pályázati feltételek Pályázhatnak tudományos, vagy gyakor­lati munkakörben dolgozó egyéni kutatók, illetve kutatókollektívák. A pályázaton ed­dig nem publikált, máshol be nem nyúj­tott olyan tanulmányokkal lehet részt ven­ni, amelyek a feldolgozott témák eddigi irodalmához képest eredeti, új gondolatot tartalmaznak. A pályázatot 4 példányban (oldalanként kb. 25 sor) A 4 attakban kell jeligésen benyújtani a Miskolci Akadémiai Bizottsághoz (Miskolc, Szabadság tér 3. 3.530). A pályázat elején szerepelni kell a meghirdetett pályázati címnek. A pályázat terjedelme maximum 100 oldal. A tanul­mányhoz egyoldalas összefoglalót kell csa­tolni, és meg kell jelölni a gyakorlati fel­használhatóság szempontjából számba jö­hető területeket, intézményeket, üzeme­ket stib. A pályázati témákkal kapcsolatban fel­világosítást nyújt az adományozó intéz­mény és a MAB. A pályázatok benyújtásának legkésőbbi határideje: 1987. október 30. A megfelelő színvonalú pályázatot a MAB 5—15 ezer forintig jutalmazza. A pá­lyázatot az illetékes szakbizottság bírálja el, és javasol jutalmat a támogató intézmény bevonásával. A benyújtott pályázatok eredményhirde­tésére 1987. december 16-án kerül sor. Indiába és Kínába Közös dolgainkról Ideológia, tudatformálás a szocializmusban Hámori Csabának, a KISZ Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével kedden Ázsiába utazott az ifjúsági szövetség küldöttsége. A delegáció az Indiai If­júsági Kongresszus és az össz-indiai Ifjúsági Szövet­ség meghívására látogat In­diába, majd a Kínai Nép- köztársaságban a Kínai Kom. Rasid Karami, a polgár- háború dúlta Libanon kor­mányának tehetetlenségre kárhoztatott elnöke hétfőn bejelentette lemondását. A nyugalmáról híres 65 éves veterán szunnita poli­tikus 1955 óta tíz kormány élén állt, mindvégig a poli­tikai jogegyenlőséget köve­telő muzulmánok konzerva­tív szószólójaként. Egyik kormányának sem kellett azonban olyan roppant fel­adattal szembenéznie, mint a lemondásával most meg­szűnt „nemzeti egységkor­mánynak”. Dzsemajel elnök szinte lehetetlen feladatra vállal­kozik, amikor megkísérel másik politikust találni a távozó miniszterelnök he­munista Ifjúsági Szövetség vendégeként folytat megbe­széléseket. A delegáció búcsúztatásán, a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Satinder Kumar Lam- bah, az Indiai Köztársaság és Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) lyébe, aki az alkotmány szerint csak szunnita lehet. .A polgárháború ugyan még nem szakította ketté az or­szágot két külön állammá, a realitások azonban nem állnak messze ettől. A ke­resztények és a muzulmá­nok többsége az otthonaik­ból százezreket elűző har­cok következtében az or­szág egymástól elkülönült részében él. A fővárost szét­választó „zöld vonal” két oldalán egymásnak homlok- egyenest ellentmondó néze­tet vallanak az ország jövő­beli berendezkedéséről. A többséget alkotó muzulmá­nok egyenlő, sőt demográ­fiai súlyuknak megfelelő részt követelnek az állam- hatalomból. I\ szegedi tanácskozás jellege szerint az el­méleti megközelítés, a teo­retikus igényű általánosítás szándékával elemezte a szo­cializmus valóságát és fej­lődését Magyarországon. Azonban nem a spekulatív gondolkodás útján, hanem társadalmi gyakorlat konk­rét tapasztalatainak, tény­leges szükségleteinek feltá­rásával kereste a választ az időszerű kérdésekre. A konferencia egész mun­kájában, dokumentumaiban a politikai, gazdasági és ideológiai szempontok komplexen, rendszerszem­léletben érvényesültek, ezért bármely téma kiemelése csak több-kevesebb önké­nyes szelekció révén lehet­séges. Ez vonatkozik a szű­kebben — vagy direktebben — értelmezett ideológiai problémák vizsgálatára is. A társadalom tudatvilágá­ban ma egyidejűleg többfé­le világnézet hatása érvé­nyesül. Meghatározó szerepe a marxizmus—leninizmus- nak van, amely elvi alap­ját képezi az MSZMP poli­tikájának s természetszerű, hogy a szocializmus kritikai önvizsgálata is ezen az el­méleti bázison történt. A tanácskozás megerősí­tette, hogy a társadalom­szemlélet egyik alapvető for­rását változatlanul a tudo­mányos szocializmus meg­alapítóinak öröksége jelen­ti. Továbbra is példaszerű következetes materializmu­suk, mérceként szolgál a valóság elemzésében alkal­mazott módszerük. A fő , fi­gyelmet a tőkés társadalom törvényszerűségeinek feltá­rására fordították s ezért lehetett a marxi elmélet a proletariátus fegyvere a kapitalizmus megdöntésé­ért, a szocializmus győzel­méért vívott harcban. Lenin — felismerve, hogy a marxizmus lényegi voná­sa a nyitottság, a megúju­lási készség — továbbfej­lesztette Marx és Engels ta­nítását, s az adott konkrét helyzetben alkalmazta a társadalmi cselekvés vezér­fonalaként. De nem késle­kedett a konzekvenciák le­vonásával akkor sem, ami­kor úgy látta, hogy az elő­relépés érdekei ezt követe­lik. A klasszikusok hagyatéká­nak kincsestárában azonban nem találni kristálytiszta, egyértelmű útmutatásokat a szocialista társadalom mű­ködési elveire, módjaira. Így azok joggal lehetnek elégedetlenek, csalódottak, akik kész recepteket, előre­gyártott sémákat reméltek a marxizmustól a szocializ­mus „menet közben” fel­merülő valamennyi problé­májának, bárhol és bármi­kor észlelt gondjának meg­oldására. Nem lehet viszont elfo­gadni azokat a nézeteket, amelyek általában vitatják a marxista eszmék aktuali­tását? s különösen Lenin munkásságát vélik korhoz és helyhez kötöttnek, túlha­ladottnak. Az utódok, a most élők felelőssége a mar­xizmus—leninizmus alapos, igényes tanulmányozásában és alkotó alkalmazásában, a mai viszonyokra való adap­tálásában rejlik. Ez feltéte­lezi a szocialista ideológia, szükséges megújulását is, de e „művelet” csak saját elvi alapján és kereteinek figyelembevételével történ­het. A marxizmus tudományos , igazságát, nemzetközi érvé­nyét mindenekelőtt a léte­ző szocializmus igazolja vissza. A marxizmus pozí­ciói a szocializmus „állásá­ból”, helyzetéből ítélhetők meg reálisan és fordítva: minden szocializmusfelfo­gás az adott kor marxizmu­sának az ideológiai termé­ke. Az elmúlt időszak ta­pasztalatai azt bizonyítot­ták, hogy a történelmileg fordulatot, új minőséget je­lentő szocialista társadalom sem fejlődik egyenesvonalú- an, problémamentesen, konfliktusok nélkül; komoly kihívásoknak van kitéve. Ezeket ellensúlyozandó a gyors alkalmazkodás, a foly­tonos megújulás, az átfogó reform lett az egyik leg­fontosabb követelmény. A „váratlan” jelenségek, a szükséges változások polari­zálják a leegyszerűsítések­hez, a megfellebbezhetetlen igazságokhoz szokott köz- / gondolkodást s kétségkívül zavarokat, bizonytalansá­gokat okoznak a marxiz­mushoz való elkötelezett vi­szonyban is. Mindebből az következik, hogy a stabilitás megőrzé­sére, a hatékonyabb meg­Karami ismét lemondott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents