Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 105. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. MÁJUS 6. SZERDA Közös dolgainkról (2—3. oldal) Fakitermelők a Gyurtyánosban (3. oldal) Harmadszor is kiváló postások (5. oldal) Egymásra utalva Az egymásrautaltság, az együttműködés eddigi formáinak, tartalmának gazdagítása, fejlődésünk nélkülözhetetlen velejárója, egyre meghatározóbb feltétele. A régen várt gazdasági élénkülés kibontakoztatásában olyan megújulásra ösztönző tényező, amellyel a jövőben még fokozottabban kell élni. Ennek jövedelemnövelő, költségcsökkentő lehetőségeket ésszerűbben kihasználó, a gazdálkodás színvonalát javító, biztonságot adó hatásáról, elsősorban megyénk termelő- szövetkezetei mutatnak követendő példát. Vonatkozik ez a kiskörzeti együttműködésekre, a nemrég létrejött lencsetermesztési társulásra, a gyors egymás utánban megszületett folyékony műtrágyát gyártó bázisokra, a megyei üzemekkel létrejött termelési, létszámátcso- portosítási együttműködésekre, a nyári betakarítási munkáknál az alföldi és a szomszédos csehszlovák testvérgazdaiságokkal való eredményes kapcsolatokra. Sajnos az iparban nem ilyen gazdag a kapcsolatok sora. Próbálkozásokról “azért itt is' lehet szólni. Ezt igazolják a jól működő leányvállalatok, az Ipoly Bútorgyár Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombináttal létrehozott termelési kooperációja, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat gazdasági társulása a tőkésexport növelésére. Az együttműködésből fakadó előnyöket garantáló új termelési, gazdálkodási formákra — vegyes vállalat, gazdasági társaságok, részvénytársaság — azért mozdulnak nehezebben megyénk üzemei, mert sok a szerényebb önállósággal rendelkező gyár, gyáregység. Ám kevésnek tűnik az ez irányú kezdeményezést kiváltó, sürgető kényszer1 is. Annak tudata, hogy a távlatokban való gazdálkodás megvalósítása még egyértelműbbé teszi az egyenjogúság, a felek számára kölcsönös előnyöket biztosító egymásrautaltság fontosságát. E felismerés jegyében született meg a TRANS- ELEKTRO, a Magyar Kábel Művek és a December 4. Drótművek közös fejlesztési elképzelése, melynek során nagyobb árualaphoz jut a külkereskedelmi vállalat, jobban kihasználja adottságait a kábelgyár, új, korszerűbb műszaki, technikai, technológiai színvonalat képvisel az alapanyaggyártó. A megyei kezdeményezők nemcsak a lehetőségeket és előnyöket ismerték fel. Együttműködésük jótékonyan hatott megújulás iránti készségükre, igényesebbek lettek a munkában. S közben rájöttek arra is, hogy a világgazdasági versenyben, a „holti- diglan holtomiglan” csak addig tart, amíg az üzlet mindkét fél számára előnyös. Tehát a forma változik, gazdagodik, mert a korszerűsített formában újul meg a tartalom is. Az új követelmények teljesítése ily módon lehetséges, így gyorsul meg a múlhatatlanul szükséges átalakulás. V. K. Növekvő export Tovább erősíteni a kedvező folyamatokat II párt megyei végrehajtó bizottságának ülése Ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. Megvitatta és jóváhagyta az állampolgári fegyelemről és a megszilárdítását szolgáló teendőkről szóló előterjesztést. Ezt követően összegezte a megye ipari üzemei exportteljesítményének tapasztalatait és meghatárorozta további élénkítésének feladatait. A testület jó egy esztendeje foglalt állást abban, mit kell tenni az export élénkítésére, az elmaradás pótlására a megye üzemeiben. A végrehajtó bizottság most azt vizsgálta a megtett intézkedések hatására, hogyan alakult az exporttervek teljesítése az elmúlt években, s mi várható 1987- ben. Tavaly a tőkés- .és a szocialista országokba irá-. nyúló export egyaránt növekedett. Ebben az esztendőben az üzemek döntő többségében ugyancsak megkülönböztetett figyelmet fordítottak a külgazdasági egyensúly javítására, az export bővítésére. A legnagyobb ipari üzemek terveikben az export jelentős növekedésével számoltak, amelyet az év első három hónapjában eredményesen teljesítettek. Az üzemek egy részében — így a salgótarjáni öblös-, a síküveggyárban, a ruhagyárban, Gariz-MÁVAG mátra- terenyei gyárában, a Rónabánya Építési Kerámiagyárban — az átgondolt, folyamatos piackutató munka alapozta meg az export sikerét. Több helyen is — a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a ruhagyárban — intézkedéseket tetteik a termékek versenyképességének növelésére, hogy megőrizzék, erősítsék pozíciójukat a piacon. Nem kevés gondot okoz azonban, hogy a műszaki fejlesztés a legtöbb helyen évek óta szerényebb a szükségesnél. így a termékek jelentős része 5—10 évesnél idősebb, nem felel meg a korszerű követelményeknek. S van ugyan néhány figyeL lemre méltó kezdeményezés, de az üzemek többségéiben ngm sikerült megvalósítani az exportot ösztönző érdekeltséget sem. A végrehajtó bizottság fontosnak ítélte, — felhasználva ehhez a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat — a kezdeti lendület fokozását, a kedvező folyamatok erősítését, az exporttervek teljesítését. A tennivalók sorából kiemelte a még tervszerűbb, még határozottabb piaci munkát, az exportra kerülő termékek minőségének, versenyképességének, gazdaságosságának javítását. Többek között felhívta az üzemeik figyelmét arra is, hogy ,a jelenleginél gyorsabban és eredményesebben kapcsolódjanak az exportbővítő pályázatokhoz. Meghatározta a testület a pártszervek, az alapszervezetek ezzel kapcsolatos teendőit is. Hangsúlyozta,, hogy munkaprogramjaikban, mindennapi tevékenységükben kapjon nagyobb figyelmet a tervszerűbb, a zavartalanabb exporttevékenység segítése. Támogassák a helyi lehetőségek feltárását szorgalmazó, a kezdeményező vezetőket, munkakollektívákat. Fordítsanak nagyobb figyelmet arra, hogy a kommunisták személyes példájukkal segítsék az exportfeladatok megvalósítását. KGST-bizottsági ülés Balatonszemesen Kedden Balatonszemesen megkezdődött a KGST mezőgazdasági együttműködési állandó bizottságának 66. ülésszaka. A tanácskozáson, a KGST-országok küldöttsé-' gein kívül Jugoszlávia és — ? megfigyelőként — a Jemeni Népi Demokratikus Köztár- • saság delegációja is részt ■vesz. Az ülést Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter nyitotta meg; a kormány nevében köszöntötte a résztvevőket, majd hangsúlyozta: a KGST-országok, így hazánk is fontos intézkedéseket tettek az élelmiszer-termelésben való együttműködés fejlesztésére. Az ülésszakon megvizsgálják a KGST-tagországok 2000-ig szóló toűszaki-tudo- mányos együttműködési komplex programjának végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Megvitatják, hogy az európai KGST-országok miképpen segíthetnék a Vietnami Szocialista Köztársaság és Mongólia agrárgazdaságának fejlesztését. Megtárgyalják a növénytermesztés és az állattenyésztés gépesítése, villamosítása és automatizálása terén elért eredményeket és meghatározzák a soron következő feladatokat. Elemzik a növénynemesítés és a vetőmagtermelés elméleti kérdéseit, valamint a KGST-tagországok AGRO- INFORM elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági információszolgáltató rendszerének tevékenységét. Tárgyalnak a KGST-tagországok és Jugoszlávia sokoldalú növényfajta-jogvédelmi egyezményének tervezetéről. Az ülésszakon áttekintik a KGST-tagországok 2010-ig szóló erdőgazdasági fejlesztési célkitűzéseit és foglalkoznak azzal, hogy a szocialista országok, hogyan vehetnek részt a Kubai Köztársaság gyorsított műszaki és tudományos fejlesztésében. Javaslatokat vitatnak meg a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel kialakított kapcsolatok további fejlesztéséről. Dinamikusan fejlődő Mátra-lakótelep Bátonyterenyén n földekről jelentjük M ár a kukoricát vetik A Szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezetben gyomirtó szert szórnak a földekre Jobbágyi határában. Fotó: kulcsár Bár az utóbbi . napokban helyi záporok megyeszerte voltak, a kevéske eső nem hátráltatta a földeken a munkát. Termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban igyekeznek kihasználni a kedvező időjárást, a lehetőségekhez mérten mindent elkövetnek'annak érdekében, hogy mérsékeljék a másfél—két. hetes lemaradást. Ésszerű szervezéssel, az adottságok maximális kihasználásával sikerült is meggyorsítani a munkát, némileg csökkent az elhúzódó tél miatti késés. A megyei tanács mező- gazdasági osztályán arról tájékoztattak, hogy mező- gazdasági nagyüzemeinkben már korábban befejezték a tavaszi árpa, a magborsó és a zab vetését. Tavaszi árpát mintegy 5800 hektáron termesztenek majd, vagyis a múlt évihez hasonló területen. Magborsót közel 1200 hektáron vetettek, s ez kicsivel kevesebb a tavalyinál. A többi tavaszi növénynél elhúzódott a magok földbe juttatása. Kihasználva a napsütéses napokat, elvetették már a burgonyát. Üröm az örömben ugyanakkor, hogy a terület jelentősen csökkent a tavalyihoz képest. Ugyancsak kiszórták már a cukorrépa magját. A cukorrépa esetében ellentétes a tendencia, mint a burgonyánál. Mezőgazdasági nagyüzemeink az idén 1400 hektáron termesztik majd a cukornak- valót, s ez a terület meghaladja az előző esztendeit. Nemrégiben jelenthették a szakemberek azt is, hogy túlvannak a napraforgó vetésén. Ebből a növényből 10 ezer hektáron termesztenek a kollektívák, vagyis az összes szántó hozzávetőlegesen egynyolcadáh. , Mint megtudtuk, már csak a szemes és silókukorica vetésén fáradoznak termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink. Silókukoricát 7000 hektáron szándékoznak elvetni, s eddig á földterület 80—85 százalékán fejeződött be a munka. Kedvezőbb a helyzet a szemes kukoricánál, tudniillik a készültségi fok 90 százalékra tehető. A nagyüzemekben végzik a vegyszeres gyomirtást is, s eddig a munka háromnegyedével készültek el. Gépfejlesztési program Négy. évre szóló gépfejlesztési programot dolgozott ki a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat. Az IKR 1990-ig 1,6 milliárd forint értékű gépet vásárol taggazdaságai számára, hogy segítse a rendszernövények hozamának növelését. A korszerű gépeket több mint félszáz hazaii és külföldi gyártó, illetve szállító ajánlatából választotta ki. A vásárlásnál a • kedvező árajánlat mellett főként a gépek minél nagyobb kapacitására és megbízhatóságára voltak tekintettel. A taggazdaságok gépparkja többek között nagy teljesítményű, magyar gyártmányú cukorrépa-betakarító adapterrel, permetező- és folyékonyműtrágya-szóró géppel, olasz univerzális traktorral, francia kukori- cacső-törő és -fosztóval, holland bálázógéppel és amerikai zöldbab-betakarítóval bővül. A megnövelt hibrid- kuk onica-ferülethez 16 NSZK-gyártmányú vetőgépet vásárolt a közös vállalat. E típusra azért esett az IKR szakembereinek a választása, mert a gép minden olyan növényhez jól használható, amely szemenkénti vetést igényel. Az IKR gépék bérbeadásával is segíti taggazdaságait. Bebizonyosodott ugyanis, hogy többfajta gépet felesleges megvenniük a tsz-ek- nek. állami gazdaságoknak, mert — mint például az árokásót vagy a borsóbeta- karítót — nem tudják gazdaságosan kihasználni. Bérbe adnaik emelett az igényeknek megfelelően traktorokat, kombájnokat, rakodógépeket, szecskázókat és öntözőgépeket is. Ez jelentős kiadásoktól mentesíti a taggazdaságokat, s lehetővé teszi, hogy anyagi eszközeiket másirányú fejlesztésre fordítsák.
