Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF.,124. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK Hit tehet a vásárló, ha... (3. oldal) Olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (5. oldal) Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség érkezett Berlinbe Főrumon a fiatalok Jobbító javaslatok — Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével szerdán magyar párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének ülésére. A küldöttség tagja Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, vala­mint Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédel­mi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tag­jai. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyette­se, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője, Kamara János bel­ügyminiszter, Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár, Mórocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi minisztéri­umi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai, valamint Tóth László közlekedési mi­nisztériumi államtitkár. Je­len volt Karl-Heinz Lugen- heim, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. Alacsony a gépek kihasználtsága A megyei népi ellenőrzési bizottság ülése A nagy termelékenységű és nagy értékű termelőbe­rendezések kapacitásának kihasználtságáról készített felmérés szerepelt napiren­den tegnap Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság .ülésén. A megye 16 gazdálkodó egységében végzett felmérést Simon István, a salgótarjáni öblösüveggyár termelési igazgatóhelyettese vezette. Előterjesztéséből kiderült, hogy az iparban, a vizsgált időszakban — 1984—1986-ig —, a naptári időalap kihasz­náltsága országosan 53% kö­rül alakult, míg a munka­rend szerint ugyanez a mu­tató elérte a 74%-ot. Me­gyénkben hasonló képet adott a felmérés, azonban vállalatonként igen jelentős a szóródás. A naptári hasznos időalap­kihasználtsága az említett egységeknél 1984-ben 15,8 és 87%, 1986-ban 20,1 és 83% míg a munkarend szerinti hasznos időalapnál 1984-ben 52,3 és 92, illetve 1986-ban 62 és 94% körül alakult. E 16 egység állóeszköz-állomá­nya 1980-tól átlagosan 50 százalékkal gyarapodott, ki­vételt képez a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, ahol szinten maradt. A dina­mikus fejlődés árnyoldala, hogy egyrészt az áremelke­dést is magában foglalja, másrészt még mindig magas az építési hányad. Ugyan­csak kedvezőtlen jelenség, hogy romlott az állóeszköz­állomány, ezen belül a gépek műszaki színvonala. A be­rendezések átlagos életkora 11,2 év, 56 százalékuk 10 évnél idősebb és 36 százalé­kuk több mint 15 éve üze­mel már. A kedvezőtlen tendenciák ellenére a vállalatok több­sége növelni tudta nyeresé­gét. Jó példaként említi az előterjesztés a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárat, a Romhányi Építési Kerá­miagyárat és a MKM balas­sagyarmati kábelgyárát. Je­lentős eredménycsökkenés következett be viszont a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­nél. A kapacitáskihasználtsá­got, mint a gazdálkodás egyik fontos mutatóját, a vállalatok 80 százalékánál mérik, de csak az egyne­gyedénél tervezik. A vitában többen is meg­jegyezték, hogy a vállalatok idegenkednek a fejlesztés során a világbanki hitel igénybevételétől. Okaira egy­szerű a magyarázat: vezetői felelősségérzet hiánya, szok­ványos gondolkodásmód; megszokták a „kijárt” utakat. A világbanki hitel elnyeré­sének alapos elemzőmunka a feltétele. Elhangzott, hogy a piaci feltárótevékenységet még mindig nem a rangjának megfelelően kezelik, pedig a kapacitáskihasználtság ter­vezésénél ez alapvető szem­pont. Negatívumként érté­kelték a vállalatok vagyon­kezelésének jelenlegi mód­szereit, pedig eddig még nem alkalmazott működési for­mákban eredményesebben gazdálkodhatnának. Tanácskozás közvilágítási Hazánk közvilágítási, hely­zetéről kezdődött kétnapos továbbképzés szerdán, Sal­gótarjánban. Szervezője a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, melynek salgótar­jáni csoportja — mint házi­gazda — nevében Jakab Vince titkár köszöntötte az egybegyűlt, mintegy száz szakembert. Radványiné N. Olgának, a MEE közvilágítási munka- bizottsága vezetőjének meg- , nyitója után elsőként Végh helyzetünkről István előadását hallgatták meg Salgótarján közvilágí­tásának fejlesztési elképze­léseiről, az üzemeltetés és létesítés tapasztalatairól. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzem­iigazgatóságának osztályve­zetője egy dokumentum se­gítségével felidézte azt a 90 évvel ezelőtti képviselő-tes­tületi ülést, amelyen az el­ső 150 darab izzólámpás lámpatest felszereléséről döntöttek, az akkori nagy- (Folytatás á 2. oldalon.) jövőnkért Politizáló délután szerepelt tegnap a tarjáni ifjúsági na­pok programjában. Jövőnk a tét! — Mit tehetünk érte? címmel hirdetett fórumot a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága. A városi KISZ-bizottság tanácstermében, Salgótarjánban mintegy száz KISZ-aktivista gyűlt össze a megyéből. A fó­rumon elsőként Nagy Mihály, a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársa azokat a javaslatokat ismertette, amelyek a januárban indított Jövőnk a tét! akció keretében elhang­zott véleményeket, észrevételeket összegezte. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ennek alapján fogalmazta meg javaslattervezetét az MSZMP Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak. Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának veze­tésével szerdán este meg­érkezett Berlinbe az a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség, amely részt vesz a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testületének ma kezdődő ülésén. A Varsói Szerződés-tag­államainak zászlóival dí­szített Berlin—Schönefeldi repülőtéren Erich Hone- cker, az NSZEP KB főtitká­ra, az NDK Államtanácsá­nak elnöke, valamint az NDK párt- és állami veze­tésének több más tagja kö­szöntötte a magyar delegá­ciót. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege A tanácsi munkáról tár­gyalt szerdai ülésén a Köz- alkalmazottak Szakszerve­zetének központi vezetősége. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke kiemel­te, hogy a járások megszű­nésével, a választási rend­szer módosításával, a szo­cialista demokratizmus szé­lesedésével erősödött a ta­nácsok népképviseleti jel­lege. Eredményes volt a taná­csok múlt évi gazdálkodá­sa: 156 milliárd forintos bevételi tervüket 4 milliárd forinttal teljesítették túl. A lakosság társadalmi mun­kája, a társulásokban — víz-, gázvezeték építésében, — való részvételének érté­ke 16 milliárd forinttal egészítette ki a tanácsi pénz­alapot. Elöljáróban Nagy Mihály elmondta, hogy a Jövőnk a tét! politikai akció jól je­lezte, hogy nagyon nagy az érdeklődés a fiatalok köré­ben társadalmi-gazdasági helyzetünk, problémáink iránt, s a változtatás, jobbí­tás útját felelősen és kri­tikusan keresik A magyar fiatalok döntő többsége tel­jesítményen alapuló, haté­konyan működő, biztonságot adó, demokratikus, korszerű szocialista társadalomban kíván élni. A jobb es tar­talmasabb élet, nagyobb tár­sadalmi igazságosság, széles körű politikai nyilvánosság és demokrácia megteremté­se a cél. Ennek megvalósítá­sa az egész társadalom fel­adata, de az ifjúság aktív közreműködése nélkül ez el­képzelhetetlen. A kibontakozási program­ban, a KISZ KB munkatár­sa előadásában kiemelkedő­en fontos szempontnak tar­totta a szocialista elvek jobb érvényesítését, ami a szocia­lizmus hazai gyakorlatában radikális korszerűsítéseket is követel. A KISZ KB ja­vaslatában úgy fogalma­zott, hogy a hatékonyságot szolgáló szerkezetváltás és műszaki fejlesztés kapjon elsőbbséget rövid távon — szem előtt tartva a fizető- képesség követelményét —, minden más célkitűzéssel szemben. A javaslat gazdaságpoliti­kai részét elemezve szólt arról, hogy a magyar gaz­daság hatékonysága elma­rad lehetőségeinktől. Ma is fennmaradtak azok a terme­lési, szolgáltatási és keres­kedelmi mechanizmusok, amelyek az extenzív gaz­dálkodás idején alakultak ki. Arra van szükség, hogy a leghatékonyabb vállalatok dinamikusan fejlődhessenek, míg a veszteséges vállalatok támogatását nagymértékben meg kell szünetni. A KISZ KB tervezetét a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban jelentős mér­tékben- meghatározta az, hogy a pályakezdő fiatalo­kat már ma érzékenyen érintik az ésszerűsítéssel járó munkaerő-leépítések és a létszámkorlátozó intézke­dések. A KISZ ezért kezde­ményezi a kormányzati prog­ram sürgős kidolgozását a kilencvenes években munká­ba lépő, nagy létszámú kor­osztályok számára. A szociálpolitikai érvé­nyesítésben az anyagi lehe­tőségek szűkös határa azt követeli, hogy általános le­gyen a rászoruitsági elv, il­letve, hogy a szociális tá­mogatások körében nagyobb szerepet kapjon az egyéni elbírálás. A fiatalok jelen­tős részénél ma, is elsődle­ges problémát jelent a la­káshoz jutás, ezért javasol­ja a KISZ KB dokumentu­ma, a lakásgazdálkodás kor­szerűsítésének napirendre tűzését; különösen az első lakás megszerzéséhez kell alapvetően új formákat ta­lálni, azt megkönnyíteni. Nagy Mihály beszélt még a politikai intézményrend­szerrel és az oktatáspolitiká­val kapcsolatosan megfogal­mazott KISZ-es ajánlásokról. Ezt követően Ozsvárt József, a megyei pártbizottság tit­kára adott rövid tájékozta­tót a jelenlevő fiatáloknak a kibontakozó gazdasági és társadalmi cselekvési prog­ram legfőbb elemeiről. El­mondta, hogy a fő cél ma, gazdasági-társadalmi hely­zetünk megszilárdítása és az élénkítés beindítása. És a ma zajló vitákban minden ésszerű javaslat, észrevétel azért születik, hogy minél jobb, mozgósítóbb erejű le­gyen a cselekvési program. A megyei pártbizottság tit­kára néhány gondolatban elemezte a Nógrád megyei gazdálkodó egységek idei első négy hónapi eredménye" it, ami nem érte el a ter­vezett mértéket, jónak ítél­te meg azonban az export- tevékenység körében elért teljesítményeket. A bevezető előadásokat követően Nagy Mihály és Ozsvárt József, a fórumon válaszolt a fiatalok kérdé­seire, y A gyártószalag mellett többségében szakmunkások dol­goznak. Az exportáru alkalmi minőségellenőrzése — kulcsár — Májusban csak exportáru Határainkon túl is kedvelik és keresik a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében készülő termékeket. Az idén 200 millió forint értékű női felsőruházati cikket állítanak elő, ebből mindössze 20 százaléknyi kerül a hazai boltokba. Az áruk hatvan százalékát szocialista, a további 20 százalékot tőkés­piacokra szállítják. Májusban kizárólag exportmegren­deléseket teljesítettek, többségében osztrák, olasz és francia vevők számára gyártottak női ruháikat, szok­nyákat. Oláh Mária és Hugyecz Erzsébet varrónők a BFK mo­delljeiből mutatnak be két szabadidő-ruhát.

Next

/
Thumbnails
Contents