Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

2 NOGRAD 1987. május 28., CSÜTÖRTÖK Mihail Gorbacsov Bukarestből NATO: továbbra is nukleáris Berlinbe érkezett Szovjet—román közös közlemény Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szer­dán befejezte romániai hi­vatalos baráti látogatását és a kora délutáni órákban el­utazott Bukarestből. Az otopeni repülőtéren Mihail Gnrbacsovot, fele­ségét, Raisza Gorbacsovát. és Vagyim Medvegyevet. az SZKP KB titkárát Nícolae Ceausescu, • az RKP főtitká­ra. Románia köztársasági elnöke és felesége, Elena Ceausescu, valamint szá­mos más román vezető sze­mélyiség búcsúztatta. Mihail Gorbacsov szerdán délelőtt zárómegbeszélést tartott vendéglátójával, Ni­colae Ceausescuval. Ez­után városnézésen vett részt, amelynek során megtekin­tette a román főváros né­hány történelmi és építésze­ti nevezetességét, felkere­sett egy lakótelepet, vala­mint több új bukaresti épít­kezést. Mihali Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szer­dán délután Berlinbe érke­zett. Ö vezeti a szovjet kül­döttséget. amely részt vesz a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének ma kezdődő ülésén. A szolét delegációt a Béri in-Schön f éld i repülőté­ren Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. az NDK államtanácsának el­nöke, valamint az NDK párt- és állami vezetésének több más tagja üdvözölte. Délután ugyancsak Ber­linbe érkezett a szovjet de­Ronald Reagan nyilatkoza­tot adott a francia Le Fi­garónak. s elmondta, hogy az év vége előtt számít egy amerikai csúcstalálkozóra Mihail Gorbacsovval. Az elnök reményét fejezte ki, hogy még ebben az év­ben újabb csúcstalálkozója jön létre Gorbacsovval. A nukleáris leszerelés kérdé­seiről szólva igyekezett el­hárítani a nvugat-európai aggodalmakat, hogy a ket­tős nullayáltozat atomfegy- vermentesitené Európát. „Ügy hiszem, messze va­gyunk attól, hogy a nyugati tömb elveszítse atomfegy­vereit. Ha a közepes ható- távolságú rakétákon kívül a rövid hatótávolságúakat is kivonnánk Európából, akkor legáció többi tagja: Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnö­ke, Nyikolaj Rizskov, a Mi­nisztertanács elnöke, Edu­ard Sevardnadze külügymi­niszter, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjai, Szergej Szokolov honvédel­mi miniszter és Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. ☆ Szerdán, Bukarestben kö­zös közleményt adtak ki Mi­hail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának Ro­mániában tett hivatalos ba­ráti látogatásáról. A szovjet vezető és Nico­lae Ceaúsescu, az RKP fő­titkára tájékoztatta egy­mást az országaikban folyó szocialista építés időszerű kérdéseiről. Részletesen meg­vitatták a kétoldalú kapcso­latok helyzetét, fejlesztésük lehetőségeit, és áttekintet­ték a nemzetközi élet főbb problémáit, s a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom fejlődésének kérdé­seit. Mihail Gorbacsov ismer­tette vendéglátójával, ho­gyan valósul meg a szovjet társadalom átalakítása, amely a szocialista rend­szerben rejlő lehetőségek és előnyök teljesebb feltárá­sára irányul. A párt kezde­ményezte folyamat mindin­kább elmélyül, és a legszé­lesebb néptömegek támoga­tását élvezi. is maradna a nyugati tá­bornak még vagy negyven­ezer robbanótöltete. Ez az egész arzenál az európai nemzetek biztonságát őrzi megállapodásainknak megfe­lelően. Az atomfegyver-men­tesítés tehát igen távoli perspektíva. Ahhoz, hogy efelé is haladjunk, feltétle­nül be kell vonni a tárgya­lások körébe a hagyományos fegyverzeteket." Reagan kereken kijelen­tette, hogy a Perzsa-öbölben nem számít a háború kiter­jedésére. Irán is elismeri, hogy ezek nemzetközi vizek, az oda való behajózásnak is szabadnak kell lennie. Az elnök emlékeztetett rá, hogy az Öböl-vidék létfontosságú Nyugat-Európa és Japán A szovjet vezető részlete­sen kitért a pártmunka át­alakítására, a választott szer­vek szerepének növekedésére és az apparátus felett gya­korolt ellenőrzésük fontossá­gára, szólt a káderek iránt támasztott szakmai és er­kölcsi követelmények növe­kedéséről. Mint mondotta, a vezetőknek kötelességük is­merni a néptömegek érde­keit és szükségleteit, s oda­figyelni az emberek vélemé­nyére. Ceausescu tájékoztatta vendégét a román társada­lomban a 40 éve folyó szo­cialista építés során, külö­nösen az RKP. IX. kongresz- szusa óta végbement válto­zásokról. A román pártve­zető vázolta Mihail Gorba­csovnak az RKP által a szo­cialista — az állami és szö­vetkezeti tulajdon — erősí­tésére irányuló intézkedése­it. Az RKP főtitkára részle­tesen beszélt a párt által a szocialista társadalom sok­oldalú fejlesztésére kidolgo­zott program, valamint az RKP XIII. kongresszusán hozott határozatok megvaló­sításáról. A tárgyalásokon a figye­lem középpontjában a szov­jet—román kapcsolatok leg­fontosabb kérdései álltak. A két pártfőtitkár leszögezte, hogy ki kell használni e kapcsolatok további erősíté­sének tartalékait. olajellátásában, míg az Egyesült Államokéban vala­mivel kisebb jelentőségű. A Japánnal kibontakozó kereskedelmi háborúról Rea­gan kijelentette, hogy „ezt a kérdést a lehető leggyor­sabban rendezni akarjuk. A japánoktól függ, hogy tisz­teletben tartják-e azokat a megállapodásokat, amelye­ket előzőleg kötöttünk.” Saját helyzetével kapcso­latban, amit megrázott az Irangate néven emlegetett politikai válság, Reagan újó­lag tagadta, hogy tudta vol­na: az iráni fegyvereladá­sokból befolyt összegeket svájci bankszámlákon he­lyezték el, s egy részüket a nicaraguai ellenforradalmá­rok pénzelésére fordították. A NATO elégedetten nyugtázza ugyan a szovjet —amerikai megállapodás le­hetőségét, de leszögezi : stratégiájához továbbra is elengedhetetlennek tartja a nukleáris fegyvereket. A NATO hadügyi terve­ző csoportja — amely a tag­országok (Franciaország és Izland kivételével) hadügy­minisztereit tömöríti — szerdán befejezte tanácsko­zását Brüsszelben. A kiadott közlemény szerint a minisz­terek „örömmel állapítot­ták meg, hogy megjavultak a szovjet—amerikai meg- állápodás lehetőségei” a nukleáris rakéták visszavo­nására, s hozzáfűzik, hogy kívánatosnak tartanának egy megállapodást a hagyo­mányos fegyverzet csökken­téséről, és a vegyi fegyverek betiltásáról is. A közlemény nagy nyo­Ciprusi javaslat Becsben Az Európában lévő ha­gyományos fegyverzetek kérdéséről az európai biz­tonsági folyamat részét al­kotó bécsi utótalálkozón kell tárgyalni, — jelentet­te ki kedden George Ia- covou ciprusi külügyminisz­ter. A ciprusi politikus az európai el nem kötelezett és semleges államok közös ja­vaslatát ismertette e kér­désről a bécsi tanácskozás ülésén. A javaslat szerint a Var­sói Szerződéshez és a NATO- hoz tartozó államoknak mandátumtervezetet kell készíteniük a hagyományos fegyverzetek kérdéséről folytatandó tárgyalásokra. Az el nem kötelezettek és a semlegesek ezzel egyidőben elkészítik a maguk mandá­tumtervezetét, az európai biztonságot és bizalomerősí­tést szolgáló újabb intézke­désről. A két tervezetet a bécsi utótalátkozó keretében megvitatják és ezek alap­ján fogalmazzák meg a ta­lálkozó résztvevőinek közös álláspontját, a hagyományos fegyverzetek kérdésével foglalkozó tárgyalásokról. Reagan-interjú a Figaróban — diai kommentárunk ----------------------­F elelős elöntések előtt Hét szocialista ország vezetőit köszönti a 750 éves Berlin és hét szocialista ország vezetői köszöntik a 750 éves Berlint. A Varsói Szerződés csúcstalálkozóját azon­ban nem a jubileumi ünnepségek forgatagába helyezi a világ, hanem egy nagyon is aggasztó katonapolitikai helyzetbe, amely a vezető nyugati hatalmak erőpolitikai megszállottságának következménye. Amilyen hatékonynak bizonyult a Varsói Szerződés az elmúlt több mint három évtizedben katonai-biztonsági értelemben, olyan kevéssé sikerült az egyetemes lesze­relés és az európai regionális fegyverzetlkorilátozás vona­lán keresztül vinnie kezdeményezéseit. Amilyen mértékben Európa telítődik új nukleáris fegy­verekkel, és ahogy közeledik az amerikai elnökválasz­tás időpontja, egyre sürgetőbbé válik, egy újabb szov­jet—amerikai csúcstalálkozó, amelynek kontinensünket legalább a közép-hatótávolságú szovjet és amerikai fegy­verektől mentesítenie kellene, ha már megmaradnak ott az amerikai közép-hatósugarú, valamint a brit és fran­cia ..hadászati” nukleáris eszközök. A Varsói Szerződés hozzájárult e kérdéskör önálló megtárgyalásához, de hozzájárult ahhoz is, hogy a NA- TO-nak részint az ázsiai térséggel, részint az európai hadműveleti-harcászati rakétákkal, részint pedig a ha­gyományos erőkkel és eszközökkel kapcsolatos aggodal­mait tekintetbe vegye. Célja Európa atomfegyver-men­tesítése és ennek érdekében kész engedményekre. Cél­ja a hagyományos erők lényeges megritkítása és szét­választása kontinensünkön és ennek érdekében hajlandó a fölénytényezők kétoldalú kölcsönös lefaragására. Nem hajlandó viszont elfogadni azt a nyugati érvelést, hogy a Varsói Szerződés minden térségében és minden fegy­verfajtában „nyomasztó fölényben” van, mert ez az érvelés tárgyalás- és megegyezésellenes, nem felel meg a valóságnak, azoknak az eszköztárához tartozik, akik szeretnék a tárgyalási készség látszatát megőriz­ve „megóvni” a Nyugatot mindenféle leszereléstől, a fegyverkezés mindenfajta korlátozásától. A leszerelés problémájának az az átfogó megközelítése, amelyre tavaly júniusban a budapesti PTT-ülés példát mutatott, a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsá­gának ez év márciusi állásfoglalásai, a nemrégiben elő­terjesztett Jaruzelski-tenv — mind megannyi lehetőség kelet—nyugati — akár legfelsőbb szintű — eszmecserék­re és megállapodásokra. Európa nagyot lépett előre Stockholmmal a katonai bizalomerősítés, a helyszíni el­lenőrzés, a Nyugat által szorgalmazott katonai „átlátszó­ság” irányában. A Varsói Szerződés és a NATO közötti közvetlen érintkezésfelvétel első tapasztalatai is rendel­kezésre állnak. Mindezek némileg biztató jelek. Az atlanti szövetség vezető szerveinek e heti tanácsko­zásai nem szűkölködtek pozitív fogadkozásokban. A Var­sói Szerződés ma kezdődő kétnapos tanácskozása nem fogja megakadályozni, hogy Nyugat bizonyítsa szándék- nyilatkozatainak őszinteségét. stratégia matekkal leszögezi azt is, hogy a NATO katonai dok­trínájának megvalósítására a hadügyminiszterek „nem látnak más lehetőséget, mint a nukleáris és a hagyomá­nyos fegyverek kombinált alkalmazását, mivel mind­kettő egyaránt szükséges a NATO védelméhez”. A do­kumentum indokként ez­úttal is a Szovjetunió és a Varsói Szerződés növekvő katonai erejére hivatko­zik. A közlemény elengedhe­tetlennek tartja a NATO hagyományos fegyverzete nagyarányú fejlesztését és figyelmezteti a tagországo­kat: a NATO határozata ér­telmében évi legalább há­rom százalékkal emelniök kell katonai költségvetésü­ket. Lord Carrington főtitkár, és Caspar Weinberger ame­rikai hadügyminiszter saj­tókonferencián elmondta, hogy a tanácskozáson bírá­lat érte azokat a tagorszá­gokat, amelyek nem növe­lik katonai költségvetésü­ket a NATO által előírt évi három százalékkal. (A bel­ga lapok ezzel kapcsolatban szerdán azt írták: Belgium szolgáltatta a legroszabb példát azzal, hogy az NSZK-ban állomásozó had­testének Nike típusú lég­védelmi rakétáit leszereli, de bejelentette, hogy nincs pénze ezek pótlására meg­vásárolni az amerikai Pat­riot rakétákat.) Egy kérdésre válaszolva az amerikai hadügyminisz­ter sajnálatosnak minősítet­te, ha Görögország felmon­daná az ottani amerikai tá­maszpontokat, mert ez ká­rosan befolyásolná a NATO déli szárnya katonai erejét. Társadalmi vita Kijevben Andranyik Petroszjanc, a Szovjet Állami Atomereng,ia Bizottság elnöke a napokban bejelentette: nem folytat­ják a csernobili atomerőmű 5. és 6. blokkjának még a szerencsétlenség előtt meg­kezdett építését. Mielőtt ez a döntés megszületett, nyil­vános társadalmi vitát ren­deztek Kijevben az erőmű további sorsáról. Erről a vitáról számol be legfris­sebb számában a Lityeratur- naja Gazeta. Áz 5. és 6. blokk végleges terve sok biztonsági intéz­kedést irányzott elő. két­ségtelenül figyelembe vette a baleset tanulságait. Nem vették azonban számításba, hogy az építkezés költségei nagymértékben megnöve­kedtek a szerencsétlenséget követően. Figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a 3. ütem tervei mostanra kor­szerűtlenné váltak. A társadalmi vita során felvetődött, hogy a teljes sugármentesítés elvégzéséig nem folytatható az építke­zés, mivel elősegítené a szennyeződés továbbterje­dését. Az építők korábbi közössége széthullott. Ma a működő blokkok megfele­lő létszámú kezelőszemély­zetének biztosítása is gon­dot okoz. Mindezeket figyelembe véve, a vita résztvevői mind. össze két ellenszavazattal nem javasolták az építkezés folytatását. Á nKözös Piacra szavaztak" az írek Nem hivatalos adatok sze­rint az ír választópolgárok többsége szerdán „a Közös Piacra szavazott”. Ennek nyomán Dublin is ratifikál­hatja azt az „Egységes Eu­rópai Okmányt", amelynek értelmében 1992-ig megte­remtik az EGK egységes bel­ső piacá't, és erősítik a nyu­gat-európai közösség politi­kai integrációját. A népszavazásra azután került sor, hogy az ír leg­felsőbb bíróság áprilisban alkotmányellenesnek nyil­vánította a tavaly február­ban aláírt közös piaci egyez­mény egyes rendelkezéseit. Az európai közösség többi 11 tagja már ratifikálta az ok­mányt. A legnagyobb ír pártok közlése szerint a szavazók­nak több mint hatvan szá­zaléka mondott igent az egyezményre. Tanácskozás közvilágítási helyzetünkről (Folytatás az 1. oldalról.) községben. Azóta jelentős fejlődés következett be az iparváros életében. Míg 1980-ban a hagyományos vi­lágítóeszközök részaránya 44 százalékos volt, mára ez a mutató 38,6 százalékra mó­dosult — a korszerű lám­pák számának növekedésé­vel. Örömünk ellenére adód­nak problémák is — mon­dotta —, így a __ korszerű fényforrások országosnál lassúbb terjedése, és az ez­zel összefüggő magas fenn­tartási költség, összefogva a helyi tanáccsal, tavaly ki­mozdult a holtpontról ez az állapot. Fele-fele arányban osztja meg a költségeket az áramszolgáltató és a tanács, segítve a rekonstrukciós program megvalósítását, és egyben csökkentve a javí­tásra fordított pénzt. A mindkét fél számára hasznos együttműködést kö­vetendő példának tartjuk — tette hozzá Győrffy Dezső, Salgótarján tanácsának ál­talános elnökhelyettese —, majd kiemelte a közvilágí­tásnak a közbiztonságban és a közlekedésbiztonságban betöltött fontos szerepet. Az országos adatokról Ba­ji Gál János, az Energia­felügyelet munkatársa tar­tott tájékoztatást. Kiemelte a nátriumlámpák elterjesz­tésének szükségességét, hi­szen mind élettartamban, mind teljesítményigény­ben tízszeresen múlja felül a korszerűtlen izzólámpákat. Részaránya országos szinten azonban még csupán 2,6 százalék körül mozog. A továbbiakban ismertet­ték azokat a szabványvál­tozásokat, amelyek idén jú­liusban lépnek életbe és szigorúan szabályozzák a közbiztonságot és közleke­désbiztonságot szolgáló lám­patestek telepítését. A ta­nácskozás végén az áram- szolgáltató vállalatok kép­viselői mondták el tapasz­talataikat és megtekintették a megyeszékhely közvilágí­tásáról készült videofilme­ket. A szünetben valameny- nyien szemügyre vették a Közlekedéstudományi In­tézet Transinnov leányvál­lalata által kifejlesztett, a közvilágítás mérésére al­kalmas gépkocsiját. <-th) 1

Next

/
Thumbnails
Contents