Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

1987. május 21., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Másként, többet A nehéz körülmények kö­zött is csaknem tízmillió forintot költöttek 1986-ban a jelent és főleg a jövőt szolgáló berendezésekre: gépekre, járművekre, épü­letekre. Az állattenyésztés­ben dolgozók áldozatos munkájának köszönhető, hogy a szigorú téli időjá­rásban sem esett vissza -a tejtermelés, sőt az első ne­gyedévben kismértékben még növekedett is. Nem jelent gondot a szarvasmarha-állomány ta­karmányszükségletének biz­tosítása. Maradéktalanul elvégezték az időszerű nö­vénytermesztési munkála­tokat, saját erőből oldották meg a fejtrágyázást. Elő­nyösen változott a termék- szerkezet, új árunövényeket honosítanak meg. Az ipari ágazatra előírt árbevételi terv 80 százalé­kára már itt vannak a meg­rendelések. Több üzem teljesítette első negyedévi tervét. Hosszú előkészítő munka eredményeként, megkezdődött a nagy ér­deklődéssel várt új termék, a PVC-tapéta gyártása, amelyre eddig 40 millió ér­tékű megrendelés érke­zett. Megkedvelték és szí­vesen vásárolják a fogyasz­tók a Pantex csempera­gasztót, amelyet 14—15 millió forint értékben kí­vánnak gyártani. A szakosított szarvasmar­hatelep rekonstrukciójának megvalósításához a Buda­pest Banktól 57 millió fo­rint hitelt kaptak, amelyből 50 százalék az állami tá­mogatás. A MÜSZI közre­működésével, előkészítő munkálatok folynak az ön­elszámoló rendszer kialakí­tására. Ezzel azonban nem zárult le a tennivalók bő­séges skálája. Az új vezetőség nagyon ügyeljen a szavak és tettek egységére — mondja Csabák Istvánné anyagkönyvelő-cso­portvezető. A siránkozás helyett mindig tenni, cselekedni kell — ál­lítja Gyimesi János, az új termelési elnökhelyettes. — Csodát ebben az évben sem várhatunk — mondja Sajgó Ferenc, az Érsekvad­kerti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz újonnan megvá­lasztott elnöke. — Az új vezetés sem tudja egyik napról a másikra megvál­toztatni a gazdaság jelenle­gi helyzetét. Tudom, sokat vállaltunk magunkra, hogy az eredmény nagysága el­sősorban a szakvezetésen múlik. Érzem és vállalom az ebből fakadó felelőssé­get is. — Szerencsére a gazda­ságban megvannak a fel­adatokhoz értő, azt vállaló szakemberek, akiknek szá­mát bizonyos területeken tovább bővítjük. Hangsú­lyozni szeretném, hogy csak akikor érjük el a kívánt eredményt, ha a vezetőség és a tagság nemcsak együtt gondolkodik, hanem együtt is cselekszik. Ezért mind­annyiunknak másként, ki­csit többet, szakszerűbben, fegyelmezettebben kell dol­goznunk, hogy mielőbb visszaszerezzük a termelő- szövetkezet régi, jó hírne­vét. Csodát ebben az évben sem várhatunk — mondja Sajgó Ferenc, a szövetkezet újon­nan megválasztott elnöke. — Miért Ilyen optimista? — Mert támogat a tag­ság, a szakemberek, s min­denki a kivezető úton kí­ván járni. Ha nem így lát­nám, akkor ebben a hely­zetben nem vállaltam vol­na el ezt a tisztséget. — A régi, beidegződése­ket, a fejlődést visszafogó, rossz szokásokat nem lehet máról holnapra alapvetően megváltoztatni — vélekedik Vitéz Ferenc, az ipari ága­zat főmérnöke, akit az új vezetőségbe is beválasztot­tak. — Nekünk a gazdálko­dásban most már felfelé kell haladnunk. Mostani el­nökünkkel eddig is jól együtt tudtam dolgozni, a jövőben még nagyobb szük­ség lesz a közös tevékeny­ségre. Ügy ismertem meg, mint aki mindig tudja, mi­kor mondja az igent, vagy a nemet, bármilyen kérdés­ről legyen szó. — A felemelkedéshez megvannak az elképzelések, ezeket az ez évi tervünk jól visszatükrözi — kér szót Németh Antal gépészmér­nök, a területi pártvezető­ség és a termelőszövetkezet alapszervezetének párttit­kára. — Sajgó Ferenc ko­rábban elnökhelyettesként is sokat kezdeményezett, s ennek a munkának a gyü­mölcse lassan beérik. Amit elvállalt, amivel megbízta a tagság, azt igyekezett jól elvégezni, mert tetszett ne­ki a feladat. A maga mód­ján a lehetőségek birtoká­ban a legtöbbet adta. Az esetleges szóbeszédek elke­rülése céljából kijelentem, hogy Sajgó Ferenc nem kívánt Pintér Ferenc helyé­re kerülni. Sohasem szerettem az állóvizet — Még nagyon az elején vagyunk — mondja Csabák Istvánné, anyagkönyvelő- csoportvezető, aki új tag­ként került a most megvá­lasztott vezetőségbe —, már most látom, hogy nehéz évünk lesz. Jómagam és csapatom úgy kívánunk se­gíteni a gazdálkodásban, a költségcsökkentésben, hogy gyorsabban informáljuk az elnököt a valóságról. Így járulunk majd hozzá a kin­ti vezetőkkel való szüksé­ges összhang megteremté­séhez. Dolgozótársaim a választást megelőző be­szélgetéseknél felhívták a figyelmemet arra, hogy az új vezetőség nagyon ügyel­jen a szavak és a tettek egységére. — Első benyomásaim olyan jók voltak, hogy ide­jövetelem előtt, álmodni sem mertem volna róla, an­nak ellenére, hogy mint a szomszédos gazdaság — Nagyoroszi — egyik vezető­je, ismertem az itteniek gondjait, bajait, és sokat segítettünk egymásnak — idézi fel a belépés kellemes perceit Gyimesi János, az új elnökhelyettes, a vezető­ség tagja. — Meglepett a gazdaság technikai színvonala. Olyan jól felkészült, fiatal szak­gárda dolgozik itt, amelyik a vezetéssel és a tagsággal együtt, képes lesz a magas követelményeknek megfe­lelni. Jómagam a munká­ban sohasem szerettem az állóvizet. Emelni a vezetés színvonalát Zárógondolatként még idekívánkozik Forgó Im­rének, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkárának néhány gondola­ta: — A vezetés színvona­lát kell megjavítani. Bí­zunk abban. hogy jövő ilyenkor nem kell vegyes érzelmekkel hallgatni majd az év végi beszámolót. {Vége) Venesz Károly Vendégváró bankiak Festői környezetben, lan- kás dombok közé települt évszázadokkal ezelőtt Bánk. Nem messze a vasútállo­mástól egy háromszáz mé­ter átmérőjű, langyos vizű tó tükre csillog, csaknem kéthektárnyi területen. A kis nádassal ékesített tó másik oldalát a Török-hegy övezi. Gyönyörű vidék, min­dig is ilyen szép volt. — Ezelőtt csak ritkán tudtunk gyönyörködni ben­ne — mondja egy idős, fej­kendős nénike. — Nekünk korábban kenyeret adott ez a hely’ ás nem a látvá­nyossága vonzott. A csobogó patakoktól han­gulatos völgyek, a körös- körül magasodó szelíd lan­kája hegyek, a rajtuk zöl­dellő erdők csalogatják az idegent. Nemcsak a termé­szeti kincsek, hanem a szlo­vák nemzetiségű községben élők barátsága, szíves ven­déglátó kedve is hozzájá­rult ahhoz' hogy a telepü­lést évről évre sokan kere­sik fel. Az állandó lakosok száma csaknem 2 ezer üdü­lővel egészül ki nyáron. Ennek köszönhetően is so­kat fejlődött a település, hiszen minden esztendőben készülni kellett arra, hogy a vendégeket színvonalas ellátás várja. A növekvő idegenforgalomnak, no meg a korábban kialakult ha­gyományoknak köszönhető­en sokat költöttek Bánkra a község vezetői. A tó kö­rül utat építettek, lefedték a közeli csatornát, új lám­paoszlopok elhelyezésével javult a közvilágítás. Vízi­színpadot kapott a tó> a szükséges tecnikai felszere­lésekkel és 1100 személy be­fogadására alkalmas néző­térrel. — Folyama tos az idegen- forgalmi fogadókészség ja­vítása — tájékoztat dr. Ve- rebélyi Gábor, a Rétsági Vá­rosi Jogú Nagyközségi Ta­nács titkára. — Elkészült az idén a tó környékének par­kosítási terve. A víz bioló­giai egyensúlyának helyre- állítása érdekében olyan be­ruházásba kezdtünk, amely egész évben megoldja majd a vízutánpótlást. Bővült a srand, s új üzemeltetőjével, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal igen jó partneri kapcsolatot si­került kialakítani. Úgy vé­lem, a tavat a nagyközön­ség számára kellően nyi­tottá tettük- és egyúttal több apróbb intézkedéssel meg­felelően védetté is. Javult a fogadókészség a szálláshelyet illetően is. Húsz vendég elhelyezésére alkal­mas fogadó nyílt, bővült a Tó motel. Egyre népsze­rűbb lesz a fizetővendég­szolgálat a faluban. Jelen­leg hetvennégy családnál bé­relhetnek szobákat a pihen- nivágyók. A Börzsöny Áfész keres­kedelmi osztályán megtud­tuk azt is, hogy az idén re­mélhetőleg nem lesz gond az ellátással. Felújították a Bárka vendéglőt és az ABC- üzletet, mindkét egység alap­területe csaknem a duplá­jára nőtt. A víkendtelepen már kinyitott a szezonjel- Jeggel működő bolt. Jó el­látást ígér a szerződéses üzemeltetésű zöldség-gyü­mölcs bolt, melynek kíná­latát kiegészíti a község­ben élő kistermelők áruja. Jelentős a község nyári kulturális élete. Hosszú évek hagyománya már, hogy itt rendezik meg a Nógrád me­gyei nemzetiségi találkozót, melyre a megye legjobb együttesei- táncosai, dalo­sai, mellett az ország más tájairól, sőt határainkon túl­ról is érkeznek szereplők. A falu történetével, életé­vel, hagyományaival ismer­kedhetnek meg az érdek­lődők a táj házban. Hatéves múltra tekint vissza a Bánki nyár ren­dezvénysorozat, amely vál­tozatos' gazdag programot kínál az üdülőknek. — Miből áll az idei so­rozat? — kérdezem Gira- sek Károlyt, a rétsági Asz­talos János Művelődési Köz­pont igazgatóját. — A korábbi évekhez ha­sonlóan június közepétől if­júsági rendezvények, film- bemutatók, hangversenyek különböző művészeti együt­tesek bemutatóira várjuk a közönséget. Még nem teljes a program, de a tervek sze­rint tapsolhatnak majd a nézők a békéscsabai Jókai Színház, a Gyulái Várszín­ház- a Rock Színház, eset­leg a Népszínház művésze­inek. Most is tervezünk eg­zotikus revübemutatót és szerepel a Neoton, valamint a Dolly Roll együttes. Au­gusztusban megrendezzük a nemzetiségi találkozót is. Surányi János Kutatnak is Melegágyak a csernobili földön Nehezen képzelhető el, hogy melegágyakat művel­jenek Pripjatyban, ahol a csernobili baleset elsőként éreztette hatását. Ám, a vá­rosba érkezve, majd néhány utcát elhagyva, szembetűn­nek a fényesen kivilágított melegházak, amelyek építé­sét már a baleset után fe­jezték be. — E parcellákon a tudo­mányos-kutató munka csu­pán egy része a 30 kilomé­teres övezet határain belül folyó nagyszabású tevékeny­ségnek — mondotta I. Igra- tyenko, a kombinát terme­lési egyesülés vezérigazgató­ja. — Az ország sok intéze­tének szakemberei fognak itt több célprogram kereté­ben kutatásokat folytatni. A melegágyi parcellákon hagymát, petrezselymet, szo­banövényeket termesztenek, de nem eladásra. A meleg­ágyi parcellákon az alacsony sugárzási háttér, valamint a ..szennyezett” talaj hatását fogják vizsgálni. Egyebek közt azt kutatják, hogy milyen növények képesek a talajból és a levegőből szor- beálni a radioaktív elemeket. Kötvények a gyógyszergyártás fejlesztéséhez A Kőbányai Gyógyszer- árugyár a fejlesések és a kutatások felgyorsításához 400 millió forint névérték­ben kötvényeket bocsátott ki magánszemélyek részére. A kötvények eladásából befolyó összeget a vállalat elsősorban a gyógyszer-ható­anyagok gyártásának fej­lesztésére költi, illetve arra használja fel, hogy mielőbb megjelenhessen a piacon több új készítményével. s a tervezettnél előbb elké­szüljön az új biotechnológiai laboratórium. A gyógyszergyár a jelen­legi ötéves terv időszaká­ban több mint négymilli- árd forintot fordít beruhá­zásokra, korszerűsítésekre, amelyek felgyorsításával most kedvező lehetőség kí­nálkozik termékei tőkésex­portjának bővítésére. A vál­lalat már a elmúlt években is számottevően, tavaly pél­dául 16 százalékkal növelte dolláreladásait. Az idén várhatóan ennél is nagyobb mértékben, csaknem 20 szá­zalékkal emeli tőkéskivi­telét. A kedvező külpiaci helyzet kihasználásához azon­ban pótlólagos forrásokra is szükségük van. A vállalat kötvényeit a szokásosnál változatosabb feltételekkel bocsátotta ki. A 11 százalékkal kamatozó, 10 ezer és 50 ezer forint névértékben megvásárolha­tó kötvények lejárati ideje hat év- s törlesztésükre a harmadik év után kerülhet sor. A kötvénytulajdonosok választhatnak, hogy min­dig felveszik-e az esedékes törlesztő részleteket és a ka­matokat, vagy pénzüket érintetlenül bent hagyják a kötvény lejártáig, s akkor kamatos kamattal kapják vissza. Akik bent hagyják a pén­züket, azok további köt­vényük névértékének 5 szá­zalékát kitevő különpré- miumban is részesülnek, ha a vállalat vagyonarányos nyeresége 1987. és 1992. kö­zött átlagosan eléri a 20 százalékot. Erre jók a köt­vénytulajdonosok kilátásai, mert a vállalat vagyonará­nyos nyeresége tavaly 25 százalékos volt. A kötvények árusítását a vállalat dolgozói között is megszervezték. Kallói elhatározás Hitelből mezőgazdasági gépeket A kállój termelőszövetke­zet vezetősége elhasználó­dott mezőgazdasági gép­parkjának fokozatos fel- frissítése, kicserélése érde­kében négymillió forint hi­telt vett fel az AGRIT me­zőgazdasági beruházásokat finanszírozó banktól. A kedvezményes hitel négy évre szól. A kapott összeg­ből új takarmánytermelő, ta­lajművelő és -betakarító gé­peket vásárolnak majd. Az új technika beállításával egyidejűleg lehetőség nyílik a gépek javítására« felújí­tására fordított összegek je­lentős csökkentésére. Az első negyedévben 12 millió forint értékű forma­gyártó célszerszámot állítottak elő Pásztón a szer­szám- és készülékgyárban. — bp —

Next

/
Thumbnails
Contents