Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

MAI AJÁNLATUNK Kossuth: 8-20: Kétségek kö­zött. 8.30: Varázsos hangok — varázsos dallamok. 9.15: Mon_ dókák. gyermekjátékok 9.30: ’Nagy Fal és nyitás. A kül­politikai rovat műsora (ism.) 10.05: Zenei fogalom — zenei élmény. 10.35: Zenei rejtvények csak fiataloknak (ism.) 10.50: Verbunkosok, nóták. 11.17: Prá- ga város panoptikuma. 12.45: Intermikrofon. Zenés szomszé­dolás. 13.00: Klasszikusok dél­időben. 14-10: A magyar szép­próza századai 14.25: Zenei tü­kör. 15.00: Séta a Múzeumkert­ben. 15.53: Műsorajánlat. 16.05: Könyv, kép, színház, zene, mo­zi. 17.00: Világirodalmi könyv­szemle. 17.30: Népszerű zeneka­ri művek. 18.03: Kritikusok fó­ruma. 19.15: Lottósorsolás. Köz­vetítés a 20. heti sorsolásról. 19.25: A windsori víg nők. Shakespeare vígjátéka. Közben: 20.24: Régi angol muzsika. 20.34: A színházi közvetítés folytatá­sa. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Hangszerszólók. 22.45: Kicsoda ön? Dr. Járai Jenő. 23.05: Operaest. 0.15: Éjfél után. Petőfi: 8.05: Nóták. 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Műsoraján­lat. 12.14: Ütikalauz üdülőknek. 12.19: Nemzetiségeink zenéjéből 12.50: Műsorismertetés 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Vásár­rádió. 14.30: Találkozás Félix, szel. Nyugdíjasportré. 15.05: Né­hány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvény. könyv. i6.00: Találkozás a stú­dióban. 16.58: Műsorismertetés. 17.08: Részletek Anita Gravine dzsesszlemezéröl. 17.30: Kézfo­gások. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelöknek. 20.00: A Poptarisznya dalaiból. 20.55: Sport. Tudósítás a Magyaror­szág-Ausztria férfiröplabda Eu- rópa.bajnoki selejtező mérkő­zésről. MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek. Időjárás. 17.35: A Ti­szától a Dunáig. Zenés maga­zin. (Közben: 18.00—18.25: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. műsor: 8.55: Tévétorn-a. 9.00: Iskolatévé. Fizika. 9.25: Magyar irodalom. 9*45: Teledok­tor. 9.55: Starsky és Hutsch. 10.40: Képújság. 16.40: Hírek. 16.45: 100 éves a Magyar Mentés­ügy. 17.15: Reklám. 17.25: Port­réfilm Faházi Jánosról. 17.55: Reklám. 18.05: Telesport. 18.30: Képújság. 18.35: Reklám. 18.45: A rózsaszín párduc. 19.05: Esti mese. 19.15: Lottósorsolás. 19.20: Reklám. 19.30: Híradó. 20.00: Reklám. 20-05: Miskolczi Mik­lós—Polgár Andirás és Szabó György: Szomszédok. Telere- gómy. 20.35: Hírháttér. 22.05: Van öt perce? 22.10': Maréknyi álom. Angol tévéjáték. 22.45: Híradó 3. 2. műsor: 17.05: Képújság. 17.10: A budapesti körzeti adá­sok szerkesztőségének műsora. 17.55: Tévétorna. 18.00: Paninon krónika. 19.00: Szomszédok. Te- lieregémy (ism.) 19.30: Repülő ős­hüllők nyomában. 20.00: A sze­relem és tisztelet története. 21.40: Híradó 2. 21.55: Betűrek­lám. 22.00»: Férfi röplabda Euiró*- pa-bajnokság. NDK—Hollandia, Magyarország-Ausztria mérkő­zések. 23.15: Képújság. BESZTERCEBÁNYA : 1. műsor: 19.30: Tv-híradó. 20.05: Tévéjáték. 21.00: A ka­tona barátja — dokumentum­film. 21.25: Energiaóceán —do­kumentumfilm. 22.00: A prágai tavasz, ’87. — hangverseny fel­vételről. 22.45: Hírek. 2. műsor: 19.20: Tv-híradó. 20.05: Dokumentumfilm. 20.30: Ein Kessel Buntes — NDK-re- vüműsor. 21.30: időszerű ese­mények. 21.56: Időjárás-jelen­tés. 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Tornász EB., női összetett verseny, felv. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Nő a volánnál. Színes ameri­kai kalandfilm. — Kamara: Kétségbeesve keresem Susant. (14). Színes, szinkronizált USA- iümvígjáték. — Balassagyar­mati Madách: du. 4 és este 7 órától: Távol Afrikától I—II. (14). Színes amerikai film. — Filmklub: A testőr. — Pásztói Mátra: Szépleányok (14). Szí­nes magyar film. — Kistere" nyei Petőfi: Vakvilágban (14). Színes magyar film. — Szé- csény: Én is jártam Isonzónál. Magyar dokumentumfilm. — Iskolamozi: Vadölő. — Jobbá­gyi: Silverado (14). Színes, szinkronizált amerikai western. MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődé­si Központ: A Helyünk Eu­rópában című előadás-sorozat mai témája: az új gazdasági mechanizmus, amelyről dr. Antal László, a pénzügyku­tató intézet igazgatóhelyette­se tart előadást, 18.30 óra­kor. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: A totóklub délután öttől várja az ér­deklődők et. MAGYARNANDOR — Körzeti művelődési ház: A balassagyarmati vá­rosi képtár anyagából ren­dezett kiállítást tekinthetik meg a látogatók. NAGYBÁRKÁNY — Könyvtár: Mely köny­vet érdemes olvasnunk? cím­? MIKOR? mel várja foglalkozás ma délután a gyerekeket. PÁSZTÓ — Lovász József Művelő­dési Központ: A Mikszáth Kálmán Gimnázium diákjai­nak műsorával kezdődik a program. Dokumentációs ki­állítás nyílik a Szovjetunió­ról, majd Fáklya-ankét kez­dődik Nyikolaj Ivanovics Zabeikin, az APN budapesti irodájának vezetőjével, a Fáklya című folyóirat fő­szerkesztőjével a kaszinóban. RÉTSÁG — Asztalos János Műve­lődési Központ: A Moderna Slovenska anyagából nyílt kiállítás, amelyen XX. szá­zadi képzőművészek grafi­káinak reprodukciói láthatók. Tűk a fülcimpában Az akupunktúra — a tű- szúrásos gyógymód — sokat vitatott eljárás. Története évezredekre nyúlik vissza; Kínában, ahol felfedezték, mindmáig a legelterjedtebb gyógyítási módszer. Európá­ban viszonylag későn szerez­tek tudomást róla, amikor az utazók a távol-keleti orszá­gokba is eljutottak. De csak a második világháború után kezdték komolyan venni az akupunktúrával elért ered­ményeket. Megkezdődött a módszer hatásmechanizmu­sának kutatása is, ami azon­ban mind ez ideig nem ve­zetett egyértelmű eredmény­re. Az orvostudomány csak ak­kor kezdett magyarázatot ta­lálni az akupunktúra fájda­lomcsillapító hatására, ami­kor felfedezték az agy saját fájd alomcs i llapító mólek utó - it, az endorfinokat és az enkefalinokat. Sikerült kimu­tatni, hogy a tűszúrásos ke­zelés növeli a természetes fájd a lomcsi 11a pí tók szintjét a szervezetiben. A kis frek- cenciás villamos akupunktú­rakezelés után 30 perccel, amikor a betegek fájdalmuk enyh ülését-szűnésót jelezték, emelkedést észleltek a szer­vezet endorfinszintjében. OLVASÓK FÓRUMA Huszonöt éves a Zója brigád Bensőséges ünnepségnek adott helyet a múlt hét vé­gén a Mátraterenyei Zagy­vavölgye Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet a „Zója” Szocialista Brigád 25 éves fennállásának tiszteletére rendezett ünnepség alkal­mából. Az összejövetelt a szövet­kezet elnöke: Fábián Ignác nyitotta meg. A brigád tör­ténetéről elmondta: 1962-ben alakult a Homokterenyei Kossuth Termelőszövetkezet­ben. Tagjainak száma akkor mindössze 6 volt. A megle­hetősen mostoha körülmé­nyek között végzett szorgal­mas munka eredményeként a brigád 1963-ban elnyerte a „Zöidkoszorús” címet, ame­lyet bronz, ezüst, majd arany fokozat követett. A Szövetkezet kiváló bri­gádja címet 1978 óta tud­hatják magukénak. A mun­kakörülmények javulása, a brigádélet vonzóvá válása a tagok számának növekedé­sét eredményezte. A brigád jelenleg negyven női taggal tevékenykedik a szövetkezet mátraterenyei műamyagüze- mében. Az elnök méltatta a bri­gád tevékenységét, hangsú­lyozva, hogy a termelőszö­vetkezet előtt álló gazdasági feladatok megvalósításában továbbra is számít a brigád lelkiismeretes munkájára. Ezt követően köszöntötte a brigád nyugdíjas és aktív tagjait, megköszönte eddigi értékes rnunlkájukat, jó erőt és egészséget kívánva jövő­ben céljaik eléréséhez. Az óvodások, úttörők és a brigád tagjaiból alakult kó­rus rövid műsora után ok­levelek átadására került sor. Az elnök, valamint a bará­ti brigádok köszöntését — a brigád tagjainak nevében — Herczeg Józsefné köszönte meg, aki megalakulásától áll a közösség élén. Az összejövetel az ünnepi ebédet követő, jó hangula­tú baráti beszélgetéssel zá­rult. Szlobodnyik János a TESZÖV főmunkatársa összeállította: Gotyár Mária Biciklis fák No, nem azokról az em­berpalántákról van szó, akik szüleik istápolásával vígan kerekeznek városunk gyalogjárdáin. Sem azokról, akik egészségük érdekében az országutakon szorgalma­san tapossák a kerekeket. Azokról, a tizenévesekről kí­vánok szót ejteni, akik — különösen a délutáni órák­ban a járdákon — akroba­tákat megszégyenítő virtus- sággal cikáznak a gyalogo­sok tömegében, azok testi épségét gyakran súlyosan veszélyeztetve. Csak egy esetét említenék a látottak közül, ami Z. Gy.-né nyugdíjassal történt április 2-án. A Rákóczi út­ról fordult volna be az IBUSZ sarkánál a 13. számú épület felé, amikor egy ar­ról száguldó ifjú kerékpá­ros úgy elgázolta, hogy lá­bát törte és nagyobb zúzó- dásokat is szenvedett. A fiatalember persze mit sem törődve a történtekkel, to- vacikázott. A József Attila Művelő­dési Központ előtti tér is különösen alkalmas ezeknek a biciklistáknak, hogy köz­lekedési tudásukat fitogtas­sák. Ám sorolhatnám a Pécskő Üzletház előtti buszmegállóval, vagy a Sajgó úton, a Kaszinó so­ron. ahol a házak közül váratlanul kiszaladó apró gyerekek biztonságát ve­szélyeztetik. Nagy szükség lenne egy kerékpárúira. Az acélgyári lakótelep lakóinak van ugyan egy javaslata: fedjék be a Salgó-patakot. Erre viszont anyagi fedezet nincs. Mit lehet tenni? Bizonyos- hogy a rendőrség és a közterület- felügyelők fokozottabb fi­gyelme segítené a várható balesetek megelőzését. Ez azonban egymagában nem elegendő. Elsősorban az érintett szülők segítségét kérjük. Tiltsák el gyermekeiket a járdákról és kevésbé forgal­mas, biztonságosabb utakon közlekedjenek! Például a Kossuth út és a sportcsar­nok közötti részen, vagy a Malinovszlkij úton. Nem utolsósorban a tizenévesek­hez fordulnék, hogy szüntes­sék be a járdán való laví- rozást. Nemcsak a gyalogo­sok, de saját biztonságuk érdekében is. Mucsi Lajos Salgótarján Többszörösen kitünteteti szerszámkészítő Tisztelt szerkesztőség ! „ötszörös kiváló dolgozó, Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést, a Munka Érdem­rend bronz majd ezüst fo­kozatát kapta Mátyus Mik­lós, a BRG salgótarjáni gyá­rának dolgozója.” így vall munkájáról: — Szerszámkészítőnek ta­nultam, az is lettem. Tiz évig Budapesten dolgoztam az elektrotechnikai válla­latnál. A tíz esztendő alatt háromszor kaptam meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. A háttérben természetesen az alkotó munka, valamint a társadalmi megbízatások tel­jesítése állt. Amikor 1970-ben ,a BRG salgótarjáni gyára megkezd­te működéséi kerültem ide. Igaz, akkor még csak ket­ten dolgoztunk szerszámké­szítők, de ez az akkori lét­számhoz elegendő volt. Az új gyár átadása után a lét­számunk tízre nőtt. Jelenleg 22 dolgozó tartozik hozzám, közvetlen irányításom alá. A BRG-termékekhez használa­tos mechanikus alkatrészek sajfolóprés szerszámait ké­szítjük. A gazdasági munka mellett a társadalmi meg­bízatásokat is mindig igye­keztem legjobb tudásommal megoldani. Emellett tanul­tam, s jelenleg már felsőfo­kú politikai végzettségei rendelkezem. 1976 óta a pártalapszerve- zet titkára vagyok és azóta tagja a városi pártbizottság­nak, 1980-tól a gazdaságpo­Nem kis bosszúságot oko­zott, amikor április 28-án — több munkába indulni vá­gyó társammal együtt — hiába várakoztunk a Nóg- tád Volán Nagyoroszi—Ba­lassagyarmat útvonalon köz­lekedő 4 óra 50 perces já­ratára. Nem tudni, mi okból nem indult a megszokott idő­pontban, és ki azért a fe­lelős, hogy jó páran nem érhettünk be munkahe­lyünkre? Időnk, pénzünk veszett emiatt, de keserű­ségünk megmaradt. lilikai munkabizottság tagja. Ezalatt hét évig a vállalati munkaügyi döntőbizottság tagjaként is dolgoztam. Ügy érzem, hogy nem csak a közvetlen munkatársaim­tól, hanem a gazdasági és társadalmi vezetés részéről is megkaptam minden elis­merést. Szívesen teszek ele­get minden megbízatásnak. Az elmúlt időszakban több lehetőségem is lett volna munkahely-változtatásra, de én már valahogy úgy voltam ezzel, hogy nem tudnám itt­hagyni a gyárat, sem pedig a kollektívát. Egy összefor­rott csapat ez. valamennyi­en törzsgárdatagok. A fele­ségem is itt dolgozik már 15 éve és a lányom is ide­jön, ha végez az iskolával, így a mi csaJádunk BRG-s lesz. Lőcsei Lászlóné BRG Salgótarján Tisztelettel: Végh Jánosné Nagyoroszi Felszabadulás út 111. ☆ Levélírónk panaszát Doro­gi Istvánhoz, a Volán ba­lassagyarmati kirendeltségé­nek igazgatójához ,továbbí­tottuk, aki a következő fel­világosítást adta: IAz autó­busz okozta késés — az em­lített napon — sajnos a mi felelősségünk. Ezért az ak­kor szolgálatot teljesítő gép­kocsivezetőt írásbeli figyel­meztetésben részesítjük. Kér­hetett volna kisegítő jára­tot azonnal, ami megrövidí­tette volna a késés idejét. Szeretném hozzátenni azon­ban, hogy az érintett busz­vezetővel nem fordult még elő hasonló mulasztás. — Férjet adok neki és szabadítólevelet. — És már megtaláltad ezt a férjet? — Talán nincs elég férj­jelölt? Akad anélkül is, hogy kilépnénk a házból. — Valami rabszolgát, Leóncio? Ó, csak azt ne! — És miért ne, ha egy­szer már szabad? Minden zsák megtalálja a maga folt­ját. Jól tudom, hogy André fülig szerelmes belé. de ép­pen azért nem akarom hoz­záadni ehhez a semmirekel­lőhöz. Sokkal jobb embe­rem van erre. — Ki lenne az, Leóncio. — Na vajon ki! Belchior. — Belchior!... — kaca­gott fel Malvina. — Te tré­fálsz. Na, de komolyan, ki az?. .. — Tényleg Belchior, asz- szonyom, komolyan mon­dom. — Arra számítasz, hogy Isaura hajlandó lenne hoz­zámenni egy ilyen csúfság­hoz? — Ha nem hajlandó, ma­gára vessen, nem kapja meg a szabadságot és be­zárva, láncra verve 'fogja leélni az életét. — Ó, dehát ez szörnyű kegyetlenség lenne Leóncio. S mit ér a szabadsággal, ha azt nem hagyod, hogy a férjét szabadon válassza meg? Szabadítsd fel, León­cio, és hagyd, hogy ahhoz menjen, akihez akar. — Nem menne hozzá senkihez: egyenest repülne Pernambucóba. és magával eltelve éldegélne annak a szemtelen ficsúrnak a kar­jaiban és gúnyt űzne belő­lem. — És mit zavarna téged ez, Leóncio? — kérdezte Malvina némi gyanakvás­sal. — Mit zavarna?! — Le­óncio meghökkent Malvina kérdésétől. — Igenis zavar! Mintha csak azt kérdeznéd, van-e önérzetem. Ha tud­nád, hogy az a piperkőc milyen kirívóan viselkedett velem, szörnyű sértéseket vágott a fejemhez! Hőskö­désével és fenyegetésével provokált, azt bizonygatta, tabszolqatte (79.) ki kell tépnie a kezeim kö­zül Isaurát. Soha sem sza­badítanám fel ezt a rab­szolgát. ha csak miattad nem, és azért, hogy eleget tegyek anyám óhajának, hi­szen semmilyen szolgálatot nem tett nekem, mégis úgy kellett kezelnem, akár egy hercegnőt, és már csak azért sem szabadítanám fel, hogy megtörjem gőgjét, s meg­büntessem a merészségét és arcátlanságát ennek a szem­telen selyemfiúnak. — Te tudod. Leóncio, de én úgy gondolom, Isaura in­kább hagyja, hogy elevenen megégessék, mintsem, hogy feleségül menjen Belchior- hoz. — Ne csinálj ebből gon­dot, kedvesem. Csak ügye­sen kell csinálnunk. Ki­eszeltem egy tervet, amely­mwmmmmmMMmmmmmfflmwMm. lyel remélem, rákényszerít- hetem. hogy saját jószán­tából menjen hozzá! — Ha beleegyezik, nincs okom szembeszállni a dol­gok ilyenfajta elrendezé­sével. Leóncio valóban ügyesen dolgozta ki ördögi tervét. Miután kihozta Miguelt Isaurával együtt a recifei börtön mélyéről, Camposba érkezvén, a fogházba zárat­ta, és arra ítéltette, hogy térítse meg az isaura szö­kése által okozott összes költséget és kárt. A fize­tendő kártérítést hatalmas összegben állapította meg. Ily módon a szerencsétlen embert megfosztották utol­só tartalékaitól, és még ezen fölül is óriási összeggel tar­tozott. amelyet csak sokévi munkával teremthetne elő. Mivel Leóncio gazdag volt, miniszterekkel barátkozott és nagy befolyással rendel­kezett a környéken, a helyi hatóságok készséggel ad­ták beleegyezésüket ehhez az eljáráshoz. Leóncio, felismervén, hogy nem tudja legyőzni Isaura makacs ellenállását, meg­változtatta a bosszútervét és személyesen kereste fel Miguelt. (FolytatjukJ v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents