Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-15 / 113. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 113. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. MÁJUS 15. PÉNTEK Hi a célja a szovjet sáj nyíltságának? (2. oldal) Bemutatjuk a SZÜV salgótarjáni számítóközpontját (3. oldal) Népfrontelnök motorral (5-oldal) i Bátorítani, segíteni a gondolkodó, újító embereket Ülésezett a megyei pártbizottság Az MSZMP Központi Bizottságának elmúlt évi novemberi és decemberi határozatai újólag a figyelem homlokterébe helyezték a termelőmunka színvonalának. hatékonyságának emelését, s ennek kapcsán a termék- és technológiai szerkezet korszerűsítését, az ehhez alapul szolgáló műszaki fejlesztés, tudományos haladás felgyorsítását. A politikai munka tapasztalatai és a megoldásra váró feladatok egyképp indokolják, hogy a Kógrád megyei pártbizottság is elvégezze az 1970-es megyei tudománypolitikai irányelvek megvalósulását, a gazdasági kutató-fejlesztő tevékenységet feltérképező vizsgálatát, s feladatul szabja mindazon tennivalókat, amelyek a központi döntések helyi végrehajtását segítik. Gondos, alapos előkészítő munkát, széles körű tájékozódást tükröző összegzés került a kibővített megyei pártbizottság csütörtöki, salgótarjáni tanácskozásának asztalára. A testület előtt Gordos János, a megyei pártbizottság titkára mondott szóbeli kiegészítőt. Előnyős változások A megye tudományos életének fejlődését hosszú ideig meghatározta az értelmiségiek alacsony száma, valamint az, hogy az exten- zív növekedés nem támaszkodott eléggé a helyi kutató-fejlesztő munka kibontakoztatására. Az utóbbi években azonban előnyösen változott a tudomány szerepének értelmezése: mind ritkábban -hallani azokat a nézeteket, amelyek szerint a napi feladatok elvégzése nem enged teret az alkotó, kutató tevékenységnek, a tudomány legfrissebb eredményei megismerésének. Ezzel párhuzamosan számottevően javultak, bővültek a tudományos munka személyi és szervezeti feltételei, s a társadalmi légkör kedvező változása is lendületet adott a tudományos eredmények megyei befogadásának, alkalmazásának. Nógrád megyében önálló tudományos kutatóintézet nem működik, több intézményben azonban az országos kutatási főirányhoz kapcsolódó, aktív tudományos munka folyik. Az önálló gazdasági egységeknél létrejöttek a kutató-fejlesztő részlegek, a kimondottan fejlesztéssel foglalkozószakemberek száma azonban nem elegendő, s a meglevő szellemi kapácitást is csak néhány helyen, többi közt a romhányi kerámiagyárban, a síküveggyárban tudják kihasználni. A tudományos eredmények gyors gyakorlati alkalmazásának újabb gondja, hogy eseli és a megrendelő kockázatát feltételező, a vállalatok, meg a kutatóintézetek kapcsolata. Az egyetemi tanszékekkel való együttműködés .előnyeit eddig elsősorban a mezőgazdasági üzemek .ismerték fel. A gyorsítás feltételei Az előző ötéves tervidőszakban áz ipari üzemek kutató-fejlesztő tevékenységét a mérsékelt növekedés jellemezte. A műszaki fejlesztési ráfordítások ugyan egyharmadnyival emelkedtek, a kutatások bővültek, azonban termelésben való alkalmazásuk sem az anyagi áldozatokat, sem a kidolgozás alá vett témák számát nem tükrözte. Az utóbbi években gyártásba vett termékek adják az üzemek árbevételének átlag húsz százalékát, az arány mögött meghúzódó szóródás szembetűnő. Nem kedvez a műszaki fejlesztés eredményességének az sem, hogy az új termékek jó esetben is alig jövedelmezőbbek, mint a hagyományos gyártmányok. A megye üzemei VII. ötéves terveikben az előzőeknél nagyobb figyelmet fordítanak a műszaki fejlődés kibontakoztatására. Előtérbe helyezték a gépi, technológiai rekonstrukciókat, a súlyponti termelőberendezések felújítását, amely igencsak sürgető feladat, hiszen az anyagi-technikai alapok megteremtésére fordítható összegek csökkenése révén, erősen elhasználódott gépi berendezéseken termelnek. A tervekben szereplő műszaki fejlesztési ráfordítások jelentős bővülése mellett viszont alig-alig számolnak a külföldi működő tőke bevonásával, s igen gyér a központi programokhoz való kapcsolódás előrejelzése. Sajátos beruházásnak tekinthető a szellemi, fizikai képességek, készségek folyamatos fejlesztése. Az emberi tényező egyik legértékesebb vagyonunk, kamatoztatásával az eddiginél sokkal jobban kell számolni. Mind több termelő tapasztalja, hogy a világpiacon nem a hazaj termékek általában értékelődnek le, hanem csak azok, amelyek nem adják vissza a hozzáadott értéket, a szellemi munkát, ötletet, találékonyságot. A tudományos eredmények alkalmazásának, a (Folytatás a 2. oldalon.) Hozónkba érkézéit Ifi let or Kulikon KNEB-vizsgálat r Óvni nemzeti kincsünket Csütörtökön munkalátogatásra hazánkba érkezett Viiktor Kulikov, a Szovjetunió marsall ja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kárpáti Ferenc vezérezre- des, honvédelmi miniszter fogadta. (MTI) Havasi Ferenc az NSZK-ba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, csütörtökön a Német Szövetségi Köztársaságba utazott, ahol megbeszéléseket folytat a politikai és gazdasági élet vezető képviselőivel. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Harst Meincke, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Májusban ezerötszáz darab transzformátor-hűtőventillátort szerelnek össze az Ipari Műszergyár bercelí gyáregységében. A kondicionáló berendezéseket Mándori Kóbertné és Havasi Istvánná készíti képünkön. a Balatont A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtökön ülést tartott a testület székházában. A KNEB elsőként megvitatta az 1986. évi állami kölségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat-tervezetet, s kialakította véleményét a dokumentummal kapcsolatban. Ezután elfogadta a második fél évre szóló ellenőrzési tervjavaslatot, illetve a jövő esztendő vizsgálatainak előzetes tervét. A testület véleményét, illetve az ellenőrzési tervjavaslatokat a Minisztertanács elé terjesztik. Következő napirendi pontként a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elfogadta a balatoni üdülőkörzet fejlesztésével összefüggő intézkedések végrehajtásának utóvizsgálati programját. A közeljövőben kezdődő vizsgálat során Somogy, Veszprém és Zala megye tapasztalatai alapján felmérik, hogy az 1981—1983. között megtartott KNEB-ellenőrzések nyomán hozott intézkedések, illetve a Balaton védelmével foglalkozó kormányhatározatok miként valósultak meg. Választ keresnek arra is, hogy a közvélemény, a társadalom mennyire érzi magáénak nemzeti kincsünk védelmét. A KNEB ezzel a vizsgálattal is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a Balatonnal kapcsolatban tapasztalható érdekellentétek — köztük a helyi lakosok és az üdülők, az idegenforgalmi fejlesztés és a környezetvédelem, az üdültetés és a vízminőség-védelem ütközései — ne . éleződjenek közeledjenek egymáshoz a különböző nézetek, célok. Ennek érdekében a júniusban kezdődő utóvizsgálat az üdülőkörzet helyzetének komplex áttekintésére törekszik. A népi ellenőrök figyelme kiterjed a vendéglátás, a 'kereskedelem, a közlekedés fejlesztésére, az infrastruktúra és a kommunális ellátás teljes körére. A szakemberekből álló munkabizottságot — az alapvizsgálathoz hasonlóan — Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára vezeti. Az átfogó vizsgálat tapasztalatait és az esetleges javaslatokat még az idén a kormány elé terjesztik. A KNEB végezetül az elmúlt négy évben végzett munkáját értékelve eredményesnek minősítette a Győr- Sopron Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységét. A KNEB a munka továbbfejlesztésének lehetőségeit egyebek közt a népi ellenőrzési bizottságok kezdeményező szerepéinek erősítésében jelölte meg. A vöröskeresztes taggyűlések eddigi tapasztalatai Az egészségvédelem a kongresszusi felajánlások középpontjában A Vöröskereszt megyei vezetősége Salgótarjánban értékelte az eddig' lezajlott beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlések munkáját, és a következőkben összegezte tapasztalatait. A városi és városi jogú nagyközségi vezetőségek a kongresszust megelőző taggyűléseket jól készítették elő, lebonyolításuk nem okozott gondot. A pártszervezetek, alapszervezeti szintig beszámoltatták a vezetőségeket, segítették az új testületi tagok kiválasztását. A községi tanácsok anyagi támogatást is nyújtottak a lakóterületi alapszervezeteknek. a sokszoros véradókat, a jól dolgozó aktivistákat a munkahelyi vezetők többsége pénzjutalomban is részesítette. A rendezvények — egykét kivételtől eltekintve — ünnepélyes keretek között zajlottak, nemegyszer egészségvédelmi és családvédelmi előadások is kiegészítették. Az összejövetelek rövidek, de tartalmasak voltak, a beszámolók reálisan értékelték az elmúlt öt év tevékenységét, és meghatározták feladataikat a kongresszusig. Az aktivitás változó volt, a beszámolók elfogadása teljes. A felsőbb szintű vezetőség képviselői javaslatot tettek a vezetőségi tagakra és elismeréseket adtak át. A taggyűlések az irányító • vezetőségek munkáját általában jónak minősítették, csak egy-két községi, nagyközségi vezetőség munka- módszerére hangzott el kritikai észrevétel1. A vezetőségekben a személycseréket, az indokolta, hogy a régi tagok munkahelyi leterheltségük, egészségi állapotuk, nyugdíjazásuk miatt nem tudták ellátni feladatukat. volt aki saját maga kérte felmentését. Szervezeti változtatás Szécsényben, Salgótarjánban és Bátonyte- renyén történt: módosították az alapszervezetek számát. A kongresszusi felajánlások nagyrészt az egészség- és családvédelemhez kapcsolódnak, de szerepel közöttük öregek napi ünnepség megtartása segélybélyeg-vásárlás és ruhagyűjtés is. Géppel A salgótarjáni Karancs Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál a közelmúltban helyezték üzembe az EFA típusú sertés- hasífó gépet. Az új berendezéssel termelékenyebben lehet dolgozni, kevesebb fizikai munkát igényel, mint a hagyományos eljárás. Ugyanakkor a tőkehús jobb minőségben kerül a kereskedelmi egységekbe. A képen Oláh Tibor dolgozza fel a sertéseket az - új fűrészgép segítségével. — Rigó — A gyógyítómunka javításáért Egészségügyi dolgozók ankétja Siófokon Az egészségügyi intézmények gazdálkodásának korszerűsítéséről tanácskoznak csütörtöktől Siófokon, a SZOT Ezüstpart üdülőjében az egészségügyi intézmények mérnökei, köz-/ gazdászai, a gyógyítómunka szakmai és államigazgatási irányító apparátusában dolgozó szakemberek. Az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete által szervezett háromnapos tanácskozást Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese nyitotta meg az egészségügy és a gazdaság összefüggéseiről tartott előadásával. A plenáris ülésen és két szekcióban 37 előadás hangzik el; a 850 főnyi résztvevő elméleti és gyakorlati nézőpontból tekinti át azokat a munkaszervezési, irányítási, pénzügyi feladatokat, amelyek megoldása közvetlenül kihat a gyógyítómunka színvonalára. Az előadók beszámolnak azokról a betegellátás minőségét javító új gazdasági módszerekről, amelyek az anyagi eszközök eddiginél hatékonyabb felhasználását mozdítják elő. Ismerkednek annak a tizenöt hazai intézménynek a gazdasági tevékenységével, amelyben hároméves időtartamra terjedő pénzügyi irányítási kísérletek folynak; ezek célja, hogy tapasztalatokat szerezzenek az intézmények önálló gazdálkodásáról. A témák között szerepel, hogy miként tehetik az egészségügyben dolgozókat érdekeltebbé intézményük jó gazdálkodásában ; foglalkoznak a gyógyítómunkához, s az egészségügyi irányításhoz szükséges adatok számító- gépes feldolgozásának módszereivel, a pénzügyi-gazdálkodási fegyelem, a társadalmi tulajdonvédelem kérdéseivel, a rugalmas munkaidő beveztésének lehetőségeivel. A tanácskozás színhelyén harminc vállalat — köztük több külföldi cég — mutatja be vizsgálati és gyógyítóeszközeit, orvosi műszereit, kórházi-rendelőintézeti berendezéseit. (MTI)
