Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

I

i

utó a f á

Ennyi maradt a rendszám nélküli autóból.

„Élt húsz évet"

Á

Ügy mondják, az élet — és r halál — kiszámíthatatlan dramaturg. Csütörtökön kora délután akartunk indulni az országutakra a rendőrökkel, hogy felvillantsunk néhány pilla, natot a fokozott közúti ellenőrzés nagy munkájából- A megbeszélt találkozó előtt egy órával azonban már jött telefon: a minden közlekedőnek tanulsággal szolgáló szomorú példa, ott van egy fán, Pásztó ■határában.

A Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányságról Pepsiczky Béla rendőr főhadnagy fuvaroz a helyszínre, látnivaló már útközben is akad. A 21-es úton kát kamion állja el az utat, a külföldi sofőrök az ablakon át beszélgetnek egymással; Kisterenye határában egy elbambult gépkocsi- vezető alig tudja visszahozni járművét a padkáról. S a felelőtlenség netovábbja: még a nyakkendősnek becézett csíkos rendőrautó látványa sem zavarja egy szembejövő Volga vezetőjét- hogy kockázatos előzésre vállalkozzon.

Útközben figyelem a rádiót, r hírlánc a baleset helyszínét pontosítja, később tűzoltókat ■kémek, hogy az autót Levegyék a fáról. Az autót? A 21_ es úttól ötszáz méternyire — Nagymező felé — egy felis- merhetetlen- alaktalan roncs körül dolgoznak, a hullaszállítók autójától nem messze még „dobozban” a halott- „Itt is van még valami pénz!” — hallani a roncs felől. Aztán kiegészül a leltár: az országút betonjára kerül három szem cukorka és egy vakítóan fehér női cipő. Menyasz- szonyok lábán látni hasonlót. Most véres és műanyag zsákba kerül. Borzongató látvány.

— A pásztói proszektúrára vigyék! — intézkedik Telek Ond rendőr százados, a salgótarjáni rendőrkapitányság közlekedési alosztályvezetője, a helyszíni szemlebizottság ve- eetőjeA sötét színű jármű elindul az egykori autó egyetlen Utasával, Hegedűs István Györggyel. Élt húsz évet.

A roncsból szembetűnik, hogy az autó nem viselt rendszámot- „Tegnap este vették le az intézkedő rendőrök” — hangzik a válasz. S- hogy miért? Magyarázatnak csupán a teljesen lefutott gumi is elegendő. Ügy látszik, az emberi felelőtlenségnek nincs határa — ez jut a szemlélő eszébe- Meg egy kérdés: a megelőző intézkedésen túl, ülhet-e minden autós mellé egy rendőr, hogy életben maradjunk. ..

eset is van. Pásztó és Szurdokpüspöki között, a régi úton, téglával megrakott lovas kocsi áll az árok szélén, mögötte az összetört elejű PZ 18—47 forgalmi rendszámú

Skoda- A vezetője könnyű sérüléssel kórházban, a lovas kocsi hajtója még a helyszínen,

— A ló is elszabadult, amikor belém szaladt az autó, én mindjárt utána szaladtam, hogy megfogjam — így a hajtó.

A vizsgálat még tart., Bárki lesz is azonban a f elelős, a lovas kocsi hajtójának ma még dolga akad. Vérvételre viszik- a szonda ugyanis erősen elszíneződött.

Mire visszaérünk Salgótarjánba, már befejeződött a közlekedésbiztonsági hónap kiemelt akciójának eligazítása. A résztvevők megnéztek előtte egy videofilmét is— Elsősorban salgótarjáni példákkal azt szerettük volna

— Kétségtelenül visszatartó erővei bír — hangzik a válasz. -— Áprilisban például eddig alig volt baleset- s ebben talán annak is része van, hogy nyíltan beszéltünk arról: gyakoribb és alaposabb lesz az ellenőrzés.

A jelek szerint mégis kellene a nagyobb szigor, mert sokam nem tanulnak mások példájából, tragédiájából. Endrefalván Pásztor Tibor rendőr törzsőrmester, s-zécsé- nyi körzeti megbízott, Puzsár József önkéntes rendőr és Illés Mihály, a balassagyarmati Farkas Pál munkásőregység tagja hármasban teszi a dolgát. A BV 53—55 forgalmi rendszámú Rob úrral, az Sí

20—84-es kisteherautóval és a TX 45—61-es Skodával minden rendben van. Tapasztalat azonban más is akad. erről így beszél Pásztor Tibor:

— Átíratás mellőzése miatt vettünk le motorkerékpárról rendszámot. több helyszíni bírság is volt. elsőbbség meg nem adása és vasúti átjáró

n

úgy fékez mögöttem egy-egy autó, hogy majnem felhőről.

Karancslapujtőn azt hihetik, egy film forgatása zajlik — üldözéses jelenettel. A 16 éves A. A- szökik az autó elől. Pótutassal a segédmotorkerékpáron, hatvan kilométeres sebességgel, fittyet kány- va a kötelező megállásra intő táblának.

— Hogyan figyelhetnénk rá, ha soha nincs itthon — így a szülők, az otthoni elszámoltatásnál. S, amikor hallják, hogy minden jel szerint a vezetői engedély bevonása következik, az apa legyint:

— Akkor mi van? Majd megy a kertek alatt.

A munka késő este is folytatódik. Hegedűs László rendőr őrmesterrel, Tatár Attila rendőr hadnaggyal és Szabó Antallal. a közlekedésfelügyelet munkatársával este nyolc utánra beszélünk meg randevút- A drága' műszerekkel a detoxiikáló intézet előtt parkolnak le, a kipufogógáz CO-tartalmát is mérik. Milyen eredménnyel? A rendszámok jegyzését abba is hagyom, mert egyetlen autó akad, amelynél a megengedett határon belül van az érték, igaz, csak a kétezres fordulaton- mert alapjáraton már a féléves, 1500-as Ladánál is 7,9 százalékot jelez a műszer. Többre nem is képes. Ügy tűnik, ha reggel minden ilyen autóval beállnának a szervizbe, kiürülnének az országutak.

A rendőrségi autóban közben szól a rádió: Mátraszele és Homokterenye közé indulnak a helyszínelők, egy motor van utasával a patakban. Az utas alkarja eltörött, később pedig asz éteren át azt is megtudja a krónikás: vérvételre indulnak a motorossal- Itt a detoxikáló előtt pedig zsebből fizet a ZE 75—70 rendszámú Zsiguli vezetője. A biztonsági öv, a kopott gumi miatt.

Mozgalma» az éjszaka. A rádió szerint most indul egy stáb valakit smegcsípni”, rendőrségi autó kíséretében pedig éppen ide, a ,-detoxba” hozza a mentő az említett motorost vérvételre. Mindenesetre én vizsgálat nélkül is letenném a nagyesküt: tele van, mint a déli busz.

A rendőrlámpa újra jelezne az érkező gépkocsiknak, de megszólal a rádió: szereljenek le, Kisterenyére kell indulni. Egy derék ember éppen megöléssel fenyegeti a hozzátartozójátEnnyit a nap krónikájából. A tanulságot — azon kívül, hogy a rendőrök aligha unatkoznak. adunk nekik munkát épp eleget — mindenki levonhatja saját magának.

Kelemen Gábor Fotó: Bábel László

xmmvwmuw///Awsv/////-wiv/////y«

Tűnődésre nincs sok Idő. A pásztói rendőrkapitányságról Molnár István rendőr fő-, hadnagy azt közli: néhány kilométerrel odébb másik balerzékeltetni, melyek a legkirívóbb szabálytalanságok — tájékoztat Gégény István rendőr őrnagy, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetője. — Legproblémásabb a város átkelési szakasza. A video jól érzékelteti, hogy mennyi gond van a szabálytalan helyen való várakozás miatt, az új KRESZ ismeretének hiánya következtében a járdán való parkolással.

A többi szabályszegés? A rossz kivilágítás, a jobbra tartás kötelezettségének megszegése- az elsőbbségi jog meg nem adása, a záróvonal átlépése, a biztonsági öv mellőzése, a sebességkorlátozás átlépése. A mostani akció résztvevői jobbára ezekre ügyelnek.

Endrefalván is. ahová Bódí István rendőr századossal indulunk. Elsősorban forgalom- szervezés a munkája. így útközben az áprilisi fokozott ellenőrzés hasznáról beszélgetünktilos jelzésének figyelmen kívül hagyása miatt feljelentéseket is tettünk— Milyen következményekkel járhat ez?

— Az első esetnél ötezer, a másodiknál akár tízezer forint bírság is kiszabható és lehetőség van a vezetői engedély bevonására 1®.

Bódi István rendőr százados válasza után megtudjuk: három Traffipax. három környezetszennyezést mérő műszer, négy kézi sebességmérő és két speciális fényképezőgép dolgozik ezekben a percekben az utakon. A salgótarjáni új benzinkút mellett Jakab János rendőr zászlós mellé ülünk be, a Traífipaxnak azonban nem sok dolga akad. Az autósok fölöttébb ráérnek, mindenki cammog.

— Tegnap három képet csináltam. most ezen a helyen hetven járművet mutat a számláló és még semmi.. • Percek alatt mindernd tucha, hogy kinn vagyunk. Néha

wceoyaaawww/w/^WMiwir-wiiiirrB

BERNARDO GUIMARAES

i cJlCLLLia,

cl laínzohjtíJiú

(47.)

Malibrant46 is felülmúlná a színpadon, s európai hírnévre tehetne szert. Álvarának igaza van. Ilyen teremtés nem lehet egy egyszerű nő, de kalandornő még kevésbé...

A zene jelt ad a négyesre, s félbeszakítja társalgásuk, mely elvész a hangok árjában.

— Elvira kisasszony — mondja Álvaro az apja mellett helyet foglaló pártfogolt- jához fordulva — kérem, ne feledje, hogy megtisztelt az- eal, hogy nekem ígérte ezt a négyest.

Elvira igyekezett mosolyt erőltetni, ami újra erőt vett rajta, amióta otthagyta a zongorát.

Belekarolt Álvaróba, és mindketten elfoglalták helyüket a négyesben. Kezdetét vette a tánc.

11. FEJEZET

Az olvasó már bizonyára tudja, de ha nem is tudja, hát legalábbis sejti, hogy ez a bizonyos Elvira nem más, mint Isaura, a rabszolganő; mint ahogyan Anselmo úr is

í6 Malibran: teljes nevén Marta Felicia Malibran, spanyol származású, francia operaénekesnő (1808—1836), az európai színpadok csillaga.

valójában Miguel, az intéző; mindketten régi ismerőseink. Azt is tudjuk, hogy Isaura természeténél fogva emelkedett lélek, úri és előkelő neveltetést kapott. Így bizonyára egy percig sem csalatkoztak viselkedése választékosságán, társalgása fennköltségén, bájain, melyek segítségével e kivételes rabszolgalány nemcsak hogy megjelenhetett, de még csilloghatott is a fényes, arisztokratikus társaságban.

A gyorsan eltervelt szökést a reménytelen helyzet érlelte meg Miguelben. Lányát ezer sorscsapás és veszély között találta, s jól emlékezett még, hogy Isaura édesanyja is hasonló körülmények áldozata lett. Araikor borzad;

va járta át ez az emlék, azt is tudta jól, hogy Leóncio nem kevésbé lelketlen, mint az apja, sőt, ha lehet, még züllöttebb és szabadosabb; tehát kész ilyen vagy akár nagyobb gaztettre is Isaura ellen. Mivel a reményt, hogy lányát felszabadítják, már elvesztette, belátta az erre a célra összegyűjtött summa jól felhasználható arra, hogy .bármilyen eszközzel kiragadja hóhérja kezéből az áldozatot Tudta, hogy rabszolganőt szöktetni és bújtatni nemcsak a világ szemében bűn, hanepi szabad emberhez méltatlan cselekedetnek is számít. Ezúttal azonban a rabszolga tulajdon bálványozott leánya volt, egy valódi gyémánt, akit ura kész volt

bemocskolni, majd pedig kegyetlen kezében összeroppan- taní. Mindezt jól meghányta- vetette magában, s így megnyugtatta lelkiismeretét.

Természetesen a szeren- esetlen apának eszébe jutott az is, hogy talán a hatóságokhoz kellene fordulnia, s kérnie, hogy a leányt a törvény is védelmezze. Ezzel elejét venné annak, hogy a magáról megfeledkezett és brutális gazda prédája legyen. Hanem akit megkérdezett, mindenki egyformán úgy vélte, jobb bele sem kezdeni, csak elfecsérelné az időt. A hatóságoknak semmi közük ahhoz, ami a gazdagok házán belül történik. Ne higgye, hogy bármit is elérhet, legfeljebb azt, hogy jól kiforgatják a pénzéből, nyakába varrnak valamilyen eljárást, s a végén dutyiban köt ki. Ki látott már olyat, hogy a szegénynek a gazdag, gyengének az erős ellen igaza lett volna? Miguel Leóncio birtokán titokban kapcsolatban állt több régi rabszolgával, akik megőrizték jó emlékezetükben az intézőt, meg annak a békés időszaknak az emlékét is, amikor még 6 ott dolgozott.

íffolytatjukj

Nemcsak napköziseknek!

A Magyam ándori Általános Iskola csaknem háromszáz kisdiákja örül a tavaszi szünetnek. Nem elszigetelt jelenség. hogy a gyermekek egyedül maradnak ilyenkor odahaza- Magyamándorban a hét minden napjára érdekes programot szerveztek a pedagógusok, melyeken bárkit szívesen látnak.

— Miről van szó tulajdonképpen?

— A tanárak önként vállalták, hogy egy-egy délutánra bejönnek az iskolába a gyerekekre vigyázni — felelte Smida Tiborné igazgatóhelyettes. Gyöngyfűzésre, videózásra, és kirándulásra is várjuk az érdeklődőket, természetesen nemcsak a napköziseket.

Délután három órakor a könyvtárban mintegy harminc gyermek várta a video - vetítés kezdetét.

Horváth Gyula a* iskola második osztályába jár. Egész

napját itt töltötte a napköziben. mert a szülei dolgoznak* otthon egyedül lenne— Mit csináltatok ma?

— Délelőtt fociztunk, meg bújóoskáztunk — válaszolta —, most pedig a Huckleberry Finn kalandjai című videofilmét nézzük meg.

Previz Zsolt a társaság legidősebb tagjai közé tartozik! A felsősökhöz hasonlóan, a is csak a video kedvéért látogatott be.

A kisiskolások azt a házi feladatot kapták a szünetre, hogy mindennap olvassanak.

— Én nem kötelességből! hanem szórakozásomra olvasok — mondta Juhász Jácint, aki á napköziben is gyakran olvasgat- — Már majdnem befejeztem az idei kötelező olvasmányt, a Kincskereső kis- ködmönt — újságolta büszkén. Bár szívesebben veszem kézbe — Jókaitól A kőszívű ember fiait.

frí)

Nagylóci táncosok a világfesztivál előtt

— A turbános törökökről sok történelmi játékfilmet láthattatok, s nem egy izgalmas regényt olvasattatok a hajdani magyar—török harcokról. Mit gondoltok, hogyan élnek napjainkban?

— Jószívűek... Talán egy kicsit sötétebb a bőrük... Nem esznek disznóhúst... úgy hallottuk rossz az ivóvizük... Vallásosak; arrafelé rengeteg a dzsámi meg a minaret. .. — röpködnek a félbe, hagyott gondolatok, a felnőttektől átvett, még meg nem élt benyomások, megjegyzések.

— Ügy tudom, Rodostó, Ankara, Isztambul lesz az útvonal. Milyennek képzelitek ezt az utazást, hiszen nemsokára valósággá válik, amiről itt közösen ábrándozunk.

— Autóbusszal indulunk április 14-én. Nem mondom, hosszú kirándulásnak ígérkezik — sóhajt a nyolcadikos Kail Mónika. — Családoknál szállásolnak el bennünket — vág nővére szavába az örökmozgó Csabi —, minden gyereket külön-feülön. De szállodában is alszunk, tessék elképzelni! — harsogják lelkesen körém gyűlve, egyre közelebb férkőzve.

— S az iskola?' — próbálkozom, bár nem a legjobbkor, hiszen javában tombol a tavaszi szünet: a srácokat, lányokat éppen nagy focicsatában értem az iskolaudvaron.

— Azt a két hét lemaradást bizonyosan behozzuk... Az kéne, hogy a szünidőben is tanuljunk!... Talán elnézőbbek a tanárok velünk... — így a melegítés, szabadidő-ruhás nebulók; az estébe hajló áprilisi alkonyon nem sokat törődnek a krétával, táblával, osztálynaplóval. Egyébként is, táncos mivoltuk folytán lételemük a mozgás, a megkomponált mozdulat.

— Mit gondoltok, miért éppen a nagylóci gyermektánc.

csoport, azaz, ti képviselitek a magyar színeket Törökországban ? Nyilván sejtitek, hogy egy nemzetközi fesztivál komoly, felelősségteljes dóit«-..

— Több fellépésen eiőíörj dúlt, hogy felnőtt táncosok, koreográfusok megnézték a műsorunkat és hívtak bennünket, az ország minden részebe: Budapestre, Sátoraljaújhelyre, de táncoltunk már Csehszlovákiában is néhány alkalommal. Tavaly az északmagyarországi fesztiválon első helyezést értünk el — a szóvivő ismét a nyolcadikos Móniivá, a jelenlévők közt a legidősebb. — Jó, kemény próbák vannak, de ha elkészül a műsor, mindnyájan úgy érezzük — megérte a fáradtság — replikázzáfc a többiek.

— A Budapest Sportcsarnokban nemrégiben táncházat csináltunk; olyan klassz volt, hogy egyre nőtt körülöttünk a tömeg, s járták a lassú csárdást. ahogyan mi mutattuk...

— az emlékek színesebbre festik az arcokat, fényesebbé a tekinteteket.

— Az ankarai rádió és televízió szervezte fesztiválon, ahol Európa számos jó hírű együttese is fellép majd, milyen műsorral mutatkoztok be?

— Palóc tánccal... Eljárjuk a marosszéki verbunkot is... A szatmári és a sárközi ösz- szeállítást is előadjuk... Igen, ennyi — a körbejáró pillantás kérdő, nehogy kihagyjanak valami fontosat.

— Búcsúzóul, mielőtt sikeres szereplést kívánnék, mutassatok néhány figurát, a legkedvesebb táncból!

Zavart szabódás, majd rövid idő múltán feláll az egyik, követi a másik. — Azt, hogy ..Édesanyám, engedjen el a bálba!” — dirigál Laci, s máris koppan a cipő, csavarodik a láb, büszke a termet, kecsesen hajladoznak, forognak a lányok, szaporáznak a legények. Az iskola egyik alkalmazottjának bátortalan kopogása vet véget a jókedvnek; esteledik, haza kéne menni!

A kis emberpalánták észrevétlenül olvadnak bele a nagylóci szürkületbe. S hazafelé önkéntelenül dúdolom: „Édes. •nyám, engedjen el a bálba^

Vaszari Erik»