Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-10 / 85. szám
Mihail Gorbacsov Csehszlovákiában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön délelőtt megkezdte, hivatalos barát-' látogatását Csehszlovákiában. Vele együtt érkezett a csehszlovák fővárosba felesége, továbbá Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és több más vezető szovjet személyiség. A két ország zászlóival feldíszített Prága—Ruzyne repülőtéren Mih'ail Gorbacso- vot és kíséretének tagjait Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Lubomir . Strougal miniszter- elnök, Vasil Bilak KB-titkár, valamint a csehszlovák párt-, állami és társadalmi élet nagyszámú más vezető képviselője üdvözölte. Délután Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák elkezdte megbeszéléseit, amelyeken — mint Prágában előzetesen közölték —. a kétoldalú kapcsolatokról, valamint az európai helyzetről és más világpolitikai kérdésekről tanácskoztak. Az első találkozót négyszemközt tartották. Később a két pártíőtitkár kíséretével sétát tett Prága belvárosában. Az egész útvonalon prágai járókelők és külföldi turisták ezrei vették körül és köszöntötték a sétáló vezetőket. Raiszg Gorbacsova ugyanezekben az órákban külön- programot bonvolított le. Gustáv Husák este a prágai várban díszvacsorát adott Mihail Gorbacsov tiszteletére. A vacsorán részt vett Lubomir Strougal miniszterelnök, a CSKP KB elnökségének többi tagja, valamint számos más vezető. A vacsorán a két főtitkár mondott pohárköszöntőt. A külpolitika időszerű kérdéseiről tartott prágai nemzetközi sajtóértekezletein Gen- nagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium informál ciós főosztályának vezetője kijelentette. hogy a szovjet kormány üdvözli a csehszlovák és az NDK-kormányzatnak egy közép-európai atomfegyvermentes folyosó létrehozására tett közös javaslatát, azt igen pozitív lépésnek tartja a leszereléshez, a nukleáris fegyverektől mentes Európa megteremtéséhez vezető úton. A Mihail Gorbacsov mai programjáról tartott sajtó- tájékoztatón elhangzott: a szovjet főtitkár délelőtt Gus. táv Husák társaságában ellátogat a CKD Praha kompresszorgyárba, majd találkozik a CSKP KB Politikai Bizottságának tagjaival. Délután a csehszlovák—szovjet barátsági nagygyűlésen mond beszédet. Este a főtitkár és felesége a Prágai Nemzeti Színházban megtekinti Smetana Eladott menyasszony című operáját. Mihail Gorbacsov szombaton Pozsonyba látogat, ahol a legmagasabb rangú párt- és állami vezetőkkel folvtat tárgyalásokat. Ezt követően megismerkedik a Mier elnevezésű Pozsonv mellett; termelőszövetkezet muniká iával. A szovjet vendég és kísérete vasárnap Pozsonyból utazik vissza Moszkvába. JAVASLAT a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-országok katonai kiadásainak moratóriumáról A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának március 24—• 25-i moszkvai ülésén elfogadták a VSZ tagállamainak a NATO-orszá- gokhoz intézett javaslatát a két katonai-politikai szövetség katonai kiadásainak moratóriumáról. A Román Szocialista Köztársaság április 9-én juttatta el a • javaslatot a címzettekhez. O A Varsói Szerződés tagállamai szilárdan és következetesen síkraszállnak határozott lépésekért és konkrét intézkedésekért a fegyverkezési hajsza megfékezése terén, a tényleges leszerelésre való áttérésért és a háborús veszély- felszámolásáért. A leszerelési kérdések áttekintésének komplex megközelítését tartják szükségesnek, hogy a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkenése kísérje, a katonai kiadások megfelelő csökkentésével együtt. A katonai kiadások gyors növekedése fokozza a fegyverkezési hajszát, s ez komolyan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot; súlyos tehertételt jelent minden ország népének, függetlenül azok gazdasági fejlettségétől, fékezi a gazdasági és társadalmi haladást. A Varsói Szerződés tagállamai efölötti mély aggodalmukat kifejezve, úgy vélik, hogy a katonai kiadások csökkentése, mindenekelőtt az atomfegyverrel és a jelentős katonai potenciállal rendelkező államok részéről. hatékonyan hozzájárulna a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez és a leszerelésre való áttéréshez- A felszabaduló eszközöket a társadalmi-gazdasági fejlődés — beleértve a fejlődő országokat — szükségleteire 'kellene felhasználni. O Ezen megfontolásból kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai a politikai tanácskozó testület 1983. január 5—i, prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozatban javaslatot tettek arra. hogy a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-országok kezdjenek közvetlen tárgyalásokat abból a célból, hogy gyakorlati megállapodást érjenek el a katonai kiadások befagyasztásáról, majd azt követő — százalékos, vagy abszolút mértékű — csökkentéséről. Ezt a kezdeményezést meg* erősítette és konkretizálta a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság,' a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. július 28-i moszkvai találkozója. A tanácskozás résztvevői ismételten felhívással fordultak a NATO-országokhoz, hogy kezdődjenek tárgyalások, és jöjjön létre megállapodás a katonai kiadások 1984. január 1-től kezdődő befagyasztásáról, és ezeknek az azt követő időszakban történő tényleges, kölcsönös csökkentésére vonatkozó konkrét intézkedésekről. 1984. március 5-én a Varsói Szerződés tagállamai javaslatot juttattak el a NATO- országoknak, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről. Rámutattak az adott kérdés megoldásához vezető lehetséges lépésekre is. A politikai tanácskozó testület 1985. október 24-i, szófiai ülésének nyilatkozatában a Varsói Szerződés tagállamai megerősítették a NATO-országoknak tett javaslatot a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra. O A politikai tanácskozó testület 1986. június 11-i, budapesti ülésén elfogadott, a NATO-országokhoz, valamennyi európai államhoz intézett, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének programját tartalmazó felhívásban a Varsói Szerződés síkraszállt azért, hogy a nukleáris leszerelés terén hozott konkrét intézkedésekkel egyidejűleg csökkentsék a fegyveres erőket és hagyományos fegyverzetet, az államok katonai kiadásaival együtt. A csökkentések eredményeként felszabaduló eszközöket -nem lenne szabad új íegyverfajták létrehozására vagy más katonai célra fordítani; azokat a gazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteire kell felhasználni. O A leszerelés problémájára irányuló elvi megközelítéstől vezérelve a Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak a NATO- országokhoz: a kölcsönösség alapján mindkét katonai szövetség államai hirdessenek 1—2 évre moratóriumot katonai kiadásaikra. Egy ilyen intézkedés előmozdítaná az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentéséről folyó konkrét tárgyalások megkezdését, megteremtené a szükséges feltételeket ahhoz, hogy áttérjenek mindkét katonai-politikai szövetség tagállamai katonai kiadásainak tényleges csökkentésére. Hozzájárulna az államok közötti bizalom erősödéséhez, a világban kialakult gazdasági és politikai helyzet javításához. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezik reményüket, hogy a NATO-országok a lehető legrövidebb időn belül kedvezően válaszolnak erre a javaslatra. Shultz sajtóértekezlete a moszkvai út előtt Nemcsak az Európában telepített közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról (INF), hanem a fegyverzetkorlátozás körébe tartozó és a két világhatalom kapcsolatait érintő egyéb kérdésekről is tárgyalni kíván szovjet vendéglátóival George Shultz amerikai külügyminiszter, aki április 13—16. között látogat Moszkvába. George Shultz erről szerdán washingtoni sajtóértekezletén beszélt. Az amerikai politikust — aki kollégájával, Eduard Se- vardnadzéval folytat megbeszéléseket — a tervek szerint fogadja Mihail Gorbacsov főtitkár. Shultz szerint Reagan elnök ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok — bizonyos feltételekkel — folytassa a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. Mint Shultz elmondta, moszkvai útja előtti utolsó, szerdai megbeszélésük alkalmával Reagan elnök felhatalmazást adott neki arra, hogy az INF-rakéták kérdése mellett tárgyaljon a hadászati fegyverek csökkentéséről, az flrfegyverekről. a vegyi fegyverekről, a nukleáris kísérletekről és a hagyományos fegyverzetről is. NÓGRÁD - 1987. április 10., péntek Shultz megismételte azokat a — moszkvai részről cáfolt — amerikai vádakat, amelyek szerint a szovjet hatóságok lehallgatókészülékeket helyeztek el az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetségének épületében, és annak a véleményének adott hangot hogy ez „árnyékot vethet” közelgő látogatására. Az amerikai kongresszus két jobboldali tagja szerdán tért vissza Moszkvából, miután ott megvizsgálták az új nagykövetségi épületet. A megalapozatlan vádakat ismételgetve sürgették a külügyminisztert. hogy halassza el moszkvai útját. Shultz azonban közölte, hogy elutazik a Szovjetunióba. Németh Károly látogatása Somogy megyében Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön Somogyba látogatott. Kaposvárott, a megyei pártbizottságon Klenovics Imre első titkár és Gyenesei István, a megyei tanács elnöke tájékoztatták az országrész politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Németh Károly ezután a megyei vezetők társaságában a Tungsram Rt kaposvári elektronikai gyárát kereste fel, ahol Gábor András vezérigazgató, valamint az üzem pártszervezetének. KISZ- szervezetének és szakszervezetének képviselői fogadták. Sirnkó Antal, a gyár igazgatója ismertette az üzem történetét. és beszámolt az 1980- ban elkezdett igen eredményes termékszerkezet-váltásról, amelynek eredményeként az öt éve még komoly gondokkal küszködő egységből jövedelmező, korszerű gyártmányokat előállító üzem lettAz MSZMP főtitkárhelyettesének kérdéseire a gyáregység vezetői beszámoltak az üzemben bevezetett jobb munkára ösztönző intézkedésekről, s arról, hogy évente tizenhat- millió forintot fordítanak a műszaki teljesítmények díjazására. Szakembereik több nehéz gyártási problémán lettek úrrá, megoldották például egyes gyártósorok utólagos automatizálását. Németh Károly követésre érdemesnek találta, hogy a gyárban alkalmat teremtettek a hivatással összefüggő többletmunkára. A továbbiakban tájékozódott a gyár négy pártalap- szervezetében munkálkodó kommunisták tevékenységéről, valamint az üzem negyven szocialista brigádjának eredményeiről. A hozzá intézett kérdésekre válaszolva szólt hazánk külpolitikájáról, gazdaságunk kibontakozásának lehetőségeiről, belpolitikai, ezen belül szociális kérdésekrőlProgramjának befejezéséül a párt i főtitkárhelyettese a megyei pártbizottság épületében a végrehajtó bizottság tagjaival, a társadalmi és tömegszervezetek képviselőivel folytatott eszmecserét. Győri Imre (1924-1937) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Győri Imre elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának volt titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, április 9-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Győri Imre elvtárs temetése április 14-én, kedden. 14.08 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Győri Imre 1924. április 21- én született Hódmezővásárhelyen, ötgyermekes munkás- családban. 1938-ban a gyomai Kner-nyomdába került tanoncnak. 1942-ben lépett be a szociáldemokrata pártba és a nyomdászszakszervezetbe. A felszabadulás után Békés megyében iárási párttitkár. 1946-tól a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége ifjúsági titkárságának munkatársa, majd az EPOSZ főtitkárhelyettese, 1951-től a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agitációs és propagandapsztályának alosztályvezetője, 1954-től az SZKP-főiskola haligatóia. 1957-től 1962-ig .az MSZMP KB munkatársa, maid az agitációs és propagandaosztály helvettes vezetője, 1962-től 1974-ig az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának' első titkári tisztiét töltötte be. Ezt követően, 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. 1980 és 1982 között az MSZMP KB agitációs és proDagandaosztályának vezetője. 1986-ig, nyugdíjazásáig az Országos Körművelődési Tanács elnöke. Győri Imre 1966-tól 1985-ig tagia volt az MSZMP Központi Bizottságának. 1985-ig az Orszáesvűlés- ben képviselte Csongrád megye lakosságát. Munkásságát számos kitüntetéssel, többek között a Szocialista Magyar- országért Érdemrenddel és a Munka Vörös Zászló • Érdemrendjével ismerték el. Utótalálkozó Magyar interjú A második szakasz tárgyszerű vitái után meghatározó lesz a harmadik, amikor össze kell egyeztetni a javaslatokat és ki kell alakítani a bécsi találkozó záródokumentumát — jelentette ki Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Az utókonferencia mától szünetet tart, a tanácskozások május 4-én folytatódnak. Nagykövetünk . szerint haladást hoztak a leszerelési tárgyalásokat előkészítő tanácskozások is. — Az utótalálkozó január végén nyílt második szakaszát tárgyilagos, az éles vitáktól mentes légkör .jellemezte, amelyben a küldött* ségek indokolták, elemezték, bírálták a beterjesztett 135 javaslatot. A Szovjetunióban és más szocialista országokban végbemenő pozitív fej4 lemények egyébként is éreztették hatásukat. A nagykövet a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a madridi . találkozó döntése szerint, a helsinki folyamat keretében kell folytatni a tárgyalásokat a bizalorn- és biztonságerősítő intézkedésekről és az európai hagyományos haderők csökkentéséről. ■ ■ - ; Kormányszóvivői tájékoztató Császár Tibor, az MTI mi- nisztertanácsi tudósítója jelenti: A kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső az MTI tudósítójának kérdésére részletesen is szólt az ipari szerkezetátalakítás feladatairól. Hangsúlyozta: a kormány ülésén hosszú vita folyt erről, mint az ipar egyik alapkérdéséről- Az Ipari Minisztérium közgazdaságilag, műszakilag, tudományosan jól alátámasztott előterjesztése tartalmazta valamennyi gazdasági tárca, a kereskedelmi kamara és más szervek, intézmények véleményét is. A kormány a vita során megállapította, hogy az ipar termelési szerkezetének korszerűsítésére elhatározott program megvalósítása érdekében még több- s következetesebb lépésre van szükség. A teendők irányítása összk ormán y- zati feladat volt eddig is, és az is marad. Az Ipari Minisztérium feladatul kapta a munka következetes folytatását, további koordinálását, a' konzultációt az érdekelt szervekkel, és azt- hogy a szerkezetátalakítás kérdéseiről folyamatosan tájékoztassa a kormányt. Az átalakítási program elsősorban a szelektív iparfejlesztésen alapul- Ettől azt várja a kormány, hogy javuljon a.hazai ellátás, jelentősen bővüljön az export, s a kiviteli többlet lehetőség szerint á magasabb feldolgozottságú, vagyis értékesebb termékekből származzék. Az ülésen szó esett az energiagazdálkodásban érvényesített követelményekről is. amelynek lényege, hogy 1 százalék termelésnövekedéshez csupán 0,3 százalék többlet-« energiát használjanak fel. Tervezik, hogy az ipari szerkezetben az anyagok és az energia részaránya a jelenlegi 37 százalékról 1990-ig 35 százalékra csökken, ugyanakkor a feldolgozó iparé 63-ról 65 százalékra, az ezredfordulóig pedig legalább 70 százalékra emelkedik. Bányász Rezső (a Népszava érdeklődésére) kitért a szerkezetátalakításnak a munkahelyi kollektívákat, a dolgozókat érintő hatásaira is. Kétségtelen — mondotta —, hogy egy ilyen nagyszabású, munkahelyek százait, dolgozók ezreit érintő program konfliktusmentesen nem valósítható meg- A kormány, amikor a megkezdett folyamat felgyorsítására ösztönöz, abban a meggyőződésében teszi. hogy a munkások, a mérnökök, a munkahelyi vezetők megértik: ezek az intézkedések elkerülhetetlenek, hosszabb távú boldogulásunkat szolgálják. Az alkoholfogyasztás korlátozására tett intézkedések eddigi tapasztalatairól szólva (a Népszava kérdésére) kiemelte. hogy számottevő csökken - nés még nem tapasztalható, ám kedvező tendenciák már vannak. Az elmúlt év első három hónapjához kéo°st például idén a palackozott, égetett szeszes italok kiszállítása 17 százalékkal, a nem oa- iaekozott alkoholfajtáké pedig 20 százalékkal csökkent. Örömteli feiiemény. hogy kevesebb az ittas állapotban okozott közúti baleset, kü’ö- nösen a halálos kimenetelű. A szóvivő fa Magyar Nemzet kérdésére válsszolval méltatta annak jelentőségét, hogv a Hazafias Néofront 16 milliárd forint értékű, az elmúlt évben végzett társadalmi munkát összesített, önállóan vagy tanáért, feladatokhoz kapcso- lódvdrtegy sor új óvoda, uszoda, gáz- és vízvezeték épült így, a munták másik része pedig közintézményeik működését könnyítette, tette . olcsóbbá. Az. ország minden lakosára 1500 forint értékű önzetlen munka iut. ráadásu1 a cselekvőkészség növekszik, elsősorban a falvakban, a kisebb városokban. Ugyancsak egy kérdés kapcsán szólt arról a pályázatról, amelyet a Berzsenyi Dáni'el Társaság tavaly ősszel hirdetett meg, Mi a haza ma? címmel. Mint mondotta, a ná'vá- zatot kísérő széles körű érdeklődés (csaknem 500 pályamű érkezett) nem véletlen ié- lenség. hanem része szocialista nemzeti tudatunknak. ’ — Magyarok vagyunk. Nemzeti azonosságunk, tudatunk új tartalma az a népi-nemzeti szövetkezés — közmegegyezés —, amely a szocialista célok elérésére jött létre, s ez a közmegegyezés azért oly erős és egyértelmű, mert nemzeti érdekeink egybeesnek a haladás általános irányával. A szocializmus nemcsak nálunk. nemzeti a'ákg'.t- ban éofti jelenét és jövőjét, kézenfekvők tehát azok ' a támpontok is. amelyek a .har zafias n“ve’és m°z«gvéit kijelölik. Kifelé a béke. a népek együttműködő«ének «zol- eáiata. bef“'é pedig a munkán. az erpbf?ri a^cí.DllTÓ szolí-fá 3 tev>p.Vi®ny h?rQ*5'7oretP'+. A Berreg ví T£r- ancá.a frp7(^am,SrM7'í:*,Té$éT1P'V jrorp art b*70 han ma, eqvrp tfjhhpn trrrfxXTt fovto^v.a^ hn<T)i VO.QJJ — 7P.+i n*r\h10nn'!'ir>l'''*q JfPTPwnlf &(• fnlálnTiff 771PH m^avnr vnineynimr — hang- súlyozta Bányász Rezső.