Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

Pályázati felhívás felepíilésleilesztő társadalmi munkára Megyénk lakossága, a gyárak, az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények és hivatalok kollektívái, dolgozói, a tanácsok, a társadal­mi és tömegszervezetek tagjai évről évre nagy aktivitással, odaadással vesznek részt a településfejlesztést, a lakóhelyszépítést, a környezetvédelmet szolgáló társadalmi mun­kaakcióban. Az elmúlt tervciklusban a társadalmi össze­fogás kiemelkedő sikereket hozott, és mint­egy 2 milliárd forint értékű társadalmi mun­kává járult hozzá feladataink eredményes megvalósításához, a megye fejlődéséhez. Öt év alatt az önkéntes munka értéke meghá­romszorozódott. Az eddigi eredményeinkre, az állampolgá­rok, kollektívák kezdeményezéseire, önkéntes helytállására alapozva a Nógrád Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. a HNF megyei bizottsága, a szakszervezetek megyei taná­csa, a KISZ megyei bizottsága és a Vörös- kereszt megyei vezetősége a VII. ötéves terv időszakára ismételten pályázatot hirdet a tár­sadalmi munka széles körű kibontakoztatá­sára. A jövőben a társadalmi munka növekvő mértékben járuljon hozzá megyénk kiemelt társadalompolitikai programjainak megvaló­sításához. Az összefogás ereje segítse az alap­ellátás fejlesztését, különösen az egészségügyi és szociális ellátás feltételeinek megteremté­sében. A közös munka járuljon hozzá a la- kásellátás, az egészséges ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás helyi felté­teleinek a javításához, a középfokú és az ál­talános iskolai oktatás ellátóképességének bő­vítéséhez. A közösségi összefogás konkrét helyi céljai legyenek összhangban a környezetvédelem, a településszépítés teendőivel, valamint a köz­érdekű bejelentések és a javaslatok által megfogalmazott reális lakossági igényekkel. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények és ezek kollektívái, a szocialista brigádok vállalják továbbra ite egy-egy intézmény tá­mogatásét. Az üzemek, gazdasági szervezetek anyaggal, szállítási kapacitás biztosításával és támogató anyagi eszközeikkel vegyenek részt a nekik otthont, munkaerőt adó tele­pülések fejlesztésében, a gyárak, telepek kör­nyezetének rendezésében. A helyi ifjúsági szervezetek, a fiatalok kezdeményező ereje adjon újabb lendületet a társadalmi mozga­lomnak. Az üzemi, intézményi szakszervezetek moz­gósítsák tagjaikat a közösségi munkára, és kezdeményezzék a közösségért végzett tevé­kenység munkahelyi megismertetését, elisme­rését. A Vöröskereszt községi, városi szerve­zetei, aktívái a környezeti tisztaság, az egész­séges életmód feltételéinek biztosításában le­gyenek kezdeményezők. Munkájuk nyomán a rendezett, tiszta utcák, a kulturált pihenő­parkok építése, megvédése nagy hatással se­gítheti céljaink megvalósítását. A tanácsok a munkavégzésre mozgósítottak érdekeivel egybeeső feladatokat válasszanak ki közös megvalósításra. A társadalmi és tö­megszervezetekkel együttműködve gondos­kodjanak a szervezésről, a munkavégzés fel­tételeinek megteremtéséről. A szervezésnél gondoskodjanak jobban a humán és a mű­szaki értelmiség szellemi munkájáról A nyilvántartások pontos vezetésével is bizto­sítsák az önként végzett munka, a kimagasló egyéni teljesítmények nyilvánosságát, elis­merését. A pályázat négy évi időtartamra (1987— 1990) szól, de az eredmények évenként ke­rülnek értékelésre. A pályázatban vadameny- nyi város és község, székhely és társközség részt vehet, feltéve ha a-pályázó közigazga­tási területén az egy főre jutó településfej­lesztő társadalmi munka értéke eléri az elő­zetesen megállapított startösszeget. Ez 1987. ben 1900 forint. A pályázat díjazása városi, városi jogú nagyközségi, nagyközségi, községi, székhely- település és társközségi kategóriában törté­nik. Az értékelés alapja az egy főre jutó tár­sadalmi munka értéke és a település általá­nos tisztasága. A tisztaság, a rend minősí­tését, értékelését a Vöröskereszt vállalja. Amennyiben azonos helyezésre több ta­nács esélyes, úgy közöttük a gazdálkodó szer­vezetek és a lakosság által végzett társadal­mi munka aránya, a településfejlesztési hoz­zájárulás vállalása, a társulatok szervezésé­nek eredményessége, a település önmagához mért fejlődése dönt. A pályázat díjai a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által adományozott terven felüli megyei támogatások a követke­zők szerint: I. Városok, városi jogú nagyközségek ka­tegóriájában I. helyezett 600 ezer forint; II. Nagyközségek, községek, székhelytele­pülések kategóriájában I. helyezett 500 ezer forint, II. helyezett, 400 ezer forint, III. he­lyezett 300 ezer forint. III. Társközségek kategóriájában: I. helye­zett 400 ezer forint, II helyezett, 300 ezer forint. III. helyezett 200 ezer forint. A díj felhasználásáról, önálló tanács ese­tén a helyi tanács, a székhelyközség eseté­ben a tanácstagi csoport, társközségek ese­tében az elöljáróság határoz. A díjazásban nem részesített települések eredményes mun­káját oklevél ismeri el. Oklevelet kapnak az I. kategória 2. és a II., a III. kategória 4—6. helyezettje. A díjak és az oklevelek odaíté­léséről a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga — a felhívást kibocsátó szervekkel egyet­értésben — minden év március 31-ig dönt. Az átadásra május 1-én kerül sor. A korábbi évek eredményeire, szép hagyo­mányaira alapozva bízunk a társadalmi ösz- szefogás eredményességében, a pályázat si­kerében. Devesics Miklós, Nógrád Megye Tanácsának elnöke Letovai Ildikó, « HNF megyei bizottsága titkára Boldvai László. a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának első titkára Ball Nándorné 4r„ a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára Agner Gyula. SZMT vezető titkár Vége felé fart a metszés Országszerte befejezésihez közeledik a tavaszi munkák egyik legfontosabbika, a gyü­mölcsfák és a szőlők metszé­se. A nagyüzemekben csak­nem mindenütt elkészültek ezzel, a kiskertekben viszont van még hátra munka, amely várhatóan a hét végén a leg­több helyen befejeződik. A kerti munkáknál mintegy négyhetes késés mutatkozik- Késői lesz tehát a virágzás is és gyümölcs- és szülőszüret ideje várhatóan ugyancsak ki­tolódik. A MÉM szakemberei szerint a téli és a kora tava­szi fagykárok értékét egyelő­re még mindig nem lehet meg­állapítani. Annyi bizonyos, hogy az alföldi részeken és a •íkvidékeken komoly pusztu­lás mutatkozik a, csonthéjas gyümölcsösökben, mindenek­előtt a kajszibarackban. A dombos, lejtős vidékeken azonban szerencsére lényege­sen kisebbek a károk» itt még remény van arra, hogy az élő szervezet úgy, ahogy rege­nerálódik. A szőlősökben erős a fagykár- Most indult meg a tőkékben a nedvek kerin­gése és az elfagyott részek va­lójában csak ezután mutatják majd meg, hogy mit lehet tenni — egy utólagos metszés­sel — a termőképesség fenn­tartásáért, a kiesés ellensúlyo­zásáért. Ott, ahol különösen kemény fagyok jártak, megtör­ténhet, hogy a hótakaró vé­delmében volt növényi része­ken indul majd meg a fejlő­dés. itt törnek elő olyan rü­gyek, amelyekből azután újra termőkarok, ágak nevelhetők. A tapasztalatok szerint az úgy­nevezett főrügyek és a mellék- rügyek egyaránt károsodtak, ez különösen gondot okoz a szőlészetnek és a kiskerttulaj­donosoknak egyaránt A korábban telepített sző­lők közül az idén mintegy há­romezer hektár fordul termő­re. Ez azonban semmiképpen sem ellensúlyozza a várható terméscsökkenést, hiszen ezek az ültetvények is helyenként fagykárokat szenvedtek» s amúgy is lényegesen nagyobb a kiesés annál, hogy ekkora terület termése feledtethet­né a veszteségeket­Biotechnológiai kutatóközpont Hamarosan megkezdődik Gödöllőn a mezőgazdasági biotechnológiai kutatóköz­pont építése. Az Állami Terv­bizottság döntése alapján meg­valósuló tudományos bázis fel­adatairól Pongrácz Sándor, a jogilag már létező intézmény tudományos igazgatóhelyet­tese tájékoztatta az MTI mun­katársát. Minit elmondta, a gödöllői központ létrehozásának célja, hogy a biotechnológiai kuta­tásokban lépést tartsunk a nemzetközi mezőnnyel, s meg­gyorsítsuk a kutatási eredmé­nyek gyakorlati alkalmazását, Magyarországon az alapkuta. tás néhány területén — fő­ként a növénybiológiában és mikrobiológiában — nemzet­közi mércével mérve is ki­emelkedő eredmények szület­tek, amelyek elsősorban a mezőgazdaságban és a gyógy­szeriparban hasznosíthatók. Gondot okoz azonban, hogy alkalmazásukhoz kevés a szak­ember, s a termelővállalatok még nem készültek fel az új technika fogadására» Emellett a kutatás anyagi forrásai is szűkösek. Az új intézmény néhány té­mára fogja koncentrálni a ku­tatómunkát, s foglalkozik szak­emberek kiképzésével is. El­sősorban arra összpontosít, hogy a termelési rendszerekkel együttműködve, a gyakorlatba gyorsan átültethető eredmé­nyeket produkáljon. A mező­gazdaság több ágazatában már elérték az extenzív fejlődés felső határát, s továbblépni elsősorban a biotechnológia alkalmazásával lehet- Ez nyújt­hat lehetőséget arra» hogy ol. csobban és a környezet megkí- mélésével többet termeljünk- A biotechnológiai eljárások alkalmazása lehetővé teszi a biológiai tartalékok kiakná­zását a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. az élelmiszeriparban pedig en­nek révén keresett, verseny- képes új termékek sora állít­ható elő. A tervek szerint a gödöl­lői kutatóközpont 1989-ben kezdheti meg tevékenységét. látványosságok nélkül?!— Dancsokék dicsérete Dancsok Sándor brigád vezető Ozsvárt Béla brigádvezető'helyettes A belépőt tömény gyanta- tot-t feladatokat. Nagyobb di- riilt, s a kiválasztott váltó.; szag fogadja. A levegőben fű- cséretet nem is kaphatnánk, gátból augusztus 20-ig ezer- részpor lebeg; a lisztszerű mint, amikor azt halljuk; négyszázhuszonegyet kell le- hulladék mindenre rátelep- ránk mindig lehet számítani, szállítanunk. Az asztalosok szik» .belefészkeli magát a ru- Végiglapozva a naplót, beha- tartják a gyártási programot, házat alá, belerepül a szem. tó ismereteket szerezhetünk a A brigád egyébként először be. a szájba- A műhely fapad- közösség tavalyi munkájáról, tesz eleget ilyen jelentős, több lóján forgácshalmok hever- Nem szépségdíjas ez a doku. mint tizemnégymilliós árbevé- nek. Olyan fülsiketítő a gé- mentum. látszik, íráshoz ke- telt jelentő közvetlen tőkés, pék zaja, hogy csak kiabálva vésbé szokott kéz rótta a so- exportnak- értjük egymás szavát. _ rókát. Ám a formánál, a kül- A munfcásközösség számla. A Nógrád Megyei Állami csínnál jóval lényegesebb a lan szór tanújelét adta mór az Építőipari Vállalat salgótarjá. tartalom, az, amiről készültek önzetlenségének, a ssgítőkész- ni asztalosüzemében járunk, ezek a feljegyzések» ségének. Tagjai tavaly össze­Nem egészen harminc ember — a brigád rendszerint sen 1234 óra társadalmi mun. keresi itt a kenyerét, s a százöt. száztíz százalékra tel. kát végeztek, nagyobb rész­maroknyi kollektíva a múlt jesíti a tervét — közli Baj- óén a különböző intézmények- évben közel kilencmillió.s . ér. czár András üzemvezető-he- ben, kisebb részben a vállalat- téket állított elő. A termelés lyettes, úgyszintén a kollek- nál. Tehát átlagosan egydol- nyolcvan százaléka a Nógrá- tíva tagja. — Legyen az gozó 82 órát teljesített! di Sándor asztalos szocialista bármilyen asztalosmunka, — A két kommunista mű- brigád nevéhez fűződik» Hír- gyorsan és pontosan elvégzi, szakon szinte hiánytalanul neves munkósgárdáról van szó, Típustervtől eltérő, vagy kis- rémt vettünk — tudom meg amely 1981-től sorozatban hat- szériájú termékeket gyárt. Ozsvárt Béla brigádvezető- szor nyerte el a Vállalat ki- Gyakran kell soron kívüli fel- helyettestől, aki 240 órával a váló brigádja címet- kéréseknek eleget tenni, és legtöbb társadalmi munkát — Tizenhét évvel ezelőtt Sándor bácsiék — int fejével végezte a brigádból. — Sal­tartottuk az. alakuló gyűlésün- a nyugodt, csendes termesze- gótarjánbao a Beszterce-lakóJ két — mondja Dancsok Sán- tű, tanáros kinézésű brigádé- telepi óvodának ülő- és öltő- dór brigádvezető. — Az első ros felé — sohasem ódzkod- zőpadelemeket, fogasokat vállalásunkat öten írtuk alá, nak. Ne vegye fellengzős ki- gyártottunk; megjavítottuk a később egyre növekedett a jelentésnek; az asztalosok csa- régi bútorokat. A Vörös Had­létszámunk. Jelenleg tizenné- pata mindenkor a vállalati ér- sereg úti óvodában faliburko- gyen vagyunk. Van egy nyug- déket szem előtt tartva dolgo- lást végeztünk- A szécsényfel- díjas munkatársnőnk: Rusz zik- falui óvodának asztalt fcászíJ Istvánné, két katonafiunk: a brigád a múlt esztendő- tett a községben lakó mun. Balogh László és fi.atona Jó- ben harminchat, munkával ha társunk, Kovács Barnabás, zsef. Török Gáborné pedig a kapcsolatos versenyvállalást 8 megjavította a rossz as-ztalo- kisgyermekét neveli- tett; valamennyit-hosszú len- hat, székeket, ajtókat, ablafco­Az 54 éves férfiről akár a ne felsorolni. Többek között Patronáljuk a Madách hűség szobrát is megmintáz- ipari értékesítésire gyártott *rnre Gimnáziumot és Szak­hatnák. Az üzemben tanulta irodaszekrényeket, ablakokat, középiskolát» segítjük a tanú- ki a szakmát, s azóta egyhu- szerszámoskamrákat. A taná- *°k gyakorlati képzését, zamban itt dolgozik. Tavaly esi építők megrendelésére ál- Ozsvárt akkor szerzett szak­vette át a 35 éves törzsgárda- mennyezetet készített, a váci munkás-bizonyítványt, ami- tagságért járó pénzjutalmat, kisegítő iskolában belsőépítá- kor a brigád megalakult. Ko. Kiváló értője a mesterségé- szeti munkákra vállalkozott, uócs Barnabás viszont már nek» igazi közösségi ember» Kétszámyú garázsajtókat harminchét éve műveli a Többszörös kiváló dolgozó, „ácsolt” a bátonyterenyei új mesterséget. Korábban az álta- kiváló munkás. Indulástól ő lakótelepre, harmonikaajtókait la vezetett kollektívával az irányítja a brigádot, a párt- állított össze a salgótarjáni építkezéseken szerelt, jelenleg csoport vezetője. Pécskő úti lakásokhoz- Egyé- csoportvzető­— Nagyjából tíz éve alakult’ di asztalosmunkákra volt szűk- — Egyszerű munkásemberek ki a brigád magja — folytat- ség a Balassagyarmaton levő vagyunk, de a kultúrát sze- ja. — Attól kezdve, felf elé ível palóc házhoz. retjük — jegyzi n.eg az 56 a pályafutásunk, illetve tart- — Fontos kötelezettsége volt évével az asztalosok dojenje. juk az elért színvonalat» Igaz, a brigádnak az osztrák fél — Rendszeresen együtt járunk' nem csinálunk látványos dől- által megrendelt szerszámos, kiállításokra, moziba, szín­gokat, de szorgalmasan és kamrák prototípusainak ki- házba, múzeumba. A múlt év- megbízhatóan végezzük az ön- kísérletezése — magyarázza ben például megtekintettük ként vállalt, vagy a ránk ősz- Baíjczár András. — Ez sike- Újhelyi István és Kovács Je­nő fotóművészek, Hernádi Pau­la és Badacsonyi Sándor gra­fikusművészek, Sipos Zsófia, Nánay Szilamér és Balázs Já­nos festőművészek kiállítását. A munka és művelődés moz­galom keretében részt vettünk az olvasónapló-pályázaton. A brigád. melynek tagia még Mihalik Győző, Juhász József, Ősim Sándort Kovács Lajos. Varga Péter és Lucza András, • magától értetődően megemlékezik a társadalmi ünnepekről» miként nem múl. hat él névnap sem köszöntés nélkül- A családtagokkal kö­zös kirándulás is gyakori. Sőt az elmúlt iévben az asz­talosok egvütt voltak üdülni Egerben. Elvégre, ha már együtt fáradoznak, együtt is pihenjenek! Kolaj László Kovács Barnabás csoportvezető és Ősim Sándor asztalos Fotó»; Bábel László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents