Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
Akciók a közlekedés biztonságáért A közlekedésbiztonsági hónap célja, hogy a képeinken látható esetek ne forduljanak elő. — fotó: kulcsár — Mentő- és rendőrségi autók szirénázása, összetört járművek, sérült, vagy letakart emberek, döbbenten álló járókelők a közutakon. Baleset. Mindennapos látvány, az élet, a közlekedés velejárói, mondhatná akárki. Sajnos, így van. Modern, felgyorsult, motorizációs korunkban valóban gyakran történnek hasonló esetek. Az egyre újabb közlekedési eszközök, autócsodák száma nap mint nap szaporodik, annak ellenére is, hogy az utóbbi időben a gépjárművek átlag- életkora egyre hosszabbodik. Ha több a jármű, akkor természetesen több balesetnek kell bekövetkezni? Nem. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács még a hetvenes évek közepén megállapította, hogy „a járművek számának növekedésével nem feltétlenül kell'a balesetek számának is egyenes arányban növekedni”. Tényleg, megelőzhetők a balesetek? Jelentős részük igen. Hogyan? A szabályok betartásával. Már sok éve hagyomány, hogy minden év áprilisában és októberében az egész ország területén — így Nógrád megyében is — fokozott közlekedés-ellenőrzési hónapot tartanak. Így lesz ez most is. Tehát 1987. április 1-én fokozott közlekedésbiztonsági hónap kezdődik a megye közútjain. Mi ennek a célja? Semmiképpen sem a közlekedők zaklatása, idegesítése, hanem a közlekedés zavartalanságának a biztosítása, a szabályos közlekedési magatartások, a közlekedési kultúra, a közlekedési morál pozitív irányba való változtatása. Konkrétabban: egy ilyen hosszú és kemény tél után — ráadásul még a tavasz beköszöntése is elhúzódott —nem várható, hogy a közlekedésben résztvevők magatartása egyik napról a másikra megváltozzon. Ellenőrző rendőreink ehhez szeretnének segítséget nyújtani. Tehát már ez is bizonyítja, hogy célunk nem a büntetés, a bírság, hanem az, hogy lehetőleg 'e szankciók nélkül tudjuk céljainkat elérni. Hogy esetenként, sajnos, bírságra is sor kerül, az nem rajtunk múlik. A felelősségre vonás nem cél, hanem csak egy ma még szükséges eszköz az elérni kívánt célok megvalósítása érdekében. Mire terjed ki az ellenőrzés? Egy szóval: mindenre. Elsősorban a közlekedési szabályok betartására, az ittas járművezetés megelőzésére, a gépjárművek műszaki állapotának ellenőrzésére, ezen belül a járművek füst- és koromkibocsátásának mérésére, a biztonsági övék szabály szerinti viselésének ellenőrzésére stb. Munkánk során különös figyelmet fordítunk a sebességmérésre, az elsőbbségi jog megadásának, az előzés, kanyarodás, a világítás szabályainak betartására, a bukósisak viselésére stb. Természetesen nem maradnak ki az ellenőrzésből a lassú járművek, a lovas fogatok, a kerékpárok . vezetői, hajtói, sőt még a gyalogosok sem. Bízunk abban, hogy a közlekedők — nemcsak az ellenőrzés miatt — betartják a rájuk vonatkozó szabályokat és rendőreinknek nem kell a helyszíni bírságai élni, vagy az alkoholszondáért nyúlni, ezek nélkül is megteremtjük a kulturált közlekedést Nógrád megyében. Ilyenkor a leggondosabb körültekintés mellett is előfordul, hogy egy járművezetőt többször is megállítanak. Ezért már most elnézést kérünk. A fokozott közlekedésellenőrzési hónap alatt nemcsak rendőri intézkedésekre kerül majd sor, hanem különböző helyeken előadások hangzanak el a helyes és szabályos közlekedésről, az alkohol káros hatásáról, a gépjárművezetéssel való össze- egyeztethetetlenségéről és sok másról. E hónap alatt a Magyar Autóklub szakemberei úgynevezett műszaki napokat tartanak. Mi azt szeretnénk, hogy az áprilisban kialakult gyakorlat; a szabályok betartása, ne csak ezt a hónapot jellemezze — hiszen április 30-án, az ellenőrzés sem ér véget — hanem a közlekedők szokásává, készségévé váljon. S végre kialakulna a gyalogosok és járművezetők partnerkapcsolata és az véglegessé válna. A fokozott közlekedés ellenőrzési hónap első napján kívánunk a megye közútjain utazóknák balesetmentes közlekedést! Gégény István fendőr őrnagy Egy pályázat ürügyen Ahogy a ueuö parancsolja... A történet rendkívül prózai módon indult. Két évvel ezelőtt, október 3-án munka_ látogatást tettek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. képviselői. Részlet a kereskedelmi főosztályon felvett jegyzőkönyvből! Ésszerűbb a csipkézett... „A METALIMPEX képviselői ezúttal ismételten felvetették, hogy az utóbbi hónapokban kiszállított tételekkel kapcsolatban több vevő csomagolási hiányosságokra hivatkozva, reklamációt jelentett be... Nemcsak a közeljövőben véglegesítendő rendelése, hanem • a jövőbeni üzletek megszerzése miatt is elsődleges fontosságú, hogy az SKÜ felülvizsgálja a többszöri átrakásnak kitett, hidegen hengerelt szalagok csomagolási módját és megnyugtató megoldást találjon a vevők számára... A várható újabb üzletkötések miatt á METALIMPEX képviselői kérik, hogy az SKÜ rövid időn belül oldja meg a kb. 5—800 tonna szír, valamint a 2—3 ezer tonna görög rendelés csomagolási problémáját...” — Aztán törni kezdtük a kobakunkat — emlékszik vissza Szilágyi Dezső üzemvezető. — A fő gondot a szalagok szélének sérülése jelentette; erre kerestünk olcsó és gyors megoldást. Tanulmányoztunk néhány küL földi módszert is, de azok vagy nem nyújtottak kellő védelmet, vagy esztétikai szempontból nem feleltek meg. Nézze — vesz elő néhány fényképet —, így csomagolják a nyugatnémetek. Fodros a védőlemez és szerintem a felszerelése is komplikált. — Sokkal ésszerűbb ez a csipkézett szélű lemezes* — mutatja közös ötletük végeredményét Simon Csaba, a technológiai csoport vezetője —7-, amelyet szinte kézi erővel a iemezkötegre lehet tekerni és a végén négy pánttal rögzíteni. A „fogakat” kis szögben meghajlítottuk s, amikor rásimulnak a hengerre, egymást fedik. Hát ennyi! Kettejükön kívül még Jó néhányan részt vettek az ötlet megvalósításában: igazi csapatmunka volt. Közülük Szűcs Tibor katonaidejét tölti, a többiek pedig más gyáregység dolgozói. Ampli Árpád tervezte meg a lemezcsík kialakításához szükséges szerszámot, Dániel Károly fő- diszpécser pedig a szükséges anyagot biztosította. Azt használják erre a célra, amit mérettűrése, vagy karcossága miatt már nem tudnának fel. A megyei KISZ-bizottság múlt évi pályázatán az első két helyet szerezte meg a képen látható hármas: Szilágyi Dezső üzemvezető, Fegyveres Zsigmond technológus, és Simon Csaba technológiai csoportvezető. Kép: Kulcsár József j dolgozni és értékesíteni. A neveket még hosszasan sorolhatnánk, de a lényeg az, hogy a megoldás tetszett a külföldi partnernek. Levél nem jött... — Levelet ugyan nem kaptunk tőlük — veti közbe Fehér András technológus —, de jobb is; olyankor mindig rosszat sejt az ember. A történethez tartozik, hogy korábban is létezett egy gyári megoldás a szalagok sérülésének megakadályozására. „L” alakú szögvasból készült és ugyanúgy kellett felhelyezni, mint ezt. De azt csak „rágyilkolni” lehetett, annyira merev volt. A papírra vetett dokumentum eljutott a megyei KISZ- bizottság illetékeseihez is, akik nagy figyelemmel tanulmányozták az ötletet. Kikérték a Syáregységvezető véleményét is, majd döntöttek. Első helyre javasolták azon a pályázaton, amelyen fiatal dolgozóktól, műszakiaktól vártak elképzeléseket — többek között — az exportra kerülő termékek minőségjavítására, a selejt és a reklamáció csökkentésére. Általában olyan feladatokra, melyek elősegítették az 1986-os népgazdasági — ezen belül a megyei — célkitűzések teljesítését. Ugyancsak ezen a pályázaton nyújtotta be újítását Fegyveres Zsigmond technológus és Simon Csaba. — A külföldiek sokszor a Ieglehetetienebb kívánságokkal rukkolnak elő — magyarázza a szakállas fiatalember, Fegyveres Zsigmond. — Kenyában például úgy kelt el a szalagacél, hogy megrendelésükben kikötötték! legyen! kék színű. A nálunk ismeri eljárás nem tette lehetővé ilyen nagy mennyiség „elké* kítését”, ezért egy új megi oldást kellett kietlenünk. Lényege, hogy a meglevő kemencénkén újból átengedjük a már hőkezelt acélt,1 csak kisebb hőfokon. Hatására kék oxidréteg keletkezik a felületén. Hasonló elgondolással más színt is ki tudunk keverni. Számításaink szerint tavaly 20 ezer dollár többletár- bevételt jelentett a gyárnak á kenyai kívánság teljesítése. Emellett számos előnnyel járt még a technológia bevezetéses kevesebb lett az élőmunka- igény, javult a kemence le- terheltségi mutatója és nem utolsósorban tartani tudtuk az igencsak szűkös határidőt. Egyszerű, ám értékes Közben sikerül telefonvégre kapni az újítási iroda vezetőjét, Puskás Lászlót. Tőle az elsőként említett ötletgazdasági haszna felől érdeklődtem: — A számított gazdasági haszon meghaladta a negyede millió forintot. Jelentősége in., kább a kevesebb reklamációnál mutatkozik meg. Ezt erősítette meg Tarján András is, a hideghengerműi gyáregység vezetője: — Mint műszaki megoldás; rém egyszerű, de a vállalat szempontjából rendkívül értékes ötlet. Évenként nívódíjra terjesztik fel a legjobb elképzeléseket, s nem lepődnék meg, ha idén a dobogós helyek valamelyikére léphetnél fel ez a gárda. T. Németh László Repülőgépes szolgálat A hosszúra nyúlt tél után felkészülten vár a tavasz beköszöntésére a MÉM jubiláló repülőgépes szolgálata. Az idén is az elmúlt évekhez hasonlóan öt-öt és fél millió hektárnyi talajjavi- tási és -növényvédelmi munka vár rájuk. Hazánkban a mezőgazda- sági művelés alatt álló terület 5,3—5,4 millió hektár. A mező- »azdasági termelés jellegéből stdódóan a munkájuk 65—67 százalékát az év első felében kell elvégezniük. A növekvő igényeknek megfelelően a mezőgazdasági légiflottát állandóan korszerűsíteni kell. Ezt szolgálja az idén munkába álló hat új MD—500—E típusú amerikai gyártmányú helikopter is. Bár a szolgálat bevételeinek nagy része a mezőgazdasági munkákból — növényvédelem, tápanyag-utánpótlás — származik, fontos egyéb feladataik is vannak. Ilyen a légifényképezés, térképezés, mezőgazdasági és egyéb célú légi távérzékelés, megfigyelés, video- és számítógépes adat- feldolgozás — világviszonylatban először —, a légi járművek műszaki karbantartása, a KA—26 helikopterek és AN—2 típusok KOST-szintű nagyjavítása, egyes alkatrészek gyártása, oktatás, külföldi bérmunkák. E munkák elvégzésére ä szolgálat csaknem ezerötszáz dolgozót foglalkoztat, több mint kétszáz repülőből, helikopterből álló lésrijárműparkot 'üzemeltet. Munkájukat ma már nem nélkülözheti a modern, nagyüzemi mező- gazdaság. Helikopter nagyjavítása, bérmunka külföldre is. Az új helikopter Tennivaló a villamosenergia-gazdalkodasban Az országos energiapolitikai program minimális fogyasztó* si növekedést irányzott elő a VII. ötéves tervidőszakra. A területi energiagazdálkodási bizottság az országos tendenciáknak megfelelően határozta meg a programját Nógrád megyében. Számításaik szerint legjelentősebb tartalékok a villamos energia-felhasználásában mutatkoznak, ezen belül is két fő területen. Az ipari és mezőgazdasági üzemekkel szerződés szabályozta a fogyasztást, a kilowattóra-érték betartását. A lakosságot jelenleg semmi nem ösztönzi arra, hogy kevésbé terhelje a hálózatot, különösen a csúcsidőben. Ezen a téren a kapacitások figyelembevételével jó lehetőséget kínál az úgynevezett, éjszakai villamos berendezések bekapcsolása — hőtárolós kályha, villanybojler stb. A kilowattóra mellett a másik kiemelt feladat a teljesítménnyel való gazdálkodás. Ez részint összefügg az előzőekben említett csúcsfogyasztással, hiszen az erőművek, hálózatok terhelését ehhez igazítják, méretezik. A felmérés szerint csúcsidőszaknak számít a délután 5-tőJ, este tízig tartó napszak, bár ez évszakonként eltérhet. Az ÉMÁSZ és más áramszolgáltató vállalat is büntető tarifával sújtja a meghatározott értéket túllépő üzemeket, a nagyfogyasztókat. Kisebb egységeknél a biztosító betét jelenti a korlátot, a háztartásokban pedig a kisautomata. Ezek az úgynevezett kisfogyasztók még nem érdekeltek a takarékosságban, pedig az ehhez szükséges műszaki feltétel megvan. A szerkezet segítségével — melynek ára még az ezer forintot sem éri el —, lényegesen csökkenthető lenne a csúcsidei villamosenergiafelhasználás a háztartásokban. Cserébe a fogyasztó pénztárcája kevésbé apadna a díjfizetés esetén, de más érdekeltségi feltételeket is meglehetne határozni. Az ÉMÁSZ feladatai között Szerepel a nagyfogyasztókkal kötött szerződések, valamint a kapcsolóórák rendszeres felülvizsgálata, illetve korszerű típusra való cseréje. A TEB állásfoglalása szerint új erőművek belépésével sem oldódik meg a napi for gyasztási görbe „simítása”^ azaz az egyenletes ellátás. Ehhez országos összefogásig lenne szükség, hiszen figyer lembe kell venni, hogy példá-r ul a paksi 4. blokk — napi áron — hozzávetőieg 100 milliárd forintba kerül, ugyanakkor egy racionalizálási program költsége egy-egy áramszolgáltatónál alig lépnél túl az 1 milliárd forintot.' Ilyen megoldás lehet a hangt frekvenciás körvezérlés kiá építése. Ezzel kapcsolatban Rétság térségében folynak kísérletek közösen a Budar pesti Elektromos Művekkelj További tartalékot jelent a vállalatok ösztönzése, érdet kéltségének megteremtése, amennyiben vállalják a fel- használás csökkentését — változatlan termelés mellett. Hasonló szerződés a kisfogyasztókkal is elképzelhető és egyre inkább szükséges: T. N. L. NÓGRAD -. 1987. április K, szerda *
