Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

MAI AJÁNLATAIK NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT 20.05: Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes. Tévéjáték KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb. 8.15: Mai programok 8.30: Ecomix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Az Állami Népi Együt­tes (elvételeiből 9.37: Beszélni nehéz... (Ism.) 9.49: Szervusz, április! 10.05: Vár egy üj világ... 10.35: Mozart-muzslka gyere­keknek 10.50: Delibes: Coppelia. Balettszvit 11.20: Rigó Jancsi 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Törvénykönyv 12.59: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operasüágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Kapaszkodó 1S.05: MR 10—14 17.00: Olvastam valahol! 17.20: Filmzene 17.30: Nóták 18.02: Kritikusuk fóruma 18.12: Reklám 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvújidonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Rádiószínház 20.49: Jean-Pierre Rámpái fuvolázik 21.30: Prizma 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: A svájci olasz rádió énekkara olasz madrigá­lokat énekel 82.44: Micro—87 22.59: Emlékek szárnyain o.io: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli jenéa műsor 8.05: idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Áprilisi tréfa. Fúvószenei válogatás 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.50: Postabontás 12.58: Műsorismertetés 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Nagyban és kicsiben. (Ism.) 15.05: Diákiod 15.15: Pihenőidő Közben: 18.58: Műsorismertetés 17.08: A Pihenőidő folytatása 17.30: ötödik sebesség 10.30: Régi sztárok — nagy si­kerek 19.05: Kirándulás a spanyol komoly zenében 19.55: Albumajánlat. .. 20.50: Molekulaszerkezet számí­tógépen 21.05: Sport 21.10: A magyar nyelv hete 51.30: Nóták 22.00: Tegnap, ma, holnap 23.20: A mai dzsessz 24.00: Vlrágénekek 0.15: Ejfél után MISKOLCI STÜDIO: 0.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene köz­MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Markos György és Nádas György műsora. 17.30- kor és 20 órakor kezdődik. Az est vendégei: Tamási Eszter, Karda Beáta, Molnár Beatrix. Dobos Attila és Tar­ján Pál, valamint az Alex zenekar. PÁSZTÓ — Lovász József Művelődé­si Központ: A kaszinó este hat órától várja a vendége­ket. VARSANY — Klubkönyvtár? Kunkori kalandjain derülhetnek a gye­rekek,' amelyet a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola bábcsoportja ad elő. Az előadás 15.30-kor kezdődik. BALASSAGYARMAT — Rózsavölgyi Márk Zene­ben (Piackutatónak Tenni — Minőségi törekvések az SKÜ- ben — A hevesi határban). Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. — 18.00—18.15: Eszak- magyarországi krónika. — 18.20: Hangoló. Beély Katalin műsora. — 18.25—18.30: Lap­és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.0.3: A filozófus 10.05: Téld napok 10*55: Juanita 11.so: Képújság 14.55: Hármas csatorna 15.25: Körmönfontoló 16.00: Hírek 16.10: A Közönségszolgálat **iié'<07tatóis 16.15: öt évszázad festészete 16.30: A rokcszínpadon a Modern Hungária. 17.15: Bukfenc* 17.45: Képújság 17.50: Reklám 17.55: Álljunk meg egy szóra! 18.05: Gj Reflektor magazin 19.05: Mini Stúdió ’87 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 20.05: Reklám 20.10: Gárdonyi Géza? Az őre'.' «-kintetes 21.35: Stúdió ’87 22.35: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.05: Képújság 17.10: Felvételre ajánljuk! 17.30: Szülők iskolája 18.00: Unser Bildschirm 18.25: Az olaj titkos története 19.25: Tévétorna 19.30: Gyémámtláz 20.00: Budapesti körzeti stúdió műsora 21.00: Híradó 2. 21.15: Betűreklám 21.25: Népdalkórusok 21.35: Hivatali románcok 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: A múlt tanúi 20.15: Feladva és eleresztve 21*35: Látták már Budapestet? 22.15: Hogyan keletkezett a föld? 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Április-április 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A nős férfi MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Asterix, a gall. A népszerű képregénysorozat hősei ezúttal rajzfilmen René Gosclnny és Albert Uderzo rendezésében. Háromnegyed 6 és 8-tól: Becéző szavak. Szí­nes, szinkronizált amerikai film. — Kamara: Gésa. I—H. (16) Színes japán film. — Zagy vapálfalvai videomozi: Stoner. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Fekete nyíl. Színes szovjet történel­mi kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Balekok. Színes, szinkronizált francia film­vígjáték. — Pásztói Mátra: Hideglelés. (14) Szines lengyel film. — Bátonyterenyei Pető­fi: Mad Max. (18) Színes ausztrál bűnügyi film. — Bá­tonyterenyei Bányász: Veszé­lyes őrjárat. Színes, szinkro­nizált szovjet kalandfilm. ? MIKOR? iskola: A galériában Radios István festőművész kiállításá­nak megnyitója délután négy órakor kezdődik. A kiállítást Bódi Tóth Elemér költő, a NÓGRÁD főmunkatársa nyitja meg, közreműködik a Balassa­gyarmati Kamaraegyüttes. A kiállítást május 10-ig keres­hetik fel az érdeklődők, mun­kanapokon 8—20 óráig. BATONYTERENYE — Nagybátony, Bányász Mű­velődési Ház: A nők klubjá­nak foglalkozása 16 órakor kezdődik, az ifjúsági klub összejövetelére pedig 17.30-tói várják a fiatalokat. RÉTSAQ — Asztalos János Művelő­dési Központ: A Népszínház előadása 13.30 és 16 órakor kezdődik Nyakigláb. Csupa- háj, Málészáj címmel. 4------------------------------------------- ■ ) * A A ? * jhiÓGRÁD s >987. április 1- szerda Hangszóró »ellett ...Hogy a településfejlesz­tések ütemében a szűkössé vált anyagi lehetőségek miatt lassulás volt várható — éppen napjainkban tapasztalható a közösségi összefogás teremtő ereje. Kötvényvásárlás, hagyó, mányos társadalmi munka, ki­sebb közösségek (például ter­vezők) önként vállalt feladata­it, falut, várost segítő társa­dalmi pénzkoncentráció, tele­pülésfejlesztési hozzájárulás, szélesebb demokrácia a fel- használás mikéntjében és abban is — mire fordítsák ezeket az anyagi-szellemi erőket, nos ezek a „tünetek" jellemzik egyre több példával a mai magyar valóságot. Le­het mindez a kényszer hatá­sa, a lakosság átvállalásai ak­kor is jelentőséggel bírnak mindenütt. A rádiónak ter­mészetesen „csak” észre kel­lett venni és formábg kellett önteni a színes-érdekes hír­adásokat. És újra Szél Júlia az aki keretet-formát lelt a jó pél­dák -megmutatására... Talán valóban többször írtam le a nevét a rádió belpolitikai műsorait figyelve mostanában, mint az „ildomos” lenne, hi­szen más is készít fontos té­mát érintő belpolitikai ripor­tokat a rádióban. Mit tehet-, nék? Szél Júlia formát is ta­lál hozzá mindig, jó keretet, amibe többnyire színvonalas tartalmat (lel) az ember. Ilyen műsora (sorozata?) a most születő „Annak ellenére...” cí­mű társadalmi metszet, kör­képféle sajátos „versenyhír­adó”. Gyula városának erőfeszí­tésével, összefogásának bemu­tatásával kezdődött néhány héttel ezelőtt. Ott hangzott el elsőként a formulává válto­zott mondatooska: „annak el- lenére, hogy az anyagi lehe­tőségek visszafogottabbakká váltak. ..” Találékonysággal, lakossági részvétellel, vállala­ti együttműködéssel sikerül ezekben a nehezebbé váló időkben megvédeni Gyula ér­tékes műemlékeit például. Múzeumot teremtettek és könyvtárat avattak. A KISZ és a vendéglátó vállalat kö­zösen hitelpályázatot-hirdetett, amelynek eredménye ma egy sajátos hangulatú diáktanya, diákkávéház... Lehetne foly­tatni. Mások is jelentkeztek aztán, így Kisújszállás. Haj­dúszoboszló és most. hétfőn este a közeli Hatvan városa. Megpályázható ugyanig a fen­tiek alapján (az eredmények nyomán) az Annak ellenére... című műsor harminc perce. S közben rovattá, sorozattá terebélyesedik fülünk hallatá­ra egy rádiós ötlet, de ez valóban csak melléktermék ahhoz képest, amit kínál: nyilvánosságot a jó lokálpat­riotizmusnak. Hát, tessék él­ni vele, ha van miről számot adni az ország hallgatósága előtt. Hatvanban a híres-neves kastély teljes rekonstrukciója folyik napjainkban, ami több­szörösen is nagy vállalkozás. Könyvtár, művelődési ház. if­júsági központ létesül a vá­ros összefogásával, s ez külö­nösen jelentős ott, ahol negy­ven éve semmilyen művelődé­si rendeltetésű épületet nem adtak át a lakosságnak, ifjú­ságnak. Sőt, a korábbi ilyen szereppel felruházott művelő­dési házat is le kellett bonta­ni rossz állapota miatt. Más hatvani példákra itt most nincs mód kitérni, egy azon­ban bizonyos: a hatvani kas­tély helyreállítása nemzeti ügy. ☆ Nincs is más hátra — mi­után a jó példákat elénk for­gató rádiós kerék már lendü­letben van —, mint arra vár­ni. hogy néhány nógrádi te­lepülés, község, vagy város vezetői is jelentkezzenek a kezdő mondattal „annak elle­nére...” és elmondják, amit érdemes! (T. Pataki) Foglalkozása: „ágya, Nagy ßQnc/0 AndtÓS Balassa étterem Balassa­gyarmaton. Este kilenc óra. Az étterem igazgatója meg­kéri a vendégeket, hogy a fellépő művész egészégi ál­lapotára tekintettel hagyják abba a dohányzást, majd be­konferálja Nagy Bandó And­rást, aki ez alkalommal is egymaga lép a közönség elé. Ma már ötödször. Egyórás műsora (után, míg vacsorázik, s autogrammokat ad, vála­szol néhány kérdésünkre. — Milyen volt a mai na­pod? — Mint a többi. Rohanás az életem. Most sietek haza. Még futni is kellene ma este néhány kilométert, az utóbbi időben teljesen elszoktam tő­le. Azután ott a megválaszo­latlan levélhalmaz is. A na­pokban megyek negyven nap­ra Amerikába. Az óceán túl­partján csak tizenegy előadá­som lesz, ami már önmagá­ban nézve is pihenés. Ha ha­zajöttem, öt hónapra eltűnök, majd egy kissé rendbeszedni magam. Hajnalhasadáskor már messze járunk a téged üldö­ző hóhértól. Gyerünk, Isa- ura, hátha találunk még olyan jótevőt is, aki nálam jobban meg tud majd véde­ni. — Gyerünk, apám, mi mást is remélhetünk?... Lehetnék-e még szerencsétlenebb, mint amilyen most vagyok?... Isaura a belső udvart kö­rülvevő falak árnyékához la­pulva kinyitotta a kertre nyí­ló nagykaput, s eltűnt. Pár perccel később Miguel is megkerülte az épületet, végig­ment a kerten, s a folyópar­ton találkoztak. A csónak könnyedén átsik­lott a zúgón; Miguel erős karjának, s evezőcsapásainak hála, nemsokára a birtok is eltűnt a látóhatárról. 9. FEJEZET Már több mint két hónap telt el Isaura szökése óta. S most, olvasóim, hagyjuk ma­gára Leónciót dühödt igye­kezetében, ajnely arra irá­nyul, hogy pénzeszsákját sem kímélve csatasorba állítsa a rendőrséget, magánnyomo­zók egész hadát, hogy újra megkaparintsa a zsákmányt. Bontsunk vitorlát, s hajóz­zunk észak tartományaiba, ahová nála hamarabb érhe­tünk, s így előbb találkozha­tunk szökevény hősnőnkkel Is. Recifében vagyunk. Éjsza­ka van, s Dél-Amerika Ve­lencéje, fényeinek ékköves fejdíszével koronázva olyan, mintha az óceán karjaiból tűnne elénk, amint magához vonja kedves ölelésre s sze­relmes ásókra. .Ünnepnap esté; — Bélyegződön ez áll: „Fog­lalkozása : magyar”.' Mennyi a politika a Bandó-humor- ban? — A szakmám építésztech­nikus. Szellemi szabadfoglal­kozású vagyok, humorista — és magyar. Én ide tartozom. Mint a tanyasi fafaragó mes­ter, aki a pusztában valaki, míg a városban csak egy bal- tás ember... A hazai poénok az itthoni közönségnek szól­nak. Hiszen ugyanazokról a problémákról beszélek én is (lakésk^rdés, árak-bérek, Co­lor Star készülékek), ame­lyeket vezetőink próbálnak megoldani. Csak én saját esz­közömmel, a humorral irá­nyítom a kérdésekre a figyel­met. A szándék bennem is: magszüntetni a hiányosságo­kat. Ennek kapcsán mondta rám valaki nem oly régen, hogy én vagy az ország egyet­len tárca nélküli minisztere. — Látsz-e különbséget po­én és poén között? — Természetesen. A jő po­én adja magát. De ha arra gondolsz, hogy belefásultam-e a humorba, akkor a vála­szom: nem. A közönség rea­gálásaiból állandóan mérni lehet a szöveg hatását. Nem­csak a kitörő hahota, de az apró felszisszenés is jelez az előadónak. — Nem jellemző, hogy ol­vasnád a szövegeidet. Mennyi improvizáció kerül egy-egy föllépésbe? — Ez mindig a helyzettől függ. Most például elmondtam egy betétet a tavalyi utolsó kabaréból, amit eredetileg tíz percre terveztem. Húsz lett belőle, mert a közönség vette a lapot, és nem akar­tam megszakítani a csatta­nók egymásra épülő sorozatát. Általában öt-tíz százalék az a szöveg, amit innen-onnan hallok, látok, tapasztalatok. Aztán fiktív személyekkel, emberközelbe hozom a törté­neteket. Bár ez nem a Ban- dó-recept, de a mai előadás így állt össze. — Ez, az est egy kicsit más volt, mint a képernyőkről megszokott műsoraid. Kaba­rékból kimaradt részletek, kW csit „keményebb” szöveg... — Igen. A tv-t ugyanis nemcsak magyarok nézik, az ott elhangzottak elterjednek, azok is meghallhatják, akiket nem érint. Már a rádióban is élesebb a szöveg, egy-egy élő előadás alatt pedig magunk között vagyunk. Nem lehet titkunk egymás előtt. Nem igaz? (romhányi) je a mai; az egyik főutca ra­gyogóan kivilágított épülete rögtön magára vonja figyel­münket. Nagy számban sereg­ük ide az előkelőbb és tehe­tősebb osztályok soraiból szép számú úriember és dáma. Szép az épület, a választékos úri társaság itt szokta ragyo­gó és népszerű báljait tarta­ni. Néhány gazdagabb és ele­gáns diák még az öreg Olin- dából is nekivág, hogy bizo­nyos estéken megmártózzék a csillogás és harmónia világá­ban. A táncterem selymei és illatfelhői közt a szép per- nambucói lányok szelíd te­kintete és angyali mosolya mellett bizony pár órára el­feledkeznek az egyetem pad­jairól, de még begyepesedett jogtudoraikról is.* Tegyük fel, mi is bejárato­sak vagyunk Terpszikhoréi0 templomába. Lépjünk bel- 10 10. Terpszikhoré: a kartánc, a tánc múzsája. Abban az idő. ben, amikor a regény ját. szódik, több báltermet Terp. sicore névre kereszteltek Brazíliában, iahzöt(^anö (38.) jebb, s lássuk csak, mi ra­gadja meg figyelmünket! — Üjabb csillag ragyogja be Recife szalonjait — mondja Alvaro —, hogy es­télyeink fényét emelje. — Nincs még három hónapja, hogy városunkba érkezett, jó­magam is csak egy hónapja ha ismerhetem. De higgye el, Geraldo doktor, ő a leg­nemesebb és legbájosabb lé­lek, akit valaha is láttam. Nem is nő, tündér, angyal, egy istennő!... — Elég! — kiáltotta Geral­do doktor —, tündér, angyal, istennő!... Tehát három kü­lönböző lény. Majd rájössz, magad is, hogy hús-vér lény csupán. De mondd csak, ked­ves Álvaro, ez az angyal, tün­dér, istennő, nőszemély vagy bármi más, nem mondta ne­ked, honnan is pottyant kö­zénk, milyen családból való, gazdag-e s a többi, s a többi, s a többi... — Engem ezek kevéssé iz­gatnak; azt válaszolhatnám, hogy az égből’ szállt alá, az angyalok családjából, s, hogy gazdagsága a földi javakkal nem is mérhető. Tiszta lélek, nemesség és értelem, semmi­hez sem hasonlítható szép­ség. Azonban mást csak any- nyit mondhatok, amennyit magam is megtudtam. Rio Grande do Sülből érkezett apja társaságában, aki egyet­len hozzátartozója, s, hogy anyagi javai bizony eléggé végesek, de kárpótlásul gyö­nyörű, mint az angyalok, 9 Elvira a neve. — Elvira — szólt közbe, egy harmadik gavallér —, igazán szép név... És azt meg tudnád mondani, Álvaro, hogy hol lakik a te tündéred? — Ebből igazán nem csi­nálok titkot, apjával él a Sant o António negyed egy házikójában, ahol szerényen, s a világtól elzárkózva élde­gélnek, ritkán járnak az em? berek közé. A kicsiny ház­ban, amely pálmafák és lige­tes részek között rejtőzik, úgy él, mint az ibolyavirág a levelek között, mit titokzatos tündér elvarázsolt barlang­jában. — Ez igen! — hökkent meg doktor Geraldo. — S te, hogyan fedezted fe! elvarázsolt nim­fádat, hogyan jutottál a ti­tokzatos barlangba? — Egv-két szóval elmond­hatom. Egy napon éppen ar­rafelé lovagoltam, s megpil­lantottam a házikó kicsiny kertjének egyik padján. Meg­lepett csodás szépsége. Mi­kor észrevette, hogy túlságo­san is kíváncsian bámulom, felpattant és eltűnt, mint eay pillangó a virágzó ágak sűrű­jében. Elhatároztam, hogy visszatérek. (Folytattuk

Next

/
Thumbnails
Contents