Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

HBJen a proletas* iait@rnx8sis@BicEiizmus ! Németh Károly fogadta legor Ligacsovot Látogatás a SZIM budapesti szerszámgépgyárában Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést foly­tatott Jegor Ligacsovval, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjával, a Központi Bi­zottság titkárával. aki az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására tartózko­dik hazánkban. Jegor Ligacsov tájékozta­tást adott az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a szovjet tár­sadalomban folyó átalakítás­ról. Németh Károly hangsú­lyozta, hogy a magyar kom­munisták őszinte érdeklődést tanúsítanak a Szovjetunióban végbemenő forradalmi meg­újulás iránt, támogatják az SZKP elvi politikáját. Tájé­koztatást adott az MSZMP XIII- kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról, az or­szág gazdasági fejlődésének meggyorsítására irányuló erő­feszítésekről. Véleményt cseréltek az MSZMP és az SZKP együtt­működéséről, a két ország di­namikusan fejlődő, sokoldalú kapcsolatairól. Jegor Ligacsov programja délután tiszteletadással foly­tatódott. A szoVjet vezető a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, elhelyezte a megemlékezés koszorúját a Len in-szobor ta­lapzaténál, és lerótta kegye­letét a Szabadság téren, a 6zovjet hősi emlékműnél. Délután a SZIM budapesti szerszámgépgyárába látoga­tott az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, akit az üzem bejáratánál Németh Ká­roly fogadott- A magas ran­gú vendég a X: kerület és a vállalat vezetőinek kalauzo­lásával ismerkedett a nagy­üzem tevékenységével, ered­ményeivel. A tájékoztató után gyárlá­togatás következett, majd Je­gor Ligacsov találkozott a gyár munkásaival. Fekete Ist­vánnak, a vállalati pártbizott­ság titkárának megnyitó sza­vai után Németh Dezső gép­szerelő, a Zalka Máté Szocia­lista Brigád vezetője a válla­lat háromszáz brigádja és csaknem négyezef brigádtag­ja nevében köszöntötte a ven­déget. Ezt követően Jegor Liga­csov mondott beszédet- Utal­va Németh Dezső szavaira, el­mondta: azt tapasztalja, hogy Magyarországon őszinte érdek­lődési: kelt mindaz, ami most a Szovjetunióban történik. — Az ország új fejlődési szakaszba lépett. Az átalaku­lás széles fronton folyik, a gazdaságban, a politikai és a szellemi életben, az erkölcs területén egyaránt. — Az országunkban kibon­takozó változásokat forradal­minak nevezzük- Elsősorban azért, mert a társadalmi élet minden területének valóban a lényeges oldalait érintik, mi­közben a párt nem tér ki egyetlen nehéz kérdés megol­dása elöl sem. De forrada'mi- nak nevezzük azért is, mert' az átalakítás nagy eréllyel fo­lyik, a szót mindjárt követi a tett, a távlati cél összekap­csolódik a napi teendőkkel. — Az útnak még csak a kezdetén vagyunk — hang­súlyozta Jegor Ligacsov. —A párt azonban úgy véli, hogy a legfontosabb politikai és erkölcsi célt már elértük. Az országban olyan egészséges légkör jött létre, amelyben az átalakítás eszméje, a tár­sadalmi-gazdasági fejlesztés gyorsításának stratégiai irány­elve határozza meg a szocia­lista építés valamennyi terü­letén végrehajtandó, mélyre­ható átalakítás fő irányát. Jegor Ligacsov végezetül magyarországi látogatásáról, a magyar—szovjet együtt­működés további lehetőségei­ről szólt. — Magyarországon sok minden felkelti figyelmün­ket. A mezőgazdaság ered­ményei, a piac magas fokú telítettsége fogyasztási cik­kekkel, az iparcikkek széles választéka, versenyképessége. Ma kezdtük el tárgyalásain­kat a magyar vezetőkkel. Ba­ráti és mélyreható megbe­szélést folytattunk Németh Károly elvtárssal. A tárgya­lásokon információt cseré­lünk az országainkban folyó munka tapasztalatairól, s nyíltan szólunk a nehézsé­gekről. Az árucsere-forgalom te­kintélyes bővítése, az agrár­ipari együttműködés élénkí­tése, az alapvető fontosságú magyarországi nyersanyagok kitermelő beruházásaiban va­ló szovjet részvétel — mind­mind újabb lehetőség a leg­felső szintű találkozón meg­határozott feladatok teljesíté­sére. A Mikromecl * első ma­gyar-szovjet vegyes vállalat létrehozása után a napokban született megegyezés mikro­elektronikai, illetőleg csoma­golóanyag-gyártó közös vál­lalatok alapítására is. Köl­csönösen előnyös megoldást találtunk arra is, hogy meg­könnyítsük a magyar vásár­lások terheit a konvertibilis piacon — mondotta Jegor Li­gacsov. Az SZKP Központi Bizott­ságának titkára este megte­kintette a Bartók Béla-em- lékházat. Szovjet—amerikai tanácskozások újabb fordulója Genfben Az illetékes szovjet és ame­rikai tárgyalócsoportok ve­zetőinek megbeszélésével Genf­ben csütörtökön megkezdő­dött a közép-hatótávolságú rakétákkal foglalkozó szov­jet—amerikai tanácskozások újabb fordulója- Mint a TASZSZ rámutat, a résztve­vők előtt az a feladat áll,, hogy a reykjaviki találkozón elfogadott formula alapján ki- dogozzák az Európában telepí­tett szovjet és amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló szer­ződéstervezetet. Alekszej Obuhov nagykö­vet, a közép-haitőtávoLságú ra­kétákkal foglalkozó szovjet tárgyalócsoport helyettes ve­zetője a csütörtöki megbeszé* szélés előtt derűlátóan szólta megállapodás lehetőségéről. Kijelentette: még csütörtökön ismerteti az emerikaiakkal a szovjet szerződéstervezetet, amelyet a mostani forduló so­rán fog átnyújtani nekik. Obu­hov megismételte korábbi nyi­latkozatát, amely szerint a Szovjetunió reméli, hogy még az idén tető alá lehet hozni a megállapodást. Maynard Glitman nagykö­vet, az amerikai tárgyalócso­port vezetője a, maga részé­ről óvatosan nyilatkozott az esetleges egyezmény időpont­járól, s ehelyett egy „jó meg­állapodás” kidolgozásának fon­tosságát hangsúlyozta­A Genfben csütörtökön megkezdődött, a nukleáris és űrfegyverek kérdéskörét érintő szovjet—amerikai tár­gyalásokon részt vevő szovjet küldöttség utasítást kapott, hogy haladéktalanul kezdjék meg a konkrét megállapodá­sok kidolgozását. Ezt Borisz Pjadisev szovjet külügyi szó­vivő, a külügyminisztérium információs főosztályának he­lyettes vezetője csütörtöki tá­jékoztatóján közölte. E mun­kát — tette hozzá — termé­szetesen az amerikai küldött­séggel közösen kell elvégezni. Genfben el kell érni, hogy megállapodás szülessék a szov­jet és amerikai közepes ható- távolságú rakéták felszámolá­sáról, azzal, hogy a Szovjet­unió ázsiai területén, az Egyesült Államok pedig saját területén száz-száz robbanó- tpltetet tarthat meg ilyen esz­közein. A szovjet küldöttség felada­ta, hogy energikus erőfeszí­téseket tegyen az Európában levő amerikai és szovjet had­műveleti-harcászati rakéták egyidejű megsemmisítéséről kötendő megállapodás érdeké­ben. A Szovjetunió ázsiai ré­szén és az Egyesült Áramok­ban lévő ilyen rakétáikról a szovjet fél az európai kérő és megoldását követően haladék­talanul megkezdendő tárgya­lásokat javasol. Mint ismeretes, az ennél kisebb hatótávolságú eszközök kérdését a Szovjetunió a Var­sói Szerződés budapesti fel­hívásában foglalt javaslatok alapján, külön sokoldalú tár­gyalások során javasolja meg­oldani, minél rövidebb idő alatt. E fórumon meg kell oldani a nukleáris és hagyo­mányos fegyver célbajuttatá- sára egyaránt alkalmas, a hadosztályok rendszerébe so­rolt 500 kilométernél kisebb hatótávolságú harcászati ra­kéták és a taktikai légierő problémáját. Szovjet véle­mény szerint c"k az Alanti óceántól az Urálig terjedő tel­jes területet érintő, a haderők és a haeyományos fegyverek kérdéskörét vizsgáló sokoldalú fórum lehet alkalmas e prob­léma megoldására — hangsú­lyozta Pjadisev. Moszkvában figyelmet fordí­tottak arra az óvatos derűlá­tásra, amelynek g? óceánon túl a közeoes hatótávolságú rakéták kérdésében hangot adtak, ám megállapították, hogy gyakorlati előrehaladás nem mutatkozik. A genfi tár­gyalásokkal kapcsolatos köz­ponti VprH-^s: kész.e az F«ye- «ÜW A,1»tP'-v a SepnlehlMóí«- hn-r hason’ó dinamikus lép"'-- ppv-e — mutatott rá a szó­vivő. Koi vis to Prágába érkezett Kormányszóvivői tájékoztató A kormányszóvivői érte­kezleten Bányász Rezső be­vezetőben külön szólt a me­zőgazdasági munkák hely­zetéről. A kormány elé ke­rült jelentést ismertetve, a többi között elmondotta, hogy az őszi kalászosok állapota a március végi felmérés sze­rint gyengébb volt, mint az 1980-as években bármikor. A hűvös, csapadékos időjárás hatására a vetések állapota kedvezően változott; a Du­nántúlon jó, de az Alföldön és másutt, gyengébb a növé­nyek fejlettsége. Különösen mintegy 300 ezer hektár bú­za állapota okoz gondot. Emellett április 21-ig 98 ezer hektáron pusztult ki az őszi vetésű kalászos gabona, ez 40 ezer hektárral több, mint az előző évek átlaga. Az erő­feszítések ellenére, még min­dig 2—3 hetes a lemaradás az időszerű munkákban. Megkéstek a zöldségter­mesztés időszerű munkái is. Az állattenyésztésben tovább tart a tavaly kezdődött ked­vező folyamat: erőteljesen nő a baromfiak és a sertések száma, mérséklődött — a megtett intézkedések hatásá­ra — a juh- és a szarvas­marha-állomány csökkenése. Az idei első negyedévi élel­miszer-ipari nyersanyag-fel­vásárlás szinte valamennyi húsféléből és tejből megha- ladia a tavalyi hasonló idő­szakét. Egyre több pénzt emészt fel az egészségügy, miközben a társadalomban mind na­gyobb az elégedetlenség a működésével kapcsolatban, Mi erről a szóvivő vélemé­nye? — kérdezte az MTI tu­dósítója. Bányász Rezső vá­laszában úgy ítélte- meg, hogy a kérdésben jelzett el­lentmondás helytálló. Ez is indokolja azt, hogy a kor­mányzat nagy körültekintés­sel foglalkozik az egészség­ügy kérdéseivel. Bejelentet­te, hogy a Minisztertanács mostani ülésén felhatalmazta az egészségügyi minisztert: az egészségügyi törvény módo­sítására készített javaslatot terjessze az Országgyűlés il­letékes bizottsága elé. A témát kommentálva rá­mutatott, hogy a törvény át­fogó felülvizsgálatáról nincs szó; változatlanok az alapel­vek: az ingyenesség, a térítés rendszere, változatlanok a gyógyítómunka feltételei, az állami egészségügyi szolgá­lat felépítésének, működésé­nek keretei. A magyar—szovjet kor­mányközi bizottság munkáját ismertető jelentés részletei" ről kérdezett a Népszabadság tudósítója. A szóvivő tájé­koztatott arról, hogy a bizott­ság mostani ülésszakán rész­letesen áttekintették a ma­gyar—szovjet felső szintű megállapodások teljesítésének helyzetét és meghatározták a továbblépés konkrét feladata- tait- Mint ismeretes, Kádár János és Mihail Gorbacsov ta­valyi találkozójának elvi meg­állapodásai, majd a magyar —szovjet kormányfői tárgya­lásokon megfogalmazott kö­zös feladatok az országaink közötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés további lényeges bővítését irányozták elő. Az igen ked­vező légkörben zajló munka már eddig is konkrét ered­ményeket hozott. A közlekedés fejlesztésének elképzeléseiről szólva (a Nép­szava érdeklődésére) elmon­-h NGGRÁD - 1987. április 24., péntek l dotta, hogy a kormány most azt vizsgálta meg: hol tart a koncepció kidolgozása- és újabb ösztönzést adott a mun­ka folytatására. Ennek alap­jául elfogadta a Közlekedési Minisztérium jelentését, és feladatul szabta, hogy a jövő év első negyedében immár egy részletesebben kimunkált kon­cepciót terjesszen a kormány elé. A kormányülésnek a bánya­biztonsággal kapcsolatos na­pirendi pontjáról szólva (a Népszava kérdésére) kifejtette, az elmúlt évek tragikus bánya­balesetei a kormányzatot ar­ra késztették, hogy a munka- védelem állami és szakszer­vezeti szerveivel együtt át­tekintse a súlyos üzemzava­rok, balesetek okait és hat­hatós intézkedéseket sürges­sen. Az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség jelen­tése az 1986-os helyzetet át­tekintve. valamelyes javulás­ról ad számot, ugyanakkor az iparágban tavaly még mindig 32 halálos baleset történt. A főfelügyelőség, az ipari tárca és a szakszervezet a korábbi­nál sokkal több és alaposabb ellenőrzést végzett a bányák­ban, ezek tapasztalatai szerint, egyes vezetők és dolgozók még mindig nem veszik ko­molyan a saját biztonságukat óvó rendelkezéseket. A kor­mány most fölhívta a figyel­met, hogy az ilyen esetekben lépjenek föl határozottabban, szigorúbban, beleértve a bün­tetések kiszabását is­Bányász Rezső foglalkozott á munkaerő-átcsoportosítás­sal járó konfliktusokkal is (a Magyar Nemzet kérdésé­re). Megállapította, hogy egyes körzetekben és szak­mákban valóban nehezebbé vált a pályakezdők helyzete. Bizonyos vállalatoknál az is előfordult, hogy nem vették figyelembe az elbocsátások­kal kapcsolatos szabályokat és a jogi normákkal, s a szo­cialista humanizmussal ellen­tétes magatartást tanúsítot­tak. Ez megengedhetetlen, el­lene határozottan fellép a kormányzat — hangoztatta. Elterjedtek olyan híreszte­lések — mondta a Magyar Hírlap kérdésére —, hogy a rendőrség „besegít” a mun­kafegyelem megszilárdításá­ba: napközben ellenőrzi a vá­rosban, hogy ki van távol a munkahelyétől. A Belügymi­nisztérium vezetői vizsgála­tot folytattak ez ügyben, s ki­derült, hogy mindebből egy szó sem igaz — hangsúlyoz­ta, hozzátéve, hogy ez nem is lenne megengedhető. A mun­kafegyelem erősítése nem rendőrségi ügy, hanem a vál­lalatok, intézmények vezetői­nek a dolga. Azt azonban an. nál inkább üdvözölni kell, hogy az utóbbi időben a rend­őrség mind határozottabban lép fel az élősdi, rendbontó, garázda, munka nélkül ten- gő-lengő elemekkel szemben. A költségvetési gondok megoldásának útja immár a folyamatos hatósági áreme­lés lesz? — kérdezte a Va­sárnapi Hírek munkatársa. Semmiképpen sem — hang­zott a • válasz —, a kormány legutóbb sem szívesen nyúlt az áremelés eszközéhez. En­nek kapcsán szóvá tette, hogy egyes vállalatok gazdálkodási gondjaik megoldására csak két módot Ismernek: vagy az állami költségvetéstől kér­nek további támogatást, vagy áremelési szándékkal kopog­tatnak az illetékes hatóság­nál. S az a legtöbbnek eszé­be sem jut, hogy elsősorban az anyag- és energiaköltség, a vállalati rezsi csökkentésé­nél kell kezdeni a vizsgáló­dást, megpróbálva egyen­súlyba hozni á gazdálkodá­sukat — hangsúlyozta Bá­nyász Rezső. Ülésezett a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) túite.jesites is voit, a tervezett szinten váltották valóra az oktatással és az Időskorúak- kal kapcsolatos elképzeléseket. A továbbiakban jobb együtt­működést sürgetett minden olyan szervvel, amelyekkel a közös feladatokért lehet dol­gozni. Romasz Adolf, a megyei ta- nács elnökhelyettese szerint, az alkalmazkodókészség el­maradt a kívánatostól. Kivált­képpen elgondolkodtatónak nevezte a pénzmaradványt, „ennek konzekvenciát 1987-ben le kell vonni.” Mint mondot­ta: a tervezettnél is kisebb le- j hetőség miatt csakis fegyel- ! mezett munkával ellensúlyoz­hatok a kiesések. S bár nyil­vánvaló, hogy a már ismertek mellett újabb intézkedésekre is szükség van, nem indokolt a várakozás, saját kezdemé­nyezés alsóján igen sok tehe­tő Mégpedig oly módon, hogy a formalitásokat és közhelye­ket a cselekvési készség vált­sa fel. Devcsics Miklós megyei ta­nácselnök azt fejtegette, hogy nemcsak elfogadni kell a zár­számadást, de le kell szűrni a kellő tanulságokat is. Az új gazdálkodási rendben a megváltozott helyzethez köze­pes színvonalon alkalmazkod­tak a tanácsok, a már emlí­tett pénzmaradvány pedig el­fogadhatatlan. Mint mondotta: a nagvobb fel sóstókra tar+a’é- kolt pénz „leblokkolása” helyett inkább a megoldandó felada­tokat kell átrendezni. Java­solta. a testület utasítsa a végrehajtó bizottságot: a pénzmaradványok elkerülése érdekében tegyen akár kény­szerintézkedéseket is, A vita ptán a megyei ta­nács a beszámolót egyhangú­lag elfogadta. A továbbiakban Sára János, a tervosztály vezetője előter­jesztésében megvitatták Nóg. rád megye VII. ötéves tervi szociálpolitikai programjának koncepcióját. Kifejtette véle­ményét Juhász Fereiic (Szur­dokpüspöki), dr. Langmayer Balázs (Pásztó—Mátraszőlős), Csegöldi Sándor (Bátonytere- nye), Wisinger János (Dlósje- nő), Mihályné Balázs Melinda (Etes), Sarló Béla (Mátravere- bély) megyei tanácstag vala­mint Kakuszi István, az Or­szágos Tervhivatal osztályve­zetője. A véleményeket fel­használják a program végle­ges kialakításában, ez a doku­mentum későbe kerül a me­gyei tanács elé. A koncepció mostani vitájának tapasztala­taira visszatérünk. Márton Sándor igazgaf/> elő­terjesztésében tájékoztatót fo­gadott el a megyei tanács ?»• ról, hogyan érvényesülnek a dolgozók érdekében hozott egészségügyi, szociális és mun­kaügyi jogszabályok a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában. Jelentést vitattak meg a megyei népi ellenőrzési bi­zottság múlt évi munkájáról, az ellenőrzési tapasztalatokról Is. Timmer Zoltán fSalgótar­ján), dr. Gwőri Sándor. Ba­lassagyarmat tanácselnöke, megyei tanácstagok valamint Dobos István, a KNEB elnök­helyettese hozzászólása. Né" meth Péterné megyei NEB- elnök összefogóéi q után a testület a ^’»ntést egyhangú­lag elfogadta Több más napirend mezett a megvel tanácsba «''ágról v»’A lemondás elfogadása tárgyá­ban is döntött a *estület, Dé­nes Dezső, aki Karancssívot kénviselte a megyei tanácsban, elköltözés miatt mondott • ’e mandátumáról. A meevel ta­nács ezt tudomásul vette az­zal, hoov az úl m-evef fanéra- tae választását ba+ hónapon belül kell megtartani. szagban, partnere Kaievi Sorsa 1985-ben járt a cseh­szlovák fővárosban. A kereskedelmi kapcsola­tuk is dinamikusan fejlődik, tavaly például több mint 810 millió devizakorona értékben cserélt árut a két ország. zók a két állam vezetői kö­zött. Urho Kekkemen finn köztársasági elnök 1969-ben járt Prágában, Gustáv Hu- sák 1974-ben tett látogatást Helsinkiben. A csehszlovák miniszterelnök 1982-ben tett hivatalos látogatást Finnor­Mauno Koívisto finn köz- társasági elnök Gustáv Hu- sák csehszlovák köztársasági elnök meghívására csütörtö- Jt’ön hivatalos. látogatásra Prá­gába érkezett. Finnország és Csehszlová­kia 1921-ben vette fel a dip­lomáciád kapcsolatokat. Az-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents