Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

Moffss A elismerési kapott a Nógrád Volán Jól megfogalmazott meghozta a sikert cél Amíg a kerámia a piacra jut „Az elmúlt év egyik legna­gyobb tanulsága az volt, hogy a kollektíva elé értelmes, min­denki által felismert célokat tudtunk állítani. számíthat­tunk az egységes cselekvésre, a kollektív erő fokozottabb kibontakozására és reális le­hetőségünk arra, hogy sike­resen birkózzunk meg ,a ve­lünk szemben támasztott kö­vetelményekkel.” Az idézet Húszak Artúrnak, a Nógrád Volán igazgatójának beszédé­ben hangzott el azon az ün­nepségen. melyet szerdán, Salgótarjánban tartott meg a vállalat, rendkívüli munkás­gyűlésén. Az ok: tavalyi teljesítmé­nye alapján a Nógrád Volán megkapta a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének, valamint a közle­kedési miniszternek a dicsérő oklevelét, a szakmában a má­sodik legmagasabb országos elismerést. Az elnökségben foglalt he­lyet Klézl Róbert, a közleke­dési miniszter első helyette­se. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Papp Béla, a KSZDSZ titkára, va­lamint Nógrád megye és Sal­gótarján társadalmi és állami szerveinek képviselői. Huszák Artúr értékelésében elmondta, hogy a vállalat az elmúlt évben 7 millió tonna áru elszállítására vállalkozott; a megye teherautó-állományá­nak 12 százalékával a fuva­rozási feladatok 70 százalékát oldották meg. Kiemelt fontos, ságúnak ítélte a személyszál­lítás feladatainak maradékta­lan teljesítését, a munkás, és tanulószállítás megváltozott igényeihez való alkalmazko­dást. Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy a Nóg­rád Volán 104,8 millió fo­rint nyereséget ért el, s ezál­tal a tervezett 3,5 százalékos bérfejlesztéssel szemben, 5,9 százalékos keresetnövelésre nyílott mód és lehetőség kí­nálkozott az autóbusz-re­konstrukció nagyobb mérté­kű megvalósításához. A munkaverseny-mozgalom átszervezése komoly segítsé­get jelentett a feladatok vég­rehajtásában. Megfelelő ér­dekeltségi rendszert dolgozott ki a vezetés, melyhez több mint 5 millió forint jutalmazási keretet is biztosítottak. A munkásgyíilés résztvevődnek egy csoportja A szép eredmények mellett feszültségek is jelentkeztek — mondotta az igazgató. Az 50 millió forint értékű kötvény- kibocsátás sem oldotta meg maradéktalanul az eszközál­lomány javításának a helyze­tét. A bérfejlesztés pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy a megye 11 kiemelt vállalatát vizsgálva, megtartsák az elő­ző években elfoglalt helyüket. Mindebből azt a következ­tetést vonhatjuk le — foly­tatta * gondolatmenetet —, hogy munkánkban akad még hiányosság, akad még tenni­való. Előtérbe kell helyez^ nünk az autóbusz-közlekedés hatékonyságát biztosító egyJ séges gazdálkodási rendszer* kialakítását — hangoztatta. A belföldi igények mellett a| nemzetközi áruszállítás nagy-! ságrendekkel megnőtt és má­ra túljutott a kísérletezés idő­szakán. Egyre inkább ennek kiteljesedését, hatékonysá­gát, illetve megbízhatóságát kell a vállalatnak célul ki­tűznie. A Tengizben dolgozó munkásoknak „hosszú távú” berendezkedést kívánt és azt, hogy a határainkon túl is őrizzék meg jó hírnevüket. Végezetül szólt a munkás- kollekitívák felajánlásairól, melyek elkerülhetővé tették az árváltozások miatti terv- módosítást. Megemlítette, hogy idei elképzeléseikben 1 miliiárd forint termelési ér­ték előállítása a feladat, melyből 150 millió forint a rubelbevétel. A dollárelszá­molású bevételeket 30 szá­zalékkal kívánják növelni. A munkásgyűlés végén Klézl Róbert és dr. Papp Bé­la átnyújtotta Huszák Artúr­nak a KM és a KSZDSZ di­csérő oklevelét, majd kitünte­téseket adtaik át a legjobb nemzetközi, vállalati brigá­doknak, dolgozóknak és a törzsgárda tagoknak. f—tw Hoval-konferencia Salgótarjánban Salgótarjánban, a Technika Házában szerdán hulladék- égetési konferencia keretében 150 hazai gyártó, illetve ku­tató vállalat csaknem 200 képviselője előtt ismertette új hulladékégető berendezését a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. Az SVT a svájci Hóval cég­től vásárolt licenc alapján még az elmúlt év végén el­készítette a hulladékégető pro­totípusát. ebben az évben pe­dig megkezdte a sorozatgyár­tást. Tervei szerint az idén tizet állít elő belőle. Mint azt Gressai Sándor gyárigazgató megnyitójában elmondta, hosszabb távon számol a tűz­helygyár a speciális hulladék­égetők gyártásával, a most gyártott típus egy leendő termékcsalád legkisebb tagja. A vásárlók teljes körű ki­szolgálása jegyében fővál­lalkozásban, kulcsrakészen adja a berendezést a gyár, vállalva a szükséges engedé­lyek beszerzését és a későbbi, rendszeres szervizelést is. A Magyar Hitelbank Rt., valamint a Budapest Bank Rt. pedig hajlandóságot mu­tat a berendezés lizingelésé- re, igy azok a vevők is hoz­zájuthatnak, akiknek ezt egyébként érdekeltségi alap­juk nem tenné lehetővé­A hulladékégetési szimpó­zium első előadását dr. Bako­nyi Árpád, az Ipari Minisz­térium műszaki fejlesztési főosztályának helyettes veze­tője tartotta meg. A hulladé­kok hazai kezeléséről szólva, elmondta, hogy még a hulla­dékszegény technológiák gyors terjedése esetén is számolnia kell a gazdaságnak hulladék keletkezésével, melynek hasz­nosításáról, vagy megsemmi­sítéséről gondoskodni kell. A gazdaságos anyagfel­használást célzó kormány­program eredményeként a ma­gyar ipar 1982-től 1985 végé­ig 20 milliárd forint értékű anyagot takarított meg. Kor­mányprogram serkenti a mel­léktermékek és hulladékok hasznosítását is, végrehajtá­sa során 12 milliárd forint értékű hulladék került vissza a termelési ' folyamatba. Az ipar teljes anyagfelhaszná­lásának ez még mindig alig két százalékát adja, a hulla­dékok intenzívebb hasznosí­tásában bőségesek tehát a tennivalók­Magyarországon évente 900 ezer tonna olyan hasznosítás­ra nem megfelelő hulladék képződik, melyből 200 ezer tonnányi égetésre alkalmas, a többit elkülönített helyen le kell rakni. A hazai égető­művek sorát a most épített dorogi, majd az azt követő rudabányai regionális mű folytatja, az égetőművek azon­ban az égetésre alkalmas hulladékoknak csak a felét tudják megsemmisíteni, A hulladékszegény techno­lógiák szélesebb körű alkal­mazása, egyes ipari kemencék hulladékégetésre alkalmassá tétele mellett szükség van olyan speciális hulladékégető berendezésekre is. melyek a keletkezés helyén semmisítik meg a hulladékot. Erre tett sikeres erőfeszítést az SVT, miáltal a hazai gyártók közül elsőként kínálhat a vásárlók, nak olyan készüléket, mely a veszélyes hulladékok ár­talmatlanítására is alkalmas. A következőkben a Hóval, illetve a TTS cég képviselője, valamint az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Ki­vártál, a környezetvédelmi in­tézet és a vendéglátó gyár szakemberei tartottak elő­adást a hulladékkezelés és -égetés szabályairól, a leve­gőtisztaság-védelmi követel menyekről, a szükséges en­gedélyeztetési eljárásokról, a berendezés telepítéséről, szervizeléséről. A hulladék­égetési konferencia a tűz­helygyárban tartott helyszíni bemutatóval ért véget* Kardiológusok tudományos ülése Szerdán Balatonfüredien, a SZOT-szanatórium díszter­mében megkezdődött a Ma­gyar Kardiológusok Társasá­gának évenkénti tudományos ülése. Az eszmecserén csak­nem ötszáz hazai és külföldi kardiológus vesz részt. Négy szekcióban, 173 előadás hang­zik el a veszélyes szívritmus­zavarokról. a szívizombeteg­ségekről, valamint a veleszü­letett szívhibák műtéti keze­lésének későbbi, esetleges kö­vetkezményeiről. Az előadásokat követően, Esti beszélgetés .a kardioló­giáról címmel, kerekasztal- konferenciát tartottak. A tudományos ülés alkal­mával, gyógyszerészeti és gyógyászatikészülék-ki állítás is nyílt Balatonfüreden. Salamon Zoltán: „üzletelni kell, kedvében járni a vevő­nek. . Ügy vélik a Romhányi Épí­tési Kerámiagyárban, hogy őket az export tekintetében kellemetlen meglepetés aligha érheti. Nem mintha a világ­piaci igények változékonysága ellen üvegbúrát emelhetnének a gyár fölé, az ő védelmüket most már négyesztendei ke­mény felkészülés eredménye szolgálja. Az utóbbi években széles. Itörűen kidolgozott gyártás- és máztechnológia alkalmassá te­szi a gyárat a legkülönfélébb igények teljesítésére. Ugyan, csak az utóbbi esztendők iki. tartó erőfeszítéseinek köszön­heti, hogy termékeit, s magát a gyár nevét is nemcsak is­merik. hanem elismerik a kül­honi piacokon. Az alapozás Jól sikerült. Okkal-joggal gondolhatják a romhányiak, hogy most már a gyümölcsszedés időszaka kö­vetkezik. Első negyedéves 35 millió forint értékű export, teljesítményük fáz egész évre szóló exportterv 82,8 millió fo­rint) ebbéli reményeiket tá­masztja alá. A feltételek megteremtése persze nagyon fontos, még­sem elegendő a piád boldo­guláshoz. — Üzletelni kell — fogja rövidre a gyári piacpolitikát Salamon Zoltán gazdasági igazgatóhelyettes. — Kedvében járni a vevőnek, minden kéré­sét, igényét teljesíteni. Ugyan­akkor azonban azt is el feli érnünk, hogy a számunkra kedvezőbb, értékesebb termé­kekből rendeljen többet! Etekintetben is előnyös po­zíciót élvez most a Romhányi Építési Kerámiagyár. Azzal ugyanis hogy a nyugat-euró­pai gyártók dömpingszerűen állítják elő az egyszer égetett burkolólapokat. még nem szűnt meg az igény a kétszer égetett, esztétikailag igénye, sebb termékek iránt. A rom­hányiak elismert mesterei az ízléses kivitelű, szépen deko­rált kerámiának. A gyártósorok munkásai az üzleteléshez nem sokat érte­nek, hiszen nem ez a dolguk. Azt azonban nagyon .is tud­ják, hogy eladni — kivált dolláros piacokon — csak ki­A napraforgó vetéselőkészítése Kihasználva a napos Időt megyeszerte dolgoznak a földe­ken. Mátraterenye határában a napraforgó vetés-előkészítő talajmunkálatát végzik a Zagyvavölgye * Termelőszövetke­zet traktorosai. rr bi> — Gyenge évkezdet a külkereskedelemben A vártnál gyengébbnek bi- aomyult az évkezdet a külke­reskedelemben, az első két hónapban a konvertibilis el­számolású forgalomban az export visszaesett* míg az import a számítottnál na­gyobb mértékben bővült. Már­ciusban ez az irányzat bizo­nyos mértékig változott, a kivitel gyorsult. A vállalatok importigénye viszont tovább­ra is meghaladja a tervezet­tet. Ha az ésszerű takaré­kossági szempontoknak nem sikerül eleget tenni, az ex­portnál gyorsabban bővülő import ftz év további részé­ben veszélyeztetheti a kül­kereskedelmi mérleg egyen­súlyának javítását, összessé­gében a konvertibilis kül­kereskedelem az első ne­gyedévben hiánnyal zárt. A magyar vállalatok elsősorban a szocialista piacokon értek d exportsikereket, csaknem 6 százalékkal többet értékesí­tettek, mint a múlt év azo­nos időszakában- Ugyanakkor a rubelimpórt értéke 3 száza­lékkal csökkent, A magyar vállalatok mint­egy 20 százalékkal növelték a szocialista országokba irá­nyuló gépexportjukat, s így a gépkivitel megközelíti a tel­jes rubelelszámolású export felét. Bővült a vegyipari és élelmiszer-ipari gépek, a köz­úti járművek, valamint a műszeripari berendezésék ki­vitele. A konvertibilis külkereske­delemben kedvező változás, hogy a magyar vállalatok el­sősorban a fejlett tőkésorszá­gokban növeltük eladásaikat A kivitel bővüléséhez hozzá­járult. hogy a vállalatok ex­portfejlesztő pályázati rend­szer keretében új kapacitás*» kát hoztak létre. * Dorog házi Sándorné-r „Több gépet kezelünk valamennyien” (Bábel fel-vj Bárány! József: „Az utólagos korrigálással nem sokra me­gyünk” váló minőségű terméket lehet, s tisztában vannak azzal is, hogy a kifogástalan minőség döntő részben múlik rajtuk. Percekkel műszakváltás előtt érünk az R—III gyár­egységbe. ám a műszak közel­gő végének semmi jelét nem látni. Annyit legfeljebb, hogy a délutánosok már sűrűn sor­jáznak befelé, a „nappalosok” viszont egytől egyig gépük mellett dolgoznak. Ügy tűnik, beváltak a fegyelemerősítő intézkedések. Nincs csellengő ember, nem engedik kallód­ni a munkára hivatott perce­ket. Lehet, hogy az az öt-tíz pere a műszak fordulóján ap­róságnak tetszik. csakhogy ilyen kicsinységeken is múlott az, hogy a gyáregység első negyedéves tervét tízezer négyzetméternyi termékkel, azaz hárommillió forintos ér­tékkel túlteljesítette. Még a kritikán aluli január után is, amikor egy.egy napon jó volt, ha a műszaklétszám fele be­jutott a gyárba. A fegyelem erősítésében megértő partnernek bizonyult a kollektíva'. Dorogházi Sán- dorné, az Automatika présbri­gád vezetője például azt mondja, sokszor reggeliidőre sem állnak le. Az is két-há- rom sornyi kiesés a gépen — hiányozhat később. — Leszedem, elindítom me. gyek a másikhoz. Aztán elöl­ről kezdődik az egész. Ez ná­lunk a munka ritmusa, több gépet kezelünk valamennyien — mondja a készséges beszé­dű brigádvezető asszony. Kü­lön ugyan nem szól róla, hi­szen ez annyira természetes, de közben bizony figyelni is kell, na meg gyakran takarí­tani, mosni a gépet, beragadt anyag ne legyen benne. S per­sze ellenőrizni a nyerslapot is: nem vastagabb-e a kelle­ténél, nem sorjás-e.' — Ha ilyen, már az első daraboknál hívni kell a laka­tost, állítson a gépen — ma­gyarázza Dorogháziné. — Egyébként én mindig azt mondom: adjanak egy jó csa­varhúzót, a kisebb munkákat magunk is megcsinálnánk már a gépen. Az évek során eny. nyi csak ragad az emberre?! Dorogházinénak egyébként családi érdekeltsége is fűző­dik ahhoz, hogy a kemencés. csapat jó minőségű nyerslapo­kat kapjon. Az ura ugyanis nem más, mint a kemencés- brigád vezetője, így hát az asszonynak a családi békét itt a gyárban, a hozzá tartozó kollektíva gondos munkájával is őriznie kell! — Nálunk ha hiba van. az mindig helyrehozhatatlan — tudatja Baranyi József, az R— III gyáregység helyettes ve­zetője. — Az utólagos korri­gálással már nem sokra me­gyünk, a minőséget előre kel! szabályozni. S ebben, igaz, sok múlik a gépék állapotán, de legalább ennyi az emberi figyelmen! A gondos. felelősségteljes munkát forinttal is honorál­ják. A présbrigád vagy a ke- mencéscsapat már alapóra. bérben is többet kap az át­lagnál, a minőséget is ösztön­ző mozgóbérrel ezt még jócs­kán megtoldhatjáfc. Hogy meg­érdemelten jutnak hozzá sen­ki nem vitatja. Hiszen akkor, amikor az osztrák, dán, hol­land, német vagy éppen arab vásárló a készterméket szem­revételezi, as ő munkájukat is minősíti, Szondi Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents