Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

Budapesti találkozás Önmegvalósítás — mohorai Bejártom a világot Paul Almásy fotói lllimillllllllllllllllllltlIlllllltmilllllllllllllllMIIMIIllllMMIIIIIIIIfIMiMI'irMMilMlillllllllllllll» Darvas József és az Olvasó népért mozgalom dott, az lényegileg ma is ak­tuális. Annál is inkább, mert ez a felnőttlakosság egynegyedét olvasónak tekintő jóindulatú becslés máig kedvezőbb a va­lóságnál. Darvas József rá­mutatott arra, hogy nem egy­szerűen az olvasók számának növelése a cél, hanem az olvasás minőségének a ja­vítása, s arra is, hogy a szak­iroda-lom vagy az újságok olvasása is fontos, hiszen „ál­talános műveltség nélkül még jó szakmunkás sem lehet valaki”. (Utóbbi okból sze­rette volna, ha a jövő mun­kásosztályát előkészítő szak­iskolák irodalomtanítása ja­vul.) Véleménye szerint „az olvasás mint egy mágnes magához vonzza a kulturális érdeklődés másfajta terüle­teit is", ezért üdvözölte öröm­mel és támogatta a „Röpülj páva” mozgalom, a közös éneklés, a szép magyar be­széd ügyét Is. Nos, azóta nem nőtt az olvasók száma, a mi­nőségnek pedig ellensége a kiadás és terjesztés kommer- cializálódása, mikoris számos csak „szórakoztató”, sőt ál­tudományos, vagy ízlésrom­boló könyv vonja el a fi­gyelmet s a vásárlóerőt az értéktől. A televízió kultúraterjesztő szerepére is fölfigyelt Dar­vas a hetvenes évek elején. Itt aztán az olvasással kap­csolatos észrevétel (hogy tudniillik más területek mű­velődésére is kihat) megfor­dítható: a televízió is elősegít­heti a kulturális érdeklődés, az olvasás ügyét. Ami pedig a nyelvműve­lés, nyelvvédelem ügyét il­leti, ma már nemcsak külön népfront-munkabizottság fog­lalkozik a beszéd- és maga­tartás-kultúrával, hanem az a KISZ, és némely szakmi­nisztériumok bekapcsolódá­sával szintén országos moz­galommá nőtt. A darvasi in­dítás itt is eredményesnek bi­zonyult. Fontos gondolata Darvas Józsefnek és — nyomán — az egész Olvasó népért moz­galomnak mindmáig, hogy az olvasás, sőt az egész műve­lődésünk ügyében — az is­kolát követőleg — a könyv­tár a leghatékonyabb eszköz s a legfőbb szövetséges. Az Olvasó népért mozgalomnak és Darvas József személyes föllépésének is része volt ab­ban, hogy a könyvtárak be­szerzési összegének hatvanas évek végi csökkenése meg­állt, és nagyjából azóta is szinten tartható. Ez a leg­főbb eredmény. Ha nincs is több olvasó, a könyvekre költött összeg, sőt az egy fő­re eső megvásárolt könyvek száma tekintetében ma is a világ élvonalához tartozunk a többi fejlett (de nálunk igencsak gazdagabb) európai kis országgal együtt, meg­előzve például Amerikát vagy Franciaországot. És hogy — a könyvre fordítható családi kiadások összegének csök­kenése, a léha, felszínes ka­landregény vagy lektűr kí­sértése ellenére — az olvasói igények sem szállnak le, ar­ra bizonyíték, hogy a most vé­get ért téli könyvvásár leg­nagyobb sikerei közé egy spanyoloktól átvett művé­szettörténeti sorozat jogosan méregdrága első kötete tar­tozik. így élünk, így állunk te­hát Darvas József örökségé­vel, aki elindította az Olvasó népért mozgalmat. Kristó Nagy István a Miss Arizona világsztárjaival Ott, ahol ma a Thália Stú­dió előadásaira gyülekezik esténként a közönség, vala- mikoron estélyi ruhás höl­gyek, elegáns szm okingos urak vártak bebocsátásra. Zene szólt, pezsgő gyöngyözött a poharakban, a nézőtér páho­lyai gombnyomásra süllyed­tek, az intim környezetet adó pince mélyére. Kacagás, . vidámság, csillogás, csoda­szép táncos lábú lányok, káprázatos kosztümök,^- for­gó parkett. Valamikor, nem is olyan régen — hiszen né­hány évtized még nem a fe­ledhető múlt — itt a Nagy­mező utca 20. szám alatt állt az európai hírnevet szerzett mulató, az Arizona. A 30-as évek elején Vásárolta meg May Lajos fényképész házát a jól jövedelmező külföldi útjáról hazatérő énekes-tán­cos Rozsnyai házaspár. Az aszonyt, Micikét, minden mű­sorok primadonnáját nevezte el férje Miss Arizonának. „Az Arizona az a hely, ahol nemcsak mindennap, de min­den órában történik valami, amit érdemes lenne megír­ni !” — Egyed Zoltán, a kor ismert színházi újságírója véste papírra e szavakat. Mert ebben a mulatóban találkozott a pest! felső tíz­ezer, törzsvendégek voltak a Horthy gyerekek és a 99 sze­mélyes nézőteret a német megszállás után gyakran lá­togatták magas rangú német tisztek. Szólt a zene, Miss Arizona énekelt, a tánckar csinos lányai lábukat dobál­ták. Ide nem hallatszott le a sikoly! A mulató tündérpa­lotája felett a Gestapo kín­zókamráját rendezte be. Miss Arizona előtt ez nem volt titok, de eltűrte, hogy megmentse férjét a deportá­lástól. Sem a férjét, sem a mulatót nem sikerült meg­mentenie. Miss Arizona tör­ténetéből öt esztendeje szín­padi játék született, Fe­dor Agnes, Szilágyi György és Rátonyi Róbert kö­zi'« munkájában. Még mi­előtt a darabot bemutatta volna a Thália Stúdió, Sán­dor Pál filmrendező is fog­lalkozni kezdett az ötlettel, hogy filmre vigye az Arizo­na mulató nem mindennapi történetét. Mint a rendező elmondta négy esztendeje dé­delgeti álmát, e történet film­re vitelét. — Most akadt két olyan olasz producer, akik meg­teremtették a lehetőségét a filmnek. A történet 1920- ban kezdődik, és 24 éven át követjük a hősök életét. A produkció kétrészes lesz. A film forgatását március végén kezdték meg Buda­pesten, mégpedig két világ­sztárral a főszerepekben. Miss Arizonát az NSZK-beli Hanna Schygulla, férjét, Rozsnyait az olasz Marcello Mastroianni alakítja. Az olasz világsztár az első forgatási napon reggeltől estig több mint 20 évet öregedett. Az első felvételeknél 45—50, az esti forgatáson már 72 éves „volt”. — Annyi, mint a valóság­ban — neveti el magát Mar­cello Mastroianni. — Ne öregítse magát! — öregítenek eleget a fil­mesek. 1982-ben 57 eszten­dősen Ettore Scola rendező, a női szívek örök bajnokát, Giacomo Casanovát játszat­ta el velem. Csakhogy ez a Casanova A varennes-i éj­szaka című filmben már 70 éves volt. Fellini ugyancsak megöregített a Ginger és Fredben, és ugyancsak öreg­embert kellett játszanom a görög Theo Angelopuolos A méhész című alkotásában is. A budapesti forgatás első napjaiban Mastroianni né­hány órára átruccant Bécs- be, -ahol a Wiennálé filmse­regszemlét éppen A méhész díszbemutatójával nyitották meg. Találkozásunk előtt ér­kezett vissza az osztrák fő­városból, és ezért néhány perc türelmet kért, hogy fel­frissítse magát, mielőtt a ma­gyar újságírók elé áll. Ele­gáns fekete öltönyben, hó­filmjeinek sztárja elmondja, hogy miután elvállalta Miss Arizona szerepét, végignézte Sándor, Pál rendező több filmjét. És Mastroiannival megtekintettek egy dokumen­tumfilmet az Arizona mula­tóról és Budapest akkori éle­téről. — Amikor Lili Marlent for­gattuk, nagyon sok filmet kellett végignéznem. Doku­mentumokat a háború bor­zalmairól. Ezt még egyszer nem vállalom. Felkavart. De tudom, hogy minél több olyan filmet kell csinálni, amely felidézi ezeket a fájdalmas emlékeket. Szüléink helyett nekünk kell megcsinálnunk. Miss Arizona élete különös szerelmi történet. Az a hold- kórosság, amelyben az em­ber azt képzeli, hogy a tör­ténelmen át tud támolyogni. Ez nem sikerülhet. Halálra A már megöregedett Rozs- ítélt vágy. Igaz, Pesten tor­nyaiként Marcello Mastroian- tént, de lehetett volna bár- ni. hol a világban. Ezért kelt­Miss Arizona, Hanna Schygulla a kamera előtt módra Telt ház a klubkönyvtár­ban, meglepően sokan hoz­zá is szóltak, amikor a kö­zelmúltban a mohorai műve­lődési kör alakuló ülését tar­tották. Az itt lakókban min­dig is élt a kibontakozási, ön­megvalósítási hajlam — most ehhez „cselekvési programot” is készítettek. Az év elején indították a szervezést. Hogy nem kis si­kerrel, azt mutatja néhány adat: a 993 lakos közül 270 bizonyította aláírásával, hogy egyetért a megalakulással, s nyolcvanam jöttek el az első alkalommal. Tagsági igazol­ványokat készítenek; ötven forint a díj, ami a közös anyagi bázist gyarapítja. Kö­zös fenntartású a kör: a Ma- gyarnándori Községi Közös Tanács tartalmi munkára 15 ezer forintot, fenntartásra, működtetésre 80 ezret szán. A DROGUNION 20 ezret, a Mikszáth Tsz tízezret tesz ehhez. A programok sorát a fel- szabadulás méltó megünnep­lésével kezdték. Április 26- án, Mikszáth-vetélkedőt sze­retnének rendezni. Egyéb le­hetőségek, tervek: elindult a kézimunka-szakkör, terveznek bábkészítést is. Alakulóban van a színjátszó és irodalmi csoport, a bélyeggyűjtők kö­zössége. Működik egy aero- bic-tanfolyam, igény van ka­ratéra is. A műsorok „rende­lésében” a szerénység jellem­zi őket — két pódiumestre gondoltak. A nagyobb, jó színvonalú programok megfi­zethetetlenek számukra, a körülmények sem ideálisak hozzá. Mohorán a nyugdíjas- klub és az ifjúsági klub, a HNF aktívái együtt dolgoz­nak, rivalizálás nélkül. Mert nem az a fontos, ki egy-egy rendezvény szervezője, ha­nem, hogy a falunak jó-e. MAKAY IDAj Körmöd holdja Ha kialudtak mind a lámpák, ha körülvett a félelem, Te hajolj fölém nyugtatóan Tanítsd a halál kémiáját; Útját szivárgó patakoknak Áprilishajnalt, Zöld-ezüst fénnyel keringj a virradatban. Mutasd: a föld vak, éjféli delében konok Nap: körmöd holdja süt. A világ egyik legjobb fo­tósa'. Sajtófotói és művészké­pei egyaránt bejárták a vilá­got. Csakúgy, mint ő maga, alti világ körüli utazásokat tett-tesz — felkérésre és hi­vatásból —, az UNESCO, az ENSZ, a WHO megbízásából készít riportlképeket. A Szaha­rában, Távol-Keleten, az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban. az iráni csá­szárságban, Afrikában, Észak- Európábam, a csendes-óceá­ni szigeteken. Paul Almásy azaz Almásy Pál budapesti kiállításának is ezt a címet adta Bejártam a világot. S a Budapest Kiál­lítóterem emeletén április 26-ig nyitva tartó tárlaton, valóban jelen van szinte, az egész világ. Saját megjegyzé­se szerint „munkásságom, végső összegzésben korunk, átfogó képét adja”. A sajtófotó és a fotóművész Almásy személyében szeren- esésen ötvöződik. A világot objektívjével igazán objekti­ven adja vissza, de nem hi­ányzik képeiDől az esztétika sem. Valamennyi fotója ember- centrikus, nemcsak úgy, hogy NÓGRÁD - 1987. április 18., szombat Amikor Darvas Józsefre emlékezünk, nem feledkez­hetünk el arról, hogy sze­mély szerint neki milyen ér­demei voltak abban hogy a fordulat éve után valóban va­lóságos kulturális forradalom bontakozott ki, és százezrek vették kezükbe a könyvet, s egyik alapítója volt az Ol­vasó népért mozgalomnak. Ahogy ő maga megállapí­totta, a felszabadulás utáni óriási fejlődés során a fel­nőttlakosságnak körülbelül egynegyede vált olvasóvá (il­letve folytatta korábbi olvasói szokásait), s további 25 szá­zalék csak alkalmi olvasó, aki hírlapot olvasott, s időn­ként tán egy-egy szórakoz­tató olvasnivalót, a lakosság­nak fele pedig semmit. Ezért állt Darvas úgy is mint az írószövetség elnöke, úgy is mint a népfront egyik ha­ladó személyisége az Olvasó népért mozgalom élére. Utol­só, jelentős nyilvános sze­replésére is ennek a mozga­lomnak nyíregyházi, első or­szágos konferenciáján került sor 1973-ban, s amit ott nem sokkal halála előtt elmon­szinte nincs is olyan felvéte­le, amelynek ne az ember lenne a főszereplője, de úgy is, hogy az emberi lét szépsé­ge, fájdalma, felemelő és iz­galmas pillanatai szólalnak meg képein. Elgondolkozta­tóak, magukkal ragadók a vi­lág szenvedéseiről szóló fo­tók. Sokat mondanak az em­beri kizsákmányolást, elnyo­mást felidéző képek. De van­nak derűs, ironikus színei is, amelyek ugyanolyan maguk­kal ragadók, mint a tragikus felvételek A nyolcvanadik évében já­ró mester Budapestről indult, s külföldi tanulmányok után 1938-ban telepedett le Fran­ciaországban. Innen indult, mint sajtófotós, a háború utáni Európa országaiba — helyzetfelmérésre. Járt az indokínai fronton. tanulmá­nyozta Dél-Afrikában a faji problémákat. Létrehozta To­go fotóarchívumát. S annyi távoli célpont után 1970—71- ben fotótanulmányú tan járt Magyarországon és a környe­ző országokban. Kapcsolata hazájával nem szakadt meg K. M. Libéria Határrendőr (Kína) Ndebele Nyalóka desnütt. ) A film forgatócsoportja most útra keLt. Több héten át Olaszországban dolgoznak, majd másfél hónapig ismét Magyarországon. A filmgyár egyik műtermében építik fel az Arizona mulatót. Az olasz— magyar koprodukciós film operatőre Ragályi Elemér, aki ezúttal a hetedik film­jét készíti együtt Sándor Pállal. A film harmadik fő­szereplője a fiút játszó Zsó- tér Sándor. De láthatjuk még Básti Julit, Udvaros Doroty- tyát, Garas Dezsőt, Eperjes Károlyt és több olasz . szí­nészt is. S. E. fehér ingben, fekete nyak­kendőben lépett a terembe. Kezében állandóan cigaret­ta. Egyikről a másikra gyújt. Ügy mondják napi adagja 70 szál. Bevallja, nem isme­ri a magyar filmeket, és Sándor Pállal is most talál­kozott első ízben. — A történetben fantáziát láttam. Azt hiszem, olyan filmet tudunk csinálni, amely érdekli a nézőket. Én sok rendezőnél vállaltam már úgy munkát, hogy a művészt előtte nem ismertem. Az ösz­töneim határozzák meg, hogy igent mondok, vagy nemet. Ha szimpatikus a rendező nézése, igen a válaszom. Szá­momra a film olyan, mint a szerelem. Egy sokat ígérő ka­land. A magamfajta színész­nek az a feladata, hogy ér­dekes filmeket forgasson, olyanokat, amelyek érdeklik a nézőt. — Milyen színésznek tartja magát? — Szerencsésnek. Műked­velő voltam, amikor Viscon­ti társulatának egyik tagja felfedezett. Eleinte kisebb szerepeket kaptam, majd Gassman távozása után ve­zető színész lettem se nem vágyom színpadra. Filmszí­nésznek születtem. Ha új­ból születnék, ugyanúgy sze­retnék élni, és mindent ugyanúgy csinálni, mint ed­dig tettem. Az én számomra a film nemcsak munka, szó­rakozás is. Ha nem szerepe­lek, unatkozom! Hangja kicsit rekedtes, mély, de kellemes. Arcán ritkán jelenik meg a mosoly. Nem figyel a fényképészekre, a felvillanó vakuk fényére. Megszokta már. Világsztár. Legutóbb a szovjet Nyikita Mihalkowal és az olasz Fe­derico Fellinivel forgatott. A beszélgetés után hirtelen fel­ugrik, és eltűnik a szálloda halijában. Talán csak a bá- mulók zavarják. A szót part- nemőjének Hanna Schygul- lának adja át. Mint megtud­tuk, egymással franciául tár­salognak. De ha kell, ango­lul is megértik egymást. A szőke hajú színésznő. Rainer Werner Fassbinder

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents