Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jo reggelt 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20.: Alkalmi tudústársaságok 8.50: A Stúdió 11 felvételeiből t.00: Kambodzsai népi dallamok 8.10: Hetszinvuag 9.40: Jó a dal 10.03: Párbaj 10.10: Üj Melódia-lemezeinkből 11.05: Népi dallamok Szíriából 11.10: Gondolat 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer mai 12.40: Reklám 12.45: Külpolitikai könyvespolo 13.00: Klasszikusok délidnben 14.05: Müsorismarte*ée 14.10: Gyurkovics Mária és Palcsó Imre nótafelvételei böl 14.45: NntiKusu.. fóruma 15.00: Pírról hrsré'tünk 15.30: Könnyűzene. tiangszerszólók 16.05: tszi-eren 17.00: Ütközőpontok 17.25: Műsorajánlat 17.30: Idősebbek hullámhosszán 18.15: Hol volt, hol nem volt 18.25: Könyvúldonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Ifjúság '87. 20.15: Rózsa Miklós 80 éves 21.10: Énekelt népballadák 21.30: fordított OlQHvrt’rKa 8.50: Tíz pere külpolitika 22,30: Tanítás tanulással 22.40: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.40: Szimfonikus miniatűrök 0.10: Himnusz 0.15: Ejfél után PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Suppé operettjeiből 8.50: Tíz perc külpolitika (ism 9.05: Napközben 9.50: Reklám 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: hutlu.v. Hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Filmzene 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Pophullam 14.00: Péntektől péntekig 15.05: Könyvről könyvért 16.53: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: „Muzsikánál nincs jobb barát” 21.05: Stabat Mater 22.01: Népszerű dallamok 22.40: Régi fúvószene 22.20: Bemutatjuk Stanley Jord „örökzöldek" című új dzsesszlemezét 0.15. Élfél után MISKOLCI STCDIÖ: 8.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, Időjárás. 17.35: Péntek este Észak-Ma- gyarországon. Zenés szolgálMIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Bartók István amatőr fotós alkotásai tekinthetők meg a fotógalériában május 5-lg. Délután fél ötkor a Tinl-tonik klub vendége Gáspár Bernadett manöken. — Gyermekkönyvtár: A Knight-évforduló jegyében kezdődik foglalkozás 14 órakor, amelyen az író Lassie hazatér című műve a téma. BATONYTERENYE — Kisterenye, kastélykerti művelődési ház: Hazai paraszti viseletek címmel látható reprodukciós kiállítás az Intézményben. PÁSZTÓ — Lovász József Művelődési Központ: A kaszinó 21 órától várja a felnőtt vendégeket. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: Lengyel Péter grafikus alkotásait április 27-ig tekinthetik meg. tató. műsor (Közben: 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika 18.25—18.30: Uzemilap-szemle és műsorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: Kuzsaszin pelikánok 9.55: Énekeljünk, táncoljunkI 10.50: Mozgató 11.00: Képújság 15.55: Hármas csatorna 17.00: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: Péntek délután 17.45: Téka 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: AlHunk meg egy szóra! 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Tetthely 21.30: Reklám 21.35: A hét műtárgya 21.40: Ü1 hullám 22.40: Bábel tornya 23.05: Híradó .3 2. MŰSOR: 17.25: Bárány Tamás: A világ közepe. 18.50: Képújság 18.55: Tévétorna 19.00: Dlgitalk. XX/2. rész: Hardwer 19.30: Beethoven: F-dúr ' kvartett 20.00: Mutató — Gazdasági szemle 20.45: Reklám 20.50: Híradó 2. 21.05: Fiatal művészek stúdiója 21.5.7: A szomszéd rétle 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 19.70: Tv-hfradó 20.00: A föld meehódítása és a világ felfedezése 20.45: Az edelstei akeló 22.05: 7enés köszöntő 22.40: Segítségnyújtás a nap minden percében 23.30: Hírek 23.40: Fúvósepnel hangverseny 2. MŰSOR: 19 30: Tv-híradó 20.15: Téekorone-vb: Kanada— USA mérkőzés 21.50; idős.erű események 22.01: Tdő1árás-je’en+és 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: A nő - Tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól és 8-tól: A tuaree bosszúja. (14) színes olasz kalandfilm. Iskolamozi: du. fél háromtól: Macskafogó. Kamara: Szörnyek évadja. (16) Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Silverado. (141 Színes, szinkronizált, amerikai western. — Pásztói Mátra: Kegvetlen románc I—II. (14) Színes szovjet film. Iskolamozi: A Pál utcai fiúk. — Szécsényi Rákóczi: Csók, Anyu! (14) Színes magyar film. Rétság: Bumbo, az elefánt. Színes szovjet Ifjúsági film. — Ka- rancslapujtő: Manhattan. (14) Színes amerikai film. — ®rsekvadkert: Banánhéjkeringő. (14) Színes magyar film- vígjáték. — Nagylóc: Mária szerelmei. (18) Színes, szinkronizált amerikai film. — ? MIKOR? BALASSAGYARMAT — Mikszáth Kálmán Művelődési Központ: A Diákkávé- ház programja ismeretterjesztő előadással kezdődik 17 órakor. A fiatalok az AIDS- ről hallhatnak a vöröskeresztes aktívák előadásában. 18 órakor közönségtalálkozóval folytatódik az est, amelyen Balázs Ferenc rockzenésszel, zeneszerzővel találkozhatnak a fiatalok. — Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola: Az intézmény dísztermében 19 órakor kezdődik a Nagy mesterek városunkban című sorozat előadása, amelyen Kocsis Zoltán Kossuth- díjas zongoraművész hangversenyét hallhatja a közönség. A műsoron szerepel: Schubert B-dúr és A-dúr szonátája. RÉTSAG Asztalos János Művelődési Központ: Az intézmény kiállítótermében Hemző Károly Ünnepek című fotókiállítása látható. Alkotóművész Vezsdjo Radisov képei és szobrai megérdemelten vívtak ki elismerést Bulgáriában és külföldön is. 1985-ben Párizsban a Művészetek Európai Akadémiájának elnöke, Rolland Arios, a legmagasabb nemzetközi kitüntetést — a tiszteletbeli tagnak járó jelvényt, valamint aranyérmet és oklevelet adott át a művésznek. A fiatal képzőművész alkotásait a párizsi t,öszi Szalonban” állították ki, de korábban láthatták Portugália, Franciaország, Belgium. Svájc, Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország kiállítótermeiben is az érdeklődők. Képünkön: A fényképen: Vezsdjo Radisov 4 JjlÓGRAD - 1987. április 17., péntek filmiegyzet Hajnali háztetők A regényekből, novellákból készülő filmek elemzésének szempontjai mindig szigorúbbak, sokrétűbbek, mint a ■.csak” filmes ötletekből megvalósuló alkotásoké. Ki kell állniuk ugyanis az eredetivel való összehasonlítás olykor nem éppen kellemes próbáját is. Most a Hajnali háztetők című film kerül a „bonckés” alá. A ma élő magyar írók egyik legjelentősebbjének, Ottlik Gézának a regényét Dö- mölky János vitte filmre. Ottlik neve csak a fiatalok fülében cseng idegenül. Ragyogó lehetőség ez a mostani, hogy ők is birtokba vehessék művészetét. Á szerző sokáig a polgári írók mintapéldánya volt. és társadalomkritikáját a .'Szokatlanul elvont" jelzővel deklarálták. De ez a sóikat mellőzött ember mellesleg megírta az Iskola a határon című regényét, amely a magyar széppróza klasszikusai sorába tartozik. Az író hosszú Ideig vonakodott az alapmű megfilmesítésétől. Végül is nem hagyta az adaptáció elkészítését csak a filmesekre, ő maga a társszerzőséget is vállalta. Sőt, a régebben megjelent és a most készülő alkotásainak egy részét is a forgatókönyv rendelkezésére bocsátotta, feldúsítva ezzel a történetet. A mű és a film címe egyszerre konkrét és jelképes ér_ telmű is. A Hajnali háztetők egy festmény címe- de a kép mást is sejtet. Láttatja a csúnya. piszkos szürke pesti házak fölött a felkelő nap fényes ragyogását. Maga a történet egy barátság természetrajza. Olyan barátságé, amely a gyermekkortól datálódik, s nem ér véget az egyik fél halálával. Halász Péter, HP és Both Benedek, BB tehetséges festőművészek. Pályájuk egyszerre indul' de nem azonos ívelésű. Halász Péter a mimikri nagy mestere. Ügy alkalmazkodik az élet kívánta körülményekhez, hogy nem válik gerinctelenné. Kedves kis csirkefogó apróbb vétkeiben, csalásaiban. Nincs lelkifurdalása, hiszen csak szerepet játszik. A szerző szerint a nehezebb időkben .•...kedves Petárja lett mindenkinek.” Divatos festő, akinek Sztáliin-képei a kor felkent alkotásai voltak. Ám az akkori „elvtársait” is. mint annak idején a legjobb barátját, cserbenhagyja. Utolsó ténykedéseként saját művei közé vegyítve külföldre csempészi értékes képekből álló vagyonát. Mindezt egy hivatalos út keretein belül teszi. Ekkor, ott Párizsban éri a halál. A pályatárs-barát Both Benedek ellentétes utat jár be. Tisztességes művész, becsületes ember, aki az ötvenes évek túlkapásainak az áldozata lesz. Mellőzött, bujkáló értelmiség, akit a rendező szinte hibátlan pozitív hőssé avat. Akkor veszik elő száműzetéséből. amikor a hivatal a meghalt barátnak emléket kíván állítani — egy portréval. Egy régi képén ugyanis szerepelt Halásiz arcképe, s ennek „újrafestését” rendeli el a hatóság. A hajdanvolt kompozíció keletkezésének ürügyén elevenedik meg az a történelmi tabló, amelyen a negyvenes évektől az ötvenes évek második feléig követhetjük végig hőseink életútja mellett társadalmunk ezernyi rezdülését is. A kitűnő szereplőgárda — Andorai Péter és Cserhalmi György festőpárosával az élen — maximálisan hozta a forgatókönyvbe írtakat. A prostituált Lilit játszó Udvaros Dorottya és a Both élettársát alakító Takács Katalin remek perceket szereznek a nézők számára. Emlékezetes epizód- ailakítása Haumann Péternek a filmbeli félreállított író vidám, bohém alakja. Élő figurát mintázott meg Ottlik Géza: Tersánszky Józsi Jenőre ismerünk rá. Kottái Lajos kamerája az Ottlik megálmodta világ képi megjelenítését teljes hűséggel visszaadta. Olyannyira, hogy ebből a filmből a környezet, a hangulatok, a kosztümök és a színek azok az elemek, amelyek legtovább megmaradnak emlékezetünkben. És Sváby Lajos képei. A festőművész közel 20 képet készített a film, illetve Both Benedek számára. Varázslatos, szuggesztív hatású mű mindegyik, akárcsak Ottlik Géza regénye, a Hajnali háztetők. Képeskönyv A Képzőművészeti > Kiadó tárlata Képeskönyv címmel a Győrben elkészült képesboltlal egvidőben nyitották meg a , győri városi könyvtárban azt i ar tárlatot, amely április 25-ig várja az érdeklődőket, s átte- kintd*it ad a Képzőművészeti Kiadó több mint három évtizedes tevékenységéről. A kiadó könyveivel a nógrádi olvasók is folyamatosan találkoznak a könyvesboltokban. A kiállítás tablóin, e „képeskönyv” oldalain a művészeti ismeretterjesztés és az alkalmazott művészet változatos formáival találkozik a látogató: egvkori és közelmúltban született kiadványok életútját idézik, bepillantást engedve keletkezésük műhely- tilkaiba is. A kiadó fennállásának több mint három évtizede során nagy változások történtek a kulturális terület olyan kicsiny szféráiban is, amilyen a könyv, és egyéb kultúrcikk- kiadás. a vele összefüggő értékesítés, a hátterét képező nyomdaipar és a vele kapcsolatos egyéb tevékenységek. Az első évtized, mint „hőskor” maradt meg az emlékezetben, amikor az egykori magánkiadók szocialista tulajdonba vételével országos szintű ellátásra kellett berendezkedni több kiadványfajtánál. A kiadó mintegy tíz éven keresztül volt egyedüli gazdája a képzőművész« ismeret- terjesztést (és kutatást) szolgáló könyvkiadásnak, s jelenleg is bázisa a képes levelezőlap megjelentetésének. Az első évek célja volt az is, hogy minél több helyre jusson el a művészet. A reprodukciós vándorkiállítások korszaka volt ez, szoros együttműködésben helyi múzeumokkal, kultúrházakkal, iskolákkal. A második évtizedre több kiadványtípus jelentős példányszámot és választékot ért el. A közvetlen közönségkapcsolatok kialakítására — túl a helyi bemutatókon és vándor- kiállításokon — a kiadó a harmadik évtizedben saját bolthálózat megteremtését határozta el. Napjainkban már hét mintabolt — kettő Budapesten és öt vidéken — kínálja a kiadó szinte valamennyi termékét. Buzafalvi Győző a——M—a—m-M—---------——rrrrrrrm, -rrrrirrrrrrj-m-rrrrmyrm: I saura, bár szerény és ártatlan volt, mégis tudta, mennyit ér. Az. hogy egy fentebb szellemű, nemes és kiváló képességű fiatalember, Álvaro szereti őt, megerősítette önbecsülésétTermészetes éleslátása gyorsan meggyőzte arról is, hogy amit a fiatalember érez iránta, az nem csupán felszínes hódolat bájai és tehetsége előtt, vagy fiatalos, múló szeszély, hanem igazi, őszinte, mély és sodró erejű szerelem. Ez belül titkos büszkeséggel töltötte el, s mintegy felemelte önmagát is saját szemében és feledni tudta, hogy rabszolganő. — Meggyőződésem, hogy méltó vagyok Álvaro szerelmére! Ha nem lennék az, ő nem szeretne, ha pedig méltó vagyok a szerelmére, miiért ne volnék méltó arra, hogy a fényes társaságba is bevezessenek? Az emberek gonoszsága elpusztíthatja-e azt, ami jó és szép a Terem, tő alkotásában? így csapongtak Isaura gon. dolatai. s a néhány csodálatos óra kalandjai, amit kedvese oldalán tölthetne, csábító távlatokat nyitott előtte Elmegyek, el kell mennem a bálba! Míg Isaura csendben kezébe temette arcát, s gondolataiba merült, végleges döntést keresve, a nem kevésbé gondterhelt és nyugtalan apa fel. s alá járkált a kert virágágyai között, s türelmetle. nül várta lánya végérvényes válaszát! — Elmegyek apám, elmeBERNARDO GUIMARAES I. 3muia, a rabszolganő (52.) /////////////////////////////////////////////////////////////////W////////////W///. gyek a bálba! — mondta, amikor végül felállt —> de úgy, mint áldozat, akit énekszóval és virágesővel visznek az áldozati oltár elé. Egy kegyetlen előérzet bántja szívemet. . • — Miféle előérzet, Isaura? — Nem tudom apám, valami nagy baj, — Nos, Isaura, nekem valami mégis azt súgja, hogy a bál és a megmenekülésünk valahogyan mégis összefüggenek. 13- fejezet Ne gondold, olvasó, hogy már vége a bálnak, melyen részt veszünk. Nem. Mindössze az előző fejezetben kissé elkalandoztunk tárgyunktól. mert úgy tűnt, szükséges megmagyaráznunk, hősnőnk milyen körülmények hatására kényszerült vakmerőén úgy dönteni, hogy részt vesz egy ilyen fényes és arisztokratikus bálon. E cselekedet szerelmes szívének, vagy jelleméből fakadó félénkségének tulajdoníthatjuk, amit megbocsáthatunk, bár egyet nem érthetünk vele; tiszta lelkületű- felvilágosult személyről lévén szóNos, a bál folytatódik, de már nem olyan élénk, s ün. népi a hangulat, mint néhány órával korábban. A' hatalmas tapsvihar, az általános csodálat, mellyel a férfiak Isau- rának hódoltak. bizony, azt eredményezték, hogy a legszebb és legszellemesebb hölgyek lehűtötték az estély hangulatát, összekaptak lovagjaikkal a kissé túlságosan is heves csodálat miatt, mely. lyelazok a szalon királynőjét siettek trónra emelni. Már táncolni sem akartak, s a pajkos kacajok, az érdektelen, vagy csipkelődő társalgás helyett minden sarokból az ott összeverődők titokzatosan feltörő suttogása hallatszott; irigységtől sárga úri- lányok gúnyos kacaja, pusmogása töltötte be a termetA dámák körében mindez már az általános elégedetlenség egyszólamű duruzsolásá- va nőtt. A nagy viharok előtti. mély, tompa moraj zúgott végig a termen. Talán azt mondhatnánk, már most megérezték, hogy a lány, aki egyedülálló bájával és tehetségével magasan felettük állt. nem más, mint egy rabszolga. Sokan el is mentek, mégpedig azok, akik valamilyen reményt tápláltak, vagy éppen jogot gondoltak formálni Álvaro szívére- Isaura fölényes győzelmének súlya alatt szinte megsemmisültek, s úgy érezték, nincsen elegendő bátorságuk továbbra is ott maradni. Ez utóbbiak arra a bölcs elhatározásra jutottak, hogy inkább hálószobáik titkos magányába rejtik a kegyetlen vereség okozta szégyent, s bosszúságukat. Igaz. nem állíthatjuk, hogy ennyi nemes dáma között ne lett volna nem egy hozzá hasonlóan szép ás érdemes, vagy ne lett volna több olyan is. akitől távol állt az Irigység, s ne csodálta volna Isaura szépségét, s szívből és őszinte örömmel tapsoltak volna sikereinek. Nos, ők voltak azok, akiknek sikerült még némi élénkséget vinni az esélybe- nélkülük bizonnyal kialudtak volna a bál fényei. Végül pedig az sem egészen kizárt, hogy a szebbik nemnek legalábbis a fele — függetlenül az osztálytól, ahová tartoztak — teljesen megvetette a gyarló versengést, féltékenykedést és gúnyolódás l (FolytatjulO
