Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON

Tíz éve a dolgozók képviseletében

logsegély-szolgálati fogadóórák

Locsolásra! várva Hollókői húsvéti hímesek

A dolgozók érdekvédőimének hatásosabb érvényesítésére hoztak létre tíz éve a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot A minisztertanácsi httározat kimondta, hogy a jogsegélyszolgálatot az ipar az építőipar, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság területén a kiemelt, továbbá az >,A” és ,,B” kategóriába sorolt áilami vállalatoknál- valamint a legalább hatszáz főt foglalkoztató ipari szövetkezeteknél kell megszervezni. Idas gazdálkodó egységnél, intézménynél az érintett iparági szakszervezet elnöksége az ágazati miniszterrel

egyetértésben engedélyezheti vezését.

— Hogyan dolgoztak Nóg- rádban a szakszervezeti jog. segélyszolgálatok az eltelt tíz év alatt? Erről beszélgettünk dr. László Istvánnal, a szak- szervezetek megyei tanácsa mellett működő jogsegélybizottság titkárával.

— A megyében elsőként a miskolci székhelyű Észak- magyarországi Áramszolgáltató Vállalat révén a salgótarjáni üzemigazgatóságon jelent meg a jogsegélyszolgálat. Ezt követően 1976 végéig minden vállalatnál létrehozzák e szakszervezeti szerveket, ahol a határozat azt kötelezően előírta.

— Hány üzemben működik ma jogsegélyszolgálat?

— .Jelenleg a megye 67 üzemében tartanaik rendszeres fogadóórákat. Főállású és teljes munkaidőben foglalkoztatott jogász viszont csak két vállalatnál dolgozik jogsegélyszolgálat-vezetői munkakörben. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a Nógrádi Szénbányáknál. A megye nagyobb vállalatait számba véve, véleményem szerint ennél több üzemnél lenne szükség a jogsegélyszolgálatoknak főállású jogászokra.

— Ha ilyen kevés jogászt foglalkoztat főállásban a jogsegélyszolgálat, kikkel és hojogsegélyszolgálat megszergyan látják el ezt a tevékenységet?

— Még mindig jellemző az induláskor kialakult gyakorlat, hogy a vállalat jogtanácsosa egyben szakszervezeti jogsegélyszolgálata« is. Ez főleg a munkajogi vitákban gyakran akozhat nehézséget, sőt összeférhetetlenséget. Hiszen munkakörénél fogva a vállalati 'jogtanácsosnak a vállalat érdekeit, de mint jogsegélyszolgálatosnak. a dolgozó érdekeit kell képviselnie. A munkaügyi döntőbizottság és bíróság előtt ekképp a jogtanácsos nem járhat el a dolgozó helyett és érdekében. Neki a vállalatot kell elsősorban képviselnie.

— Hogyan oldható fel ez az összeférhetetlenség?

— Egyrészt azzal' hogy két,

vagy több vállalat jogsegélyszolgálata megállapodást köt' miszerint munkaügyi vitában a másik vállalat jogsegély- szolgálatosa lát el a dolgozó érdekében képviseletet. Van ilyen megállapodása például a NÁÉV-nek, a két salgótarjáni üveggyárnak. De általában csak két-három évenként fordul elő, hogy egy vállalati jogtanácsos egy másik üzemnél j ogsegélyszol gálatosk ént

képviseli a dolgozót a döntő- bizottság, vagy bíróság előtt.

Pedig sokkal gyakoribbak a munkaügyi panaszok.

— Ez tehát nem vált be a gyakorlatban. Milyen más módja lehet annak, hogy hathatósabb képviseletet kapja, nak a dolgozók?

— SZOT-állásfoglalás szól arról, hogy ugyanazon vállalat jogtanácsosa nem bízható meg ugyanott a szakszervezeti jogsegélyszolgálat ellátásával, Ennek ellenére több ilyen van. Ám nem is ez a legnagyobb gond, hiszen a vita előtt megkísérlik a jogtanácsosok a vállalati és dolgozói érdekeket egyeztetni. Több probléma jelentkezik ott, ahol vállalati jogász sincs, Gondolok itt olyan, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező gyáregységekre. amelyeknek Budapesten- vagy máshol van a központja.

— A vállalati központok itt nem szervezték meg a szak- szervezeti jogsegélyszolgálatot?

— Megszervezték ugyan, de annak ellátásában vannak hiányosságok. Vegyük példának a tejipari vállalat megyei egységeit, a műszergyár hergeli üzemét, a KŐPÓRC balassagyarmati gyáregységét, vagy a felsőpetényi ásványbányát. Ezeknél sokkal hatékonyabb és jobb minőségű munkát végezhetne a jogsegélyszolgálat, ha a dolgozó különböző ügyeiben helyben személyesen el is járhatnának. És a panaszfelvétel után nem csupán levél útján intéznének egy-egy ügyet. Ezeken a helyeken közös jogsegélyszolgálatok megszervezésére lenne szükség, ami helybeli jogászokkal több gazdaságii egységnél képviselné a dolgozók érdekeit, intézné

Cousteau a Szovjetunióban

Kutatómunka a tengeren

A Szovjet Tudományos Akadémia meghívására Moszkvában járt Jacque Yve Cousteau, a híres utazó, a Világtenger kutatója, kiemelkedő feltaláló, számos könyv és film szerzője. A közvéleménykutatás szerint Cousteau Franciaországban a' népszerűségi listán az első helyen áll. Szovjetunióbeli tartózkodása idején a francia tudós interjút adott az APN tudósítójának. Az alábbiakban látogatásának céljáról beszél.

— Moszkvába azért érkeztem, hogy részt vegyek a Be. ring-tengerben folytatandó közös francia—szovjet—amerikai expedíciót felkészítő tárgyalásokon. A kutatásokhoz felajánlottam Alsion nevű hajómat, amelyik jelenleg a Csendes-óceán észak-amerikai partjainál horgonyoz.

Tanulmányozni kívánjuk a tengeri növények és mikroorganizmusok fotoszintézisét, amelynek termelékenységétől egyenes arányban függ a vízi élet, hiszen a tenger afféle „kék legelő”.

Hasonló kutatásokat folytatnak a Világtenger más részein is. Második hajóm. a Calioso, jelenleg Űj-Zéland partjainál található, onnan Mikronéziába. Ausztráliába és Űi-Guineába indul majd topább.

A kor eevik legégetőbb prnb’émájának Cousteau a kömvezet- és egyebek között a vízszennyezést tartja.

— Nehéz 'enne megmondani. hogy a Világtenger szeny- nyezésétiek me’v'k fattái,e a legveszélyesebb. Bolygónk víztartalékát. hogy úgy mond. jam. „komplex” károsodás éri. Ezalatt értendő mind a vegyi szennyezés, m’pd pedig a mechanikus rombolás, amelyek együttesen sokszorosára növelik a pusztító hatást. Az

óceánt eg/előre nem fenyegeti halálos veszedelem, de kétségtelenül gyógykezelésre szorul.

Egyetlen reménysugarunk a Világóceán szennyezésének az utóbbi időben megfigyelhető lassuló üteme. Lehet, hogy 15—20 év múlva a helyzet stabilizálódik, sőt. javulni kezd. Ugyanekkor nem engedhetjük meg, hogy a dolog spontán módon folytatódjék. Kötelesek vagyunk ellenőrizni az óceánban végbemenő folyamatokat, minden rendelkezésünkre álló eszközzel azon kell lennünk, hogy javítsunk a helyzeten. Most az első számú teendő kijelölése a legfontosabb feladat.

A Szovjetunió kormánya például az óceán megmentésére egy globális program

megvalósítását javasolja.

Cousteau ezt a következőképpen kommentálja:

— A Szovjetunió helyesen járt el, mivel kézzelfogható eredményt csakis az országok többségének egyesített erőfeszítése révén érhetünk el. Nem szabad ölbe tett kézzel várni, amíg megrázó események késztetnek majd cselekvésre. A bhopali, a rajnai, csernobili és más szerencsétlenségeket értem ezalatt. Ezek tragikus események voltak, de legalább egyes országok vezetőit kimozdították a tétlenség és ön_ nyugtatás állapotából. Hogy előbb-utóbb egyesítik-e majd erőfeszítéseiket, az nagyban függ a közvélemény nyomásától.

ügyeiket. Ám a közös jogsegélyszolgálatok megszervezésében, működtetésében nem tudtunk eredményeket elérni.

— Hol a legjobban szervezett a szakszervezeti jogsegélyszolgálat és hol nem sikerült létrehozni?

— A vasasoknál' az építőiknél és az egészségügynél nagyon jól működő jogsegélyszolgálatok vannak. Teljesen elhanyagolt viszont a kereskedelem területe. Nincs jogsegélyszolgálat a közalkalmazottaknál. a pedagógusoknál. És a MÁV-nál, a postánál és a HVDSZ-nél is jobban kellene megszervezni.

— A statisztika mégis azt mutatja, évről évre nő a jogsegélyszolgálat által intézett ügyek száma.

— Így van. A megyében 70—75 százalékos szervezettségűnek mondható a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat. Működésük tíz éve alatt csaknem 36 ezer ügyet intéztek. Ezeknek nagy része polgári jogi jellegű és a munkaviszonnyal összefüggő volt. Jelentős még a családi jog és a társadalombiztosítási jog körébe eső esetek száma is. Egyre többször a dolgozók helyett és nevében a bíróságok előtt is eljártak. Létrejöttük hasznát, eredményességét mutatja az is, hogy a nyolcvanas években jelentősen csökkent a munkaügyi döntőbizottságok elé kerülő vitás ügyek száma. Míg 1979-ben a megye gazdálkodó egységeinek döntőbizottságai 1390 ügyet tár. gyaltak, a múlt évben 843 vitás ügyben járt el a döntőbizottság. Tevékenységük haszna ebből is látható.

Zsély András

Honismereti

akadémia

A Hazafias Népfront Országos Titkársága jóváhagyta a nyári honismereti akadémia programját. A július végén kezdődő, immár XV. akadémia Sárospatakon várja majd a hivatásos szakembereket, valamint a tudományos munkát segítő, értékmentő feladatokat ellátó amatőröket. A mintegy 300 résztvevő 8 szekcióülésen foglalkozik a művelődéstörténet és a népi szociográfia időszerű kérdéseivel.

A XV. honismereti akadémia jóváhagyott programja szerint három előadás vezeti be a szekcióülések vitáit. Az első előadás a haza fogalom mai értelmezéséről szól, a másik a történelemtanítás helyzetét értékeli, a harmadik a falukutatás hagyománvaiból kiindulva jut el e valóságfeltáró tevékenység jelenéhez.

A szekcióüléseiken a Sárospatakra érkezők ismertethetik tapasztalataikat a közevűjte- ménvek gyarapodásáról, az ifjúság művelődéstörténeti kutatómunkájáról.

A hollókői skanzenházaik tenyérnyi ablakai mögött leányzsivaj hallik mostanában, még a késő esti csöndben is. Csuporban a viasz, köcsögben a festék: a húsvéti tojáspin- gálás kellékei. Fogynak a főtt tojások a szakajtóból, s a tojásokat cifrábbnál-cifrább ruhába öltöztetik a lányok. Van, amelyiken matyóminta díszeleg, s amelyiket kalocsai virágokkal hintettek telis-tele. De nem hiányzik róluk a palóc- föld színeiben pompázó, piros-kék motívumokkal díszített sem. A kínálótálak némelyike púpozva már a hímesekkel; lesz miből választani húsvét hétfőjén a hollókői legényeknek.

Képek: Rigó Tibor

Számítógépes szemvizsgáló Salgótarj ánban

Mintegy két és fél millió forintos beruházásból számítógépes szemvizsgálót telepít salgótarjáni üzletébe az OFO- TÉRT. A jelenlegi helyiségét megfelelően bővítik, majd egy amerikai licenc szerint gyártott svéd berendezést szerelnek fel, amely pontos, objektív látásvizsgálati eredményt ad, emellett kijelzi a szemtengelyferdülést is. Az objektív vizsgálatot szakképzett látszerész szubjektív vizsgálata követi, annak kiderítésére- hogy a számítógép által meghatározott dioptriát hogyan tűri a páciens.

Az OFÖTÉRT a harmadik

évnegyedben kívánja üzembe helyezni a salgótarjáni komputeres szemvizsgálót, amelyhez hasonló Budapesten és vidéken már összesen hat működik; számukat szeretnék az idén megduplázni, jelentősen megjavítva ezzel a lakosság szemészeti ellátását.

Salgótarjánban különösen várják a berendezést, hiszen a megyeszékhely szemorvosi ellátottsága évek óta enyhén szólva nem kielégítő. Persze az is igaz, hogy a számítógépes vizsgálatért elég magas — személyenkénti kétszáz forint — díjat kell fizetni. Az újfajta vizsgálat szépséghibája még, hogy az utólagos ellenőrzések miatt annyi ideig tart, mint a hagyományos, és nem teszi szükségtelenné szemorvos jelenlétét, ellenőrzését. És még valami: a komputeres ,-szemész” teljesen • privát jellegű- ezért az SZTK-kedvezményre jogosító vény beszerzése a beteg számára további procedúrát jelent.

NóGRÁD — 1937. április 17, péntek