Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

Több szakajtóban kell a pénzünket tartani Hagyomány és megújulás a lUärräd Megyei Sütőipari Ifällalatnäl I Nyereséges az ipari főágazat Gazdálkodásunk megújításának jelenlegi szakaszában a figyelem középpontjában vállalatunknál is a minőségi té­nyezők kibontakoztatása, jövedelemtermelő képességünk tokozása áll. D lehetetlenségtől kell megi edni A VI. ötéves tervben mint­egy 180 millió forintot költöt­tünk fejlesztésire, beruhá­zásra. (A vállalati forrást, 62 millió forint tanácsi támoga­tás és 24 millió forint hitel felvétele egészítette ki). E jelentős összeg felhasználása biztosította, hogy gazdálkodó egységeink műszaki színvona­la a közepes fejlettségi szintet elérje. így lehetővé vált (Ba­lassagyarmat térségét kivéve) a fogyasztói igények biztonsá­gos kielégítése. Ma már ettől többre kell vállalkoznunk an. nak ellenére, hogy a VII. öt­éves terv időszakában — je­lenlegi információnk szerint — lényegesen kevesebbet for­díthatunk beruházásra. Az alapellátás biztosítása mellett (amely ma sem mentes egyes esetekben a gondoktól) az eredményes gazdálkodás szem előtt tartásával a differenciált fogyasztói igényeket is kö­vetnünk kell. Vállalatunknál is rá kellett döbbennünk, hogy az önálló­ság a vezetésben, a gazdál­kodásban, a koncepcióalkotás­ban ma már nemcsak lehe­tőség, hanem kényszer is. A rugalmas alkalmazko­dáshoz is nélkülözhetetlen a nyugodt háttér. Ezt pedig ga­rantálja a jól képzett szakmai gárdánk. amelyik vallja: nem a gondoktól, hanem a tehetetlenségtől kell megijed­ni. Újat és máskén! Az utolsó két évben meg­változott irányítási formánk, belső szervezeti felépítésünk, fejlesztettük információs rend­szerünket, és kialakult az ér­tékesítésre orientált csapat­munka, amely a piaci infor­mációkat, lényegesen gyor­sabban közvetíti az eddigiek­nél. így felelősebben lehet dönteni a pénzek átcsoportosí­tásáról az innovációs folya­matnak arra a szakaszára, «hol erre az adott időben a legnagyobb szükség van. igaz, eddig sem húzódoztunk a koc­kázattól, a megújulás konf­liktusaitól. Továbbra is arra törekszünk, hogy műszaki fejlesztésünk jelentős része a kereslet által vezérelt munkánkban valósul­jon meg, amit azért folyta­tunk, hogy növekedjék ver­senyképességünk, jövedelme­zőségünk. Fejlesztést elsősorban esz­köznek tekintjük gazdasági feladataink megoldásában, az alapvető igények kielégí­tésében. Ma már a ..jobban és többet” törekvésünk mel­lett egyre inkább polgárjogot nyer az „újat és másként” el­ve. E folyamat kibontakoz­tatásához ígér nagyobb lehe­tőséget a Központi Bizottság tavaly novemberi határozata. A múlt évben ismét növe­kedett az alaptevékenység részaránya. Az árbevételen belül elérte a 80 százalékot. A termelési szerkezet átalaku­lását jelzi a kiegészítő tevé­kenységek összetételének vál­tozása. Visszafejlesztettük, majd megszüntettük a jelentős ár­bevételt produkáló építőipa­ri tevékenységünket, amelyre szükségünk volt üzemeink re­konstrukciójánál, Növeljük kereskedelmünk árbevételét, mert vásárlóink érdeklődése fokozódik termékeink iránt. Jól felszerelt diagnosztikai műszerekkel ellátott gépkocsi- javító-műheiyt hoztunk létre, ahol — az ötven gépjármű­vet meghaladó saját géppar­kunkon kívül — szakembere­ink vállalják más vállalatok Robur típusú autóinak ja­vítását. Központi műszaki fejleszté­si alap (MÉM MÜFA) igény- bevételével létrehoztuk ener­getikai bemérőcsoportunkat. Itt dolgozó kollégáink az or­szág 37 sütőipari vállalatától kaptak már megbízást ke­mencéik minősítésére, be­szabályozására. Eredményes működésük nyomán válla­latunknál éviről év> -> csökken a fajlagos energiafelhaszná­lás, országos szinten évenként több tízmillió forint a meg­takarítás. Az elmúlt évben jól képzelt szakembereink Cseh­szlovákiában és a Német De­mokratikus Köztársaságban is több esetben elismerésre méltó munkát végeztek. Az energiatakarékossági prog­ram megvalósításában ily mó­don is részt veszünk, szoro­san együttműködve a Sütő­ipari Kutató Intézettel, vala­mint a bajai Vas és Fémipari Szövetkezettel. Évente számos föld alatti tartály nyomáspróbáját, mű­szaki felülvizsgálatát végez­zük el megrendelésre. de gyártunk vákuumformázott csomagolóanyagot magunk és mások számára. Kiegészítő tevékenységek árbevétele 1986- ban elérte az 57 piillió forin­tot és jelentősen hozzájárult a vállalati nyereséghez. Vezérlő elvek Alaptevékenységünk fej­lesztésénél vezérlő elveink a fogyasztói igények minél szé­lesebb kielégítése. A három csoportnál (kenyérfélék, süte­ményfélék, egyéb termékek) szembetűnő a termékszerkezet évenkénti változása. Az igények mennyiségi ki­elégítése mellett, gondot fordí­tunk korszerű termékek ki- fejlesztésére, előállítására. A diétát kiegészítő és diabeti­kus termékeink (melyek kö­zül több egyeduralkodó a me­gyén kívüli piacokon is) ki­alakításában a saját szellemi tőkén kívül, az Országos Egészségnevelési Intézet, a Sütőipari Kutató Intézet, a megyei KÖJÁL, és a megyei kórház szakembereinek ta­pasztalatait is felhasználtuk és hasznosítjuk a jövőben is. A múlt évben tizenhárom­féle kenyeret gyártottunk, évenként kétóhárom újait vi­szünk piacra, ez évben is legalább két új, általunk még nem gyártott termék szerepel terveink között. Lieeneet vá­sároltunk és most folyik egy teljesen új termékcsoport ki- fejlesztése. Megnőtt az igény a süteményeink iránt is, és kedveltek egyéb sütőipari ter­mékeink is. Fejlesztési munkánkat elis­meri a piac. Jelenleg is van több olyan termékünk, me­lyekből az igényeket kapacitás hiánya miatt nehezen tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Megoldása érdekében terme- lésátszervezéseket kell végre­hajtanunk. Kollektívánk büsz­ke arra, hogy az 1985. évi OMÉK-en három termékünk részesült elismerésben, 1986- ban pedig BNV-díjat kapott egy termékcsaládunk. Vállalati kollektívánk eddig élni tudott a felkínált és fel­kutatott lehetőségekkel, me­lyekhez sok segítséget kap­tunk a megye állami és párt­vezetésétől. Több esetben kezdeményez­tük társulások lés társaságok létrehozását, illetve támogat­juk ezek működését. Koope­rációban gyártunk terméket az MHV miskolci gyárának, tag. jad vagyunk egy nyomdatár. sulósnak, a TAT Tüzeléstech nikai Társaságnak, az Észak­magyarországi árucsere-forgal­mi Társaságnak, egy áfész- szel közösen sütőipari gazda­sági társulást működtetünk alapítói vagyunk a Sütőipari Műszaki Gazdasági Társaság­nak és 1986. első negyedévé ben létrehoztuk 37 sütőipari vállalattal közösen a Sütőipari Fejlesztő, Kutató és Szolgál­tató Közös Vállalatot. űz innovációra kényszerít Vállalaton belül .Igyekszünk olyan gazdasági környezetet teremteni, amely ösztönöz és főként kényszerít az innová­cióra. A differenciált bérezés­re már megtettük az első lé­péseket. Talán egyik legnehe­zebb feladat ennek továbbfej­lesztése, hogy még reálisab­ban lehessen a többletteljesít­ményt elismerni. Az 1987. évi mintegy 290 millió forintos (ez 30 millió forinttal több, mint az 1986. évi tónyár,bevétel) tervezett árbevétel és a bázist megha­ladó nyereségtervünk teljesí­tése is tekintélyes feladatot jelent. Ezért tovább kell lép­nünk es még inkább támogat­juk azokat a törekvéseket, amelyek a vásárlók megnye­rését, a másoktól való elhódí tását, új igények felkeltését, új piacok megteremtését igye keznek biztosítani. Tarján György igazgató A kedvezőtlen termőhelyű mezőgazdasági nagyüzemek többsége már évekkel ezelőtt felismerte, hogy ha jobb eredményeket akar elérni és fejleszteni akarja az alapte­vékenységét, akkor jelentős melléküzemi tevékenységet kell kialakítania. Több mint egy évtizede ezt az utat vá­lasztotta a Rétsági Magyar- Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet is. Az eltelt időszak alatt jelentős ágazattá nőtte ki magát az ipari tevékeny­ség és az eredményes gazdál­kodás a további fejlesztések alapjait is megteremtette. — A hetvenes évektől fo­kozatosan fejlesztettünk — mondja Turcsányi Tibor, az ipari főágazaitvezető. A főágazatvezető felsorolá­sából kitűnik, hogy igen gazdag a választéka a gyár­tott termékeknek. Az üzemek munkájának korszerűsítését, gazdaságosságuk javítását tartották és tartják a legfőbb feladatnak. Attól sem riad­nak vissza, hogy egy-egy egy­séget megszüntessenek, ha az nem elég jövedelmező. Szigo­rú következetességüknek meg­van a haszna. Ma már az ágazatok legtöbbje eredmé­nyesen dolgozik. A nagyüzem­ben szinte valamennyi szerve­zeti forma megtalálható. A budapesti telephellyel működő régészeti ágazatra jogosan büszkék a szövetke­zet vezetői. A huszonkét tagú kollektíva az alakulástól kezd­ve jó eredménnyel dolgozik. Tavaly például 6,5 millió fo­rint volt az árbevételük. Eb­ben az esztendőben a feltárá­sok helyett a munkaigénye­sebb helyreállítások kerültek előtérbe, ám ennek ellenére a tavalyi évhez hasonló nagy. ságú árbevételre számítanak. Hatvan helybeli asszonynak, lánynak adnak munkát a pa­taki és a drégelypaíánki var­rodák. A különböző pólók, sortok, fehérneműk a Pannó­nia Háziipari Szövetkezetnek készülnek. Takarékosabb költ- ségielhasznólás mellett az idén 6 millió forint bevételt. ter­vezett a termelőszövetkezet a bérmunkákból. A rétsági ÉFSZŐV gesztor­ságával két gazdasági társaság is van a szövetkezetnél, A műanyagipari gazdasági tár­saság dolgozói tizenöt külön­böző típusú műanyag flakont készítenek a korszerű fröccs­öntő berendezéseken. Csak­nem 200 tonna műanyagot dolgoznak fel fóliazsáknak, ta- saknak. Bővíteni kívánják profiljukat a különböző vegy­ipari termékek előállításával is. A tavaly alakult Drégely­vár gazdasági társaság élelmi­szer-ipari termékek feldolgo­zására rendezkedett be. A rövid idő alatt elért eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy nem is rosszul, hiszen tavaly több mint. 24 millió forintra rúgott az árbevételük. A gyümölcs alapanyagú ízesítő termékeik nemcsak a hazai piacon kere­settek. már külföldi vállala­tok is érdeklődnek utánuk, így nem kizárt e termékek exportlehetősége sem. Két fő­állású és négy mellékfoglal­kozású szakcsoport is dolgozik a termelőszövetkezet égisze alatt. — Az idén — a gesztori dí­jakon kívül — 23 millió forint a főágazat árbevételi terve — folytatja Turcsányi Tibor. — A piaci érdekek úgy kí­vánják, hogy jó minőségben és pontos határidőre dolgoz­zunk. Ez nagyon fontos a jövőben is a szerződéskötések miatt. A további fejlődés, feltéte­le a technológiai és a techni­kai fejlesztések mellett, újabb tevékenységi körök kialakítá­sa. A profilbővítést elsősorban az élelmiszeriparban szándé­kozzuk több lépcsőben beve­zetni. Az első fázisban ízesí­tett, úgynevezett extrudált kukorica készítését tervezzük. Év közben tovább bővítjük e tevékenységünket és bérelt gépeken tisztított és vágott burgonyát dolgozunk majd fel. Egyébként az előzetes pi­ackutatásaink alapján e ter­mékcsaládnak exports,zállítási lehetősége is lenne. Surányi János Falcsúfítás Bútorasztalosok lesznek ellen Világjelenség, hogy — rendsze­rint az éj leple alatt a fa­lakra, járdákra, meg az úttestek­re a legkülönbözőbb, csak nagy- nehezen és sok pénzért eltüntet­hető szövegeket és ábrákat fes­tenek. A. fal-, a kerítés-, stb, felüle­teket megóvni hivatott legtöbb eddigi termékben a feltűnő fol­tot hagyó, drága és nehezen ke­zelhető epoxigyanta, vagy poliu- retán van. Egy angliai cég é cél­ra most egy új, oldőanyagot nem tartalmazó, a felület légzését nem zavaró és viszonylag olcsó, víz alapú szerves polimert fejlesztett ki. A Shield (védőpajzs) márka­nevű átlátszó anyag, amelyet még azelőtt kell a falfelületre juttat­ni, hogy ast festékkel, vagy tin­tával összefirkálhatták volna, kés­lelteti a nemkívánatos lesték meg- száradását, négy óra helyett így harminc órát hagyva arra, hogy a kárt szenvedett ialielületet a mázol mányiul még könnyen meg- tisztitbassak. De, ha a festék tör­ténetesen mégis a falra száradt vo.na, a S.neld — megbontva an­nak vegyi összetételét — lágyab- bá és így a falról könnyebben eitávoHthaiwv a teszi. Gyártója sze­rint egy egyszeri Shield-védelem legalább két évig hatásos. A nem mérgező,' ecsettel, kefé­vel, vagy kerti fecskendővel a védendő pórusos, vagy nem pó­rusos felületre — téglára, beton­ra, terméskőre, márványra, va­kolatra és csempére — feljutta­tandó védőbevonat valójában há­rom rétegből: két réteg alapo­zásból és a reá kenendő védő­bevonatból áll. Mészáros István szakoktató a másodéves tanulóknak az íróasztal szerelését magyarázza. Balassagyarmaton, az Ipoly Bútorgyár megalakulása óta foglalkoznak a bútorasztalos- szakmunkások utánpótlás-n e- velésével. A szakma fogásait a jól felszerelt gyári tanmű­helyben három évfolyamon negyvenöt diák sajátítja el, akik az elméleti tudnivaló­kat a helybeli 217-es ISZI-ben tanulják meg. Az első és má­sodévesek a fakötéseket, az alapgépek használatát és a gépi megmunkálást gyako­rolják a tantervnek megfele­lően. míg a harmadikos szak­munkástanulók az üzemi mun­kában hasznosítják tudásu­kat. Felvételeink a tanműhe­Hegjelent a Társadalmi Szemle 4-es száma A folyóirat közli Berend T. Ivánnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökének, a szegedi országos elméleti tanácskozáson elhangzott re­ferátumát. Berend T. Iván hangsúlyozta: ha a kiegészítő magántevékenységek egyik- wiásife formáját és egyes meg­oldások módját joggal lehet is vitatni, mégis úgy tűnik, hogy a közösségi nagyüzem, és az egyéni tevékenység kombinációja egészében és általában alkalmas arra, hogy hatalmas alkotó erőket mozgósítson, és átütő inno­vációs és vállalkozó tehetsé­get szabadítson fel. Mindez az egész lakosságot és az egész népgazdaságot gazda­gítja. Lakos Sándor, a Pártelet főszerkesztője szegedi előadá­sában rámutatott: elkerülhe­tetlen, hogy a párt és az ál­lam szervei bizonyos kérdé­seket párhuzamoson tárgyal­janak. Amikor azonban ilyen esetekről van szó, világosab­ban kellene érződnie az elté­rő megközelítésnek. Ezt a té­telt persze nem szabad le­egyszerűsíteni, például oly­módon, hogy az állami szer­vek szakmai, a pártszervek viszont politikai szempontból mérlegeljenek, mert e két megközelítés elemei mind­két esetben szükségszerűen jelen vannak. Annyit azon­ban joggal állíthatunk, hogy a pártszerveknek nem ugyan­azokat az anyagokat, nem ugyanolyan részletezően és nem is ugyanolyan módon célszerű megvitatniuk, mint az állami szerveknek. Barabás János megvilágít­ja az ideológiai harc és a nemzetközi propagandaver­seny összefüggéseit. Hangoz-. tatja: a nemzetközi ideológi- gai és propagandaharc mai körülményei között nem meg­lepő, ha a tiltó visszafogó, megközelítéseknek nagy a csábításuk. Mégis nyilvánvaló, hogy a kényelmes, belpiaci védettség körülményei között a hazai tömegkommunikáci­ós rendszer sem fejlődhet. A műholdas műsorok vételé­nek megakadályozása tech­nikailag kivihetetlen, terjedé­sük törvényes korlátozása nehezen megoldható. Meg­győződésem, hogy a hazai tö­megtájékoztatás információs, szolgáltató, szórakoztató és művelődési kínálatának bő­vítése és javítása, a verseny felvállalása, a tömegkommu­nikáció fejlesztésére fordított anyagi és szellemi erőforrá­sok erőteljes növelése lehet a kívánatos eljárás. Ifi, Marosán György a technológiai „generációvál­tás” hatásaival foglalkozik. Megállapítja: évtizedünkben a világgazdaság mind nagyobb mértékben globalizálódott. A nemzetgazdaságok árucseré­re épülő együttműködése el­jutott az egyes nemzetgazda­ságok szerves összenövéséig. Aki ma nem a világgazdaság méreteiben gondoskodik és cselekszik, nem veszi tekin­tetbe annak értékítéletét, nem igazodik technológiai és piaci irányzataihoz, az szükségkép­pen lemarad. Az illeszkedési folyamat azonban rendkívül ellentmondásos. A világgaz­daság működésmódját és értékviszonyait úgyis döntően a tőkésviszonyok határozzák meg. Ezek pedig sokszorosan sújtják a hátrányos helyzet­ben lévőket, folyamatosan új­ratermelve az elmaradottsá­got, Virág János a szakma „fon- W ™unka Postait mutató tos” szerszámát — a gyalut -1 a k be‘ — használja. ­.......................- — . Csopo rtmegbeszélés a gyakorlati oktatás megkezdése előtt, — Rigó Tibor felvételei — T ------ --------------­| NÓGRÁD - 1987. április 17., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents