Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

Geraszimov Sevarilnadzs és Shuffz megöeszé'éseWI Előtérben a biztonság kérdései A Moszkvában folyó szov­jet—amerikai külügyminisz­teri tárgyalásokat az érintke­zési pontok tárgyszerű, ki­egyensúlyozott, nyugodt kere. sése jellemzi — jelentette ki keddi sajtóértekezletén Gen- nagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium tájékozta­tási főosztályának vezetője. Eduard Sevardnadze és Ge­orge Shultz munkacsoportok felállításáról állapodott meg, amelyek feladata konkrét kér­dések megvitatása és a felek álláspontjának kidolgozása a következő találkozóra. A meg­vitatandó témák között szere­pel a közepes hatótávolságú rakéták, valamint a hadászati fegyverek ügye is. A két külügyminiszter eddig a leghosszabb időt a bizton­sággal összefüggő kérdések megvitatására fordította a megbeszéléseken, de véleményt cseréltek humanitárius és emberi jogi kérdésekről, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban lévő amerikai, illetve szovjet diplomáciai képviseletek munkafeltételei' ről. A külügyminiszterek meg­állapították: néhány esetben az álláspontok közel állnak egymáshoz, túlnyomórészt azonban az eltérések jellem­zőek. A sajtóértekezleten Jurij Kaslev nagykövet, a bécsi utókonferencián részt vevő szovjet küldöttség vezetője el­mondta: a tárgyalások kereté­ben kedden többórás esz­mecserét folytattak az emberi jogokkal összefüggő kérdések­ről. Az amerikai fél adatai szerint mindössze kevéssel több mint 200 családról van szó. Geraszimov elmondta, hogy George Shultz kedden átadta Mihail Gorbacsovnak Ronald Reagan levelét. Ennek tartal­mát nem ismertette, de kifej­tette. hogy a szovjet fél nem ellenzi az újabb csúcstalálko­zót. Szovjet megítélés szerint azonban ennek csak akkor van értelme, ha az eredménnvel jár. A szóvivő nem bocsátko­zott további részletekbe a tárgyalásokat illetően. Tanácskozás a leszerelés kérdéseiről A Magyar ENSZ-társaság Intéző Bizottságának leszere­lési csoportja kedden ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhá­zában­Á testület áttekintette az ENSZ-közgyűlés 41. üléssza­kán szereplő leszerelési kér­déseket. Ezen belül tájékoz­tatót hallgatott meg a genfi leszerelési értekezlet tavaszi idősszakának tevékenységé­ről, illetve a multilaterális le­szerelés eredményeiről és to­vábbi feladatairól. Ezt köve­tően az európai katonai erő­viszonyok alakulásáról, a szembenálló katonai csopor­tosulások doktrínáiról hang­zott el előadás- Végezetül a Varsói Szerződésnek és a NATO-nak az európai hagyo­mányos fegyveres erők csök­kentéséről folytatandó kon­zultációt előkészítő tárgya­lások fontosabb eredményei­ről, az eszmecseréken felme­rülő fő kérdésekről hallhat­tak elemzést a bizottság tag­jai. Az előadásokat vita követte. (MTI) KGST belkereskedelmi miniszterek találkozója Budapesten kedden Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter elnökletével megkez­dődött a KGST-tagorszá gok belkereskedelmi miniszterei, nek 19. találkozója* A tanácskozáson tájékozód, nak a magyar élelmiszer-ke­reskedelem működésének ta­pasztalatairól, valamint meg­vitatják a műszaki-tudományos fejlesztés főbb irányait a KGST-onszágok belkereske­delmében. Kiemelten foglal­koznak az állami 'és szövetke­zeti belkereskedelmi válasz- tékcsere* a határmenti és az áruházicsere-forgalom bőví­tésének lehetőségeivel és az azt elősegítő új együttműkö­dési formákkal és módszerek­kel. A delegációk a gyakor­latban is megismerkednek — Budapesten és Győrött — a magyar belkereskedelemmel- A magyar kormány nevében a résztvevőket Marjai József miniszterelnök-helyettes üd­vözölte. (MTI) Mérleg a bécsi utóértekezletről A bécsi utóértekezlet ápri­lis 10-én véget ért második szakaszának mérlegét vonta meg a moszkvai külügymi­nisztérium keddi sajtóértekez­letén Jurij Kaslev nagykövet, a tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Ebben a tárgyalási szakasz­ban 140 különféle javasla­tot terjesztettek elő a részt­vevők. A szocialista országok számos kezdeményezést tet­tek szakosított értekezletek összehívására* A szovjet dip­lomata ezek között említette meg azt a szovjet javaslatot, hogy Moszkvában tartsanak értekezletet humanitárius és emberi jogi kérdésekről. Az európai katonai, bizton­sági problémákkal kapcsolat­ban a szocialista országok 10 javaslatot terjesztettek elő, míg a Nyugat egyet sem — hangsúlyozta a nagykövet A tanácskozás egyik fon­tos és kedvező eseményeként értékelte a szovjet nagykövet azt- hogy Becsben megkezdőd­tek a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti kon­zultációk. (MTI) Urban cáfolatai Nő az érdeklődés a lengyel gazdasági és politikai reform- törekvések iránt — mondotta Jerzy Urban keddi varsói saj­tóértekezletén, legutóbbi, svédországi látogatásának ta­pasztalatait összegezve. Urban meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a világ­sajtó számos kijelentését fé.1- remagyarázta, sőt- vaiótlansá. gokat adott a szájába- A je­lentésekkel ellentétben — szögezte 1« Urban — azt mondtam, hogy Lengyelor­szágban nem tervezik tőzsde nyitását. Cáfolta, hogy Len. gyelországban az állami szek­tor «privatizálását tervez­nék és nem kívánnak új ál­lami vállalatokat alapítani. Csak arról van sző, hogy kö­zös — állami és magán — tőkebefektetések lehetővé té. telét fontolgatják. A Nyugaton kiadott hírek­kel ellentétben — mondotta — az ország vezetése nem folytat konzultációt a katoli­kus püspöki karral a terve­zett reformintézkedésekről, viszont az igaz- hogy a azé­les körű társadalmi véle­ménycserében az egyházhoz közel álló közgazdászok is részt vesznek­Cáfolta azt is, hogy Lech Walesát be akarnák vonni az államtanács elnöke mellett működő társadalmi konzul­tatív tanács munkájába. A szóvivő egyben emlékez­tette az újságírókat arra, hogy a közeli napokban hozzák nyilvánosságra a gazdasági re­form második szakaszának, második, átdolgozott ter­vezetét, ami alapos társadal­mi vita után nyeri majd el végleges formáját. (MTI) lázár György fogadta Józef Koziolt Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Józef Ko- ziol miniszterelnök-helyettest. a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság len­gyel tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű meg­beszélésen részt vett Marjai József, miniszterelnök-he­lyettes. a bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Biczó György hazánk varsói- vala­mint Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is- (MTI) Korszerűsítés Vietnamban A közélet demokratikus megújítása és a gazdaságirá­nyítás határozott korszerűsí­tse mellett, emelt szót egy francia lapnak adott interjú­jában Nguyen Van Linh. A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára emlékeztetett: súlyos hiba volt az állami elosztá­son és dotációkon alapuló gazdaságirányítási rendszer fenntartása. A párt hatodik kongresszusán nyíltan szem­benéztünk a súlyos gazdasági és társadalmi helyzettel, átfo­gó megújulási programot dolgoztunk ki a közélet de­mokratizálására, a gazdaság- irányítás korszerűsítésére­A főtitkár ismét kinyilvá­nította azt, hogy Vietnam kész a kapcsolatok normalizálá­sára Kínával, hozzátéve: mi­helyt Kína felhagy a polpot- isták támogatásával, Vietnam azonnal kivonja csapatait Kambodzsából. Nguyen Van Linh utalt arra is, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok nor­malizálása nem befolyásolja kedvezőtlenül Moszkva és Ha­noi viszonyát. Nguyen Van Linh végezetül emlékeztetett: Vietnam kész fejleszteni kapcsolatait a Nyugattal is. A gazdasági együttműködés előmozdításá­ra elkészült a vietnami- nyugati vegyes vállalatok ala­kítását lehetővé tevő törvény tervezete­Ugyancsak a pártkongresz- szuson elfogadott reform- program valóra váltását sür­gette egy olvasói levél a Sai­gon Giai Phong című lap­ban. Egy nyugdíjas párttag a következőkre hívta fel a fi­gyelmet: ismét tapasztalható a visszahúzó erők aktivizá­lódása. A kongresszus elmúl, tával ismét felütötte fejét a bírálat elfojtása. sokhelyütt pedig megpróbálnak bosszút állni a régebbi kritikáért. Még ma is sokan vannak, akik a megújulás ellen lépnek fel mind a közéletben, mind a gazdaságban — írta az olva­só, mihamarabbi konkrét lé­péseket sürgetve a kongres­szuson elhatározottak végre, hajtása érdekében- (MTI) Magyar—svéd kapcsolatok Magyarország és Svédor. szag kapcsolatai a különböző társadalmi rendszerű államok közötti viszony jó példájaként problémamentesek, az élet mind több területére terjed­nek ki, és alakulásukat egy­re inkább a mindkét részről kiinduló kezdeményezések ha­tározzák meg. Rendszeressé és széles kö­rűvé vált a magyar—svéd po­litikai kapcsolattartás. Leg­utóbb — 1986 októberében — Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra folytatott megbeszéléseket Svédországban; fogadta Ingvar Carlsson miniszterelnök is. Gyakoriak a miniszterelnök, helyettesi és miniszteri szintű találkozók. 1980-ban Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, három év múlva oedig Faluvégi Lajos. a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke tárgyalt partnerével Stockholmban. 1982 és 1985 között egy kül­ügyminiszteri és tíz szaíkmi- niszteri találkozót tartottak Svédországban, illetve Ma' gyarországon. 1985 júniusában magas ran- gú vendég, Olof Palme láto­gatott hazánkba — ez volt az első kormányfői szintű talál­kozó országaink között. 1986- ban Maróthy László minisz­terelnök-helyettes. a Politikai Bizottság tágja részt vett a nagy nemzetközi tekintély­nek örvendő, értelmetlenül meggyilkolt politikus teme­tésén. Folvamatosan bővülnek, a két ország' egyezményekben rögzített kapcsolatai. Az utób­bi öt évben hat kormányközi egyezményt írtaik alá és nyolc intézmények közötti együtt­működési megállapodás szüle­tett — az élet szinte vala­mennyi területét felölelve. Magyarország és Svédország gazdasági, kereskedelmi kap­csolatai rendezettek. Hazánk 1985-ben 6 millió dollár érté­kű árut exportált Svédország­ba és 84 millió dollár érték­ben vásárolt onnan különbö­ző termékeket. Az áruforga­lom további gyors bővülését egyelőre akadályozza a Ma­gyarországról érkező export­cikkeket sújtó magas vám. Komoly szerepük van a gaz­dasági együttműködés fejlődé­sében a kooperációs kapcso­latoknak ; Svédország tőkés- partnereink közül jelenleg az ötödik helyen áll. A külön­böző kooperációs formákban gyártott termékek ma már 25 százalékkal részesednek az or­szágaink közötti kereskedelmi forgalom értékéből, a Svéd­országba irányuló magyar gépipari export értékének pe­dig 60 százalékát adják. Az intézményeink közötti - már érvényben lévő, illetve tervezett közvetlen kapcsola­tok révén is eredményesen fejlődnek országaink kulturá­lis, oktatási és műszaki-tudo­mányos kapcsolatai. Különö­sen hatékonynak bizonyult az együttműködés a nyelvoktatás területén. Svédországban mintegy 17 ezer magyar szár- ' mazású ember él, s bár 75 százalékuk már svéd állam­polgár, nem veszítették el- egykori hazájuk iránti érdek­lődésüket. A svéd iskolákban jelenleg 1800 diák tanul magyarul, s oktatásukról 80 magyar nyelv' tanár gondoskodik. Emelkedő tendenciát mutat a- idegenforgalom alakulása. ! 985-ben 45 ezer svéd turista járt hazánkban, s 9 ezer ma­gyar kereste fel a skandináv országot. A turizmus élénkü­lését segíti elő, hogy 1986. január 1-jétől megszűnt az országaink közötti vízumkény­szer. (MTI) i Szaktzervezefi kongresszus Prágában r- J 'jy Prágában .kedden megkezdő­dött a csehszlovák szakszerve­zetek . ,11. . ossz-szövetségi kongresszusa. Ä mintegy hét­millió-hétszázezer tagot tömö­rítő mozgalom ezerkilencszáz küldötte vitatja meg az elkö­vetkező időszak feladatait, s értékeli az elmúlt öt év mun­káiét. A kongresszuson csehszlo­vák állami és pá-td^legáriő is részt vesz. élén Gustáv Hu­sákkal, a CSKP KB főtitká-, rával, köztársasági elnökkel,, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnö­kével. A csehszlovák szakszerveze-, tek tanácskozásán jelen van Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia, a macyar Szakszervezetok Or- =-áeos Tanácsának elnöke, a d-okszervezeti VilágszK'^-ég elnöke, (MTI) A palesztin kérdésről Hararéban kezdett kétnapos értekezletet az el nem köte­lezettek mozgalmának „ki len. ces bizottsága”, a palesztin kérdés megoldásának lehető, gégéiről- A nyitó napon ér- Kezett a zimbabwei fővárosba Jasszer Arafat- a Palesztinái Felszab ad ítási Szervezet VB elnöke. Megnyitó beszédében Robert Mugabe zimbabwei miniszter, elnök leszögezte, hogy a kö- . zel-keleti béke csak akkor lehetséges, ha Izrael kivonja csapatait az összes megszállt arab területről és szavatolják a palesztinai arab nép tör. vényes jogait. (MTI) Nemzetiségi ellentétek Koszovóban A Koszovo Polje-i körzet­ben az albán irredenták, va­lamint a szerb és a croagorac nacionalisták ellenségeskedést szító tevékenysége következ­tében megromlottak a nemze­tek és nemzetiségek közötti viszonyok, bonyolult politikai helyzet alakult ki, leromlott a közbiztonság. Erről tárgyalt a Koszovói Kommunisták Szövetsége kör­zeti bizottságának hétfői ülé­sén. Azem Vlaszi, a tartomá­nyi pártbizottság elnöke és más vezető politikusok is részt vettek a tanácskozáson. Az ülésről kiadott közle­mény utal arra, hogy a Koszo­vo Polje-i körzet albán, szerb és cmagorac lakói között az elmúlt egyéves időszakban 43 konfliktus tört felszínre, s 147 szerb és crnagorac elköltözött lakóhelyéről. A múlt szomba­ton a szerbek és crnagoracok tiltakozó nagygyűlést hívtak egybe, s a párt- és állami tiszt­ségviselők csak hosszas be­szélgetés után tudták rávenni a tömeget, hogy békésen szét­oszoljon. Azem Vlaszi az ülésen mon. dott beszédében hangoztatta: a körzet különböző nemzetiségű lakóit feltétlenül meg kell győzni arról, hogy békésen együtt kell élniük. (MTI) NÓGRÁD - 1987. április 15., szerda Mai kommentálunk Prága után Moszkva A moszkvai tárgyalásokra figyel most az egész vi­lág. Felelős kommentátorok az áttörés esélyeit latolgat­ják Mihail Gorbacsov múlt hét végi prágai látogatásán előterjesztett újabb leszerelési javaslatai, így a fegyver­korlátozási megbeszélésekre vonatkozó kezdeményezései nyomán. A Shultz külügyminiszter vezette amerikai kül­döttség hétfőn hét órát töltött szovjet partnereivel a tárgyalóasztal mellett, s a keddi programban szerepelt az amerikai diplomácia vezetőjének találkozója Mihail Gorbacsovval. A megbeszélések előreláthatóan szerdán zárulnak, és a nemzetközi közvélemény megtudja, mi­ként alakulnak a két nagyhatalom idei fegyverzetkorláto­zási megállapodásának esélyei, egy esetleges csúcstalál­kozó lehetőségei. A prágai javaslatok óta jogosnak tűnik az óvatos de­rűlátás. Ezt tükrözik a világlapok hírmagyarázatai, csak­úgy, mint nyugat-európai politikusok megnyilatkozásai. Az Egyesült Államokban szított újabb „kémkedési ügy”, a sajtóban egyszerre háttérbe szorult az SZKP KB főtitkárának kezdeményezései után, s mindenki egyet­ért abban, hogy Shultz külügyminiszter tárgyalást cso­magja egyszerre felduzzadt. Mihail Gorbacsov ugyan­is elébe ment mindazoknak, a nyugati aggodalmaknak, amelyek az utóbbi hetekben és hónapokban megfogal­mazódtak az Európába telepített közép-hatótávolságú szovjet és amerikai rakétafegyverek megsemmisítésével kapcsolatban. A londoni The Times szerint ily módon megnövekedett az eurórakéta-megallapodás valószínűsé­ge. Genscher bonni külügyminiszter pedig azt fejte­gette: a nyugati félnek érdemi választ kell adnia a prá­gai javaslatokra, hiszen most a Leszerelés egész problé­maköréről kezdődhetnek „komoly tárgyalások”. Mihail Gorbacsov javaslatának fogadtatásába keve­rednék meglepetésről és zavarról tanúskodó hangok is, Mindenekelőtt a francia sajtó részéről. Párizsban sze­retnék lehűteni a prágai kezdeményezések keltette nyu­gati várakozásokat. A Le Figaróban egy volt francia külügyminiszter véleménye szerint Nyugat-Európát im­már „kétszeres veszély” fenyegeti: a közép-hatótávolsá­gú rakéták eltávolításával párhuzamosan esetleg hason­ló „nulla-megoldásra” vezethet az SZKP főtitkárának javaslata a rövid hatótávolságú rakéták esetében is. Az atomfegyvermentes Európa képe azért rémíszthetl meg Párizst, mert akkor óhatatlanul fel kellene számolni az önálló francia atomerőt. A hagyományos politikai-katonai gondolkodásmód fel­váltása újfajta megközelítésre — erre mutat példát most a Szovjetunió. Az atomfegyverekre épülő kölcsö­nös elrettentés elvét, amely több évtizeden át meghatá­rozta a NATO stratégiáját, nem könnyű átértékelni. Am mégis el kell ide jutni, hiszen korunk robbanásszerű technológiai fejlődése közepette a kockázat drámai mér­tékben nő. A prágai javaslatok az érdemi leszerelés út­ját egyengetik, s ezért reméli most a világ, hogy Shultz külügyminiszter Moszkvában kedvezően reagál az áttö­rés felkínált lehetőségére. Ortutay L. Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents