Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
Síküveggyáriak KGST-munkaverseny ben Az export- és a vezetői érdekeltség Eltérnek egymástól A szocialista országok üzemei, vállalatai közötti kap. csolaitnak jelentős hagyományai vannak. Ebben az együttműködésijén új szakasz kezdődött 1982-ben, amikor Prágában aláírták az „Ajánlások a KGST-tagor&zágok mun- fcáskollektívái nemzetközi szocialista versenyének szerve- t.éséhez” című dokumentumot. A magyar üvegipar gyárai közül elsőként a salgótarjáni síküveggyár kapcsolódott be B nemzetközi szocialista munka versenybe- Az Üvegipari Művek- a salgótarjáni síküveggyár és az NDK-beli Torgau VEB Flaschglas-kombinét képviselői 1984. december 14-én írták alá a szerződést a tor- gaui törzsgyár és a salgótarjáni síküveggyár kollektívái között szervezendő munkaversenyről. A versenyt meghatározott tnutatök és kritériumok alapján rendezik. Kiterjed nemcsak a két gyárra, hanem az egyaránt kilenc húzógépes torgaui „C” és a salgótarjáni Zagyva—III-as kemence mun- básközösségeire- valamint az edzettüveg-gyártók gárdáira. Az eredményeket a két fél kvalifikált szakembereiből megalakított értékelőbizott- ság bírálja el, ezt megelőzően a gyárak egymás rendelkezésére bocsátják a szükséges adatokat. A helyszín évente változik. A közelmúltban a síküveggyárban jöttek össze az értékelőbizottság tagjai, hogy eldöntsék; a salgótarjániak. Statisztikai zsebkönyv A zsebkönyv négyévenkénti közreadásával a statisztikai szolgálat képet kíván adni a magyar olvasó számára B világ társadalmi, gazdasági helyzetéről, az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokrólA 304 oldalas kiadvány tészletes adatok tartalmaz, B fontosabb országok földraj- Bi "és demográfiai jellemzőitől. Bemutatja a nemzeti jövedelem. a beruházások alakulását, a világ energiatermelését és -felhasználását, s mezőgazdasági és ipari termelést és az áruforgalmat. Az életszínvonal főbb mutatói (lakáshelyzet, egészségügyi és kulturális ellátás) mellett beáramol többek között az idegenforgalomról is. A publikáció külön figyelmet szentel a KGST és az EGK összefoglaló eredményeinek. Az egyes táblázatokban szerepelnek Magyarország meglel elő adatai is, ami lehetővé tesz korlátozott érvényű következtetéseket a világgazdaságban . Az ELEKTRON receptje: SZELES körű SZOLGÁLTATÁS. ösztönző Érdekeltség Biztató kilátásokkal néz a-z #v hátralévő időszaka elé a JVográd Megyei Szolgáltató- ipari Vállalat ELEKTRON leányvállalata. Negyedévüket 24 millió forintos árbevétellel zárták, melyből csupán bz ELEKTRON bolt forgalma elérte a 14 millió forintot. A leányvállalat 80 embert foglalkoztat 8 szervizében és a már említett kereskedelmi egységben. A szolgáltatások helyi sajátosságait figyelembe véve a javító csoportok teljesítménye országosan is kiemelkedő. Terveikben szelepei az is, hogy ettől az évtől nem lesz veszteséges szervizük, melyet a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésével ie elősegítenek. Emellett széles körben bővítik tevékenységi körüket, bátran versenyre kelve más, hasonló profilú vállalatokkal. Módszereik mindenképpen indokoltak, hiszen kitűzött éves árbevételi tervük — mely tartalmazza az anyaghányadot is — eléri a 66 millió forintot. es nagyon szigorúak... vagy a torgauiak dolgoztak-e jobban a múlt esztendőben? Vita sem fért hozzá: a gyárak közötti versenyben a tor- gaui törzsgyár érdemelte ki az első helyezést A mostani sikerrel előnyt szerzett az NDK-beli kollektíva, mivel a verseny indítása óta eltelt három évben másodszor bizonyult jobbnak- Ugyanez vonatkozik a torgaui húzóüzemre, amely egymást követően másodszor győzött. Az edzett- üveg-gyártásban a salgótarjániak értek el jobb eredményt. A torgauiak tehát ezúttal „taroltak”, a sífcüveggyáriak- nak főleg második helyezés jutott, ám a szakemberek mégis úgy fogalmaztak: a versenynek csak nyertesei vannak. Ugyanis a megméretés a termelés növelésire, a hatékonyság javítására, a költségek mérséklésére, sarkallta a magyar és a német dolgozókat egyaránt. A verseny hozzájárult a veszteségek csökkentéséhez, a minőség jobbításához. a biztonságosabb munkavégzéshez. A testvéri kapcsolat elmélyítése mellett tudniillik, alapvető célja a két gyár közötti együttműködésnek a termelési tapasztalatok kölcsönös hasznosítása. Ezért a szakemberek kicserélik mindazon tapasztalataikat, amelyek elősegítik a gazdasági feladatok jobb végrehajtását Például sor kerül munkások cseréjére; a torgauiak közülnéhá- nyan Salgótarjánban vesznek részt termelési gyakorlaton, s a síküveggyáriak képviselői az NDK-beli gyárban dolgoznak két hetet- Az eltanult munkafogásokat aztán természetszerűen továbbadják a társaiknak és azokat mindannyian , hasznosítják. A két gyár képviselői meg. állapodtak abban, hogy legközelebb május elsején találkoznak az NDK-ban. s a nemzetközi munka ünnepén adják majd át az első helyet elismerő véndorzászlókat és Okleveleket a büszke tulajdonosoknak. A síküveggyári mun- kásdelegáció ezt megelőzően, pontosabban: április 20-a és május 3-a között vesz részt gyakorlaton a társgyárnél. A nyolc torgaui munkás pedig május 11—24-e között dolgozik majd a síküveggyárban. A gyárak vezetői abban 5s megegyeztek, hogy tovább szélesítik a termelőegységek kapcsolatát. Tárgyaltak a Zagyva—III-as és a turgaui „C" kemence flootüveggyártásra történő átalakításának lehetőségeiről, a megoldandó műszaki problémákról, a nagytáblás üveg szállításának gondjairól. Torgauban ugyanis új korszerű flootüveggyár is termel, s az itt előállított flootüvegre alap üvegként a salgótarjáni síküveggyár is komolyan épít. A magyar fél az idén várhatóan több. mint 300 ezer négyzetméter három, öt, hat milliméter vastagságú flootüveget rendel majd a német partnertől, amelyet edzett biztonsági és ragasztott- üveg-termékeihez akar felhasználni. A. Senior Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyárának rangját, hírnevét és elismertségét elsősorban az adja meg, hogy az innen kikerülő termékek mennyiben felelnek meg az igen kényes külföldi — tőkés és szocialista — igényeknek. Mert manapság mindkét piacon egyforma a mérce, sőt megtörtént, hogy az utóbbinál a megrendelők még magasabbra emelték. Egyébként a kollektíva, a Pásztó és vonzáskörzetébe tartozó, exportra termelő gyárak között előkelő helyet foglaltak el. Ugyan, is az összes tőkésexport 70 százalékát ők adják. Nem is akármilyen minőségben. Kis széria, rövid határidő... Vajon, ae itt alkalmazott ösztönzési rendszer, miként segíti a gyorsan változó, de mindig felfele ívelő tőkésex- port-feladatok kifogástalan teljesítését? — Hadd kezdjem néhány beszédes adattal — indítja az eszmecserét Erki Dénes, a gyár életét jól ismerő, lendületes fiatalember, a gyáregyséig igazgatója. — 1985-ben 54 millió forint értékű dollár- exportot bonyolítottunk le. Ezt az összeget 1986 első háromnegyed évében már elértük, az év végére pedig az előírt 72 millió 200 ezer fo. rint tervet meg is tetéztük. Rubelben 1985-ben 75 millió volt az árbevételünk, 86-ban 85 millióra növeltük, amit újabb 1 millióval még megtoldottunk. Beleszámítva a belkereskedelemnek átadott áru értékét 1986-ban teljesítettük a számukra előírt tervet — állítja határozottan Erki Dénes. Ez azért Is dicséretes, mert mögötte sokféle tőkés és szocialista igény, a fazonok és méretek gazdag változatai színvariáció, kisszériás megrendelések, igen szűk határidő és kiváló minőség húzódik meg. — Nem térhetünk fel a növekvő igények teljesítése elől. Valóra váltásuk számunkra létkérdést jelentenek — hangsúlyozza az igazgató, ' majd így folytatja: — Az idén 230 —240 millió forint közötti tervet kell teljesítenünk, ami az ipari átlagnál jóval maga. sabb növekedést jelez. Mivel az időarányos teljesítéshez eddig a feltételeket vállalatunk központja garantálta, ezért jól zártuk az első negyedévet. A kiszállított áruk értéke 65— 70 millió között van. Amíg tavaly az első negyedévben 195 ezer termék hagyta el a varrodát, addig az idén ugyanezen idő alatt 320 ezret szállítottunk ki. Eleget tettünk a tőkésmegrendeléseknek is. Nálunk az idén 100 termékből 96-nak X. osztályúnak kell lenni! Ezt a kemény követelményt visszatükrözi a jelenlegi anyagi érdekeltségi rendszerünk is. Jobban kellene méltányolni — Elsősorban a tőkésexport növelésére irányul, aminek alapkövetelménye a kifogástalan minőség. A vezető beosztásúak, a közvetlen termelés- irányítók prémiumteltétele komplex feladatokra irányul, ezért a plusz erőfeszítéseket kívánó tőkésexportot külön nem méltányolják a vállalat vezetői. Az előbbi módosítására Irányuló elképzeléseket eL juttatjuk a központba. Egyébként a tőkésexport megítélésében nagyon korrekt a köz. pont. Amennyiben nem tudják garantálni a tőkésexport teljesítésének feltételeit, s emiatt késünk a határidővel, azt tudomásul veszik és korrigálják. Amennyiben az előbb említett zavarok netán tartós, nak bizonyulnának, akkor ezt hosszabb távon Is figyelembe veszik. Mive! a dolgozók teljesítménybérében a 100 százalékos minőség teljesítése is benne szerepel, önként adódik a kérdés: a vezetők prémiumában miként tükröződik a tőkéskövetelményekikel kapcsolatos előírások teljesítésének elismerése? — A gyáregységi fleüadatofe egyikének tartjuk — vélekedik Kiss Károlyni műszaki vezető. — Ettől függetlenül mégis kiemelt figyelemben részesítjük, mert a külföldi megrendelők kívánságai egyrészt eltérnek egymástól, másrészt nagyon szigorúak. Amennyiben a tokésmegrendelőfe igénye töböletíeladattal jár, ezért külön elismerést nem kapok. Továbbra is képesek vagyunk a legváltozatosabb igények kielégítésére. A külföldről érkező megrendeléseket pedig megbízhatóságunk egyik elismerésének fogjuk fel. — Munkaköri kötelességem, erre külön nem ösztönöznek engem — állítja Zagyi Ferenc««. a varroda vezetője —. Lazítani viszont sem nekünk, sem a fizikai dolgozóknak nem lehet, mert az rögtön jelentkezne a gyengébb minőségben. Erről pedig szó sem lehet! A nyugatnémet Erima, az angol Bmunfritty, a belga Kent és a többi nyugati vásárlónk még a milliméteres eltéréseket sem engedik meg, — A meó is megköveteli a külföldi megrendelők által előírt szigorú követelmények teljesítését — folytatja az előbbi gondolatot Szalai Lászlóné műszakvezető. — Az általuk kért termékekbe nem a saját, hanem a megrendelő által hozzánk juttatott kellékeket építjük be. Ók pedig olyat, hogy tartalék, nem ismernek. Ezért az 1500 darabos szériának is ugyanolyan kifogástalannak kell lenni* mint mondjuk a 4—5000 darabosnak. Presztízskérdés is A kollektíva 1986-ban terű melésének több mint 75 százalékát szállította a tőkés- és a szocialista piacokra csaknem teljesen kifogástalan minőségben. Hírnevük, elismertségük öregbítésén túl ma már presztízskérdés, hogy a kívánt határidőre és jő minőségben adják át a tőkéspiacokon eladásra kerülő, Pásztón készült divatos, munkaigényes termékeiket. Megteheti!«, Mert megvet* minden adottságúik hozrö. VmtM KMt A balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban ezekben a hetekben különböző irodabútorokat gyártanak. Képünkön belföldi piaera kerülő íróasztalokat készít Borza Pál és Lakatos Tibor. I jkori történelmünk legnagyobb fordulatában, a szocializmus létrejöttében és fejlődésében több tényező játszott meghatározó szerepet. Közülük az egyik legfontosabb a nemzetközi helyzet alakulása, amely a forradalom győzelmét és a szocialista társadalomépítést egyaránt jelentős mértékben befolyásolja. Korunk politikai és gazdasági folyamatai összességében kedvezően alakultak a szocializmus szempontjából. Lehetővé vált a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeinek érvényre jutása, a szocializmus erőinek gyarapítása. Az új társadalom — az ismert ok, a szocialista forradalom egy, illetve egynéhány országban történt győzelme következtében — nemzeti keretek között épül. Sikerei és kudarcai az elmúlt évtizedekben így is mélyen beépültek a nemzetközi környezetbe, s világpolitikai és világgazdasági realitásokká váltak. A kedvező folyamatok mellett azonban tapasztalhattuk, hogy eg.y-egy időszakban, a nemzetközi feltételek kifejezetten nehezítették a hazai feladatok megoldását. s nem egyszer okoztak súlyos gondokat, vetették vissza a fejlődést. Hetven évvel ezelőtt. az egykori cári Oroszországban, — egy kedvező forradalmi helyzet kialakulásának időszakában — a hatalmat a munkásosztály kemény harcban, fegyveres úton tudta megszerezni. Megvédéséért pedig, a külső és belső ellenséggel folytatott küzdelem során, súlyos véráldozatot hozott. A Szovjetunió nagy nehézségek, állandó katonai ' fenyegetettség, gazdasági, poKözös dolgainkról A szocialista építőmunka nemzetközi teltételei kétségkívül nagyobb erőfeszítéseket kei! tenni a t béke .gyéért. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy saülessen megegyezés a haderőcsökkenés terén, ■ a fegyverkezési versenyt mielőbb váltsa fel a gazdasági, társadalmi, kulturális élet békés versenye. Az. országainkban folyó szocialista építőm unkának esakis a béka állapota kedvest a béke bi ztosít ja létünkéit, teremti meg fejlődésünk feltételeit. A különböző tényezők szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A nemzeti keretekben épülő szocializmus a jövőben csak abban az esetben érhet el az eddigieknél nagyobb eredményeket, ha a külső feltételek kedvezőbben alakulnak, az együttműködés harmonikusabb lesz, s a világ haladó erői szorosabbra zárják soraikat. A* eredmények eléréséhez azonban az eddiginél dinamikusabb fejlődésre), az anyagi és szellemi tartalékok mozgósítására, a feladatok átgondolt, értő végrehajtására van szükség. A kedvezőtlen külső körülményekkel, a belső feltételek: változásaival és a meglevő hiányosságainkkal összefüggő gondjainkból adódnak a tennivalók. A mi nemzet? adottságaink, a *nai realitásoknak megfelelni igyekvő «tunk szükségszerűen sajátos vonásai — amelyek alapvető érdekeinket figyelembe véve ugyancsak a realitások részét képezik — egyértelműen az együttműködés fejlesztését, a szocialista országok egységének erősítésé* indokolják és tételezik fel. Dr. Smó Gyula i WOG KA D - J9&Z, épüli« >5, urnám £ uumh es uxeuiog*«1 nyomás közepette létezett, e maradt reménye a világ elnyomott millióinak. Másként, lényegi vonásokban is eltérő módon alakult a helyzet hazánkban. Magyar- országon a proletárdiktatúra megteremtése 1919-ben és 1947/'48-ban egyaránt történelmi szükségszerűségként jelentkezett. A munkásosztály mindkét esetben békés úton jutott hatalomra. A helyzet azonban nehéz és bonyolult volt, az ellenséges támadás, beavatkozás veszélye folyamatosan fennállt. Sőt 1956- ban nyílt fegyveres ellenforradalom robbant ki a szocialista társadalmi rendszer megdöntésére. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság, majd a munkáshatalom másodszori létrejötte 1948-ban, az 1956-os ellenforradalom, annak leverése, a szocialista konszolidáció, s a több mint harminc év eredményei, nemcsak azt bizonyítják, hogy hazánkban az osztályharc sok- sz.or öltött végsőkig kiélezett formát, hanem a nemzeti és nemzetközi tényezők szoros kapcsolatára, összefüggésére is rávilágítanak. Ráirányítják a figyelmet arra, hogy a belső progresszió, annak küzdelmei, erőfeszítései egyre kevésbé bizonyulnak elégségesnek, ha az adott konkrét esetekben nélkülözik az internacionalista erők jelenlétét és aktív támogatását. v uagrenaszerumtnoz tartozó országokban immár évtizedek óta épül az új társadalmi rendszer. Ennek több specifikuma van. Mindenekelőtt az, hogy a forradalom, mely elindítója a szocialista átalakulásnak, — ellentétben a korábbi elképzelésekkel — ez ideig nem a fejlett kapitalista országokban győzött. A szocialista építőmunka sajátos körülmények között folyik a Szovjetunióban, míg a többi szocialista országban a formák, az ütem és a módszerek tekintetében ettől — illetve egymástól is — eltéréseket mutat. Természetes, hogy minden országban a saját munkáról, fejlődésről levont tanulságok az elsődlegesek. Az eredmények azonban nagy mértékben függnek attól, hogy az egyes országok mennyire tudják általánosítani, gyakorlatilag hasznosítani a mások által megszerzett nemzetközi érvényű tapasztalatokat,' ami ez esetben a marxizmus alkotó továbbfejlesztését, gazdagítását, megszabadulását az elavult tételektől, az élet által diktált új következtetések levonását, az elmélet összekapcsolását a legidőszerűbb társadalmi szükségletekkel, s a marxi—lenini tételek átültetését jelenti elsősorban. A nemzeti sajátosságok, az ország adottságainak kötelező figyelembe ve tele elválasztnaiaitara teiia* a saoc ralisra építőmunka nemzetközileg közös, fő törvényszerűségeitől. Ez alapján tekintheti fontos követelménynek a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetése, az egységiv való törekvés, a kölcsönös támogatás és segítségnyújtás, s — a testvérpértok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján —, a kollektív állásfoglalás és *se- lekvés kialakítása, A szocializmus töretlenül csak ott épülhet, ahol torzítás nélkül, önállóan alkalmazzák a tudományos szocializmust, a marxizmus—leni- nizmus elveit, ahol érvényesül a kommunista párt eszmei, politikai vezető szerepe, szilárd a munkás-paraszt hatalom, szoros a kapcsolat, a tömegekkel, s tisztán élnek az internacionalizmus eszméi. Ma, a korábbinál nehezebb helyzetben, fokozott figyelem kíséri a nemzetközi feltételek alakulását. Mindenekelőtt a háború és a béke kérdését. s azt, hogy a Szovjetunió, a szocialista világ“ rendszer miként fejlődik a kor követelményeivel összhangban. Kiéleződött, sőt tudatosan mérgezett nemzetközi viszonyok között, melyet az USA legreakciósabb vezető köreiből elindított fegyverwprsi*nv SlwnruS
