Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

Lázár György felavatta a TVK lineárispolietilén-gyárát Ä leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja,- a Miniszter- tanács elnöke kedden ünne­pélyes külsőségek közepette felavatta a nagyüzem új léte­sítményét, a lineárispolieti- lén-gyárat. Az új üzem kész­árucsarnokában megtartott avatóünnepségen Pintér Im­re, a TVK pártbizottságának titkára köszöntötte a gyár építésében és felszerelésében résztvevő mintegy félszáz vállalat képviselőit és a meg­jelent vendégeket, közöttük Fejti Györgyöt, a Borsod me­gyei pártbizottság első titká­rát, Ladányi Józsefet, a me­gyei tanács elnökét, Kapolyi László ipari minisztert, Ryozo Mogit, Japán budapesti nagy­követét, valamint a beruhá­zás tervezésében és kivitele­zésében jelentős részt vállaló japán és amerikai cégek ve­zetőit. Az új gyár, a magyar be­ruházási gyakorlatban rend­kívülinek számító munka­ütemben, az eredetileg terve­zett 35 hónappal szemben 28 hónap alatt, a költségelő­irányzat betartásával készült el. Äz itt készülő lineáris po­lietilén kedvezőbb fizikai tu­lajdonságokkal rendelkezik a hagyományos polietilénnél, alkalmazása gazdaságosabb, s az új gyár termékei mind a csomagolástechnikában, mind a műszaki alkalmazás terüle­Ä Szovjetunió az 1000 ki­lométernél kisebb hatótávol* ságú nukleáris rakéták kér­désében nem távolodott el a Reykjavikban egyeztetett ál­lásponttól — szögezte le ked­den Moszkvában tett nyilat­kozatában Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és lesze­relési főosztályának vezetője. Karpov felszólalása hivatalos válasz volt az amerikai elnök nevében a napokban közzé­tett nyilatkozatra, amely a genfi trágyalások közepes ha­tótávolságú rakétákkal fog­lalkozó munkacsoportja be­fejeződött tárgyalási forduló­jának eredményeit kommen­Kenan Evren, török államfő hétfőn párbeszédre szólította fel Athént, az égei-tengeri olajkutatások miatt kialakult kétoldalú viszály rendezésére, Turgut özal kormányfő pedig Ankarában „szakaszos” tár­gyalásokat javasolt. Kenan Evren, aki hivatalos látogatásra Marokkóba uta­zott, a répülőgépen újságírók előtt reményét fejezte ki, hogy a török és a görög veze­tők mielőbb tárgyalóasztalhoz ülnek. (Görögország felett át­repülve Evren üdvözölte Szár- cetaikisz görög államfőt és a görög népet.) „Párbeszédet akarunk, de még sok nehéz kérdés vár megoldásra” — jelentette ki. Evren szerint Törökországnak éppannyi joga van ahhoz, hogy területi vizein kívül az Egei-tengeren r> la j kutatá sokat végezzen, mint Görögországbak. A je­len válságot azonban Görög­ország idézte elő, mert meg­sértette az 1976-os berni meg­állapodást, amely megtiltja az olajkutatásokat a térségben — mondotta. Athén állás­pontja ebben a kérdésben az, hogy az említett megállapodás 1981-ben, a tárgyalások meg­szakadásával érvényét vesztet­te, s úgy ítéli meg, hogy a kontinentális talapzat ügyé­ben csak a hágai nemzetközi bíróság dönthet. Ankarában Turgut özal tö­rök miniszterelnök hétfőn tén szélesítik a választékot. Az évi 140 ezer tonna kiváló minőségű termék a hazai fel- használás mellett tőkés or­szágokba is előnyösen expor­tálható. A gyáravatón Huszár An­dor, a TVK Állami-díjas ve­zérigazgatója tett jelentést a Minisztertanács elnökének, a beruházás elkészültéről. El­mondta, hogy a próbaüzeme­lést a tervezettnél hét hónap­pal korábban kezdhették meg, s az új gyár a sikeres pró­baüzem után már folyamato­san termel. A beruházás 5,3 milliárd forintba került, ami 300 millióval kevesebb a ter­vezettnél. Az avatás időpont­jáig 64 ezer tonna lineáris polietilént készítettek, s en­nek jelentős részét exportál­ták. Ebben az évben az ere­detileg előirányzott 120 ezer tonna helyett legalább 135 ezer tonna terméket kíván­nak előállítani, ami megkö­zelíti a gyár tervezett névle­ges kapacitását. Ezután Lázár György mon­dott avatóbeszédet. Tolmácsol­ta a Tiszai Vegyi Kombinát dolgozóinak Kádár János, az MSZMP főtitkára és a Mi- . nisztertanács üdvözletét, s elismeréssel szólt a munká­ban résztvevő hazai és kül­földi vállalatok kitűnő együtt­működéséről. Elsősorban en­nek köszönhető — hangsú­lyozta —, hogy a beruházás, a tervezettnél gyorsabban és tálta, s elferdítette a szovjet álláspontot. Karpov hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen síkraszáll az ilyen rakéták korlátozásáért, csökkentésé­ért, s végső soron megsem­misítéséért. A szovjet fél Reykjavikban kijelentette: kész az 1000 kilométernél ki­sebb hatótávolságú rakéták számának befagyasztására és kész tárgyalásokat folytatni azok további sorsáról. Ezt az irányvonalat követi Genfben a szovjet tárgyalóküldöttség. Az amerikai fél Genfben bejelentette, hogy növelni akarja az ilyen rakéták szá­mát általában, így Európában szintén nyilatkozott újságírók­nak a konfliktusról, amelyet véleménye szerint „szakaszos” tárgyalásokkal lehetne meg­oldani. A kormányfő az égei- tengeri kontinentális talapzat határainak kijelölés# mellett egyúttal olyan kétoldalú vitás problémák megbeszélését is szorgalmazta, mint a cip­rusi helyzet, az Egei-tenger felett húzódó polgári és ka­tonai légifolyosók, valamint néhány görög sziget státusá­nak kérdése. A miniszterelnöknek előze­tesen átadta az athéni török nagykövet Papandreu üzene­tét és beszámolt neki megbe. széléseiről. A török kormányfő ennek fényében megjegyezte, hogy a kétoldalú megbeszélé­sek még kezdeti stádiumban vannak, de elképzelhető a megállapodás, mielőtt „nem­zetközi bíróság, vagy más fó­rum elé” kerülne az ügy. Egyelőre nincs szó kétoldalú kormányfői találkozó lehető­ségéről, de később erre is sor kerülhet — mondotta. A török miniszterelnök ki­jelentéseit „bizonyos értelem­ben bátorítónak” nevezte ked­den a görög kormány szóvivő­je. Az athéni kormány most azt várja, hogy Ankara a tár­gyalásos megoldásra vonatkozó elképzelését hivatalos formá­ban is kifejtse — közölte a szóvivő. (MTI) alacsonyabb költséggel való­sult meg. A mai gyáravatás iparpolitikai esemény 1 ha­zánkban — mondotta Lázár György —, annál is inkább, mert az új lineárispolietilén- gyár évente három és fél- milliárd forinttal javítja az ország devizamérlegét. Csak ilyen üzemekkel nyílik lehe­tőség a világszínvonalhoz va­ló felzárkózásra, arra hogy a magyar termékek a nemzet­közi piacokon is versenyképe- 1 sek legyenek — mondotta egyebek között. Az avatóünnepségen kitün­tetéseket adtak át a gyár ter­vezésében, építésében és fel­szerelésében kimagasló érde­meket szerzett több mint 200 dolgozónak. Az ünnepséget követő gyár- látogatáson a házigazdák Lázár Györgynek és az ava­táson résztvevő vendégeknek bemutatták az új üzem kü­lönleges technológiai rend­szereit és termékeit. A Mi­nisztertanács elnöke megte­kintette a TVK új geotextília- üzemét is, amelyben jelenleg a próbaüzemelés folyik. En­nek a gyárnak a termékeit a Szovjetunióban épülő jambur- gi gázvezeték alapozásánál fogják felhasználni. A gyáravató előtt Lázár Gvörgv rövid látogatást tett a ma már 20 ezer lakosú Le- ninvárosban. ahol Hegedűs Gvörgv tanácselnök tájékoz­tatta a város életéről, dina­mikus fejlődéséről. is. A Szovjetunió sohasem egyezett bele a rakéták szá­mának növelésébe, mivel nem a fegyverkezési hajsza törvényessé tételéről, hanem éppen beszüntetéséről kell párbeszédet folytatni — hangsúlyozta a szovjet diplo­mata. A jelenlevő Nyikolaj Cser- vov vezérezredes a szovjet hadsereg vezérkarának fő­csoportfőnöke kijelentette« a Szovjetuniónak valóban va­lamivel több, rövidebb hatótávolságú rakétája van. A NATO azonban je­lentős, másfélszeres fö­lényben van a csapásmérő nukleáris fegyverekkel fel­szerelt légierő tekintetében. Közepes hatótávolságú raké­tája is a NATO-nak van több. A rövidebb hatótávol­ságú rakéták kérdésének megvitatása során meg kell vizsgálni a csapásmérő légi­erőket, az előretolt állomásoz- tatású amerikai eszközök kérdését és a hagyományos fegyverzet, illetve a haderők nagyságát is. A vezérezredes rámuta­tott: a Szovjetunió azért vá­lasztotta külön a közepes ha­tótávolságú rakéták kérdé­sét, hogy zöld utat biztosítson a megállapodás számára. Most e fegyverfajta köré próbál­nak újabb csomagot létre­hozni a hadművelet-harcásza­ti, a harcászati és a hagyo­mányos fegyverek kérdés­körének hozzákapcsolásával. Tha'clier Moszkvában Bővülnek a kereskedelmi kapcsolatok Margaret Thatcher brit mi. nisz tér elnök jelenlétében ked­den Moszkvában, a Nemzet­közi Kereskedelmi Központban ünnepélyesen megnyitották a brit—szovjet kereskedelmi kamara képviseletét. A több száz brit és több tucat szovjet céget tömörítő közös szervezet fontos szere­pet tölt be a két ország gaz­dasági kapcsolatainak fej­lesztésében. Nemrég megtar­tott 71. éves közgyűlésén meg­vitatták a kétoldalú gazdasá­gi-kereskedelmi és műszaki- tudományos együttműködés szélesítésének új lehetőségeit. Az avatóünnepségen mon­dott beszédében Margaret Thatcher felidézte a két or­szág közötti kereskedelmi kapcsolatok csaknem négy év. századra visszanyúló hagyo­mányait. Emlékeztetett rá, hogy a kamarai képviselet fel­állítását Mihail Gorbacsov 1984. évi nagy-britanniai láto­gatása idején határozták el. Akkor a szovjet vezető (ab­ban az időben az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, ■ a KB titkára) hangoztatta, I hogy a szovjet—brit kereske­delmi forgalmat 40—50 szá­zalékkal növelni kell „Egyet­értek ezzel az elképzeléssel — mondotta Thatcher asszony —, de ehhez még sokat kell munkálkodnunk.” ' A brit kormányfő elmond­ta: Rizskov szovjet minisz­terelnökkel kedden tartott megbeszélésén egyetértettek abban, hogy a kétoldalú ke­reskedelem értéke 1990-re el­érheti a 2 és fél milliárd ru­belt. Margaret Thatcher vélemé­nye szerint ez év végéig tető alá lehet hozni az európai közepes hatótávolságú raké­ták felszámolására vonatko­zó különmegállapodást. A brit kormányfő ezt kedden Moszkvában tartott sajtóérte­kezletén jelentette ki. Mar­garet Thatcher tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit moszkvai látogatásának ered­ményeiről és válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Bevezető nyilatkozatában Thatcher asszony igen elége­detten szólt moszkvai útjá­ról. Méltatta az SZKP KB fő­titkárával tartott megbeszé­léseit. „Átfogó és nyílt véle­ménycserét folytattunk egy­mással, megvitattuk gazdasági és politikai rendszereink elő­nyeit, Gorbacsov úr tájékoz­tatott a szovjetunióbeli átala­kításról, én pedig melegen üdvözöltem ezt a folyamatot*’ — • mondotta Margaret Tha­tcher. Ezután arról beszélt, hogy tárgyalásain részletesen és nyíltan megvitatták a fegy­verzetellenőrzés kérdéseit. (MTI) L NÓGRÁD - 1987. -április 1., szerda Pápai vizit Rövid montevideói megállóval kezdte II. János Pál pá­pa kéthetesre tervezett újabb latin-amerikai utazását, amelynek további állomásai Chilében és Argentínában lesznek. A katolikus egyház feje az eltelt nyolc és fél év alatt immár harmincharmadik lelkipásztori utazására vál­lalkozott. Programja ezúttal is rendkívül zsúfolt, több mint 36 ezer kilométernyi repülőutat tesz majd meg, 62 be­szédet tart 16 városban. Az amerikai földrész déli csúcsa államainak meglátoga­tása hosszabb ideje szerepel már a Vatikán terveiben, lé­nyegében azóta, hogy pápai közvetítéssel sikerült Chile és Argentína évszázados vitájára pontot tenni a Beagla-csa- torna hovatartozását illetően. Az egyezményt II. János Pál, mostani kőrútjának első állomáshelyén, Montevideóban írták alá. Miközben a Vatikán a katolikus dél-amerikai országok lakossága körében teendő lelkipásztori tevékenységre he­lyezi a hangsúlyt, a pápa kőrútjára elkísérő több mint het­ven újságíró, csak úgy, mint általában is a nemzetközi saj­tó, a vizit politikai összefüggéseire hívja fel a figyelmet. Argentínában és Uruguayban a többéves katonai 'rendsze­rek után a közelmúltban állították helyre a demokráciát, míg Chile — a latin-amérikai féltekén Paraguay mellett — a diktatúra utolsó oszlopaként maradt fenn. Igaz, Buenos Szovjet válasz Reagan nyilatkozatára Török—görög viszály Evren párbeszédet javasol Felmentések, kineuezések Az Elnöki Tanács Drecin József művelődési minisztéri­umi államtitkárt — saját ké­résére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulására tekintettel — e tiszt­ségéből felmentette, egyidejű­leg dr. Stark Antalt művelő­dési minisztériumi államtit­kárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Rácz Albert államtitkárt e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg dr. Halmos Csabát államtit­kárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertét, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét felmentette és dr. Halmos Csabát, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet, az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Kor- nidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökét — más fon­tos megbízatására tekintettel — e tisztségéből felmentette és Bereczky Gyulát, a Ma­gyar Televízió elnökévé kine­vezte. A Minisztertanács dr. Pat­kó Andrást, pénzügyminisz­ter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Papp A. Lászlót, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nökhelyettesét — nyugállo­mányba vonulására tekintet­tel, érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg Müller Lászlót, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhe­lyettesévé kinevezte. ☆ Az Elnöki Tanács dr. Papp A. Lászlónak — eredményes munkássága elismeréséül — a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést dr. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke adta át (MTI) Bctanyferenyei tapasztalatcsere (Folytatás az I. oldalról) falvakban az igényeket, majd ez alapján körbejárnak. így a rossz mosógépet, a hibás televíziót nem kell mindenki­nek Salgótarjánba vagy Bá- tonyterenyére cipelnie. Az ap­róbb javításokra, például ci. pőtalpalásra a kisiparos át­járhatna más településekre, ahol másokkal esetleg közös műhelyben dolgozhatna. Visszatérő téma volt a vásárlók könyvének szerepe. Sajnos, kevesen élnek az ál­tala nyújtott lehetőséggel, pe­dig ez a dokumentum is se­gítené az üzletek, vendéglátó­egységek ellenőrzését. Ez utóbbiakról Bátonyterenyén általában rossz a vélemény, a szeszes italok utcán való fogyasztása is előfordul a mai napig... Visszaélésekről is szó esett. Mint a fórumon elhangzott, egyre gyengébb színvonalú szakmunkáért egyre többet fizet a lakosság. Végezetül az egyik hozzászóló leszögezte: — A szolgáltatás feladata a javítás és a hibaelhárítás, az alkatrészek beszerzése és cse­réje. Ha ezen a téren sikerül előrelépnünk, alapvetően ja­vulni fog a lakossági szolgál­tatás színvonala. , r Áremelés után Lengyelországban A vasárnap óta érvényes, illetve az április elsejei ha­tállyal érvénybe lépő közpon­ti áremeléseket a lengyel tár­sadalom nem fogadta ugyan megelégedéssel, de keddig se­hol sem voltak tiltakozó ak­ciók, a munka valamennyi gyárban, üzemben normálisan folyik — mondotta Jerzy Ur­ban, a lengyel kormány szó­vivője szokásos keddi sajtó- értekezletén Varsóban. Mint ismeretes, számos alapvető élelmiszer, valamint a benzin, a szén és néhány lakossági szolgáltatás árát emeiték, mégpedig a szak- szervezetek javaslatait figye­lembe véve; a tervezett 13 százalék helyett összesen 9,6 százalékkal. Ezzel párhuza­mosan növelték a szociális juttatásokat, módosították a progresszív adó alá nem eső bérfejlesztés felső határát. Ezekkel összefüggésben Ur­ban figyelmeztetett arra, hogy az előirányzottnál kisebb ár- és nagyobb béremelések mi­att, a belpiaci egyensúly ter­vezett javítása érdekében, va­lószínűleg egyéb. gazdasági intézkedésekre lesz szükség. A lengyel katolikus püspöki karnak az árintézkedések és az ország nehéz gazdasági helyzete miatti aggodalmát tükröző hétfői nyilatkozatát kommentálva Jerzy Urban ki­fejtette: a kormány figyelme­sen tanulmányozta a doku­mentumot és osztja a kato­likus egyház véleményét az­zal kapcsolatban, hogy szük­ség van a nehezebb körül­mények között élő családok anyagi helyzetének javításá­ra, valamint a jelenlegi hely­zetből kivezető reális reform- program meghirdetésére és megvalósítására. (MTI) Airesben és Montevideóban is visszamaradtak fájó sebek, a külvilág most mégis elsősorban arra kíváncsi, hogy II, János Pál látogatása betölt-e „béke-missziót”; áttételesen, következményeiben mérséklőén hat-e a Pinochet-diktatú- rára, szolgálja-e a demokratikus kibontakozás ügyét. Ezek az elvárások nem alaptalanok, hiszen az év eleje óta maga Pinochet diktátor is tett — nyilvánvalóan a pá­pai látogatásra tekintettel — néhány ellentmondásos gesz­tust. Engedélyezte a politikai száműzöttek egy részének ha­zatértét, igaz e körből kizárta továbbra is a közismert bal­oldali személyiségeket. Egy hete tért vissza illegálisan Chi­lébe Clodomiro Almeyda, az 1973-as véres puccsal meg­döntött Allende-kormány volt külügyminisztere, a Chilei Szocialista Párt vezetője. Nyilatkozatában lépését éppen a pápa útjával hozta összefüggésbe, hangsúlyozva „ha van valami, amiben a szentszék álláspontja világos, az a szám­űzetések, és általában is az emberi jogok megsértésének el­ítélése”. A chilei katolikus egyház egyébként maga is az alkotmá­nyos kibontakozást sürgető erők mellé állt, mégha meg­nyilatkozásai mérsékelt hangneműek is. Az utóbbi hóna­pokban mindenesetre több püspök nyíltan kifogásolta a dik­tatúra elnyomó intézkedéseit, a szabadságjogok korlátozá­sát. Pinochet viszont szeretné a pápai látogatást felhasznál­ni ingatag helyzetének megerősítésére. Az elkövetkező na­pok eseményei adnak majd választ arra, hogy a diktatúra, avagy a demokratikus erők reményei igazolódnak be. v Ortutay L. Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents