Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

AZ MSZMP NÓ-ÖRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T.ANACS LAPJA XLIII. ÉVF., 77. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. ÁPRILIS 1.. SZERDA Kiadták a SZÜU üf szämitökäzpon3|ät Salgótarjánban Ülést tartott a megyei tanács vb Jutalom a társadalmi munkában élenjáró településeknek T1LÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD i Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület Devcsics Miklós megyei tanácselnök vezetésé, vei előkészítette a Nógrád Megyei Tanács áprilisi ülé­sét, majd több más napiren­det tárgyalt. Áttekintették a magánlakás- építés építőanyag-ellátásának helyzetéről és feladatairól há­rom évvel ezelőtt hozott ha­tározat végrehajtását. Az ér­tékelés szerint az akkori dön­tések jól szolgálták az építte. tőket. Az árukínálat meny- nyiságe és választéka javult, a forgalmazók köre bővült, a versenyhelyzet pedig az épít­kezők előnyére erősödött. A tanácsi szervek anyagi esz­közökkel támogatták az épí­tőanyag termelését és forgal­mazását, ellenőrizték a ke­reskedelem munkáját, a fo­gyasztók érdekvédelmét. Emel­lett szervezési intézkedéseket tettek a szállítás javítására. Az elért eredményék fel­lett, nem sikerült megoldani egyes árukból a folyamatos kínálatot, a minőség javítását, a hálózat dinamikusabb fej­lesztését és a szakmai szín­vonal emelését. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága Nyerges János kereskedelmi osztályvezető előterjesztését tudomásul vette, és úgy foglalt állást, hogy a magán- lakásépítés építőanyag-ellá­tását továbbra is figyelem­mel kell kísérni. A végrehajtó bizottság ösz- szegezte a tanácsi szerveknél 1986-ban tartott ellenőrzések tapasztalatait, az ellenőrzési munka koordinációját és meg­állapította az ez évi ellenőr­zési tervet. Egyéb napirendek mellett, a testület megvitatta a Balassi Bálint Megyei Könyvtár tevékenységét. Kái­nok Nándor igazgató előter­jesztését módosításokkal el­fogadták és úgy döntöttek, hogy az új megyei könyvtár építésének helyzetére, a je­lenleginél magasabb szintű és hatékonyabb ellátást biztosító feladatokra a végrehajtó bi­zottság visszatér. A tegnapi tanácskozáson ér­tékelték a múlt évi település- fejlesztő társadalmi munka- versenyt. Mint megállapítot­ták: ez 1986-ban döntően a megye VII. ötéves tervében szereplő társadalompolitikai feladatok megvalósításához kapcsolódott. Az összegezés szerint a társadalmi munka céljainak kijelölésénél a terv_ feladatok mellett figyelembe vették a különböző lakossági fórumokon elhangzott közér­dekű bejelentéseket, javas­latokat is. Érezhetően javult a tanácsok szervező és elő­készítő munkája, hatékonyab­bá vált az együttműködés a nem tanácsi szervekkel. A me­gye lakossága, a vállalatok, szövetkezeteit, gyárak, üze­mek dolgozói, fiataljai, szo­cialista brigádjai, az iskolák- diákjai összefogásának ered­ményeként az egy évben vég­zett társadalmi munka érté­ke 597 millió forint, ez 63 millióval több mint 1985-ben. Az egy lakosra jutó megyei átlag 2560 forint, ez 290 fo­rinttal haladja meg az előző évit A munkaverseny eredmé­nyét és az ezzel járó díjazást az alábbiak szerint állapítot­ta meg a végrehajtó bizott­ság. A városok, és városi jo­gú nagyközségek kategóriájá­ban Rétság sízerezte meg az első helyet, a második Salgó­tarján. Az előző jutalma 600 ezer, az utóbbié 500 ezer fo­rint. A nagyközség és közsé­gek kategóriájában a helyezé­sekkel Tar 400 ezer, Nagyoro­szi 300 ezer, Nógrádmegyer pedig 200 ezer forintot nyert. A végrehajtó bizottság felkér­te a díjazásban részesült he­lyi tanácsok elnökeit, hogy az ily módon juttatott támogatás felhasználásához igényeljék a lakosság, a helyi társadalmi és tömegszervezetek javasla­tát is. A testület állásfoglalása ki­tér arra, hogy a Hazafias Népfront, a KISZ megyei bi­zottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a Vöröskereszt megyei vezető­ségével együttesen a végre­hajtó bizottság köszönetét és elismerését fejezi ki mind­azoknak, akik az önkéntes te­vékenységgel hozzájárultok a megye településeinek fejlesz­téséhez. az élet- és munkakö­rülmények javításához. A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága vége­zetül egyéb ügyeket tárgyalt és személyi kérdésekben fog. Iáit állást. Az avatóünnepségen megjelent vendégek az új számítóközponttal ismerkednek. — kép: kulcsár,— Kedden, üzemlátogatással egybekötve, Salgótarjánban átadták a KSH Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Vállalat salgótarjáni új szá­mítóközpontját. Az eseményen jelen volt Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára és Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke. A megjelenteket ár. Hajdú Gyula, a számítóközpont igaz­gatója köszöntötte. Ismertette az elmúlt kilenc év alatt be­következett fejlődést, melynek eredményeként nemcsak a szá­mítóközpont munkája három- szorozódott meg, hanem egy­értelműen előbbre haladt a megyében a számítástechnika alkalmazása. Bár Nógrád nem tartozik az élenjárók közé, de a szá­mítóközpont szakembereinek felkészültsége, valamint a gé­pi berendezések lehetővé te­szik, hogy az eddigi kis lépé­seket nagyobbakra váltsák fel. Ehhez a várható fordu­lathoz jelentős segítséget ad a KSH anyagi támogatásával 65 millió forintért felépült, és most átadásra kerülő új épü­let, amely nemcsak az itt dol­gozóknak teremt az eddigiek­nél lényegesen jobb munkakö­rülményeket, munkafeltétele, két, hanem a megye számí­tástechnikai fejlődésének olyan bázisa lesz, amely ked­vező hatását mindenkor érez. tetni fogja. Befejezésül kö­zölte, hogy a hagyományos szolgáltatások mellett újakat kínálnak megrendelőiknek. Ezután Pesti Lajos, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökhelyettese mondta el ava­tóbeszédét. Bevezetőjében érzékeltette, milyen rohamos tért hódított a világban igen rövid idő alatt a számítás- technika, informatika, s ahol megtanulták értelmes kezelé­sét, ott rendkívüli eredménye­ket értek el vele a gazdasági élet minden területén. A szá­mítógép az emberi munka megikímélése mellett nagy­mértékben hozzájárult annak meggyorsításához, a hatékony­ság növeléséhez. Hazánkban az 1960—61-ben elkészült fejlesztéssel kapcso­latos kormányprogram ki­emelt feladatként jelölte meg a számítástechnika fejleszté­sét. Az előadó érzékeltette az azóta bekövetkezett dinamikus változást, foglalkozott azzal, hogy időközben megszűnt a számítógép fetisizáló«!, és sok­szor lebecsülése, az értetlenség és a túlzó elvárások. Jelen« leg az oktatás eredményeként szervezetten, hozzáértően fog­lalkoznak a számítástechniká- val, a legkülönbözőbb terüle­teken, sőt ma már a háztar­tásokban, illetve a családok­ban is több ezer berendezés található. Méltatta a megye pórt. és állami vezetőinek azon elő­relátó igényét, mely szerint az elsők között kérték a sal­gótarjáni számítóközpont lét­rehozását, biztosítva egyúttal a feltételeket. A jövőre utal­va felhívta a számítóközpont dolgozóinak figyelmét, hogy a legmagasabb szintű szolgálta­tásokkal kell elősegíteniük a tanácsi informatikai iTendszef fejlesztését. Befejezésül azt hangsúlyozta, hogy a központ­nak sohasem szabad tevé­kenységében befelé fordulniaí Az avatóbeszéd után ár. Kondricz József a vállalat vezérigazgatója megköszönte a tervezőknek, a beruházók­nak, a kivitelezőknek az álta­luk végzett jó munkát, majd Petre András műszaki ellen­őriek átnyújtotta a Vállalat kiváló dolgozóia kitüntetést. A meglel entek ezután meg­tekintették az új számítás-' technikai központot. A szénbányászat első negyedéve Kétszázhúszezer tonna szén terven felül Elismerésre méltó ered­ménnyel zárták az első ne­gyedévet a hazai szénbányák. A. tervezettnél 220 000 tonná* val több, összesen 5 millió 870 ezer tonna szenet termel­tek januártól március végéig. Ez a mennyiség csaknem 300 000 tonnával több az elő­ző év ugyanezen időszaká­ban felszínre hozott szénnél. A túlteljesítés okait ele­mezve a szakemberek első helyre teszik azt, hogy Tata­bánya kivételével valameny- nyi bányavállalat — az év eleji nehézségek ellenére is — ütemesen termelt. Külön ki­emelik a dorogi és a mecse­ki bányászok helytállását, akik nagy erőfeszítéssel, de végül is sikerrel úrrá lettek múlt évi termelési nehézsége­iken. A Mátraaljai Szénbá­nyák lignittermelése a ter­veknek megfelelően alakult. A fenti eredmények értékét növeli, hogy a bányavállala­tok mintegy 500 méteres előnyre tettek szert a vágat­hajtásban, azaz ilyen hosszú­ságban készítettek elő új munkahelyeket a szénterme­lésre. Mindezen eredménye­ket a tavalyi első negyedévi­nél kettővel kevesebb szabad­napi termeléssel érték el a szénbányászok. A bányászati egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint, mindvégig kiegyensúlyozott volt a lakosság tüzelőanyag- ellátása. Ugyanakkor nem akadályozta fűtőanyaghiány a nagyfogyasztók, köztük a Magyar Villamos Művek Tröszt és a MÁV munkáját sem. Az első negyedév ked* vező eredményei közé tarto­zik továbbá, hogy a legtöbb bányánál már nincs munka­erőhiány. Geológiai probléma — nagyfokú vízbetörés — csak á Tatabányai Szénbá­nyák termelését nehezítette, összességében kedvezően ala* kult a baleseti helyzet: az el­múlt év azonos időszakához képest kevesebb baleset tör­tént. Műszaki jellegű gond Oroszlányban adódott. A bányavállalatok a má­sodik negyedévben szeretnék növelni széntermelési elő* nyűket: el akarják érni, hogy a belkereskedelemnek terven felül 255 000 tonna szenet és 40 000 tonna brikettet tudja­nak szállítani. Ezzel ugyan­ennyi szén és brikett import­ját tennék szükségtelenné. A Tatabányai Szénbányák töb­bek között úgy akar úrrá len­ni jelenlegi gondjain, hogy Vértessomló község határá­ban külfejtéses bányaüze­met nyit. Országos fórum előtt: Bátonyterenyei tapasztalatcsere a szolgáltatásokról Országos szolgáltatási fórum rendezését tervezi a Hazafias Népfront égisze alatt műkő- dó Fogyasztók Országos Ta­nácsa. Előzetesen lakossági ta­pasztalatcserében tájékozód­nak a fogyasztási szolgálta­tásokról. Ilyen lakossági fó­rumot szervezett tegnap Bá- ■tonyterenyén a fogyasztók nagyközségi tanácsa, ahol a leggyakoribb szolgáltatások (például a gépjármű-javítás, az elektroszerviz, a lakáskarban­tartás, a mosás és vegytisztí- tás, a ruházati áruk, a cipők a vas-műszaki cikkek javítá­sa, a fodrászat, a fényképé­szet és a takarítás) helyzetét vizsgálták meg a nagyközség­ben és vonzáskörzetében. Az összejövetelen a fogyasz­tók tanácsa tagjai, a Hazafi­as Népfront körzeti bizottsá­gai, a helyi pártalapszerveze- tek, a KISOSZ megyei szer­vezete, az Egyesült Zagyva­völgye Áfész, a Bátonytere- nyei Városgazdálkodási Válla­lat és az ingatlankezelő vál­lalat képviselői is megjelen­tek. A fórumot Tóth Aladár, a fogyasztók nagyközségi ta­nácsának elnöke vezette. Vi­taindító beszédében Veres Já­nos a Bátonyterenyei Városi Jogú Nagyközségi Tanács ter­melésellátás-felügyeleti cso­portjának vezetője összegez­te a környék ellátásának ta­pasztalatait. A helységben több mint száz kisiparos te­vékenykedik. a vonzáskörzet­ben csaknem százötven. Mint­egy ötven szakmában dolgoz­nak, ám kistelepüléseken így is gond az ellátottság. Az ala­csony lélekszámú falvakban nincs fodrász és hiányzik a cipész. Egyedül a teherfuvaro­zás megoldott a vonzáskör­zetben, amivel húszán is fog­lalkoznak. Mivel az iparengedélyt bár­ki kiválthatja, aki szakmai­lag képzett és erkölcsileg feddhetetlen, állandó mozgás­ban van a szolgáltató réteg. Nagyon ßokan fejest ugranak egy-egy kisvállalkozásba, és ha rövid időn belül nem vál­nak valóra elképzeléseik, töb­ben másba fognak. A területen hetvenöt gaz­dasági munkaközösség mű­ködik, ám a vállalati kollek­tívák nem dolgozhatnak a la­kosságnak, a többiek profilja pedig szinte kizárja ezt. A hozzászólók pellengérre állították a kontárokat, ám, mint a válaszból kiderült, je­lenlétükkel továbbra is szá­molni kell. Bár minden évben zajlanak a szabálysértési el­járások, folyik a bírságolás, felszámolásuk — különösen az építőiparban — nehéz és hosszan tartó folyamat. A kistelepülések ellátásá­nak javítására két javaslat is elhangzott: a javításokat végző cég képviselői, mond­juk, hetenként összeírják a (Folytatás a 2. oldalon) Hazai és külpiacokra Szakmunkások szorgalmas hada biztosítja a Páva Ruha­gyár mátraterenyei üzemé* ben a termékek kiváló minő­ségét. A hazai és külpiacok­ra készülő divatos blúzok és ruhák a varrónők kezéből kikerülve a vasalókhoz ke­rülnek, ahol a habos kelmék végső formájukat nyerik el. Bodor Pálné vasalónő és munkatársai igényes figye­lemmel simítják a finom árut, hogy legszebb küllemük­kel hívják fel magukra a fi­gyelmet majd az üzletek pol­caira kerülve.-kj-

Next

/
Thumbnails
Contents